Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott szállítási költség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Szállítási költség

Kérdés: Az önkormányzat szociális tűzifapályázat keretében beszerzett tűzifa-szállítási költségének elszámolása a számvitelben hogyan történik?
Részlet a válaszból: […]0021 Költségvetési évben esedékes kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámlaK 053512 Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adóra2. Előleg a pénzügyi számvitel szerinta) Nettó előleg a kifizetés alapjánT 36514. Igénybe vett szolgáltatásra adott előlegekK 32 Pénztárak, csekkek, betétkönyvek, vagyK 33 Fizetési számlákb) Levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adóT 3641. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó elszámolásaK 32 Pénztárak, csekkek, betétkönyvek, vagyK 33 Fizetési számlákc) Le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adóT 843 Különféle egyéb ráfordításokK 32 Pénztárak, csekkek, betétkönyvek, vagyK 33 Fizetési számlák3. Szállítói számla a költségvetési számvitel szerinta) Nettó értékT 053(2) Kötelezettségvállalás dologi kiadásokraK 0021 Költségvetési évben esedékes kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámlaT 0022 Költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámlaK 053(2) Kötelezettségvállalás dologi kiadásokrab) Általános forgalmi adóT 053512 Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adóraK 0021 Költségvetési évben esedékes kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámlaT 0022 Költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámlaK 053512 Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adórac) Nettó előleg teljesítéskéntT 053(3) Dologi kiadások teljesítéseK 003 Kiadások nyilvántartási ellenszámlad) Előleg utáni általános forgalmi adó teljesítéskéntT 053513 Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó teljesítéseK 003 Kiadások nyilvántartási ellenszámla4. Szállítói számla a pénzügyi számvitel szerinta) Nettó összeg (előleggel együtt)T 52 Igénybe vett szolgáltatások költségeiK 4213 Költségvetési évben esedékes kötelezettségek dologi kiadásokraT 6 Általános költségek, vagyT 7 Szakfeladatok költségeiK 591 Költségnem átvezetési számlab) Előleg rendezéseT 4213 Költségvetési évben esedékes kötelezettségek dologi kiadásokraK 36514 Igénybe vett szolgáltatásra adott előlegekc) Levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó (előleg utáni általános forgalmi adóval)T 3641 Előzetesen felszámított általános forgalmi adó elszámolásaK[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5070
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Munkásszálló-igénybevételi és csoportos munkásszállítási szolgáltatások

Kérdés: Egy Nyugat-Magyarországon letelepedett, gyártással foglalkozó társaság saját, illetve kölcsönzött munkavállalók elszállásolásával kapcsolatosan szolgáltatási szerződést kötött egy Magyarországon letelepedett, munkaerő-szállás--adással foglalkozó szolgáltatásnyújtó céggel. A?munkavállalók a gyártóüzem 30-60 kilométeres körzetében elhelyezkedő településeken kerülnek elszállásolásra a szolgáltatásnyújtó saját tulajdonában álló vagy általa bérelt épületekben. A szolgáltatásnyújtó havonta 27%-os áfa felszámításával számláz szolgáltatási díjat a társaság számára. Ez a díj tartalmazza a szálláshely használatának díját, a közmű- (villany, víz, fűtés) költségeket, internet, kábeltévé díját, a konyha és étkező, valamint vizesblokk használatának költségeit, továbbá az ágyneműk tisztításának, a közös használatú terek takarításának költségeit. Továbbá a társaság buszjáratok indításával gondoskodik arról, hogy a munkavállalók eljussanak a gyártóüzembe. A társaság mind a szálláshelyeket, mind pedig az utazási szolgáltatásokat térítésmentesen nyújtja dolgozói számára.
1. A társaság által a munkavállalók részére biztosított szállás- és személyszállítási szolgáltatások a társaság adóköteles gazdasági tevékenysége érdekében merülnek fel. Igaz-e, hogy a társaság jogosult a fenti szolgáltatásokkal összefüggésben felmerült előzetesen felszámított áfát levonásba helyezni? A szállítási szolgáltatás nem minősül az Áfa-tv. 14. §-ának (2) bekezdése értelmében ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak, azaz a társaságnak a nyújtott szolgáltatások tekintetében nem merül fel áfafizetési kötelezettsége?
2. A szolgáltatásnyújtó által nyújtott munkásszállás-szolgáltatás összetett szolgáltatásnak minősül, amely a fő szabály szerinti 27 százalékos adómértékkel adózik, és nem tekinthető pusztán ingatlan-bérbeadásnak, illetve kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak sem?
