13 találat a megadott saját rezsis beruházás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott is.A saját rezsis beruházás keretében előállított új eszköz után az adófizetési kötelezettség a beruházás aktiválásakor keletkezik. A fizetendő adó alapja az előállítási érték. Az önköltségszámítás szabályai szerint kell az eszköz előállításához szükséges közvetlen önköltséget (anyagfelhasználást, időarányos bér- és járulékterheket stb.) megállapítani. Az előállítási értékben lehet anyagköltség, más vállalkozótól igénybe vett szolgáltatás vagy alvállalkozói munkadíj, amelyekről kiállított számla tartalmaz előzetesen felszámított áfát. A munkabér, járulék azonban nem tartalmaz áfát. A bér- és járulékköltségek miatt a saját rezsis beruházás után fizetendő áfa mindig több, mint a levonható áfa.Mivel a saját kivitelezésben előállított új tárgyi eszköz után áfát kell fizetni, ezért az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontjában említett esetben az adóalanyt megilleti a tárgyi eszköz előállításához felhasznált terméket, igénybe vett szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó levonásának joga, függetlenül attól, hogy később az eszközt adóköteles, adómentes vagy vegyes tevékenységhez hasznosítja. Az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül, az (1) bekezdés szerinti adólevonási jog legkorábban a vállalkozásán belül végzett saját beruházás eredményeként előállított tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor keletkezik.Ha az eszköz használata, hasznosítása teljes egészében adólevonásra jogosító tevékenységhez történik, akkor az egyes beszerzések áfája a beruházás folyamatában levonható, majd az aktiváláskor felszámítandó adó is levonható.Ha a létrehozott eszköz részben vagy egyáltalán nem szolgál majd adóköteles tevékenységet, akkor a beruházási szakaszban nem alapíthat adólevonási jogot a bejövő számlák áfatartalmára. Ilyen esetben gyűjti a beruházással érintett számlákat, egyfelől a majdani fizetendő áfa megállapítására, másfelől az aktiválás utáni levonási jog érvényesítéséhez. Az aktiválást követően, ha a beruházás nem szolgál áfaköteles bevételszerző tevékenységet, akkor a beruházás után megfizetett áfa nem vonható[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]beruházásban történő tárgyi eszköz előállítása mint termékértékesítés kapcsán azt jelenti, hogy a termékértékesítés akkor teljesül, amikor a tárgyi eszköz elkészül, azt az adóalany rendeltetésszerűen használatba veszi, üzembe helyezi. Az Áfa-tv. nem tartalmaz külön szabályt arra vonatkozóan, hogy mikor tekinthető elkészültnek egy tárgyi eszköz, de tekintettel arra, hogy az adófizetési kötelezettség a rendeltetésszerű használatbavételhez kötődik, ezen időponttal feltétlenül elkészültnek tekinthető.Az Étv. szerinti építmények, épületek (2. § 8. és 10. pontok) esetében a rendeltetésszerű használatbavétel időpontjának meghatározásához a törvény alábbi rendelkezései nyújtanak segítséget. Az Étv. 44. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az építtetőnek minden olyan építményről, építményrészről, amelyre építési engedélyt kellett kérnie annak használatbavétele előtt - az Étv. végrehajtására kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -, használatbavételi engedélyt kell kérnie, vagy az építmény elkészültét be kell jelentenie. Ugyanezen paragrafus (4) bekezdése szerint az (1) bekezdésben előírt használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni.Az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 2016. január 1-jétől hatályos 50-51. pontjai szerint 5 százalékos adómérték alá tartozik a 86. § (1) bekezdése j) pontjának ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, továbbá a 86. § (1) bekezdése j) pontjának ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan egylakásos lakóingatlan, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert.Az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdése j) pontjának ja) és jb) alpontok alá azon beépített ingatlan (és az ehhez tartozó földrészlet) értékesítése tartozik, amelynek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy első[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]számlák áfája (anyagköltség, alvállalkozói munkadíj, igénybe vett szolgáltatás) levonásba helyezhető annak okán, hogy a saját rezsis beruházást az áfatörvény adóztatandó ügyletként nevesíti. A saját kivitelezésben előállított új eszközről nem kell, sőt nem szabad számlát kiállítani, hiszen nincs vevő (adóalanytól eltérő személy vagy szervezet), akinek a részére a számlát ki lehetne állítani. Az adóalany saját magának nem állíthat ki számlát.Számlát a más részére eladott termékekről, nyújtott szolgáltatásokról kell kiállítani.Az előállított új eszköz után fizetendő áfát akkor helyezhetik levonásba, ha az előállítás áfaköteles bevételszerző tevékenység érdekében merült fel. Ha pl. a polgármesteri hivatal szekrényeit állítják elő saját rezsis beruházás keretében, akkor az előállítási érték után megfizetett áfa nem lesz levonásba helyezhető, de ha pl. sertésólakat[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]állományba vétele az 1. számlaosztályban történik.Számviteli elszámolása a következő:- felmerült kiadások - áfa nélküli - ellenértékének kiegyenlítése= közgazdasági osztályozás szerintT 51-57 - K 311, 321, 3311(KTK: 11, 112, 113, 121, 122, 131)= funkcionális osztályozás szerintT 72, 751 - K 599- áfakiadás kiegyenlítése= közgazdasági osztályozás szerintT 56121 - K 311, 321, 3311(KTK: 131)= funkcionális osztályozás szerintT 72, 751 - K 599- használatbavételkor a teljesítményérték= állományba vételeT 1211, 1212, - K 985821213, 1214= tőkeváltozásT 98582 - K 41231, 41331Az Áfa-tv. 120. §-a alapján, amikor a költségvetési szerv áfalevonásra[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]3311(KTK: 11, 112,113, 121, 122,131)funkcionális osztályozás szerintT 72, 751 - K 599áfakiadás kiegyenlítéseközgazdasági osztályozás szerintT 56121 - K 311, 321, 3311(KTK: 131)funkcionális osztályozás szerintT 72, 751 - K 599használatbavételkor a teljesítményérték állományba vételeT 1211, 1212, - K 985821213, 1214tőkeváltozásT 98582 - K 41231, 41331Ha a beruházás úgy történik, hogy engedményezésről a két fél megállapodást köt, azaz a követelés és kötelezettség kiegyenlítése nem pénzforgalomban realizálódik, számviteli rendezése a 499. pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása főkönyvi számla közbeiktatásával történik.Szállítói kötelezettség rendezésebeszámítással (bruttó módon)azonos vevő esetébenszállítói tartozás kiadáskénti elszámolásaközgazdasági osztályozás szerintT 1-5 forg. K 499számlákfunkcionális[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bérköltség és azok járulékai, egyéb közvetlen költségek. Az előállított termékkel bizonyíthatóan szoros kapcsolatban álló költségek, az általános költségek arányos mértéke is elszámolható az előállítási költségek között. Ezek lehetnek gépköltségek, kisegítő részlegek költségei, kamatköltségek. Amennyiben az önköltség-számítás eredményeként 100 000 Ft feletti értéket állapítanak meg, akkor az elkészült eszköz nagy értékű egyéb gép-berendezésként aktiválandó, ellenkező esetben a dologi kiadások között, kis értékű tárgyi eszközként könyvelendő. A házi múzeum esetében azt szükséges vizsgálni, hogy a kialakítás során a szaktanterem rendeltetésében történt-e változás. Amennyiben ez a múzeum a szaktanteremtől teljes mértékben, tetővel, falakkal le lett választva, és ezáltal egy másik helyiség jön létre, ennek átminősítése is megtörténik, akkor a házi múzeumnak kialakított részt más tevékenység végzésére teszik alkalmassá, így mennyiségi növekedéssel nem járó beruházás valósul meg. Minden olyan esetben, amikor az épület egészében vagy annak egy részében olyan átalakítás vagy átépítés történik, amelynek eredményeképpen megváltozik annak funkciója, akkor azoknak a munkálatoknak a kiadásait tudják ide elszámolni, amelyek a rendeltetés megváltoztatás kapcsán vetődtek fel. A múzeum esetében ilyen a válaszfalak építése, a tető kialakítása, a világítás- és villanyszerelési munkák elvégzése, a festés, burkolat lerakása. Viszont abban az esetben, amikor a tanműhelyen belül egy kisebb, sarokrészt elkülönítenek, és nem alakítanak ki külön termet, hanem a korabeli asztalosműhely csak szóhasználatában múzeum, de valójában egy "látvány teremrészletről" van szó, akkor a kialakítás kiadásait nem lehet beruházásnak tekinteni. Az épületben történő olyan átalakítást, átépítést, amelynek következtében nem változik meg az épület részének rendeltetési jellege, hanem csak a termen belüli válaszfalak kerülnek kiépítésre a házi múzeum leválasztása miatt, akkor épület-karbantartás valósul meg, és a költségeket az ötös számlaosztályban kell könyvelni. Általános forgalmi adó szempontjából a következők szerint kell eljárni. A 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 11. § (2) bekezdés a) pont szerint "ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházása, ha