Reklámcélú közterület használati díja

Kérdés: Önkormányzatunk reklámcélú közterület használatáért bérleti díjat számláz a szerződéses partnernek. A bérleti díjat a B402, az áfa összegét a B406-os rovaton számoljuk el. Szerződés szerint önkormányzatunknak a partner eseti jelleggel ingyenes reklámfelületet biztosít. Az ingyenesen nyújtott hirdetési szolgáltatásról számlát állít ki, a szolgáltatás áfáját megfizeti. A térítés nélkül kapott szolgáltatást az önkormányzatnak milyen főkönyvi számokon kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 4. §-ának (1) bekezdése értelmében a számviteli alapelveken túl a könyvvezetés és az éves költségvetési beszámoló elkészítése során az Szt. rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e rendelet kifejezetten elrendeli. Az Szt. tartalmaz előírást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Vásárolt anyagok bekerülési értéke

Kérdés: Költségvetési intézményeknél az anyagok bekerülési értékének meghatározására van-e külön szabályozás, vagy az Szt. 47. §-a az irányadó? Példának okáért az Szt. értelmében a szállítási költség, a hatósági igazgatási díjak a bekerülési értéket növelik. Költségvetési intézményeknél is ennek megfelelően kell eljárni?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 4. §-ának (1) bekezdése alapján a számviteli alapelveken túl a könyvvezetés és az éves költségvetési beszámoló elkészítése során az Szt. rendelkezé-seit csak akkor lehet alkalmazni, ha azt az Áhsz. kifejezetten elrendeli.Az Áhsz. 16. §-ának (7) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Épületbontási költségek elszámolása

Kérdés: Önkormányzat esetében az ingatlan bontási költsége része-e a bekerülési értéknek? A telken egy romos épület áll, ami elbontásra kerül. A telek nyilvántartási értéke megnő a bontási költségek összegével? Az Áhsz. bevezetéséig ezzel nem volt problémánk, most viszont teljesen ellentétes információkat kapunk a témával kapcsolatban. A Költségvetési Levelekben elérhető cikkek és a PM - Államháztartási szabályozás - Immateriális javak beszerzésével, előállításával, beruházásokkal kapcsolatos kérdések és válaszok tájékoztatója alapján a bontási költség egyértelműen dologi kiadás. Viszont egy interneten talált anyagban (Kormányhivatalok dokumentum a BAZ Megyei Kormányhivatal vezetőjének 33/2020 utasítása az eszközök és források értékelési rendjéről) a bontási költségeket egyértelműen felhalmozási kiadásnak értékeli. Mi lehetett a jogalkotó szándéka, ha nem szó szerint az Szt. által előírtak követését írta elő, hanem új szabályokat talált ki? A bontás dologi vagy felhalmozási költség az államháztartási szervezetek esetén, esetleg egyes esetekben más és más lehet a megítélése?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. hatálya alá tartozó szervezeteknél a bekerülési értéket az Áhsz. előírásai alapján lehet meghatározni. Az Áhsz. 4. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a számviteli alapelveken túl a könyvvezetés és az éves költségvetési beszámoló elkészítése során az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Pénzkezelés szabályai