Részlet a válaszból: […]Adózási kérdésben kifejtettekre (adólevonási jog csoportos munkásszállítás esetén), a speciális körülmények fennállása miatt azonban igen kivételes és szűk körben megállapítható, hogy a munkavállalók számára biztosított térítésmentes szállítás, valamint szállásbiztosítás elsődlegesen a munkáltató érdekeit szolgálja, mivel az a munkavégzés feltételeinek biztosítása, ezáltal a munkáltató rendeltetésszerű működése érdekében történik.Ezért a térítésmentes munkásszállítás, szállásbiztosítás előzetesen felszámított adóját ebben az esetben a munkáltató -?az adóköteles termékértékesítése/szolgáltatásnyújtása arányában?- levonhatja. Speciális körülmény lehet például, ha a munkavégzés helye közösségi közlekedéssel elérhetetlen, ha a helyben elérhető, illetve észszerű időn belül a munkáltató telepét, a munkavégzés helyét elérő közlekedés elégtelen (pl. aránytalan nehézség, időráfordítás árán oldható csak meg a munkahelyre történő eljutás), amelynek eredményeképpen, amennyiben a munkáltató nem gondoskodik a munkavállalók munkába szállításáról vagy helyben történő elszállásolásáról, akkor lehetséges, hogy nem talál megfelelő munkaerőt, ezáltal a munkáltató működése, gazdasági tevékenységének folytatása ellehetetlenülne.A speciális körülmények fennállása kapcsán segítséget nyújt továbbá az Európai Bíróság esetjoga. A?C-258/95. számú ítéletében az Európai Bíróság kimondta, hogy a munkavállalók ingyenes munkahelyre szállítása abban az esetben szolgálhatja a munkáltató adóköteles gazdasági tevékenységét,- ha egyedül a munkáltató tudja a megfelelő munkahelyre szállítást a munkavállalónak biztosítani;- amennyiben a gyártóüzem megközelítése, infrastrukturális ellátottsága nem elégséges. A munkavállalók számára közforgalmi személyszállítási szolgáltatás igénybevétele a munkába járáshoz aránytalan időráfordítással járna a helyi járatok alacsony száma és a többszöri átszállások miatt;- ha a három műszakos munkarend miatt a távolabbi településeken elszállásolt munkavállalók esetén kizárólag külön buszjáratok indításával oldható meg hatékonyan, hogy a munkavállalók időben és aránytalan időráfordítás nélkül érjenek be a gyárba.Sok esetben a munkavállalók csak többszöri átszállással tudnák elérni a gyárat, ami jelentősen megnyújtaná az utazással töltött időt, továbbá az utazási költségek (akár több különböző bérlet váltására is szükség lenne az egyes járatok miatt) is olyan magasak lennének, melynek finanszírozását a munkavállalók feltételezhetően nem vállalnák. A gyártási tevékenység folyamatos biztosításához a társaság buszjáratai elengedhetetlenek, mivel a járatok kevésbé függnek külső, a közösségi közlekedésre egyébként jellemző körülménytől. A buszjáratokra kizárólag a társaság munkavállalói szállhatnak fel, kizárólag munkába járási céllal. Mivel napi szinten több száz munkavállaló műszakok szerinti munkába járásáról van szó, ezért fizikailag is kizárt, hogy az a közösségi közlekedés keretein belül valósuljon meg: a munkavállalók a helyi lakosság mellett nem férnének fel a közforgalmi járatokra, és így nem jutnának el munkahelyükre munkakezdésig.A rendelkezésünkre bocsátott információk alapján álláspontunk szerint fennállhatnak azok a különleges körülmények, amelyek alapján elmondható, hogy a munkavállalók számára biztosított térítésmentes szállítás elsődlegesen a munkáltató érdekeit szolgálja, tekintve, hogy a három műszakos gyártási tevékenység így biztosítható folyamatosan, zavartalanul. Ebből következően meglátásunk szerint a csoportos munkásszállítás kapcsán felmerült előzetesen felszámított általános forgalmi adó - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - levonásba helyezhető. Fontos leszögezni, hogy az adó levonására kizárólag akkor van lehetőség, ha a speciális körülmények igazolhatóan fennállnak, és a dolgozóknak a munkaidő kezdetén való megjelenése más módon nem biztosítható.Valóban a szállítási szolgáltatás kapcsán elsődlegesen vállalkozási célról és nem a munkavállalók magánszükségletének kielégítéséről[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4864

3. találat: Küldemények nemzetközi szállításához kapcsolódó szolgáltatások áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy társaság nemzetközi szállítmányozással, valamint küldemények (csomagok, levelek stb.) nemzetközi kézbesítésével foglalkozik. A?társaság az általa szállított termékek vámkezeléséhez kapcsolódóan különböző szolgáltatásokat is nyújt ügyfelei részére. Néhány szolgáltatás - pl. állat- és növényegészségügyi bizonyítványok beszerzése, közvetett vámjogi képviselet, valamint vámraktározás, árutovábbítás, átmeneti megőrzés alatti vagy exportált termékekhez kapcsolódó szolgáltatások - esetében kérdésként merült fel, hogy mi az ügyfél részére nyújtott szolgáltatás helyes áfakezelése?
