Bankkártyás fizetés bizonylatolása

Kérdés: Az egyik kis nemzetiségi önkormányzat a bankszámlájához bankkártyával rendelkezik. Sajnos későn jelzik a bankkártya használatát, így a számla elkészültéhez képest néhány nappal később születik meg az utalványlap, így később kerül aláírásra az utalványozás, érvényesítés. Van-e esetleg erre gyakorlat, hogy ez megelőzhető legyen bankkártyás vásárlás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...alapján történhet. Ettől eltérni az Ávr.-ben meghatározott kivételek esetében lehet.A bankkártyához tartozó folyószámlán rendelkezésre álló összegből történő bankkártyás fizetés alkalmával – jellegéből adódóan – a fizetéssel egyidejűleg kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Nonprofit gazdasági társaság

Kérdés: Képviselő-testületi határozat alapján két, az önkormányzat által alapított gazdasági társaság beleolvadt egy harmadik gazdasági társaságba. Ugyanezzel egyidejűleg az így átalakult gazdasági társaságot átminősítették nonprofittá. Hogyan kell a nonprofittá nyilvánítást könyvelni? A könyvelés időpontját a képviselő-testületi határozathoz vagy a cégbejegyzéshez kell igazítani?
Részlet a válaszából: […] ...is alkalmazni kell. Az átalakulás időpontja – főszabályként – a cégbejegyzés napja. Az átalakulások számviteli feladatait érintő rendelkezéseket a Ptk., a 2013. évi CLXXVI. törvény, az Szt. és a 2006. évi V. törvény tartalmazza.Az Szt. 136–141....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Védőszemüveg költségtérítése

Kérdés: Az Szja-tv.-nek megfelelően a tükröződésmentes réteggel ellátott védőszemüveg minimális árát intézményünk megtéríti számla ellenében. A számla kizárólag az intézmény nevére szólhat, vagy ha a magánszemély saját nevére állíttatta ki a számlát, az is befogadható?
Részlet a válaszából: […] ...1. számú mellékletének 8.8. pontja alapján adómentes a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz. A rendelkezés az 50/1999. EüM rendelet 6. §-a alapján a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Cafeteriajuttatás közös foglalkoztatás esetén

Kérdés: Adott egy közös foglalkoztatással alkalmazott munkavállaló, aki rendelkezik egy fő foglalkoztatóval, aki a bejelentést, illetve a járulékbevallásokat benyújtja, illetve egy második foglalkoztatóval is. A fő foglalkoztató szeretne a fenti alkalmazottnak cafeteriajuttatást nyújtani. Erre van lehetőségük? A többi alkalmazott, aki a fő foglalkoztatónál áll alkalmazásban, nem rendelkezik cafeteriajuttatással. A második foglalkoztatónak lenne-e lehetősége cafeteriajuttatás nyújtására úgy, hogy nem ő nyújtja be a járulékbevallásokat? A második foglalkoztatónál lévő munkavállalók rendelkeznek cafeteriajuttatással.
Részlet a válaszából: […] ...cafeteria egy olyan rendszer, ahol a munkáltatók béren kívüli juttatásokat kínálnak a munkavállalóknak, akik választhatnak a rendelkezésre álló elemek közül. A munkáltató egy keretösszeget határoz meg, és rögzíti, hogy mely juttatások közül választhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Bérköltség területarányos költségmegosztása más fenntartó felé

Kérdés:

Költségvetési szervünk az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan egy meghatározott részét használja (pontosabban fenntartásunkban lévő intézményünk oktatási tevékenységet végez), és azon a területen a működésből adódóan üzemeltetési, fenntartási feladatokat is ellát. Az ingatlan másik részét egy másik intézmény (külön fenntartó) használja. A közös használat miatt a teljes épületre vonatkozó egyes üzemeltetési feladatok összehangoltan, részarányos költségmegosztás alapján történnek költségmegosztási megállapodás alapján. Költségvetési szervünk alkalmazásában áll egy karbantartó munkavállaló, aki mindkét használati területhez kapcsolódó üzemeltetési feladatokat lát el (pl. javítás, hibaelhárítás stb.). A karbantartó bérköltsége részben azon a területen végzett tevékenységhez kapcsolódik, amelyet nem mi használunk. A költségmegosztási megállapodás alapján a bérköltség 20%-át a másik fenntartóra, havonta, részletes elszámolás alapján áthárítjuk. A fenti esetben – ahol a karbantartó munkavállaló költségvetési szervünk alkalmazottja, a költségmegosztás alapja a használati terület aránya, és az áthárítás nem tartalmaz nyereséget – alkalmazható-e az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja, és mentesül-e az áthárított költség az adó alól? Vagy a leírt helyzet alapján az áthárított költség szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, amely után az általános szabályok szerinti áfafizetési kötelezettség keletkezik? A karbantartó jogilag költségvetési szervünk alkalmazottja, a másik fenntartó nem munkáltatója, és nem megrendelője a szolgáltatásnak. A bérköltség részarányos megtérítése költségátvállalásnak [71. § 1. bek. c) pont] vagy szolgáltatásnyújtásnak minősül? Az áthárított költség áfa szempontjából szolgáltatásnak minősül?

