Támogatásból finanszírozott beruházás áfája

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában áll egy településüzemeltetési kft., amely saját eredményéből jelenleg nem képes gépbeszerzést megvalósítani. A képviselő-testület ezért úgy döntött, hogy támogatási szerződést köt a társasággal, és meghatározott célokra – egy traktor és egy tárolókonténer beszerzésére – 15 millió forint összegű támogatást biztosít számára. A támogatás felhasználásáról az ügyvezetőnek a testület felé el kell számolnia. A kft. áfa-visszaigénylésre jogosult, így a beszerzések kapcsán az általános forgalmi adót a NAV-tól vissza fogja igényelni. Ennek ellenére a testület a teljes beszerzési bruttó összeget biztosítja, mivel a társaság nem tudja az áfa összegét megelőlegezni. A fenti konstrukció – különösen a bruttó összegű támogatás nyújtása és annak elszámolása – összhangban van-e a vonatkozó jogszabályi előírásokkal, illetve tekinthető-e szabályos eljárásnak?
Részlet a válaszából: […] ...köteles a jogosulatlanul igénybe vett támogatásokra vonatkozó szabályok szerint visszatéríteni.Ez azt jelenti, hogy a támogatási szerződésben rögzíteni kell, hogy az áfa elszámolható-e. Ha a támogatás bruttó módon tartalmazza az áfát, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Gazdasági társaság ügyvezető-helyettese

Kérdés: Állami tulajdonban lévő gazdasági társaság hatályos SzMSz-e alapján az ügyvezető-helyettes az ügyvezetőével azonos összeghatárig jogosult kötelezettségvállalásra a saját szakterületén, a szerződéskötésekről csupán tájékoztatási kötelezettséggel tartozik az ügyvezető felé. Az ügyvezető-helyettes a saját szakterületére vonatkozó belső szabályzatok kibocsátására is felhatalmazást kapott – amely szabályzatokkal az ügyvezető által kiadott belső normák nem lehetnek ellentétesek –, valamint az ügyvezető közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetője irányában szakterületét illetően közvetlen utasítási joggal rendelkezik. A fent ismertetett hatáskör-telepítés és döntési jogosultságok összessége a gazdasági társaság működésében értelmezhető-e kettős ügyvezetésként?
Részlet a válaszából: […] ...kettős ügyvezetésnek tekinteni.Munkáltatói és belső irányítási jogköröket, illetve kötelezettségvállalási jogosultságot a munkaszerződés, a munkáltatói szabályzatok és az SzMSz útján lehet rá ruházni, de ez nem teszi őt a társasági jog szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Tanári kiküldetés Erasmus-pályázat keretében

Kérdés: Intézményünk tanárai Erasmus-pályázati támogatásból előlátogatáson vesznek részt. A szállást, repülőjegyet a költségvetési intézmény címére kiállított számla alapján kifizettük. Az étkezésükről saját maguknak kell gondoskodni, így azt a részükre kifizetjük. Ösztöndíjszerződést kötünk a tanárokkal, ezt a szerződésmintát a támogató adja meg részünkre, ezt kiegészítve használjuk a szerződést. A szerződésben meghatározzuk, hogy megélhetési költségre mennyi eurót fizetünk ki részükre. A megélhetési költségre kifizetett összeget könyvelhetjük-e kiküldetési költségre? Ez számfejtésre nem kerül, nem napidíjként van meghatározva az összeg. A pályázat lehetőséget ad arra, hogy mennyi megélhetési költség fizethető ki egy-egy út alkalmával. Helyesen járunk el, ha az összegeket T341 rovatra könyveljük?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 15. melléklete szerint a K341. Kiküldetések kiadásai rovaton kell elszámolni többek között a foglalkoztatottak és a választott tisztségviselők belföldi és külföldi kiküldetéseivel kapcsolatos valamennyi, a személyi juttatások között nem elszámolható kiadást, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Átruházott hatáskörű döntések

