334 talált cikk a szállítás kifejezésre

Kérdés: Egyik beszállítónktól vasanyagot vásároltunk (VTSZ: 7306), mely termék az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdése j) pontjának és a 6/B. számú mellékletének értelmében fordított adózás alá eső termék. A beszállítónk a terméket le is szállította a telephelyünkre. A számlán két külön sorban szerepel a termék és a lerakási díj mint szolgáltatás. A partner a terméket és a szolgáltatási díjat is fordított áfás tételként számlázta le részünkre.
Jelen esetben a lerakási díj fordított áfás tételként történő számlázása megfelel-e a jogszabályoknak, vagy pedig ezt 27%-os áfatételként kellett volna számláznia?

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál gépjárművezető munkakörben foglalkoztatott – Mt. hatálya alá tartozó – munkavállaló belföldi kiküldetése napidíjának megállapítása során a 437/2015. Korm. rendelet figyelembevételével milyen mértékű napidíjátalány állapítható meg?

Kérdés: Önkormányzatunk a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel köztisztasági szolgáltatás nyújtására vonatkozó egyedi szerződést kötött, melyre a települési önkormányzatok köztisztasági feladatellátása körében összegyűjtött hulladék átvételére vonatkozó szolgáltatás nyújtására irányadó általános szerződési feltételekben (ÁSZF) foglaltak szerint történik a számlázás. Az ÁSZF 6. pontja rendelkezik az alábbi fizetési kötelezettségről és megillető díjról:
– ÁSZF 6.1.1–6.1.6 pontjai szerint a települési önkormányzat a köztisztasági szolgáltatás ellátásáért, azaz a beszállított hulladékért a MOHU-nak szolgáltatási díjat fizet tételes elszámolás alapján.
– ÁSZF 6.1.7. pontja rendelkezik a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR) települési önkormányzatokat megillető díjáról.
2024/3. Adózási kérdés – A kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díj és az önkormányzatokat az EPR-díjból megillető összeg áfamegítélése NAV-állásfoglalás alapján az önkormányzatokat megillető EPR-díj ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásként az Áfa-tv. hatálya alá tartozik, tehát a MOHU által kiállított teljesítésigazolásban közölt nettó értékre 27% áfa kerül felszámításra, melyet a települési önkormányzatoknak negyedévente kell kiszámlázniuk a MOHU felé.
1. Milyen TEÁOR-szám alapján történjen a települési önkormányzatokat megillető díj (önkormányzati EPR-illetmény) kiszámlázása? Ugyanis a 8411 TEÁOR-szám alapján mentes lenne az önkormányzat, viszont ez után a NAV-állásfoglalás alapján áfát kell felszámítani.
2. A MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj (hulladékkezelési díjként szerepel a számlán) és az önkormányzatok által kiszámlázandó EPR-díj között fennáll-e a közvetlen kapcsolat, azaz ez alapján az önkormányzat a MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj áfatartalmát visszaigényelheti-e?

Kérdés: Az önkormányzat idősek részére szociális étkezést biztosít, melyet a szociális munkatársunk az otthonukba kiszállítja. A szociális étkezés áfaköteles, a kiszállítási díj is az? Az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f) pontját hogyan kell értelmezni a szállítási díj vonatkozásában?

Kérdés: Egy társaság az USA-ban bejegyzett elektronikai, szórakoztatóipari termékeket gyártó, értékesítő anyavállalatának Romániában bejegyzett fióktelepe, romániai székhellyel. A társaságot olyan román társaságnak kell tekinteni, amely Magyarországon nem rendelkezik magyarországi székhellyel, illetve gazdasági tevékenysége alapján bejelentkezésre (az áfa szempontjából) nem köteles. A társaság a közelmúltban szerződést kötött egy magyarországi székhelyű társasággal (magyar társaság), amely alapján az vállalta, hogy a magyar társaság tulajdonában álló stúdiókba speciális hangszórókat, mikrofonokat és keverőpultokat (berendezés) telepít, épít be. A berendezések értékesítése, telepítése magában foglalja a lábon álló hangszórók, mikrofonok telepítését, továbbá falakba, illetve mennyezetbe történő beépítését, kábelek fektetését, a falakon belüli huzalozást, kábelezést stb., a berendezések kalibrálását, szoftverek értékesítését, telepítését, tesztek elvégzését, amely munkafolyamat körülbelül 3-5 hetet vesz igénybe. A társaság egy magyar szolgáltatóval együttműködve végzi el ezt a tevékenységet a magyar társaság két telephelyén. A magyar szolgáltató a berendezések szállítását és telepítését is végzi. A társaság által elvégzett hangszórók, mikrofonok és keverőpultok értékesítése és telepítése mint termékértékesítés az Áfa-tv. 32. § szerinti fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítésnek minősül-e, és az Áfa-tv. 139. §-a alapján a fordított adózás szabályai szerint a beszerző köteles-e a termékértékesítés után felszámítani, bevallani, megfizetni az áfát?

