334 talált cikk a szállítás kifejezésre

Kérdés: A háziorvosi szolgálatnál levett vér laborba történő szállításával kapcsolatos kiadásokat (gépjármű és a szállítást végzők bére) az önkormányzat által megbízott költségvetési intézménynek mely kormányzati funkción kell elszámolnia?

Kérdés:

Az önkormányzat feladatellátási szerződést kötött a praxisengedéllyel rendelkező háziorvossal mint egészségügyi szolgáltatóval. A jogszabályi előírások alapján az önkormányzat az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanban található rendelőt ingyenes használatba adta az egészségügyi szolgáltatónak. A feladatellátási szerződés rögzíti, hogy az egészségügyi szolgáltató a részére térítésmentesen biztosított rendelőt saját költségén köteles rendszeresen karbantartani, takarításáról gondoskodni, továbbá viselni a rendelő működésével járó rezsiköltségeket. A rendelő felújítása azonban az önkormányzat kötelezettsége marad. Az egészségügyi szolgáltató 2021. szeptember 1. napjától fizetési kötelezettségének számla hiányában nem tett eleget. Az önkormányzat a rendezetlen helyzet megoldására különmegállapodást kívánt kötni, amelynek alapján átalánydíjas elszámolás került volna bevezetésre. Ez az átalánydíj kedvezőbb lett volna, mint a ténylegesen igénybe vett szolgáltatások díja. Az egészségházban működő hét egészségügyi szolgáltató közül kettő a megállapodást nem írta alá. Ennek hiányában az önkormányzat 2025. július 1-jétől a meglévő feladatellátási szerződés alapján kiszámlázta a közüzemi díjakat (víz- és szennyvízdíj, villamosenergia-, gáz-, vezetékes- és mobiltelefon-szolgáltatás, internet, hulladékszállítás), a tűzoltósági távfelügyeleti díjat, a takarítással kapcsolatos személyi juttatásokat, a tisztítószerek költségét, valamint a szőnyegtisztítás díját. Az egészségügyi szolgáltató a számlákat visszaküldte, arra hivatkozva, hogy azoknak nincs szerződéses jogalapja. Az önkormányzat vitatja ezt az indokolást, és követelését az egészségügyi szolgáltatóval szemben fenntartja. Mit tehet az önkormányzat annak érdekében, hogy a követelés könyvviteli elszámolása megfeleljen a vonatkozó szabályoknak? Továbbá milyen jogi lépésekkel érvényesítheti követelését az egészségügyi szolgáltatóval szemben?

Kérdés: Hivatalunk gépjárműparkja (kulcsos gépjárművek) tekintetében a Pátria Nyomda által gyártott szigorú számadású menetlevelet használja (D. Gépjármű 31. r. sz.). Jogi szakterületünk kifogásolta, hogy ez nem felel meg a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/A. § (4) bekezdésében leírt követelményeknek, mely szerint:
A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat, menetlevél, illetve fuvarlevél tartalmazza
a) a gépjármű hatósági jelzését,
b) a természetes személy üzembentartó és használatba vevő nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzembentartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét,
c) …valamint
d) azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzembentartótól átvette.
Szükséges-e másfajta nyomtatványt beszereznie a hivatalnak, vagy ki kell-e egészíteni, bővíteni egyéb információval a már rajta lévő mezőket?

Kérdés: Ha egy munkahelyi ülésre péksüteményeket rendelünk, akkor a számlán szereplő szállítás is K123 vagy K337? Ha a megbeszélés egy étteremben zajlik, akkor a kiszámlázott felszolgálói díjat (szervizdíj) is K123-ra vagy K337-re könyveljük?

Kérdés: Önkormányzatunk 2-es adószámú, az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítja meg. Önkormányzatunk delegációja Romániában volt, ahol bankkártyával fizette a belépőjegyeket és az éttermi szolgáltatást. Az egyik kártyás fizetés esetében (étteremben) nem működött a terminál, és ezért ATM-ből kellett pénzt felvenni (a fogyasztás összegét vették fel), hogy a számlát rendezni tudják. A bankszámlakivonaton 7 nap elteltével láttuk a terhelést (forintban). Helyesen járunk-e el, ha a beterhelt összeget bevételezzük a pénztárba, és az ehhez tartozó szolgáltatás számláját, ami készpénzes lett (bruttó értéken forint, áfa hatályán kívüli) kiadásba helyezzük? A többi kártyás használat esetében már működtek a terminálok, és tudtak bankkártyával fizetni (az ASP-ben csekkes fizetést választunk), a terhelést is látjuk a bankszámlakivonaton. Helyes-e az a megoldás, ha a számlákat bruttó értéken (forintban) áfa hatályán kívüliként vezetjük fel azzal az összeggel, amit beterhelt a bank? Az önkormányzatnak nincs valuta/deviza pénztára.

Kérdés: Önkormányzatunk a közterületein lévő vízelvezető árkok tisztítását végeztetné el külső vállalkozóval. A munkálatokról (gépi földmunka, földelszállítás) a vállalkozó számlát állít ki. A munkálatok elvégzését melyik rovatra kell könyvelni? Nem egyértelmű számunkra, hogy ez karbantartásnak (K334) vagy egyéb szolgáltatásnak (K337) minősül. A felújításként (K71) történő elszámolás véleményünk szerint nem helytálló.

