Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott számlát helyettesítő okmány tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Étkeztetés bizonylatolása és áfájának levonása

Kérdés: Melegítőkonyhával rendelkezünk, az egy részvénytársaságtól kapjuk az ebédet. A számlájukban szereplő és általunk befizetett áfát milyen mértékben igényelhetjük vissza? Ha nyugtát adunk a befizetésekről, abban külön is fel kell-e tüntetni az áfatartalmat? Ha csekken és bankon keresztül történik az ebédbefizetés, akkor is kell nyugtát adni?
Részlet a válaszból: […]arányosítás számítása során az ingyenes étkezésre jutó támogatás összegét a nevezőben kell szerepeltetni. A nyugta kötelező adattartalmát az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 20. pontja határozza meg. E szerint a nyugtában csak a fizetendő összeg (adóval számítottan) szerepeltetendő, az áfatartalom nem kötelező tartalmi elem, de annak nincs akadálya, hogy a nyugtát kibocsátó azt a nyugtán feltüntesse. Nyugta kibocsátására csak a teljesítéssel egy időben történő készpénzfizetés esetén van lehetőség, ha a vevő nem kér egyszerűsített számlát. Amennyiben csekken vagy átutalással történik az ebéd befizetése, akkor számla kiállítása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. december 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 545

2. találat: Térítésmentes átadás elszámolása

Kérdés: Önálló költségvetési intézmény vagyunk. Munkavállalónk részére ingyenesen adunk át számítógépet. Kérdéseim a következők: 1. Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 7.11. pontja szerint a fenti térítésmentesen történő szerzés nem adóköteles. Ez azt jelenti, hogy az átadó intézménynek sem kell 44% szja-t fizetnie? 2. Ha a fenti számítógép korábbi beszerzésekor az áfát nem igényeltük vissza, akkor a térítésmentes átadáskor kell-e áfát befizetni, és ha igen, az intézménynek, vagy a munkavállalónak?
Részlet a válaszból: […]ideértve a más tulajdonába történő ellenérték nélküli átadást is, feltéve, hogy a termék, illetve annak alkotóelemeinek belföldi beszerzéseihez, importálásához, kitermeléséhez, előállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó, előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható. A fenti szövegből világosan következik, hogy a térítésmentes átadás utáni adókötelezettség attól függ, hogy a számítógép beszerzésekor, átalakításakor stb. az előzetesen felszámított adója legalább részben levonható volt-e. Az átadás adókötelezettsége tehát nem függ attól, hogy az egyébként levonható és levont adót az adóalany visszaigényelte-e. Szintén nem befolyásolja az átadás adókötelezettségét az a tény, hogy a levonható adót az adóalany egyéb megfontolásból nem vonta le. Így tehát a térítésmentes átadás adókötelezettségének vizsgálata során először azt kell megállapítani, hogy a számítógép beszerzésekor az adóalanyt megillette-e az adólevonási jog. Az előzetesen felszámított adó akkor vonható le, ha a beszerzés nem ütközik adólevonási tilalmakba (Áfa-tv. 33. §-a), valamint a törvényben meghatározott személyi (Áfa-tv. 34. §-a) és tárgyi feltételek (Áfa-tv. 35. §-a) fennállnak. Különös figyelmet kell fordítani az Áfa-tv. 33. § (1) bekezdésének b) pontjára. A hivatkozott törvényhely értelmében nem vonható le azon beszerzések előzetesen felszámított adója, amelyeket az adóalany közvetlenül tárgyi adómentes tevékenységhez használ fel, hasznosít. Amennyiben az intézmény tárgyi adómentes tevékenységet folytatott, a számítógépet e tevékenységhez használta fel, akkor a számítógép előzetesen felszámított adóját nem vonhatta le. Ebben az esetben a térítésmentes átadás Áfa-tv. 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti termékértékesítés nem valósul meg, az átadásról tehát sem számlát, sem számlát helyettesítő okmányt nem kell kibocsátani, az ügylet után adófizetési kötelezettség nem keletkezik. Ha a fentiek alapján a térítésmentes átadás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. november 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 518