Kérdés: Pénzkezelési szabályzatunk fenntartói iratminta alapján készült, mely nincs figyelemmel a helyi sajátosságokra. Szabályzatunkat szeretnénk úgy módosítani, hogy megfeleljen mind a jogszabályi előírásoknak, mind a gyakorlatnak. Költségvetési szervünk 59 intézmény fenntartását látja el, akik rendszeresen kapnak kis összegű, váratlan kiadásaik fedezetére ellátmányt. Az ellátmánnyal 30 napon belül elszámolnak. Ezen intézmények területileg szétszórtan, többségük a központtól távol helyezkedik el. Az ellátmányokat az intézmények jellemzően a kincstári számláról átutalva postai úton kapják, vagy közvetlenül a meghatalmazottak csekkel, készpénzben veszik fel a kincstárból. A központban nagyon csekély készpénzforgalom fordul elő, melyet 1?db kincstári kártya használatával, vagy az intézményekhez hasonlóan ellátmányból fedezünk. A központunkban sajnálatosan jelenleg nincs is alkalmas helyiség pénztár működtetésére. Jelentős ráfordításokkal és a bérbeadó hozzájárulásával lenne csak kialakítható. Fenti körülmények okán jelenleg nincs házipénztárunk. Jelenleg az ellátmányok kiutalása, illetve a fel nem használt összeg csekken történő befizetése banki pénzforgalmi könyveléssel történik. Az ellátmány-elszámolás pedig pénzforgalom nélkül technikai bankon keresztül valósul meg. Úgy gondoljuk, hogy jelenlegi gyakorlatunk az adminisztratív terheket is jelentősen csökkenti. Jelenlegi gyakorlatunk (nincs házipénztár) megfelel-e a számviteli alapelveknek és a törvényi előírásoknak? Ha nem, akkor mi lenne a legegyszerűbb megoldás sajátos helyzetünkre?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 14. §-a (5) bekezdésének d) pontja írja elő, hogy a számviteli politika keretében el kell készíteni a pénzkezelési szabályzatot. A pénzkezelési szabályzat tartalmi követelményeit a Szt. 14. §-ának (8) bekezdése határozza meg az alábbiak szerint:A pénzkezelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Kísérleti-fejlesztési tevékenység

Kérdés: Egy kutatóegyetemnél különböző K+F-projektek vannak folyamatban. A kutatás-fejlesztés eredményeként egy vagy akár több találmány, szoftver, adatbázis stb. jön létre, melyek jellemzően szabadalmaztatásra is kerülnek. Az Áhsz. 11. §-a (2) bekezdésének rendelkezése értelmében 2014. évtől a kutatás-kísérleti fejlesztés költségei immateriális javak között nem mutathatók ki, ezért a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos költségeket a felmerülés évében a működési kiadások között kell elszámolni. Ebben az esetben a kutatás-fejlesztés eredményeként létrehozott szellemi termékeket (találmány, szabadalom, szoftver, adatbázis stb.) az immateriális javak között nem kell kimutatni? Helyes-e az az eljárás, ahol a kutatás-fejlesztés felmerült költségeit a működési kiadások között elszámolják, és a kiadások részét képező, végeredményként létrejött eszköz pedig nem kerül aktiválásra? Véleményünk szerint a valódiság számviteli alapelv alapján a kutatás-fejlesztés eredményeként létrejövő eszközöket a saját előállítású eszközök aktiválási szabályainak megfelelően az immateriális javak között állományba kell venni. A bekerülési érték az Szt. 51. §-ára tekintettel meghatározott közvetlen önköltség. Az önköltség részét képező közvetlen költségek a személyi jellegű és dologi kiadások között jelennének meg változatlanul, nem kellene átkönyvelni a beruházási kiadások közé. [A 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet II. fejezet B) Saját előállítás elszámolására vonatkozó rendelkezésnek megfelelően.]
Részlet a válaszából: […] A kísérleti-fejlesztési tevékenység esetében szükséges elkülöníteni a már előállított immateriális javakat és az Szt. 25. §-ának (4) és (5) bekezdése szerinti kísérleti fejlesztés aktivált értékét.A már előállított szellemi termékeket - amennyiben azok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Selejtezés

Kérdés: Kérem, hogy a kis és nagy értékű tárgyi eszközök selejtezésével kapcsolatos gazdasági eseményeket és a kontírozás lépéseit intézményünk részére vázolják! A tárgyi eszközök a teljesen nullára leírt eszközök között vannak nyilvántartva.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 69. §-a szerint:"(3) Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni, és azt az eszközök és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Nullás számlaosztály