ennek eredményeként[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tevékenységeket, úgymint tervezés, előkészítés, lebonyolítás, kivitelezés, hitel-igénybevétel, biztosítás, alapozás, próbaüzemelés is beruházás. Ebbe a kategóriába tartozik a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt. Az 51. § szerint a saját rezsis beruházás bekerülési értékének részét képező költségtényezők három nagy csoportba tartoznak: közvetlenül felmerült költségek, a saját rezsis beruházással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban álló költségek és a mutatók, jellemzők segítségével számszerűsíthető költségek. Az önkormányzat saját vállalkozásában történő beruházása, ha azt saját gépeivel, szerszámaival, saját munkavállalóival, maga által beszerzett anyagokból végzi. Saját rezsis beruházásról beszélünk abban az esetben is, amikor a beruházást független vállalkozó végzi, de a szükséges gépeket, anyagokat, szerszámokat[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]§ (2) bekezdése értelmében csak azon beruházások esnek a termékértékesítéssel egy tekintet alá, amelyeknél az adóalany a megvalósításhoz olyan terméket használ fel, hasznosít, amelynek beszerzéséhez, kitermeléséhez vagy előállításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó részben vagy egészben levonható. Ha a saját vállalkozásban megvalósított beruházásra a 2003. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, akkor a saját vállalkozásban megvalósított beruházáshoz kapcsolódó beszerzések és igénybe vett szolgáltatások előzetesen felszámított adójának levonhatóságát a 22. számú Költségvetési Levelek 571-es kérdésére adott válaszban megfogalmazottak szerint kell megállapítani. Az adólevonási jog először a beszerzésekről szóló számlákban szereplő teljesítési időpontban keletkezik. A beruházás aktiválásakor keletkezett fizetendő adó levonhatósága attól függ, hogy a beruházás során létesített tárgyi eszközt milyen tevékenységhez használják, hasznosítják. Ez esetben a levonható adót az Áfa-tv. 39. §-a szerint kell meghatározni. A már fennálló tárgyi eszköz felújítása nem minősül saját vállalkozásban megvalósított beruházásnak, így a felújítás során igénybe vett szolgáltatások, illetve beszerzett termékek előzetesen felszámított adóját kell az arányosításba bevonni. Természetesen ez esetben is a főszabály nem az arányosítás, hanem a tételes elkülönítés. Így, amennyiben tételesen meghatározható, hogy a felújított tárgyi eszköz az adóalany melyik tevékenységét szolgálja (tárgyi adómentest vagy adókötelest), akkor az áfa levonhatósága is ennek megfelelően alakul. Az arányosításra akkor kerül sor, ha a tárgyi eszköz rendeltetését nem lehet elkülönítve meghatározni, mert az adóköteles és tárgyi adómentes tevékenységet egyaránt szolgál. Amennyiben a fentiek alapján megállapítható, hogy 2004-ben a beruházásra, illetve a felújításra a 2004. január 1-jén hatályos jogszabályokat kell alkalmazni, akkor a fent felvázolt szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az arányosításba az államháztartási támogatásokat is be kell vonni azzal, hogy azok az adólevonásra nem jogosító tevékenységgel esnek egy tekintet alá, azaz az államháztartási támogatás összegét csak a nevezőben kell szerepeltetni [Áfa-tv. 38. § (3) bekezdése]. Ha a támogatás nem minősül államháztartási támogatásnak, akkor - mivel az az egyébként adólevonásra jogosító saját vállalkozásban megvalósított beruházáshoz kapcsolódik közvetlenül - a képletben korrekciós tételként a számlálóban és a nevezőben is szerepeltetni kell (Áfa-tv. 3. számú melléklete 2. pont). Tárgyi eszköz felújítása esetén az államháztartási támogatásnak nem minősülő támogatás közvetlenül nem kapcsolódik egyik termékértékesítéshez, illetve szolgáltatásnyújtáshoz sem, ebből következően azt a képletben korrekciós tételként nem kell szerepeltetni. A[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]átadott anyagok, eszközök értékét. Fentiekből következően a saját vállalkozásban végzett beruházás része a beruházásban közreműködő idegen vállalkozó által leszámlázott teljesítményérték is. Saját vállalkozásban megvalósított beruházásként kezelendő tulajdonképpen az az eset is, amikor a beruházó minden munkát külső kivitelezővel végeztet el, és saját közreműködése abban merül ki, hogy a beruházáshoz szükséges anyagot a kivitelező rendelkezésére bocsátja. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az adóalany külső kivitelezők mellett a beruházás egy részét saját kivitelezésben valósítja meg, akkor a beruházás saját vállalkozásban megvalósított beruházásnak minősül. Nem minden saját rezsis beruházás valósít meg adóköteles ügyletet. Az Áfa-tv. 7. § (2) bekezdése értelmében csak azon beruházások esnek a termékértékesítéssel egy tekintet alá, amelyeknél az adóalany a megvalósításhoz olyan terméket használ fel, hasznosít, amelynek beszerzéséhez, kitermeléséhez vagy előállításához kapcsolódó, előzetesen felszámított adó részben vagy egészében levonható. Ha a fentebb részletezett feltételek teljesülnek, akkor a saját rezsis beruházás adóköteles ügylet. Az adó alapja a beruházás számviteli szabályok szerint számított előállítási költsége. Az adófizetési kötelezettség - az Áfa-tv. 18. § (2) bekezdése értelmében - a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének, azaz üzembe helyezésének, aktiválásának időpontjában keletkezik. Az nem játszik szerepet, hogy a rendeltetésszerű használatbavételre akár több év elteltével kerül sor. A beruházás adómértékét - a törvény eltérő rendelkezésének hiányában - az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában hatályos jogszabály határozza meg. A beruházáshoz kapcsolódó beszerzések és igénybe vett szolgáltatások előzetesen felszámított adója - amennyiben a beruházás a fentiek alapján adóköteles ügyletnek minősül - levonható. Az adólevonási jog azonban nem az üzembe helyezés napján keletkezik. Az Áfa-tv. 36. § (1) bekezdése a) értelmében az adólevonási jog a számlában, az egyszerűsített számlában, a számlát helyettesítő okmányban teljesítési időpontként feltüntetett napon keletkezik. Ez a helyzet áll elő a saját vállalkozásban megvalósított beruházás során keletkezett beszerzések esetén is. Így fordulhat elő az, hogy az adóköteles ügylet (az üzembe helyezés) csak évekkel később valósul meg, a hozzá kapcsolódó előzetesen felszámított adót viszont az adóalany folyamatosan levonhatja (a bevallásban levonható adóként szerepeltetheti). Amennyiben az adóalany a saját vállalkozásban megvalósított beruházás útján létesített tárgyi eszközt adóköteles ügylethez használja fel, akkor az üzembe helyezéskor keletkezett adó levonható. Az adólevonási jog keletkezésének időpontja - az Áfa-tv. 36. § (1) bekezdése d) pontja értelmében - megegyezik az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával. Az adólevonás bizonylata az Áfa-tv. 35. § (1) bekezdése c) pontja értelmében az adó összegét hitelesen igazoló egyéb okirat, jellemzően az üzembe helyezési jegyzőkönyv. Az "ismételt" adólevonás azért lehetséges, mert a saját vállalkozásban megvalósított beruházás egyben beszerzést is jelent az adóalanynak. Amennyiben azonban a tárgyi eszközt adólevonásra nem jogosító (pl. közvetlenül tárgyi adómentes) tevékenységhez használja fel, hasznosítja, akkor az üzembe helyezés során keletkezett, a számlát helyettesítő okmányban felszámított adó - más beszerzésekhez hasonlóan - nem vonható le. Természetesen,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]adómentesség alá tartozó termékértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtáshoz nem kapcsolódnak, vagy ugyan kapcsolódnak, de nem közvetlenül, akkor - a törvényben meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén - a beszerzett anyagok előzetesen felszámított adója levonható. A szóban forgó esetben az építkezés során beszerzett anyagok előzetesen felszámított adója közvetlenül nem kapcsolódik az iskola tárgyi adómentes tevékenységéhez. A beszerzett anyagok nem az oktatási tevékenységet szolgálják, hanem az építkezést, a saját vállalkozásban megvalósított beruházást. A saját vállalkozásban megvalósított beruházás adóköteles ügylet, s az ennek érdekében felmerült előzetesen felszámított adó levonható. A beszerzett anyagok előzetesen felszámított adója tekintetében a levonási jog a beszerzésről szóló számlában, egyszerűsített számlában, illetve számlát helyettesítő okmányban teljesítési időpontként feltüntetett napon keletkezik [Áfa-tv. 36. § (1) bekezdés a) pontja]. Az Áfa-tv. 18. § (2) bekezdése értelmében a saját vállalkozásban megvalósított beruházás utáni adófizetési kötelezettség keletkezésének napja az üzembe helyezés napja (a használatbavételi engedély átvétele). Az Áfa-tv. 36. § (1) bekezdése értelmében a saját vállalkozásban megvalósított beruházás utáni adólevonási jog keletkezési dátuma megegyezik az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával, azaz szintén az épület[…] részlet vége a válaszból.