3. találat: Emelt szintű áramszolgáltatás áfája

Kérdés: Cégünk közvilágítási berendezések beruházásait bonyolítja le és finanszírozza, illetve az elkészült korszerűsített közvilágítással emelt szintű szolgáltatást nyújt az önkormányzatok részére. A beruházás során részben az áramszolgáltató tulajdonában lévő közvilágítási berendezések lecserélésére és korszerűsítésére kerül sor, másrészt új technikai eszközök és eljárások épülnek be a magasabb szolgáltatási színvonal elérése céljából. Az eddig az áramszolgáltató tulajdonában volt világítótestek helyett térítésmentesen beépítenek eszközöket, melyek az áramszolgáltató tulajdonába kerülnek, míg az egyéb berendezések a cég tulajdonában maradnak. Az emelt szintű áramszolgáltatást később a cégünk közvetített szolgáltatásként [Áfa-tv. 8. § (4) bekezdése] az önkormányzatnak számlázza tovább.A kérdésünk arra irányul, hogy a cégünk által megvásárolt és az áramszolgáltató tulajdonába térítésmentesen átadott világítótestek előzetesen felszámított adója levonható-e?
Részlet a válaszból: […]fogalmát az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 1. pontja tartalmazza. Eszerint ellenértéknek minősül minden tartozás kiegyenlítésére fordított vagyoni érték. A fenti megfogalmazásból is látszik, hogy nem feltétel az, hogy az ellenérték pénzben kifejezhető legyen. Ellenérték lehet bármely nem pénzbeli vagyoni érték, amit a tartozás kiegyenlítésére fordítanak. Csereügyleteknél az ellenérték a másik fél szolgáltatása. Amennyiben az Ön cége a világítótesteket az áramszolgáltató tulajdonába azért adja át, hogy később a világítótestek cseréje előttihez képest olcsóbb szolgáltatást tudjon igénybe venni, az olcsóbb árat szerződésben leszögezi, pontosabban a világítótestek átadásának feltételeként fogalmazza meg, akkor ez esetben áfa hatálya alá tartozó ügyletről van szó. Szintén áfa hatálya alá tartozó ellenértékes ügyletről van szó, ha az Ön cége a világítótesteket azért adja át, mert ugyanazon eredményt kevesebb áram fogyasztásával szeretné elérni. Így, amennyiben a világítótestek üzembe helyezését követően a közvilágítás 50%-os fogyasztáscsökkenéssel is megoldható, akkor elmondható az, hogy a világítótestek cseréje miatt a közvilágítás hosszú távon 50%-kal olcsóbb lesz. Mindkét ügylet esetén az Ön cége világítótesteket ad, cserébe kap egy jogot, egy kötelezettségvállalást arra, hogy ezen túlmenően a közvilágítás olcsóbb lesz: vagy oly módon, hogy az össz-szolgáltatás díja csökken, vagy azért, mert a szolgáltatás egységára ugyan nem csökken, de a csökkentett fogyasztás miatt, a közvilágítás, mint eredmény mégis olcsóbb lesz. Úgy is mondhatjuk, hogy a világítótestekért cserébe az Ön cége emelt szintű áramszolgáltatást kap. Az Áfa-tv. 8. § (2) bekezdése szerint a jog, illetve más immateriális jószág átengedése ellenérték fejében szolgáltatásnyújtást valósít meg. Amennyiben az áramszolgáltató ellenérték (világítótestek) fejében emelt szintű (azaz olcsóbb) áramszolgáltatásra vállalkozik, akkor ezzel szolgáltatásnyújtást teljesít. Felhívom a figyelmet arra, hogy az emelt szintű áramszolgáltatásra való kötelezettségvállalás mint szolgáltatásnyújtás elválik a tényleges áramszolgáltatástól. Míg az emelt szintű áramszolgáltatás ellenértéke rendszeresen fizetett "áramdíj" lesz, addig az emelt szintű áramszolgáltatásra való elkötelezés ellenértéke maga a világítótest. Épp ezért a szolgáltatásnyújtások teljesítési időpontjai is elválnak egymástól. A kötelezettségvállalásnak - mint szolgáltatásnyújtásnak - a teljesítési időpontja megegyezik a világítótestek átvételének időpontjával. A "csereügyletek" minősítésénél nagyon fontos az ok-okozati összefüggés megléte, vagyis az átadás,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. november 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 516