Részlet a válaszból: […]elválaszthatatlan részét képezi a főtevékenységnek, illetve segíti annak megvalósulását, vagy adott esetben annak nélkülözhetetlen elemét képezi, vagy termékértékesítés esetében annak használatát olyan mértékben segíti, hogy a nélkül nem is lehetne a terméket rendeltetésszerűen használni.Azt, hogy egy konkrét termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás járulékos jellegűnek tekinthető-e, az adott ügylet összes körülményei alapján kell eldönteni. Az Európai Unió Bíróságának a közösségi szinten harmonizált áfa vonatkozásában kimunkált ítélkezési gyakorlata szerint "egyes esetekben több, alakilag különálló olyan szolgáltatást, amelyet külön-külön nyújtanak, és amelyek ennek megfelelően önmagukban adókötelesnek vagy adómentesnek minősülhetnek, egységet képező ügyletnek kell tekinteni abban az esetben, ha e szolgáltatások egymástól nem függetlenek. Egységet képező ügyletnek tekinthető különösen az, amikor az adóalany által teljesített két vagy több művelet, illetve cselekmény annyira szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy azok objektíve egyetlen osztatlan gazdasági ügyletet alkotnak, amelynek elemekre bontása erőltetett lenne. Ez az eset áll fenn akkor is, ha egy vagy több szolgáltatás egyetlen főszolgáltatást alkot, és a további szolgáltatás vagy szolgáltatások egy vagy több, a főszolgáltatás adójogi sorsát osztó járulékos szolgáltatást képeznek (BGZ Leasing ítélet, C-224/11, EU:2013:15, 30. pont). Különösen valamely szolgáltatást akkor kell járulékosnak tekinteni a főszolgáltatáshoz képest, ha az nem önálló célként jelenik meg az ügyfelek számára, hanem arra szolgál, hogy a szolgáltatásnyújtó főszolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni (FieldFisherWaterhouse ítélet, C-392/11, EU:C:2012:597, 17. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat)" [C-41/14 számú Wojskowa-ügyben hozott ítélet 31. pontja].A főszolgáltatás-mellékszolgáltatás megítélésére vonatkozó rendező elvekre figyelemmel az állat- és növényegészségügyi bizonyítványok beszerzésének díja, illetve a közvetett vámjogi képviselet díja az Áfa-tv. 75. §-a (1) bekezdésnek b) pontja alapján a termékimport adóalapjába tartozik, azonban a fent kifejtettekre tekintettel csak abban az esetben, ha a díj összege már az importot terhelő áfa megállapításának időpontjában ismert. Önmagában tehát az a tény, hogy az adott ügyintézés teljesítése nélkül a társaság által nyújtott főszolgáltatás sem lenne teljesíthető, nem alapozza meg a társaság által főszolgáltatásként nyújtott áfamentes vámügyi képviselethez járulékosan kapcsolódó szolgáltatások díjának adómentes kezelését, figyelemmel arra, hogy a kérdésben írtak szerint a díjak összege az importot terhelő áfa megállapításának időpontjában nem ismert, tehát az importált termék adóalapjába ezen tételek nem épülnek be.Abban az esetben, ha a társaság által az ügyfelére továbbhárított, áfaterhet nem viselő hatósági díj összege az importot terhelő áfa megállapításának időpontjában nem ismert, ezen tételre nem alkalmazható az Áfa-tv. 93. §-ának (2) bekezdése szerinti adómentesség, és azt önálló szolgáltatásként kell megítélni.Önmagában az a tény, hogy a társaság áfaterhet nem viselő hatósági díjat hárít tovább az ügyfélre, nem befolyásolja az ügylet áfakezelését.Tekintettel arra, hogy a termékimporthoz kapcsolódóan nyújtott ügyletekre vonatkozóan nem lehet egy taxatív felsorolást összeállítani, általánosságban elmondható, hogy azon ügylet ellenértéke tartozik járulékos költségként egy adott termékimport adóalapjába, amely a fentebb ismertetett rendező elvek alapján az adott importügylethez járulékosan kapcsolódik, és amely ügylet esetében teljesülnek a 2011/47. Adózási kérdésben foglalt feltételek.A kérdésben nevesített szolgáltatásokkal kapcsolatban az Áfa-tv. alábbi rendelkezései az irányadók:"102. § (1) Mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása - a 85. §-ának (1) bekezdése és a 86. §-ának (1) bekezdése szerint adómentes szolgáltatásnyújtások kivételével - abban az esetben, ha az olyan termékhez kapcsolódik közvetlenül,a) amely az 54. § alkalmazása alá tartozik;b) amely kiviteli eljárás hatálya alá vonva elhagyja a Közösség területét, és a Közösség területéről való kiléptetés tényét a kiléptető hatóság igazolja;(2) Az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó abban az esetben is, ha a 24. § (2) bekezdése szerint importált termék belső közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatt áll.""54. § (1) Az 53. §-tól eltérően, ha a termék a 24. § (1) bekezdése értelmében nincs szabad forgalomban, ésa) vámjogi helyzete a 111. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai szerint alakul, vagyb) a 111. § (1) bekezdésének c) pontjában említett eljárások hatálya alatt áll, vagyc) teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás hatálya alatt áll, vagyd) külső közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatt áll,a termék importjának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék a) pontban említett vámjogi helyzete megszűnik, a b)-d) pontokban említett esetekben pedig, ahol a termék az ott meghatározott eljárások hatálya alól kikerül.(2) Az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó abban az esetben is, ha a 24. § (2) bekezdése szerint importált termék belső közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatt áll.""111. § (1)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4606
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Szállítási költség

Kérdés: Költségvetési intézményünk többször rendel interneten keresztül karbantartási anyagokat, amit rendelés után postán kapunk meg. A számlán az adott termék mellett külön fel van tüntetve a szállítási költség is. Ezt a költséget külön rovatra kell könyvelni?
Részlet a válaszból: […]rendelkezésre álló dokumentumok, szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás alapján kell meghatározni.Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. Amennyiben a különbözet összege jelentősen nem módosítja az adott eszköz bekerülési értékét, annak összegét a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni.A tárgyi eszközöknél értéket növelő beszerzési költségként kell figyelembe venni a meglevő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló felújítási munka költségét is, kivéve a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkát.Ha az adott költség több eszközhöz kapcsolódik, akkor képezheti az egyes eszközök bekerülési értékének részét, ha az egy időben beszerzett, azonos használati értékű, minőségű és egységárú eszközöknél a felmerült költségek (szállítás, rakodás stb.) a darabszám alapján, vagy az egy időben beszerzett, de nem azonos használati értékű, minőségű és egységárú eszközöknél a súly alapján a felmerült kiadások megoszthatók. Amennyiben ez nem lehetséges, a kiadások nem képezik a bekerülési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4318
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Szállítási költség és az eszköz bekerülési értéke

Kérdés: A külön számlán szereplő szállítási költség része-e az eszköz bekerülési értékének abban az esetben, ha a szállító azonos az eszközt leszámlázó szállítóval?
Részlet a válaszból: […]beszerzése, létesítése rovatokhoz vezetett nyilvántartási számlához végleges kötelezettségvállalásként nyilvántartott vételár.A vételár: a termékek beszerzése után fizetett engedményekkel csökkentett, felárral növelt, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték.A bekerülési érték részét képezi még:- ingatlan esetén a kártalanítás összege,- üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításig felmerült az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható= tervezési,= szállítási,= rakodási,= alapozási,= szerelési,= üzembe helyezési munkákvételára.Az Áhsz. nem írja elő, hogy ezeknek a munkáknak egy számlában kell szerepelnie.Tehát ezekre a munkákra lehet több számla összegét is beszámítani a vételárba, a lényeg, hogy egyedileg hozzárendelhető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3701
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Bekerülési érték: szállítási költség

Kérdés: A számla végösszege után százalékban meghatározott szállítási költség része-e a bekerülési értéknek?
Részlet a válaszból: […]utóbbi szerint a bekerülési érték része: "az eszközökhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege." Ha a szállító a számlában szereplő különféle termékek (eszközök) egyedi értékét összegezve határozza meg a számla végösszegét, és ennek százalékában rögzíti a szállítási költséget, akkor a szállítási költség is a bekerülési (beszerzési) ár része. Az előzővel azonos összegű eredményt kapunk, ha a termékekre egyedileg[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. november 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 58
Kapcsolódó tárgyszavak: ,