28 talált állásfoglalás a szállítási költség kifejezésre

Kérdés: A településünkre vidékről bejáró általános iskolások szállítására az önkormányzat szerződést kötött egy buszos szállítócéggel. A cég havonta számlázza a szállítási díjat az önkormányzatunk felé. A számlában a cég 27%-os áfát számol fel. A képviselő-testület döntése értelmében az idei tanévtől a buszos szállításért az önkormányzatunk költségtérítést kér a szülőktől a szállítási költségek ellentételezéseként. A szülők felé az önkormányzatnak milyen bizonylatot kell kiállítani a beszedett díjakról? A költségtérítés szolgáltatásnak minősül, ezért számlát kell esetleg kiállítani? Ez esetben a fizetendő áfa összegéből le lehet vonni a buszos cég által kiszámlázott fizetendő áfa összegét? Mivel a beszedett díjak biztosan nem fedezik a buszos cég felé fizetendő díjakat, mekkora összegben lehet levonni az áfát? Esetleg a teljes összeg vissza-igényelhető?

Kérdés: Intézményünk készletbeszerzése során felszámított egyéb díjak, jellemzően a szállítási díj, a környezetvédelmi termékdíj és a hulladékkezelési díj esetében merült fel az a kérdésünk, hogy ezek a díjak a termék értékét növelve, az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése/K312. Üzemeltetési anyagok/K313. Árubeszerzés készletbeszerzéshez kapcsolódó rovatokon, vagy a K355. Egyéb dologi kiadások/K337. Egyéb szolgáltatások rovat nyilvántartási számláin számolandók el? Csomagolószer vásárlása esetén a partner feltünteti a számlán, hogy az értékesített termék bruttó árából mennyi az általa megfizetett környezetvédelmi termékdíj összege. Amennyiben többféle termékről szól a számla, sok esetben soronként is feltüntetik a termékdíjat. A szállítási költség és a hulladékkezelési díj általában egy tételben kerül meghatározásra a számlán.

Kérdés: Költségvetési intézményeknél az anyagok bekerülési értékének meghatározására van-e külön szabályozás, vagy az Szt. 47. §-a az irányadó? Példának okáért az Szt. értelmében a szállítási költség, a hatósági igazgatási díjak a bekerülési értéket növelik. Költségvetési intézményeknél is ennek megfelelően kell eljárni?

Kérdés: Az önkormányzat szociális tűzifapályázat keretében beszerzett tűzifa-szállítási költségének elszámolása a számvitelben hogyan történik?

Kérdés: Egy Nyugat-Magyarországon letelepedett, gyártással foglalkozó társaság saját, illetve kölcsönzött munkavállalók elszállásolásával kapcsolatosan szolgáltatási szerződést kötött egy Magyarországon letelepedett, munkaerő-szállás--adással foglalkozó szolgáltatásnyújtó céggel. A?munkavállalók a gyártóüzem 30-60 kilométeres körzetében elhelyezkedő településeken kerülnek elszállásolásra a szolgáltatásnyújtó saját tulajdonában álló vagy általa bérelt épületekben. A szolgáltatásnyújtó havonta 27%-os áfa felszámításával számláz szolgáltatási díjat a társaság számára. Ez a díj tartalmazza a szálláshely használatának díját, a közmű- (villany, víz, fűtés) költségeket, internet, kábeltévé díját, a konyha és étkező, valamint vizesblokk használatának költségeit, továbbá az ágyneműk tisztításának, a közös használatú terek takarításának költségeit. Továbbá a társaság buszjáratok indításával gondoskodik arról, hogy a munkavállalók eljussanak a gyártóüzembe. A társaság mind a szálláshelyeket, mind pedig az utazási szolgáltatásokat térítésmentesen nyújtja dolgozói számára.
1. A társaság által a munkavállalók részére biztosított szállás- és személyszállítási szolgáltatások a társaság adóköteles gazdasági tevékenysége érdekében merülnek fel. Igaz-e, hogy a társaság jogosult a fenti szolgáltatásokkal összefüggésben felmerült előzetesen felszámított áfát levonásba helyezni? A szállítási szolgáltatás nem minősül az Áfa-tv. 14. §-ának (2) bekezdése értelmében ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak, azaz a társaságnak a nyújtott szolgáltatások tekintetében nem merül fel áfafizetési kötelezettsége?
2. A szolgáltatásnyújtó által nyújtott munkásszállás-szolgáltatás összetett szolgáltatásnak minősül, amely a fő szabály szerinti 27 százalékos adómértékkel adózik, és nem tekinthető pusztán ingatlan-bérbeadásnak, illetve kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak sem?

Kérdés: Egy társaság nemzetközi szállítmányozással, valamint küldemények (csomagok, levelek stb.) nemzetközi kézbesítésével foglalkozik. A?társaság az általa szállított termékek vámkezeléséhez kapcsolódóan különböző szolgáltatásokat is nyújt ügyfelei részére. Néhány szolgáltatás – pl. állat- és növényegészségügyi bizonyítványok beszerzése, közvetett vámjogi képviselet, valamint vámraktározás, árutovábbítás, átmeneti megőrzés alatti vagy exportált termékekhez kapcsolódó szolgáltatások – esetében kérdésként merült fel, hogy mi az ügyfél részére nyújtott szolgáltatás helyes áfakezelése?

