Utazási kedvezmény

Kérdés: Jár-e az önkormányzati hivatal (polgármesteri hivatal) munkavállalói részére a 38/2024. Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott kedvezmény? A 7. §-ban nincs nevesítve külön a köztisztviselők köre. Jár-e ugyanez a kedvezmény a polgármesteri hivatalban azon foglalkoztatottaknak, akik az Mt. hatálya alá esnek?
Részlet a válaszából: […] ...A Kttv. 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a Kttv. személyi hatálya kiterjed a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület-felügyelete, a közös önkormányzati hivatala köztisztviselőjének és közszolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Komposztáló beszerzési áron

Kérdés: Önkormányzatunk egy cégtől kedvező ajánlatot kapott komposztálóedények nagy mennyiségben történő beszerzésére. Településünk polgármestere azt szeretné, ha az önkormányzat vásárolna több száz darab edényt, és azt a lakosok részére – kb. a beszerzési ár feléért – értékesítené. A cél az lenne, hogy a lakosok a zöldhulladékot ne égessék, hanem komposztálják. Abban bízik, hogy ezzel a kedvező beszerzési lehetőséggel sok háztartás fog élni, ezáltal tisztább lesz a levegő, és környezettudatosabb a lakosság. Hogyan lehet ezt az „akciót” szabályosan lebonyolítani? Minden lakosnak – aki szeretne ilyet – állítsunk ki 27%-os áfát tartalmazó számlát? Ez nem minősül az önkormányzat szempontjából vállalkozási tevékenységnek?
Részlet a válaszából: […] Azoknak a lakosoknak, akik megvásárolják a komposztálót, ki kell állítani a névre szóló számlát 27%-os áfamérték felszámításával. A lakosság az önkormányzattól független fél, ezért a ténylegesen fizetendő ellentérték lesz a fizetendő áfa alapja az Áfa-tv. 67....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Szabadság görgetése

Kérdés:

A polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselőnek több mint nyolc éve görgetett (felhalmozódott) szabadsága a Kttv. 104. §-ának (6) bekezdése alapján – eltérve a 192. §-ban előírt elévülési szabályoktól – mikor fizethető ki, vagy hogyan adható ki? Munkaviszonya nem szűnt meg. A szabadságkimutatásnak tartalmaznia kell az összes előző évekről áthozott szabadságnapokat?

Részlet a válaszából: […] A Kttv. 104. §-ának (6) bekezdése egyértelműen fogalmaz: „A 192. §-ban foglaltaktól eltérőena) a szabadság kiadására vonatkozó kormánytisztviselői igény a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt nem évül el;b) a szabadság megváltásával kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Cafeteriajuttatás-adómentes juttatás

Kérdés: Polgármesteri hivatalban a munkatársak bruttó 400.000 forint keretösszegben béren kívüli juttatásban részesülnek. Ezt az összeget felhasználhatják a munkáltató szabályzatában rögzítettek szerint kedvezményes adózású SZÉP-kártyára és adómentes juttatásokra (kultúra-sport belépők, óvoda-bölcsőde térítési díj) is?
Részlet a válaszából: […] ...minősül. Az Szja-tv. 1. sz. mellékletében felsorolt juttatások, az ott meghatározott feltételekkel adómentesek.A cafeteriajuttatásokat a polgármesteri hivatal belső szabályzata szerint lehet felhasználni. Ha a belső szabályzat lehetővé teszi, hogy kultúra- és sportbelépőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Kis értékű beszerzések elszámolása

Kérdés: Egy munkatárs a polgármesteri hivatal részére vásárol, de saját bankkártyájával egyenlíti ki a vételárat. A hivatal nevére szóló egyszerűsített számla alapján a pénztárból a munkatárs részére a vételárat kifizetik. Szabályos ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...munkatárs által a polgármesteri hivatal részére történő vásárlások során be kell tartani az Áht. és az Ávr. kötelezettségvállalásra vonatkozó előírásait, továbbá a gazdálkodási szabályzat előírásait. Amennyiben a beszerzés nem éri el a kétszázezer forintot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Továbbszámlázott telefondíj