Kérdés: Kérem írjanak a nullás számlaosztály könyvelési szabályairól és tételeiről.
Részlet a válaszából: […] A költségvetési könyvvezetés a számviteli alapelvek, az Áhsz. sajátosságai figyelembevételével, magyar nyelven, az egységes számlakeret 0-s számlaosztályán belül a 00. és 03-09. számlacsoportban vezetett nyilvántartási számlák használatával, a kettős könyvvitel szabályai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Mérlegfordulónap után érkezett folyamatos teljesítésű számlák

Kérdés: A Költségvetési Levelek 207. számában a 3879. kérdésre az a válasz, hogy a mérlegforduló napja után érkezett közüzemi számlákat passzív időbeli elhatárolásként kell könyvelni, mivel a közüzemi számlán a számla kelte, teljesítése és a fizetési határidő is a mérlegfordulónap utáni. A Költségvetési Levelek 254. számában a 4641. kérdésre adott válasz szerint a folyamatos szolgáltatásnyújtás vonatkozásában a számlákat szállítói kötelezettségként kell kezelni az adott év beszámolójának mérlegében. Milyen módon lehet rögzíteni szállítói kötelezettségként az olyan számlát, amelyen minden dátum (kelte, teljesítés, fizetési határidő) a mérlegfordulónap utáni? A mérlegfordulónap után beérkezett folyamatos teljesítésű közüzemi számlákat melyik módon kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Gyakran merül fel a számviteli szakemberekben az a kérdés, hogy az adott gazdasági eseményt szállítói kötelezettségként vagy passzív időbeli elhatárolásként kell-e könyvelni. A kérdés megválaszolásához induljunk ki a számviteli alapelvekből. A gazdálkodónak könyvelnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Bérbe adott ingatlanon a bérlő által végzett nyílászárók cseréjének számviteli elszámolása

Kérdés: Önkormányzati bérlakásnál a nyílászárók cseréje a bérlő feladata. Önkormányzatunknál a költségek felét az önkormányzat biztosítja úgy, hogy a felújítás teljes költségét számla alapján kifizeti, 50%-ot pedig kamatmentes kölcsönként megelőlegez a bérlőnek. A csere teljes költsége felújításként jelenik meg, hisz a lakás értéke megemelkedik, viszont így a kölcsön, kiadás soron nem jelenik meg az összeg bérlőt terhelő fele, pedig azt az alapján kellene előírnunk követelésként a B74 rovaton. Hasonló témájú levél már jelent meg a Költségvetési Levelek 179. számában, de az 2013. évi keltezésű volt, és azóta jelentősen megváltoztak a számviteli szabályok. Mi a helyes könyvelési mód ebben az esetben? Mi alapján tudjuk előírni a kölcsönt és hogyan?
Részlet a válaszából: […] A bérbe adott ingatlanon a bérlő által nem a bérleti díj fejében, hanem kapott kölcsönből végzett nyílászárók cseréjének számviteli elszámolására a bruttó elszámolás számviteli alapelvét kell alkalmazni, azaz a kölcsön folyósítását és a felújítást külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Időbeli elhatárolás feloldása az értékcsökkenés tekintetében

Kérdés: Hogyan könyvelhető az időbeli elhatárolás feloldása az értékcsökkenés tekintetében az alábbi esetben? Támogatási döntés időpontja: 2015. 03. 01.; beruházás elkészülte, aktiválása: 2015. 12. 01.; támogatási összeg beérkezése: a) 2016. 01. 30.; b) 2016. 05. 01. Hogyan kell elszámolni a 2015. évi értékcsökkenést, és hogyan fut ki a halasztott bevétel elhatárolása ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben az Szt. 77. §-a (4) bekezdésének b) pontját az államháztartás speciális elszámolásai miatt eltéréssel kell alkalmazni, természetesen az összemérés számviteli alapelvet szem előtt tartva. Mindezek alapján a számviteli elszámolás az alábbiak szerint alakul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.
1
2
3