Kérdés: Önkormányzatunknál gyakorlat, hogy a polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről minden egyes esetben külön határozatot hoz, legyen szó beszerzési eljárás indításáról, a beszerzési eljárás lefolytatása után a nyertes pályázóval való szerződés megkötéséről, civil szervezeteknek nyújtott támogatásokról, előirányzat-átcsoportosításokról stb.
Szükséges-e minden ilyen átruházott hatáskörű döntés esetében határozatot hozni? Ez sok esetben nagyon lassítja a folyamatainkat. El lehet ezt hagyni?
Részlet a válaszából: […] ...jellemzően határozatot kell hozni a jogorvoslat lehetősége miatt.Ha „ügyrendi” vagy egyszerű adminisztratív döntésről van szó (pl. szerződés jóváhagyása, beszerzés engedélyezése), a határozati forma nem kötelező, de az SzMSz előírhatja.Figyelembe kell venni az Áht...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Átláthatósági nyilatkozat

Kérdés: Amennyiben a számla végösszege meghaladja a kétszázezer forintot, szükséges az írásos megrendelő mellé (nem szerződés) átláthatósági nyilatkozat (pl.: irodai székek vásárlása 250.000 Ft értékben)?
Részlet a válaszából: […] ...(központi és önkormányzati) alrendszerében alkalmazandó az a szabály, miszerint nem átlátható szervezettel érvényesen visszterhes szerződés nem köthető, illetve létrejött ilyen szerződés alapján kifizetés nem teljesíthető.Az átláthatósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Kisebb javítási, karbantartási feladatok ellátása

Kérdés: Kistelepülési önkormányzat vagyunk, és egyre nagyobb a szakemberhiány arra vonatkozóan, hogy kisebb javítási, karbantartási feladatokat elvégeztessünk. A vállalkozások általában ilyen kis volumenű munkát nem vállalnak, de előfordul, hogy a környéken vállalkozás sincs, aki kisebb javításokat elvégez (pl. ajtózárcsere, a buszmegálló törött deszkáinak kijavítása, a mosdóhelyiség kimeszelése, kiesett csavarok pótlása, szekrényzár cseréje, polc javítása stb.). A településen még él egy-két idősebb nyugdíjas, aki el tudja végezni, de nem számlaképes, illetve van olyan vállalkozás, aki elvállalná, de katás vállalkozó, így az önkormányzatnak számlát kiállítani nem tud. Köthet-e az önkormányzat megbízási szerződést egy nyugdíjassal vagy egy katás vállalkozóval a fentiekben felsorolt kisebb javítási feladatok elvégzésére?
Részlet a válaszából: […] ...magánszeméllyel köthet megbízási szerződést az önkormányzat a kérdésben felsorolt feladatok ellátására, amennyiben a tevékenységet nem rendszeresen és üzletszerűen végzi. A 2009. évi CXV. törvény 2. §-ának (1) bekezdése szerint Magyarország...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Sorsjegy-értékesítés

Kérdés: Önkormányzatunk postát üzemeltet. A Szerencsejáték Zrt.-vel szerződést kötöttünk sorsjegy-értékesítés kapcsán. A Szerencsejáték Zrt. óvadéki számla nyitását tette kötelezővé, mely ügynöki számla, nem pénzforgalmi, és korlátozott rendeltetésű. Az óvadéki számlára egy előírt összegű óvadékot kell befizetni, valamint felhatalmazást kell adni csoportos beszedési megbízásra. Az óvadék átvezetésének könyvelésében (mind kiadásként, mind bevételként), valamint az utána lévő sorsjegy-értékesítés során keletkező bevétel és a Szerencsejáték Zrt. által inkasszált vagy csoportos beszedéssel teljesített kiadás könyvelési tételeiben szeretnék segítséget kérni. Elegendő a fent leírt tranzakciók végrehajtásához egy óvadéki számla, vagy szükséges pénzforgalmi számlát is nyitni? Kötelező POS-terminált üzemeltetni a sorsjegy-értékesítéshez? Amennyiben igen, ez a POS-terminál hozzárendelhető az óvadéki számlához? A Szerencsejáték Zrt. külön kérése, hogy az óvadéki számlára utaljunk 5000–10.000 forintot, ami fedezheti az esetlegesen felmerülő többletköltségeket. Jeleztem, hogy számla, bizonylat hiányában ennek nem tudunk eleget tenni, ám erre azt mondták, hogy ebben az esetben megbontják az óvadék összegét, és azt kötbér terheli. Ezt hogyan tudnám szabályosan elkerülni?
Részlet a válaszából: […] ...és a 48/2013. NGM rendelet alapján.A Szerencsejáték Zrt. által biztosított saját terminál üzemeltetése kötelező minden hivatalos, szerződéses értékesítő partner számára, ha sorsjegyet vagy egyéb szerencsejáték-terméket árusítanak a zrt. nevében. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Főzőkonyha üzemeltetése

