Versenydíj kifizetése spanyol állampolgár részére

Kérdés: Önkormányzatunk részt vesz egy európai uniós pályázatban. A pályázat keretében fel kell újítani egy önkormányzati tulajdonú épületet, melyben egy kisebb színház működik. A színház felújítására ki kellett írni egy ötletpályázatot, melyen csak magánszemélyek indulhattak (ez a pályázatban előírt követelmény volt). A képviselő-testület határozata értelmében a szakmai zsűri javaslatára a polgármester dönthetett az ötletpályázat nyerteseiről, ennek alapján három személy részesül díjazásban („nyereményben”). A díjak és közterheik a pályázat keretének terhére kerülnek kifizetésre. Két díjazott magyar állampolgár, akikkel terveink szerint megállapodást fogunk kötni, melyben – többek közt – rögzítjük a díj összegét, amit önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintünk, s ily módon szja-előleget és társadalombiztosítási járulékot fogunk levonni belőle, valamint szociális hozzájárulási adót fizetünk utána (mint például egy megbízási díj esetében). A harmadik díjazott azonban spanyol állampolgár, aki nem él és nem tartózkodik Magyarországon, a pályázatát elektronikus úton küldte meg, nincs magyar adóazonosító jele és tajszáma. Milyen módon és jogcímen lehetne a spanyol állampolgár részére kifizetni ezt az összeget? Van-e olyan lehetőség, ami kevesebb/egyszerűbb adminisztrációval jár, tekintve, hogy a nyertes nem tud itt Magyarországon személyesen eljárni a különféle hatóságoknál? Önkormányzatunkat és a nyertest milyen adó- és egyéb közteherfizetési, bevallási kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...díjának minősül.Az Szja-tv. 76. §-ának (1) bekezdése szerint a nyeremény esetében – ha az nem tartozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá – a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben (Szjtv.) meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Pedagógus illetménye

Kérdés:

Bölcsődénk egyik kisgyermeknevelője pedagógusvégzettséggel rendelkezik, ezért illetményét a Púétv. alapján állapítottuk meg. Részére jár-e a Kjt. 66. §-ában szereplő 10%-os kiegészítés a kettő vagy több további szakképesítés esetén? (Értelmezésünk szerint ez a közalkalmazotti bértábla szerinti bérezés esetén érvényes, az ő bérét viszont a Púétv. rendelkezése alapján állapítottuk meg.)

Részlet a válaszából: […] ...pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozó pedagógusokra nem alkalmazható, hiszen a Gyvt. 15. §-a (10b) bekezdésének b) pontja erre a rendelkezésre nem utal. A Púétv. előmeneteli rendszere alá tartozó kisgyermeknevelők esetében nem is lenne értelmezhető ez a szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Gépjármű-értékesítés

Kérdés:

A Költségvetési Levelek 314. számában az 5580-as számú kérdésben szereplő gépjármű-értékesítés esetében, mely adómentesen fog történni, ezen ügyletről kell-e számlát kiállítani, vagy elegendő bizonylat az adásvételi szerződés, függetlenül attól, hogy cég vagy magánszemély veszi meg a gépjárművet?

Részlet a válaszából: […] ...szerint mentes az adó alól, feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely az Szt. rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül.A személygépjármű-értékesítés az Áfa-tv. 87. §-a (1) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Kettős állampolgár magyarországi ingatlan-bérbeadása

Kérdés:

Önkormányzatunk dolgozójának gyermeke amerikai-magyar kettős állampolgár, külföldön él, a magyarországi lakóhelyét is megszüntette. Van azonban egy magyarországi ingatlanja, melyet bérbe kíván adni. Kérdésként merült fel, hogy melyik államban keletkezik adókötelezettség a bérbeadással összefüggésben?

Részlet a válaszából: […] ...elkerülésére vonatkozó egyezmény kihirdetéséről szóló 49/1979. (XII. 6.) MT rendelet 2023. január 8-án megszűnt, azonban egyes rendelkezései 2023. 12. 31-éig alkalmazhatóak voltak.Ebből következően 2024. január 1-jétől a másik államból származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Köztisztviselő távmunkavégzése

Kérdés: Köztisztviselőt lehet-e távmunkában foglalkoztatni rész- vagy teljes munkaidőben? Lehet-e a napi 8 órát úgy ledolgozni, hogy például 6 órát a munkahelyén tölt, a maradék 2 órát pedig az otthonában kell ledolgoznia? Emiatt szükséges-e szerződést módosítani? Illetve, hogyan lehet ezt bebizonyítani (kell-e), hogy elvégezte a munkáját?
Részlet a válaszából: […] ...rendeletei szabályozzák, közöttük a 30/2012. Korm. rendelet, amely – címéből is kitűnően – a távmunkavégzéssel kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmazza. A kormányrendelet 11. §-ának (1) bekezdése a távmunkavégzést olyan munkavégzésként definiálja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Reprezentációs kiadás – italok csomagolása

