361 cikk rendezése:
251. cikk / 361 Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő a végkielégítés szempontjából
Kérdés: Mely időtartamokat kell beszámítani a közalkalmazottak végkielégítésre való jogosultságának megállapításánál?
252. cikk / 361 Egyházak társaságiadó-fizetési kötelezettsége
Kérdés: Egyházközségünk jogi személy, önálló adószámmal rendelkezik. Szervezeti egységei: lelkészi hivatal, oktatási (óvoda, gimnázium, diákotthon), szociális intézmény, és ezen intézmények ellátottai, dolgozói étkeztetését biztosító konyha (munkahelyi vendéglátás, közétkeztetés). A konyha szabad kapacitásának kihasználásával kb. 80 vendég étkeztetését végezzük. Az intézmények részben önállóan gazdálkodó szervek, külön adószámuk, önálló bankszámlájuk nincs. Az egyházközség könyvvezetési kötelezettségének kettős könyvvitellel tesz eleget. Egyszerűsített éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása a 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján történik. Az eddigiek folyamán Tao-tv. 9. §-a alapján készítettük el az adóbevallást, a konyha bevételét vállalkozási bevételnek minősítettük (éves árbevétele meghaladja az 50 millió Ft-ot, ezért könyvvizsgálatot kértünk). Az egyházak és jogi személyiségeik (egyházközség) közhasznú besorolással nem rendelkezhetnek, de a társaságiadó-alapot a közhasznú szervezetekre vonatkozó adózási szabályok alapján állapíthatják meg, ezt a módszert követve jártunk el eddig mi is. – A fentiek alapján az egyházközség helyesen járt-e el a Tao-tv. alapján, amikor az étkeztetés árbevételét vállalkozási tevékenységként kezelte? Vagy, mint az alaptevékenységet (hitéleti, oktatási tevékenység folytatása) szolgáló kiegészítő tevékenység nem vállalkozási bevétel, így nem adóköteles tevékenység? Kedvezményezett tevékenységek: Az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező (jogi személyiségű) szervezeti egységét a kedvezményezett tevékenységek tekintetétben 2001. január l-jétől választási jog illeti meg. Ha az egyház jogi személyiségű szervezeti egysége él e választási joggal, akkor nem minősül vállalkozási tevékenységnek: a) a hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport-, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység folytatása, valamint az ilyen tevékenységekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásnyújtás (az étkeztetés idetartozik-e).
253. cikk / 361 Felmentési tilalom GYES alatt
Kérdés: Közalkalmazott dolgozónk a GYES folyósítása mellett néhány hónappal ezelőtt visszajött dolgozni, megszüntetve a fizetés nélküli szabadságát. Tekintettel arra, hogy átszervezést kellett a szervezetnél végrehajtani, felmentéssel meg kívántuk szüntetni az érintett jogviszonyát, aki azonban arra hivatkozott, hogy a gyermeke még csak két és fél éves, és ő GYES-t kap, ezért az ő jogviszonyát nem szüntethetjük meg felmentéssel. Igaza van a dolgozónak?
254. cikk / 361 Munkáltatói jognyilatkozat szabályszerű közlése
Kérdés: Mit tehet a munkáltató abban az esetben, ha a dolgozó nem hajlandó átvenni a felmentését? A szabadságát töltő dolgozóval hogyan kell közölni a felmentést?
255. cikk / 361 Szabadság kiadása
Kérdés: Német nyelvet tanító tanárnő 2005. szeptember 3-án szült. Helyettesítő tanárt vettünk fel, aki 2007. szeptember 1-jétől nem kíván már iskolánkban tanítani. Szeretnénk, ha 2007. szeptember 3-ától visszajönne tanítani a jelenleg GYED-en lévő tanárnő. 2007. szeptember 3-ától GYES-en lesz, mivel ekkor lesz a gyermek 2 éves, ettől az időtől ugye korlátok nélkül vállalhat munkát? De hogyan alakul a tanárnő szabadsága, ha 2007. szeptember elején munkába kell állnia, mivel nincs, aki a német nyelvet tanítsa, tehát 2007 szeptembere után már nem tudjuk kiadni részére a szabadságot, mivel szükség van rá?
256. cikk / 361 Ruházati költségtérítés
Kérdés: 2006. március hónapban kifizetett, MÁK felé lejelentett, számlával elszámolt ruházati költségtérítés táppénzre eső időarányos részét utólag visszafizettetheti-e a munkáltató közszolgálati jogviszonyban?
257. cikk / 361 Tanulmányi szabadság
Kérdés: Dolgozónk az ELTE-n PhD-képzésen vesz részt. Intézményünk tanulmányi szerződést kötött vele. A konzultációs napokról kell-e igazolást hoznia, illetve mivel bizonyítja, hogy mely napokon jogos a távolléte, ha kell, az utólagosan elfogadható-e? Ha pl. tavaszi szünet van, elfogadható-e ezen időszakon belül igazolás, illetve ilyen esetben jogos-e a távollét utólag (a munkahely által felszólítás után hozott) igazolás? Ha egy nap több vizsgát tesz, mennyi tanulmányi szabadság illeti meg?
258. cikk / 361 Szociális étkeztetés fizetendő áfája és könyvelése
Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!
259. cikk / 361 Étkezési utalvány
Kérdés: Önkormányzatunk, a körjegyzőség dolgozói részére (az óvoda konyháján) melegétkezést tudunk biztosítani. Hogyan oldjuk meg azt, hogy mindenki egyformán (hátrány nélkül), teljes mértékben 10 000 Ft értékig részesülhessen ebben a juttatásban, akár szabadságon, akár 30 napon belüli táppénzen van? Adható-e melegétkezés a szabadság napjára és a 30 napon belüli táppénzre? Ha melegétkezési bonokat készítenénk, milyen szabályai vannak, lehet-e egyénileg sorszámozott melegétkezési jegyeket készítenünk, vagy elég, ha a konyhán nyilvántartjuk?
260. cikk / 361 Kegytárgyak értékesítése
Kérdés: Az egyházakról szóló törvény a kegytárgyak értékesítését nem tekinti gazdasági tevékenységnek. Az egyház kegytárgyakat értékesít. Véleményünk szerint ez nem minősül gazdasági tevékenységnek, így nem kell adóalanynak bejelentkeznie. Helyes-e a vélekedésünk?
