Étkeztetési tevékenység áfája

Kérdés: Az új áfatörvény alapján hogyan alakul az étkezési tevékenység adózása 2008. január 1-jétől, illetve 2008. május 1-jétől? Az élelem áfáját hogyan igényelhetem vissza? A hivatal üzemeltet egy konyhát, onnan látjuk el élelemmel az óvodát, az iskolát, a külső étkezőket, a szociális étkeztetésben részesülőket és az alkalmazottakat. Kérdésem továbbá, hogy az önkormányzati telek értékesítése áfaköteles-e?
Részlet a válaszából: […] Az általános forgalmi adó rendszerében az étkeztetés akorábbi szabályozással megegyezően változatlanul szolgáltatásnyújtásnakminősül. Az óvodai, iskolai étkeztetéshez kapcsolódó adófizetési kötelezettségmegállapítása során azonban figyelemmel kell lenni az Áfa-tv. 86....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Költségvetési normatíva felhasználása

Kérdés: A költségvetési törvényben biztosított 8. sz. melléklet II/3 szociális továbbképzés és szakvizsga támogatás felhasználható-e a továbbképzési kötelezettségét szakirányú második oklevél megszervezésével teljesítő alkalmazott tandíjának kifizetésére?
Részlet a válaszából: […] A szociális továbbképzés és szakvizsga támogatást abban azesetben igényelhetik meg az önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások aszociális továbbképzés és szakvizsga megszervezéséhez, ha szociális, gyermekjóléti,gyermekvédelmi ellátást nyújtó intézményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.

Szociális intézmény saját konyhájának üzemeltetése

Kérdés: Szociális intézményünk pszichiátriai betegek ellátását, idősek bentlakásos ellátását, házi segítségnyújtást, szociális étkeztetést, családsegítő szolgáltatást végez. Saját konyhát üzemeltetünk. A konyhára beszerzett anyagokra kell-e egyszerűsített közbeszerzést meghirdetni, vagy vonatkozik ránk a 2005. évi XCIV. tv. a 2003. évi CXXIX. tv. 243. § (3) bekezdése, mely szerint a szociális igazgatásról és ellátásról szóló 1993. évi III. tv. szerinti lakóotthonban élő személyek teljes ellátására szolgáló árubeszerzés, valamint szolgáltatás megrendelése esetén nem kell alkalmazni a közbeszerzési eljárást?
Részlet a válaszából: […] A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993.évi III. törvény 85/A. paragrafusban található a meghatározás arravonatkozólag, hogy mi minősül lakóotthonnak. Ezek szerint "a lakóotthonok olyannyolc-tizenkettő, a külön jogszabályban meghatározott esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazása

Kérdés: Intézményünk megváltozott munkaképességű (50 százalékos rendszeres szociális járadékban részesülő) munkavállalót kíván alkalmazni. Alkalmazható-e napi 8 órás munkaidőben? A munkáltatónak esetlegesen milyen bejelentési kötelezettsége, illetve felelőssége van?
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatásáról ésszociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 26. §-aértelmében a rendszeres szociális járadékban részesülő megváltozottmunkaképességű dolgozó foglalkoztatására a rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Szociális ellátás áfája

Kérdés: Személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosító költségvetési intézmény vagyunk. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása érintette az intézményi térítési díjak megállapítását. A nappali ellátásban részesülők esetében már nem csak az fizet az ellátásért térítési díjat, aki az étkezést igénybe veszi, hanem az is, aki nem veszi azt igénybe. Ezt figyelembe véve két intézményi térítési díjat kell meghatározni. Egy alacsonyabbat a csak "tartózkodók" számára, és egy magasabbat a teljes ellátást igénybe vevők számára. Az önkormányzat helyi rendeletében ennek megfelelően szabályozta az intézményi térítési díjat. Helyesen alkalmazzuk-e az Áfa-tv. 30. § (1) bekezdésében hivatkozott 2. sz. melléklet szerinti adómentességet – mint szociális ellátás (SZJ 85.3) – a teljes ellátást igénybe vevők részére megállapított térítési díjnál is, csakúgy, mint a bentlakásos intézményi ellátás komplex gondozási díjánál? Korábban, amíg a nappali intézményben csak az étkezésért lehetett térítési díjat megállapítani, az étkezést áfaköteles szolgáltatásnak tekintettük.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak alapján megítélve feltehetően az SZJ85.31.1 Szociális ellátás elhelyezés nélkül szolgáltatáscsoportba tartozónappali ellátásról van szó, melynek keretében egyik esetben csak a nappaliellátásért mint szociális ellátásért fizetett térítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Szociális étkeztetés térítési díjának elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk a szociális étkezők részére más önkormányzat konyhájától vásárolja az ebédet. Az étkezőktől beszedett intézményi térítési díjat, amely ugyan nem annyi (kevesebb), mint az ebédért ténylegesen az önkormányzat által megfizetett összeg, közvetített szolgáltatásként vagy intézményi működéshez kapcsolódó egyéb bevételként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az étkezőktől beszedett térítési díjat intézményi működésibevételként kell elszámolni a 91322. Intézményi ellátási díj bevételi előirányzatánakteljesítése főkönyvi számlán, és a beszámoló 07. Működési bevételekelőirányzata és teljesítése űrlap 10. sorában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Bölcsőde áfa-visszaigénylése