Kérdés: A bevezetett visszaváltási díjakkal kapcsolatban, a reprezentációs céllal vásárolt italok csomagolására felszámított visszaváltási (DRS) díj részét képezi-e a reprezentációs kiadás adóalapjának?
Részlet a válaszából: […] ...kideríthető legyen, ki és hány csomagolást gyűjt össze és vált vissza. Erre tekintettel a kifizetőnek, a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések szerint, az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezést kell alkalmaznia, vagyis a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Intézményi engedélyezett létszám

Kérdés:

Intézményünk egy önkormányzati fenntartású költségvetési szerv. Az alapító okirat szerint intézményünknél az alkalmazásban álló személyek lehetnek közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban. Az engedélyezett létszámkeretbe melyik jogviszony tartozik bele? Megbízási szerződéssel csak nyugdíjast alkalmazunk. A megbízási szerződéssel alkalmazott az engedélyezett létszámban benne van?

Részlet a válaszából: […] ...kellett megállapítania az általa irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát, az Áht. hatályos szövege azonban ilyen rendelkezést nem tartalmaz. Az Ávr. 13. §-a (1) bekezdésének e) pontjából is törölték a szervezeti és működési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Közterület-felügyelő alkalmazása

Kérdés:

Községünk önkormányzata közterület-felügyelőt kíván alkalmazni a Ktft. alapján. A jogszabály 1. §-a szerint a jogállása köztisztviselő. Az 1. § (2) bekezdése alapján van-e arra mód, hogy a közterület-felügyelő ne a Közös Hivatal köztisztviselő jogállású alkalmazottja legyen, hanem az önkormányzat köztisztviselő jogállású alkalmazottja? Ebben az esetben a munkáltatói jogkör gyakorlása és a közterület-felügyelő irányítása is polgármesteri hatáskör lenne. 

Részlet a válaszából: […] ...köztisztviselő. Közszolgálati jogviszonyára, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni”. A Kttv. 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja a saját hatályát „a helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Határon átnyúló alanyi adómentesség 2025. január 1-jétől

Kérdés:

Községi önkormányzatunk az Áfa-tv. 7. §-a szerinti közhatalmi tevékenységen túl gazdasági tevékenységet is végez, amely tevékenységére alanyi adómentességet választott az önkormányzat (a közhatalmi tevékenységen túli gazdasági tevékenységeinkből származó bevétel évek óta nem haladja meg az alanyi adómentesség 12 millió forintos értékhatárát). Ezen tevékenységünk keretében kizárólag belföldi partnereink vannak, külföldi teljesítési helyű ügyletek nem fordultak elő, azonban ilyen ügyletekre a jövőben sor kerülhet. Ismereteink szerint 2025. január 1-jétől változnak az alanyi adómentesség szabályai. Milyen változások várhatóak? Mennyiben érintik a módosítások önkormányzatunkat?

Részlet a válaszából: […] ...szerint kizárólag belföldi teljesítési helyű ügyleteket teljesítenek, nem kell változással számolniuk. Ugyanakkor a Héa-irányelv rendelkezései, és ezzel összhangban az Áfa-tv. 2025. január 1-jétől hatályos új szabályai egy új egyablakos rendszert vezetnek be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Ingatlan szerzési időpontja

Kérdés:

Önkormányzatunk dolgozója 2012-ben kötött házasságot. Házassági életközösségük fennállása alatt, 2014-ben vásároltak egy ingatlant, mely akkor kizárólag az egyik házastárs nevére került, annak ellenére, hogy annak megvásárlása a közös vagyon terhére történt. Az ingatlan közös vagyoni jellege nem vitatott a házastárs részéről sem, melyre figyelemmel felmerült a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetése is házastársi közös vagyon elismerése jogcímén. Abban az esetben, ha az ingatlant a közeljövőben el szeretnék adni, miként kell alkalmazni az adózási jogszabályokat? Mi számít a tulajdonjog szerzési időpontjának? Hogyan kell számolni a szerzéstől az értékesítésig eltelt időt? Mi számít a tulajdonjog szerzési értékének?

Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 60. §-ának 2023. január 1-jétől hatályos (1a) bekezdés rendelkezése szerint: „Házassági vagyonközösség fennállása alatt megszerzett ingatlan esetén az (1) bekezdés szerint meghatározott szerzési időpont mindkét házastársnál azonos, kivéve, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.
1
3
4
5
214