Kérdés: A közelmúltban beszerzett szerver számlája a következő tételeket tartalmazza:
– szolgáltatás – gyártói támogatás, beüzemelés,
– szoftverlicenc,
– kábelek,
– illetve az eszköz több alkatrészből áll.
Az eszköz bekerülési értékét hogyan kell megállapítani, illetve hogyan történik az eszköz könyvelése?

Kérdés: A települési képviselők részéről felmerült, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági utak mentén a fákat ki kellene vágatnunk, mivel nagyon sok az útba ún. „benőtt fa”, így az utakon a közlekedés akadályozott. Az út rendbetétele a célunk, komplex módon, ezért a fák kivágása, azok tuskózása és az utak helyreállítása elkerülhetetlenné vált. Egyrészről maga a fasor kivágása, az út helyreállítása, a fa értékesítése jogszabályoknak megfelelő megvalósítása a célunk, mely egyben a feladatunk is. 
A munka elvégzéséhez csak egy traktorral rendelkezünk, amely maximum a szállítást tudjuk elvégezni. Az egyik elképzelés szerint az önkormányzat számára egyszerűbb megoldás lenne, ha ún. „lábon” adnánk el a fát, és egy szerződésben rendeznénk a faeladást, abból a munka elvégzését és az út helyreállítását. Ebben az esetben hogyan tudunk a számviteli követelményeknek megfelelni, milyen lépéseket kell megvalósítanunk, miről kell rendelkeznünk a szerződésben? Mivel ez nem általános dolog, hogyan állapítható meg az ár, a munkadíj (a kivágási és a helyreállítási), van-e erre valamiféle elfogadott módszer? Mit javasolnak? Önkormányzatunk nem rendelkezik vállalkozói tevékenységgel, és kft.-vel sem. A másik elképzelés (ami az önkormányzat számára nehézkesebb, hiszen a 3 ajánlatkérés akár minden lépésnél előírás, nagyon lassú lehet a folyamat), kivágatnánk a fát, és a tuskózást is elvégeztetnék (vállalkozási szerződésben), a kitermelt fát értékesítenénk (van-e, lehet-e erre jogosultságunk), ami vélhetően fedezhetné a költségeket, de ez előre nem határozható meg. Az önkormányzat jogilag hogyan értékesíthet fát, milyen adózás szükséges e körben? Milyen egyéb, nem pénzügyi feltételek betartásai szükségesek? Hogyan járjunk el, hogy ne kövessünk el törvénysértést?

Kérdés: A közterület-használati díj és a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány (behajtási díj) az áfa hatálya alá tartozó bevétele az önkormányzatnak? A Költségvetési Levelek honlapján a témával kapcsolatban a mellékelt két cikket találtuk, és számunkra ellentmondásosnak tűnik a két álláspont.
Költségvetési Levelek 321. szám, 5693. „A közterület-használati díj az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot, nem kell számlázni, és nem jár áfafizetéssel, kivéve a parkolást.” 
Áfa-tv. 7. § (1) bekezdés: „Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység.”
Mind a közterület-használati díj, mind a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány az önkormányzat helyi rendelete alapján kerül megállapításra. (Behajtási díjat eddig nem szedett az önkormányzat, annak beszedésére a májusi testületi ülésen elfogadott rendelet alapján válik jogosulttá.) A közterület-használati díj ez idáig az áfa hatályán kívüli bevételként került beszedésre. A Költségvetési Levelek 251. számában a 4586. sorszámú válasz szerint a behajtási költségátalány (behajtási díj) viszont áfafizetési kötelezettséget eredményez. Mindkét díj beszedésének alapja a helyi önkormányzati rendelet, melyet törvényi felhatalmazás alapján alkotott meg a képviselő-testület, mindkét esetben az önkormányzat vagyonának használatáért (közterület/közút) fizet az ügyfél, akkor miért más a megítélése az áfa szempontjából a két bevételnek? (Mindkét ügylet leginkább egy „bérleti szerződéshez” hasonlítható, hisz a vagyon átmeneti használatáért fizet az ügyfél, tényleges szolgáltatásnyújtás nem történik. Az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzatunk nem kérte, hogy az áfa hatálya alá tartozzon.) Az áfa szempontjából hogyan kell kezelni a rendelet alapján beszedett két önkormányzati bevételt? Ha eltérő a kezelésük áfa szempontjából, kérem, részletezzék, hogy pontosan mi okozza az eltérést.

Kérdés: Raktárral nem rendelkező költségvetési szervnél a beszerzett, működéshez szükséges anyagok (irodaszer, tisztítószer, informatikai és egyéb anyagok) azonnal kiosztásra, illetve felhasználásra kerülnek. Fenti eljárásrend a gazdasági szervezet ügyrendjében, az értékelési szabályzatban és az anyag- és eszközgazdálkodási szabályzatban is rögzítésre került. A beszerzést tartalmazó számlán „felhasználásra kiadva” bélyegző használatával tüntetjük fel az azonnali felhasználás tényét. Hosszú évek óta kialakult gyakorlat szerint év végén az utolsó anyagbeszerzések számláin szereplő tételeket – belső használatú leltárív alapján (tételes bevételi bizonylatok használata nélkül) – december 31-ével rögzítjük a könyveinkben a 2. számlaosztály megfelelő számláin, amit a következő év végén visszavezetünk, és az új készletleltár alapján ismét felrögzítjük az aktuális összegben. Év közben készletmozgást nem könyvelünk. Helyes a kialakult eljárásrend? A 2. számlaosztály használata hogyan szabályos raktárral nem rendelkező intézmény esetén? Szükséges egyáltalán a 2. számlaosztály használata? Milyen jogszabály írja elő?