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv a saját főzőkonyháján történő gyermekétkeztetési feladatok ellátására szerződést kötött szolgáltatás nyújtására. Szerződés szerint rendelkezésre bocsátjuk az üzemeltetés érdekében a leltár szerinti ingóságokat, berendezési és felszerelési tárgyakat, fogyóeszközöket. Az üzemeltetés időszaka alatt elhasználódott eszközöket köteles visszapótolni, majd a szerződés lejártakor visszaadni az átvételkor meglévő műszaki állapotban. Kérdésem – mivel a szerződés használatba adásról beszél –, hogy ez a mi esetünkben üzemeltetésre átadást jelenthet?
Részlet a válaszából: […] ...üzemeltetés a TEÁOR-szám szerint is egy ágazatba tartozik, és az Áfa-tv. sem tesz különbséget az ingatlan-bérbeadás és üzemeltetési szerződés között. Az ingóságokat idegen helyen tárolt eszközként kell nyilvántartani, és a leltározási szabályzatnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Kifizető érdekében használt járművek költségelszámolása

Kérdés:

Vezető beosztású munkatársaink magántulajdonú gépjárművüket használják, munkakörükből adódóan beszerzéshez, telephelyekre utazáshoz, különböző egyéb helyszínekre jutáshoz. Nem készítünk részükre elszámolást, hanem belső szabályzat alapján egy meghatározott összeget fizetünk ki részükre a teljesítésigazolás kiállítását követő hónapokban. Ez a vezetői utasítás régi (2016), szeretnénk frissíteni a mostani szabályozások szerint. Új tagintézmény-vezetőt neveztünk ki, és szeretnénk részére költségtérítést fizetni kiküldetésirendelvény-nyomtatvány kitöltése nélkül, belső vezetői utasítás alapján. Van-e kötelező eleme a vezetői utasításnak (pl.: a gépjármű adatai)? A gépjárműnek a tulajdonában kell lennie?

Részlet a válaszából: […] ...kell igazolnia. Zárt végű lízingbe vett vagy részletre vétellel megszerzett gépjármű esetében a tulajdonjog az ügyletre vonatkozó lízingszerződéssel, kölcsönszerződéssel igazolható.A magánszemély a saját tulajdonában lévő személygépkocsi hivatalos, üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

ERASMUS+ programhoz kapcsolódó költségek áfája

Kérdés: Szakképzési Centrumunk ERASMUS+ program keretében partnerségi megállapodást kötött egy román partnerrel, melynek keretében a partner biztosítja oktatóink és tanulóink oktatását, szállását, utaztatását, étkeztetését a pályázat keretein belül. Erről a szolgáltatásról eurós számlát állított ki részünkre, 0%-os áfatartalommal. A számlán szerepel, hogy: „Romániában nem adóköteles. Art.278 alin.2”. A jogszabályi hivatkozás szerint a szolgáltatás igénybe vevőjének székhelye szerint kell a teljesítés helyét megállapítani, és ott kell bevallani és megfizetni az áfát. Az áfabevallásban a közösségi adóalanytól igénybe vett szolgáltatás utáni adófizetési kötelezettség (27%-os adómérték) szerint beállítjuk az áfa összegét, és beadjuk az A60-as nyomtatványt. Ezt az áfaösszeget levonhatóként is be tudjuk állítani? Az Áfa-tv. 120. §-a esetünkben nem teljesül, mert a szolgáltatást adóköteles termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás érdekében nem hasznosítjuk. Ennek ellenére kérdés, hogy levonható-e az áfa összege?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban nem áll rendelkezésre információ, hogy miért 0%-kal számlázta a román partner. Lehetséges, alanyi adómentessége is van.A szerződés ismerete nélkül nem állapítható meg, hogy pontosan milyen szolgáltatást vállalt a román fél, felmerülhet, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
1
2
3
179