Részlet a válaszából: […] ...hogy az így kapott összeget az adóalany saját nyilvántartásában elszámolási kötelezettségként tartja nyilván.Az előbbiekben idézett rendelkezések együttes értelmezéséből következően azon adók, illetve egyéb kötelező jellegű befizetések képezhetik az áfa alapját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Önkormányzati képviselő összeférhetetlensége

Kérdés: Önkormányzati képviselő olyan szervezet – egyesület – elnöki tisztségét tölti be, mely önkormányzati támogatásban is részesül. A Knyt. a hatályra, valamint a 2. §-ban foglalt értelmező rendelkezések ismeretében is az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
„6. § (1) Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban
a) aki a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó,
e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)–c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, az egyesület, az egyházi jogi személy vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja.”
„8. § (1) Ha a pályázó
e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, amelyben az a)–c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője vagy az egyesület ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, köteles kezdeményezni e körülménynek a honlapon történő közzétételét a pályázat benyújtásával egyidejűleg.”
Az az egyesület, amelynek képviselője (elnöke) az önkormányzati képviselő, teljesen kizárt-e az önkormányzati támogatásból? Vagy nem kizáró ok, ha a támogatási kérelem benyújtását megelőzően vagy az elbírálást megelőzően megjelölt határidőben ezen körülmény közzétételét kezdeményezi a megjelölt honlapon?
Részlet a válaszából: […] ...(azaz jelen esetben az önkormányzati képviselő) vezető tisztségviselő, vagy az ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja. Ez a rendelkezés teljes mértékben kizárja az egyesületet az önkormányzati támogatásból, amennyiben az önkormányzati képviselő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Önkormányzati képviselő-testületi bizottság díjazása

Kérdés: Az alakuló képviselő-testületi ülésen létrehozásra került a szociális és kulturális bizottság, mely tavaly egy ülést tartott. Az elnöknek és a tagoknak havi 20.000 forint tiszteletdíj került megállapításra, mely a 2024. évre ki lett fizetve. 2025-ben egyetlen ülést sem tartottak, majd május végével feloszlatták saját maguk a bizottságot. Az idei (5 hónapra) járó díjazásra igényt tartottak, azt a falu nagy nyilvánossága előtt követelik. Jogszerű-e ezen igényük, jár-e az elvégezetlen tevékenységért díjazás?
Részlet a válaszából: […] ...a bizottság megszegte az SzMSz-t, vagy nem végezte el a feladatát, akkor jogos-e a bizottsági tagok tiszteletdíjának megvonása, jogszabályi rendelkezés hiányában és a helyi rendelet ismerete nélkül nem áll módunkban válaszolni.Testületi döntés, SzMSz és helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszony

Kérdés:

Közalkalmazotti jogviszonyban hat hónapos határozott idejű jogviszony 2025. 09. 30-án letelik. 3 hónapra is lehet kötni határozott idejű jogviszonyt, vagy hat hónapra lehet kötni 2025. 10. 01. kezdettel?

Részlet a válaszából: […] ...időre szóló kinevezés alapján a közalkalmazottat megillető kedvezmények biztosításától, pl. a felmentési idő alkalmazásától).Olyan rendelkezés nincs, amely a kinevezésben kiköthető határozott idő minimális időtartamát határozná meg, tehát akár egy hónapra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Gyermekgondozási díj utáni adózás

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója jelenleg gyermekgondozási díjban részesül. Mikortól nem keletkezik személyijövedelemadó-kötelezettség az ellátás után?
Részlet a válaszából: […] ...többféle ellátásban is részesül, a kedvezmény mindegyik ellátás után érvényesíthető.A törvény 3. §-ában foglalt átmeneti rendelkezés értelmében a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye először a 2025....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Személyi kedvezmény érvényesítése

Kérdés:

Költségvetési szervünk alkalmazottja tartós betegsége miatt személyi kedvezményt érvényesít. A 2024. évre vonatkozóan az ehhez szükséges orvosi igazolást a magánszemély háziorvosa állította ki. Ebben az évben a kórházi szakorvos 2025. 06. 15-i dátummal kiadott egy igazolást, miszerint a fogyatékos állapot kezdő időpontja 2024. 07. 29-e, míg a súlyos fogyatékosság jellege végleges. Honnan tudható, hogy ezt az igazolást a kórház továbbította-e a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé?

Részlet a válaszából: […] ...napjáig. Lényeges azonban, hogy a magánszemélynek az adatszolgáltatás tényéről nem kell közvetlenül tájékozódnia, abban az esetben, ha rendelkezésére áll a személyi kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás, akkor az adókedvezmény ez alapján igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
1
2
3
221