4. találat: Számlát helyettesítő okmány kibocsátása

Kérdés: Iskolakezdési támogatás elszámolásához az iskola adhat-e a szülőnek számlát helyettesítő okmányt? Ha igen, milyen tartalommal?
Részlet a válaszból: […]számlát helyettesítő okmány kibocsátásának van helye. Teljesítéskor, azaz a könyv tényleges átadásakor a teljesítésről számlát (ún. végszámlát) kell kiállítani: a számlát helyettesítő okmány kibocsátása ugyanis az adóalanyt (az iskolát sem) nem mentesíti a teljesítéskor esedékes számlakibocsátási kötelezettség alól. A számlán szerepeltetni kell a könyv teljes ellenértékét, valamint azt a tényt, hogy az ellenértéket X sorszámú számlát helyettesítő okmány alapján Y időpontban már kifizették. A fent felvázolt szabályok minden adóalanyra vonatkoznak: irreleváns az a tény, hogy a könyveket az iskola vagy a könyvesbolt értékesíti. Az iskolakezdési támogatás szempontjából azonban a számlát helyettesítő okmánynak nincs jelentősége. Abban az esetben, ha az iskolakezdési támogatást a munkáltató oly módon nyújtja, hogy megtéríti a saját nevére szóló számlát, az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. október 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 505

5. találat: Előleg számlázási szabályai

Kérdés: Önkormányzat által működtetett kollégiumban a fennmaradó kapacitás kihasználására vendégeket fogadnak. A szállásdíjat a megrendeléssel egy időben csekken kell befizetni. A szállás igénybevétele csak ezt követően történik. A befolyt összegről milyen bizonylatot kell kiállítani?
Részlet a válaszból: […]átvételéről számlát helyettesítő okmányt kell kibocsátani. Ha a szállásdíj befizetése és a szállás igénybevétele nem egy napon történik, akkor a szállásdíj befizetése előlegnek minősül, az átvételéről számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani. Teljesítéskor, azaz a szállás tényleges igénybevételekor a teljesítésről számlát kell kiállítani.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 423

6. találat: Szemétszállítási díj számlázása

Kérdés: A polgármesteri hivatal szedi be a lakosságtól a szemétszállítási díjat, amit csekken fizetnek be. Ki kell-e állítani minden befizetés mellé számlát, vagy esetleg lehetőség van bizonyos időszakonként összesítő számla vagy számlát helyettesítő okmány kiállítására?
Részlet a válaszból: […]számlát (vagy nyugtát) kiállítani. E törvényhely 2003. január 1-jétől hatályos módosítása szerint folyamatosan teljesített szolgáltatásnak azok a közüzemi szerződés alapján bonyolított szolgáltatások minősülhetnek, ahol a szerződésből vagy magából a szolgáltatásból adódik a szolgáltató állandó rendelkezésre állása. A hivatalos értelmezés szerint a közüzemi szerződés mint feltételnél a döntő az, hogy közüzemi tevékenységi körre (33/1984. MT rendelet) irányuljon a szerződés, függetlenül attól, hogy esetlegesen közszolgáltatási vagy vállalkozási elnevezésű szerződés köttetik. A hulladékkezelés benne van e jelzett tevékenységi körben, és a szolgáltató által kihelyezett kukákkal megvalósul az állandó rendelkezésre állás is. 2. Ha a tárolóedények nem a szolgáltató tulajdonában vannak, vagy nem ő bérli azokat, akkor nincs szó állandó rendelkezésre állásról, a szolgáltatás csak időszakonként visszatérő szállításban merül ki. Ez esetben a visszatérően teljesített szolgáltatások (szemétszállítás) ellenértékét időszakonként összevontan állapítják meg, tehát az Áfa-tv. 16. § (11) bekezdése szerinti szolgáltatásról van szó. a) Ha a felek nem állapodnak meg eltérően, vagyis ha semmilyen erre irányuló kitételt nem tartalmaz a szerződés vagy az ügyfélnek írt levél (tehát ha a szolgáltató "nem csinál semmit"), akkor az Áfa-tv. 16. § (11) bekezdés szerint - havonta utólag fizetendő díj esetén - minden hónap utolsó napja szerinti teljesítési időponttal kell a számlát kiállítani, és ha költségvetési szervről van szó, az adókötelezettség halasztása ettől az időponttól[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 354