Kérdés: Tevékenységünk bölcsődei ellátás nyújtása, amely tevékenységet 1976-ban kezdtük. Főtevékenységünk tehát elhelyezés nélküli szociális ellátás nyújtása. Az áfa-visszaigénylésünk az Áfa-tv. 48. § (4) bek. a) pontja szerinti feltétel megléte alapján teljesül. Intézményünk adóköteles tevékenységként szociális ellátással foglalkozik, ezen belül étkeztetéssel. Jogosultak vagyunk-e a fentiek alapján áfa visszaigénylésére?
Részlet a válaszából: […] Elhelyezés nélküli szociális ellátást nyújtó adóalany tárgyiadómentes (bölcsődei ellátás) és adóköteles tevékenységet (szociálisétkeztetés) egyaránt végez.Az Áfa-tv. 33. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében akizárólag tárgyi adómentes tevékenységhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Közgyógyellátási igazolvány utáni térítési díj

Kérdés: Az alábbi problémák megoldásához kérjük segítségüket. Hová kell helyesen könyvelni az 1993. évi III. tv. 53. § (1) bekezdésében meghatározott méltányosságból kiállított közgyógyellátási igazolvány után a megyei egészségbiztosítási pénztárnak fizetett térítési díj összegét?
Részlet a válaszából: […] A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló1993. évi III. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott méltányosságbólkiállított közgyógyellátási igazolvány után a megyei egészségbiztosításipénztárnak fizetett térítési díj összegét, mint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Egészségügyi alkalmatlanság

Kérdés: Intézményünkben az egyik dolgozó egészségügyi ok következménye miatt a szakács munkakör betöltésére alkalmatlanná vált. Egészségügyi állapotának megfelelő munkakört intézményen belül felajánlani nem tudunk, munkaviszonyának közös megegyezéssel való megszüntetését vagy akár rokkantsági nyugdíjazását eddig nem kérte. Helyesen járunk-e el, ha a munkáltató a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését a Kjt. 25. § (2) bekezdés e) pontja alapján felmentéssel szüntetné meg, hivatkozással a Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontjára? Ebben az esetben a dolgozót megilletné felmentési idő, valamint végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. speciális szabályt tartalmaz arra az esetre, ha aközalkalmazott alkalmatlansága egészségügyi okból következik be, és emiatt nemképes munkakörét a továbbiakban ellátni. Az érintett közalkalmazott csak akkormenthető fel, ha a munkáltatónál nincs az egészségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Összeférhetetlenség

Kérdés: Egy önkormányzat könyvvizsgálója voltam, mint egyéni vállalkozó. 2005. évben lányom egy többcélú kistérségi társulás belső ellenőri pályázatát elnyerte, s mivel ez a társulás végzi feladatát annál az önkormányzatnál is, ahol én vagyok a könyvvizsgáló, ezért én 2005. évben összeférhetetlenségre hivatkozással lemondtam a könyvvizsgálatról. Az önkormányzat ezt elfogadta, és pályázatot írt ki. A pályázatot egy kft. nyerte el, s a szerződésben ki van kötve, hogy a feladat elvégzésére a kft. egy konkrétan meghatározott személyt is bevonhat, aki jelen esetben én vagyok. Ebben az esetben az összeférhetetlenség fennáll-e?
Részlet a válaszából: […] Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat vizsgálva azttapasztaljuk, hogy azok igen sokrétűek, és szerteágazóak a különbözőfoglalkoztatási jogviszonyokban.Egy adott önkormányzatnak vannak intézményei, amelyekbenfoglalkoztatottakra a Kjt. rendelkezéseit kell alkalmazni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 27.
1
6
7
8
9