Kérdés: Kérdésem azokkal a telefonszámlákkal kapcsolatos, ahol a vevő és a számlafizető személye eltérő. A számlákon a vevő az önkormányzat, és továbbra is a vevő adószáma kerül feltüntetésre. A tényleges költségviselő a hivatal, számlafizetőként szerepel a számlán adószám nélkül. Ebben az esetben a számlafizetőként feltüntetett hivatal könyvelheti-e a számlát, illetve el tudja-e számolni a költségei között, áfát tud-e levonni azon tételek után, amit a dolgozók, képviselők stb. részére továbbszámláz? Hiszen az online számlarendszerben nem az ő adószámával jelennek meg a számlák, hanem a vevő (önkormányzat) adószámával. Ez esetben mi a NAV gyakorlata? Mi a megoldás ilyen esetben, hogy jogosan tudja szerepeltetni a költségviselő hivatal az általa kifizetett számlákat a költségei között, valamint az áfát le tudja vonni? Amennyiben a hivatal szeretne élni az áfalevonási jogával, hogyan kell eljárnia? Helyesen szerepel-e a hivatal K335 rovat továbbszámlázott szolgáltatások között a telefondíj továbbszámlázott szolgáltatás? Az önkormányzatnak van-e az ügylettel kapcsolatos könyvelési feladata?
Részlet a válaszából: […] ...A kérdésben is említik, hogy az önkormányzat adószámán jelennek meg az online számla-adatszolgáltatásban is a telefonszámlák, ezért a polgármesteri hivatal áfabevallásában nem szerepelhetnek levonható adóként. Költségként, ráfordításként is az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Utólagos elszámolásra kiadott előleg

Kérdés: Önkormányzatunknál a polgármester elszámolási kötelezettséggel vásárlási előleget vesz fel, mely előleggel 30 napon belül elszámol. Az előleg terhére történő kiadásokhoz tartozó számlákhoz hogyan állítjuk ki a kiadási pénztárbizonylatot? Ki az ügyfél, ki a pénz átvevője, és jelen esetben ki utalványoz (a polgármesteri vásárlás esetén)?
Részlet a válaszából: […] ...foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az Ávr. 52. §-ának (6) bekezdése szerint a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget.Az Ávr. 60. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Önkormányzati társulások tárgyieszköz-nyilvántartása

Kérdés:

Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?

Részlet a válaszából: […] ...amely a következőket tartalmazza:– a település megnevezését,– a település lakosságszámát,– az önkormányzat székhelyét,– a polgármester nevét/a társulási tanácsba delegált képviselő nevét,– a szavazati jogosultságot és mértéket,– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Alapítványi bölcsődések étkeztetése

Kérdés: Önkormányzatunk polgármesteri hivatala konyhát működtet, melyben a bölcsődéseknek, óvodásoknak és iskolás gyermekeknek főznek. Önkormányzatunk területén nyílik egy alapítványi bölcsőde, mely tőlünk szeretné a gyermekek részére a napi négyszeri étkezést biztosítani. Intézményünk vállalhatja-e a konyha szabad kapacitása terhére alaptevékenységként az alapítványi gyermekek étkeztetését, vagy vállalkozási tevékenységként lehet csak megoldani? Amennyiben alaptevékenységnek minősülhet, és módosítjuk ezzel az alapító okiratunkat és az SzMSz-t, akkor milyen COFOG-on könyvelhetjük a bevételt és a kiadást erre a tevékenységre?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése határozza meg a költségvetési szerv alap-, illetve vállalkozási tevékenységének meghatározását. Az alaptevékenység, a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Számla kifizetése készpénzben

Kérdés: Költségvetési szerv egyik intézményének gazdálkodási feladatait (együttműködési megállapodás alapján) a polgármesteri hivatal látja el. Általános esetben az intézmény vezetője rendelkezik az intézménynek címzett számla kifizetéséről, azt átadja a polgármesteri hivatal pénzügyi csoportjának, amely gondoskodik a kifizetés teljesítéséről. Kérdéses esetben az intézmény vezetője az intézmény részére kiállított számlát részben a házipénztárból történő készpénzfelvétellel, részben a magánvagyonából rendezte. Ütközik-e bármilyen jogszabályba, hogy az intézményvezető a magánvagyonát vonta be a gazdasági eseménybe?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján feltételezzük, hogy a felvett előleg nem volt elegendő a számla kifizetésére, ezért pótolta ki a fizetendő összeget az intézményvezető a saját pénzéből.Amennyiben a számla az intézmény feladataihoz kapcsolódóan szükséges, és az intézmény nevére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
1
2
3
4
…
47