7. találat: Térítésmentes átadás áfája és bizonylatolása

Kérdés: Kell-e áfát fizetni a költségvetési szervnek a térítésmentes átadás után, ha az eszközt másik költségvetési szervnek adja át? Hogyan kell az Áfa-tv. szerint bizonylatolni?
Részlet a válaszból: […]a kedvezményezetti kör várhatóan kibővül az egyházakkal), és az átadás a Tao-tv.-ben foglalt fő feltételeknek megfelel (azaz az átadónak nem származik az átadásból közvetlenül vagyoni előnye). Nem jár áfakötelezettséggel továbbá, ha törvény írja elő kötelezően az ingyenes átadást [Áfa-tv. 7. § (3) bekezdés], illetve ha a termék kis értékű ajándéknak minősül (alkalomszerűen juttatott adót is tartalmazó értéken 500 forintot, jövőre 5000 forintot nem meghaladó értékű termék). Mivel nem kapcsolódott levonható áfa az eszközhöz, az átadónál nem jár áfakötelezettséggel a kizárólag tárgyi adómentes tevékenységhez használt eszköz átadása. A térítésmentes átadást számlát helyettesítő okmánnyal kell bizonylatolni. Azon áfa csak akkor tüntethető fel, ha az átadó költségvetési szervet az átadás után áfakötelezettség terheli. A számlát helyettesítő okmányon [Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 18. pont] fel kell tüntetni az átadó nevét, címét, adóazonosító számát, az átvevő nevét, címét, adóazonosító számát, a termék megnevezését, a teljesítés időpontját (ami az átadás napja), az adó alapját[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 62

8. találat: Az áfaarányosítás tételei

Kérdés: Hogyan kell minősíteni az arányosítás módszerében (figyelembe kell-e venni a képletben, ha igen, akkor csak a nevezőben, vagy a számlálóban és a nevezőben is) a következő tételeket:- kártalanítás, lelépési díj címén kapott összeg;- előleg, foglaló, kaució;- késedelmi kamatok, kötbérek;- saját rezsis beruházás teljesítményértéke, apport, térítésmentes átadás adóalapja;- önkormányzatnál a helyi adóbevétel, központi költségvetésből leosztott szja-bevétel;- önkormányzatnál a központi költségvetésből intézményei működésének finanszírozására kapott bevétel;- pályázaton elnyert pénzösszeg, átvett pénzeszköz;- intézményfinanszírozásos támogatás?Kell-e áfát fizetni ezek után a tételek után, és hogyan kell bizonylatolni?
Részlet a válaszból: […]áfaköteles, ha azért a juttató cserébe elvár valamilyen viszontszolgáltatást. Az összegért végzett tevékenység feltüntetésével, annak megfelelő adómértékkel számlázni szükséges (de legalább nyugtával bizonylatolni kell). Ha fejezeti kezelésű előirányzatból vagy elkülönített állami pénzalapból nyerik el a pályázatot, akkor nem kell áfát számolni és áfatartalmú bizonylatot kiállítani. Ilyen esetben (vagyis, ha ellenérték a pénzösszeg) az arányosításnál is annak megfelelően kell csak a nevezőben vagy a számlálóban és a nevezőben is feltüntetni, hogy tárgyi mentes vagy adóköteles szolgáltatás (értékesítés) ellenértéke. Ha nem ellenérték az átvett pénzeszköz és a pályázaton elnyert pénzösszeg, fő szabályként csak a nevezőben, mint tárgyi mentes tevékenységhez kapcsolódó tétel tüntetendő fel. Ha azonban kimutathatóan (azonosíthatóan) ellenértékért végzett adóköteles tevékenységhez kapcsolódik, és az abból befolyt saját bevétel nem fedezi az azzal kapcsolatos költségeket, akkor a különbözet fedezésére fordított összeg a nevező mellett a számlálóban is figyelembe vehető. Az intézményfinanszírozásos támogatást mindenképpen figyelembe kell venni az arányosítás során. Abból akkora összeget lehet feltüntetni a nevező mellett a számlálóban is, amennyivel az ellenértékért végzett adóköteles tevékenység költsége meghaladja annak bevételét. A maradék összeget (illetve ha az adóköteles tevékenység a kiadás fedezésére elegendő saját bevételt termel, akkor annak teljes összegét) kizárólag a nevezőben lehet szerepeltetni. Az intézményfinanszírozásos támogatás nem ellenérték, így nem áfaköteles, valamint nem is számlázandó. A központi költségvetésből leosztott szja-bevételt figyelembe kell venni az arányosítás során (az intézményfinanszírozásos támogatáshoz hasonló módon), mivel azt támogatásként kapják. Áfa-tv.-nek megfelelő bizonylatot (számla, nyugta) nem állíthatnak ki, mert nem áfaköteles az utalás. Ha az önkormányzat intézményei önálló áfaalanyok, és a támogatást kimutathatóan az intézményeknél képződött mutatószám, normatívák alapján utalják, úgy azt a költségvetési szervnél, mint más nevében és javára beszedett pénzösszeget, nem kell szerepeltetni, és nem is kell (lehet) áfatartalmú számlával (nyugtával) kísérni. Áfafizetéssel sem kell számolni. Ha azonban az intézmények nem önállóan alanyai az áfának, akkor az intézményfinanszírozásos támogatásnál leírtakat kell alkalmazni, azaz az arányosítás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. november 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 29