Kérdés: Önkormányzatunk a 2017. évi Költségvetési tv. 2. mellékletének III.5. pontja értelmében a 2017. évi feltételnek eleget téve, miszerint "a támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat saját fenntartásában lévő költségvetési szerv útján, társult feladatellátás esetén a társulás által fenntartott költségvetési szerv útján, vagy gazdasági társaságtól vásárolt szolgáltatással biztosítsa az étkeztetést", az intézményi gyermekétkeztetési feladatokat 2017. január 1-jétől a község önkormányzatának költségvetési szerve, a közös önkormányzati hivatal vette át. A hivatal a tevékenységet saját konyha fenntartásával, illetve a speciális étrendet igénylő gyermekek vonatkozásában szolgáltatási szerződés útján látja el. A közös hivatal, hogy eleget tegyen a speciális étrendet igénylő gyermeket étkeztetéssel kapcsolatos törvényi előírásnak is (a saját konyhában nem megoldható a speciális igények kielégítése [tárgyi, személyi, anyagi feltételek hiánya miatt]), vásárolt szolgáltatási szerződést kötött a Közoktatási és Közművelődési Intézmények Gazdasági Ellátó Szervezetével. A szervezet a hivatalunk 20 km-es körzetében elérhető egyetlen speciális étrendet igénylő gyermekétkeztetéssel is foglalkozó szolgáltató. Az étel kiszállítási költsége önkormányzatunkat terheli.
A 2017. évi megalapozó felmérésben az adatokat a leírtak figyelembevételével szerepeltettük, melyet a MÁK a vásárolt élelem vonatkozásában kifogásol. Jelen vélemény szerint a közös önkormányzati hivatal a speciális igényű gyermekek étkeztetésére kötött szolgáltatási szerződése nem gazdasági társasággal, illetve egyéni vállalkozással történt. Álláspontunk szerint a törvényi előírásoknak megfelelően az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szerv útján látjuk el ezen feladatot, mivel a szerződő fél nem az önkormányzat, hanem a közös önkormányzati hivatal.

Kérdés: Az egyik szakmai kiadó gondozásában megjelent, Államháztartási számvitel a gyakorlatban I. kötet 2014. év, 51. oldal 2b, Kapcsolódó, a bekerülési értéknél figyelembe nem vehető szolgáltatási díjak témakörnél hivatkozik az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdésére, mely szerint az azonnal használatba vehető beruházások esetében (pl. nyomtató, hűtő) jelenleg semmilyen, a tárgyi eszközt eladó számláján kívüli egyéb tétel (pl. szállítási díj) nem vehető figyelembe a bekerülési értékben. Az általam megtalált ezen rendeletben semmi ilyesmi nem szerepel. Kérném a segítségüket, hogy törvényesen tudjam a tételeimet kezelni!

Kérdés: Költségvetési intézményünk többször rendel interneten keresztül karbantartási anyagokat, amit rendelés után postán kapunk meg. A számlán az adott termék mellett külön fel van tüntetve a szállítási költség is. Ezt a költséget külön rovatra kell könyvelni?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2015. november 3-i számában a 4061. számú “Tojótyúkok és tojások nyilvántartása” tárgyban feltett kérdéssel összefüggésben szeretnék újabb kérdéseket feltenni. A fenti kérdésre adott válasz alapján az önkormányzati közmunkaprogram keretében vásárolt tojótyúkokat a befektetett eszközök (tenyészállatok) között kell nyilvántartásba venni, függetlenül attól, hogy egy évnél rövidebb ideig szolgálják az önkormányzat tevékenységét, tekintettel arra, hogy leválasztható termékük (tojás) van.
Kérdések:
1. A tojótyúkok értékcsökkenésének elszámolásakor hogyan kell eljárni? Alkalmazható-e az Áhsz. 17. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott szabály, mely szerint a kis értékű tárgyi eszközök beszerzése esetén az értékcsökkenés egy összegben elszámolandó?
2. Amennyiben az 1. kérdésre adott válasz igen, a tyúkok önköltségszámítása során a költségek meghatározásánál “csupán” az állatok etetésével, tartásával kapcsolatban felmerült költségek képezik majd az állat önköltségét? (Mivel ha a beszerzéskor egy összegben elszámoljuk az értékcsökkenést, akkor a nyilvántartási érték nulla lesz.)
3. Ha a tyúkokat levágja az önkormányzat, és térítésmentesen átadja egy másik adóalany önkormányzati költségvetési szervnek (aki az önkormányzat konyháját üzemelteti), akkor át kell minősíteni a tyúkokat a tenyészállatokból a készletek közé, és onnan kell kivezetni a készletcsökkenést?
4. A térítésmentes átadáskor minden esetben az önköltségi árat kell feltüntetni? Vagy minden egyes átadáskor meg kell nézni a piaci értéket, és azzal összhangban elszámolni az értékvesztést? Vagy ha a megállapított önköltség alacsonyabb a piaci árnál, akkor ezen az alacsony értéken kell átadni a konyhának? A kérdés azért lényeges, mert a konyha a nyersanyag felhasználása során ezt az értéket fogja figyelembe venni, amely nagyban befolyásolja a napi nyersanyag-felhasználás további lehetőségeit is (a megállapított nyersanyagnorma miatt).
5. Hogyan kell megállapítani a tojás önköltségét?