Kérdés: A forgalomtechnikai, forgalomcsillapítási terv (lakó-pihenő övezet megtartása, forgalomcsillapítási hálózatterv és helyi beavatkozások ütemezési sorrendben, forgalmirend-változások, csomópontok gyalogosbarát szűkítése forgalomtechnikai eszközökkel, forgalmirend-változások, egyirányúsítások… stb.) könyvelése milyen rovatra kerül? Jól gondoljuk, hogy nem a bekerülési érték része?

Kérdés: Társulás fenntartásában működő szociális szolgáltató központ többfajta szociális és gyermekjóléti feladatellátást végez. A szociális étkeztetést és fogyatékos nappali ellátás szolgáltatást igénybe vevők részére napi egyszeri étkeztetést is nyújt. Az intézmény nem bentlakásos, a szolgáltatást igénybe vevők az ételt elviszik, vagy házhoz szállítással kapják meg. Az intézmény nem főz, az ételt településenként más-más konyha vásárolt élelmezésként biztosítja, melyről áfás számlát kap az intézmény. 1-1 adag ebéd beszerzési ára településenként eltérő. A vásárolt élelmezés könyvelése feladatonként elkülöníthető, mint ahogy a térítésidíj-bevételek is. A térítési díjakat önkormányzati rendelet szabályozza a társult településekre vonatkozóan. Az ellátást igénybe vevők részére áfásan kiszámlázott térítési díj a jövedelmi helyzetük alapján kerül megállapításra. Ez jóval alacsonyabb összeg, mint amennyiért az intézmény azt megvásárolja. Ingyenes étkezést nem nyújtanak senki részére. Az intézménynek járó normatívát a gesztor önkormányzat igényli meg, és intézményfinanszírozás keretében biztosítja. Az intézménynél minden feladat finanszírozásra kerül, így a szociális étkeztetésre és fogyatékos személyek nappali ellátására is állami támogatást kap az intézmény. Hogyan kell helyesen megállapítani a levonható áfa összegét?

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában működő idősek nappali ellátását biztosító szociális intézményhez rengeteg igény érkezik a hozzátartozóktól arra vonatkozóan, hogy az intézmény segítsen a településen élő idős családtagjaiknak a közeli városban lévő rendelőintézetbe történő beszállításában, vagy a kórházi kezelésekre történő bejutásban segítsen. Indokaik között az szerepel, hogy az idősek az egészségi állapotuk miatt önállóan nem tudnak tömegközlekedéssel bejutni a városba, a hozzátartozók pedig nem tudják megoldani általában idő és/vagy gépkocsi hiányában. Ezek az idős emberek nem ellátottjai az intézménynek. A jelenlegi intézményi SzMSz és házirend szerint, amennyiben ilyen igény az intézmény nappali ellátását igénybe vevő ellátottjai részéről jelentkezik, azt a megszabott térítési díj megfizetése ellenében az intézmény teljesíti. Az intézmény végezheti-e az alaptevékenységének keretein belül (nem vállalkozási tevékenységként) ezt a „betegszállítási” feladatot? A feladatot nem haszonszerzési céllal végezné, csak a ténylegesen felmerülő kiadásokat (üzemanyag, amortizáció és a sofőr óradíja) téríttetné meg az igénybe vevőkkel.

Kérdés: A védőnői ellátás 2023-ban államosításra került. Az átvevő kórház az önkormányzat részére megtéríti a feladatellátás többletköltségét együttműködési megállapodás alapján. Az önkormányzat gondoskodik a közfeladat-ellátással összefüggő alábbi költségekről: közüzemek, karbantartás, takarítás, postaszolgáltatás, hulladékelszállítás, tűzvédelem, vagyonbiztosítás, szakmai anyag stb. A felsorolt szolgáltatások biztosításáért a megállapodás alapján az önkormányzat 83.000 Ft/hó költségtérítésre jogosult, melyet havonta számláz ki az átvevő kórház felé. Milyen áfatartalommal számlázzuk ki a számlát a költségtérítésről? Az önkormányzat alanya az áfának.

Kérdés: Kettes adószámmal rendelkező egyházi jogi személy 100 ezer forint összegű fordított adózás alá eső számlát kapott, melynek áfatartalma nem vonható le. Kérem, vezessék le a számla helyes könyvelési tételeit a számla érkeztetésétől az áfabevallás benyújtásával bezárólag, mely levonható pozícióban áll!