9. találat: Étkezési utalvány kezelése

Kérdés: Milyen bizonylatot kell kiállítani étkezési utalvány átadásakor csekken történő befizetés esetén? Az utalványhoz kapcsolódó kezelési költségnek mi az áfamértéke?
Részlet a válaszból: […]szerint az utalvány munkáltató és kereskedő közötti átadásakor, így nem kell áfás bizonylat. Az ehhez kapcsolódó kezelési költség is osztozik az utalvány áfabeli megítélésében. Áfakötelezettség akkor keletkezik, és az áfa szabályainak megfelelő bizonylatot a kereskedőnél, étkeztetőnél akkor kell kiállítani, amikor a dolgozó az utalvánnyal fizet. A csekken történő fizetés esetében a költségvetési szerv vélhetően nyújtott (vagy nyújtani fog) valamely szolgáltatást, aminek ellenértéke a csekken befizetett összeg, ezért az Áfa-tv.-nek megfelelő bizonylatot kell kiállítani. A csekken hiába tüntetik fel a nyugta, számla összes tartalmi kellékét, a 24/1995. PM rendeletben kötelezően előírt, a többi bizonylattal zárt rendszerű szigorú számadás alá vonás nem biztosítható,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 11

10. találat: Részletre eladott ingatlan áfája

Kérdés: A költségvetési szerv részletre adja el egyik ingatlanát úgy, hogy foglalót kér. Mikor keletkezik áfakötelezettség? Hogyan kell számlázni, hány bizonylatot kell kiállítani, és mi a számlán a teljesítés időpontja?
Részlet a válaszból: […]időpontja a birtokbaadás napja, amennyiben ez az időpont a szerződés szerinti tulajdonosként való rendelkezést megelőzi vagy azzal egybeesik. Ezen időponttól kezdődik a halasztás, vagyis az első részletre vonatkozó áfát - ha az 60 napon belül befolyik - a beérkezéskor kell fizetni, azonban a 61. napon a számla teljes ellenértékére vonatkozó adótartalmat a bevallásban fizetendő adóként fel kell tüntetni. A számlán a fizetési határidő rovatban kell feltüntetni az összes részlet esedékességét, melyeknek tényleges folyósításakor már nem állítható ki az Áfa-tv.-nek megfelelő adót tartalmazó számla, hanem csak egyéb, a számviteli elszámolásra alkalmas bizonylat. E számla kiállításakor nem kell (nem is lehet) a foglalóról kiállított bizonylatot helyesbíteni, mivel az adókötelezettség a foglaló (előleg) erejéig már akkor keletkezett, és ez utóbbi időpontban csak a foglalóval csökkentett összeg adóalap. Az előleg és a foglaló olyan teljesítés előtt adott pénzösszeg, ami után - az Áfa-tv. 17. §-a szerint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 7