Találati lista:
71. cikk / 92 Megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazása
Kérdés: Intézményünk megváltozott munkaképességű (50 százalékos rendszeres szociális járadékban részesülő) munkavállalót kíván alkalmazni. Alkalmazható-e napi 8 órás munkaidőben? A munkáltatónak esetlegesen milyen bejelentési kötelezettsége, illetve felelőssége van?
72. cikk / 92 Szociális ellátás áfája
Kérdés: Személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosító költségvetési intézmény vagyunk. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása érintette az intézményi térítési díjak megállapítását. A nappali ellátásban részesülők esetében már nem csak az fizet az ellátásért térítési díjat, aki az étkezést igénybe veszi, hanem az is, aki nem veszi azt igénybe. Ezt figyelembe véve két intézményi térítési díjat kell meghatározni. Egy alacsonyabbat a csak "tartózkodók" számára, és egy magasabbat a teljes ellátást igénybe vevők számára. Az önkormányzat helyi rendeletében ennek megfelelően szabályozta az intézményi térítési díjat. Helyesen alkalmazzuk-e az Áfa-tv. 30. § (1) bekezdésében hivatkozott 2. sz. melléklet szerinti adómentességet – mint szociális ellátás (SZJ 85.3) – a teljes ellátást igénybe vevők részére megállapított térítési díjnál is, csakúgy, mint a bentlakásos intézményi ellátás komplex gondozási díjánál? Korábban, amíg a nappali intézményben csak az étkezésért lehetett térítési díjat megállapítani, az étkezést áfaköteles szolgáltatásnak tekintettük.
73. cikk / 92 Szociális étkeztetés térítési díjának elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk a szociális étkezők részére más önkormányzat konyhájától vásárolja az ebédet. Az étkezőktől beszedett intézményi térítési díjat, amely ugyan nem annyi (kevesebb), mint az ebédért ténylegesen az önkormányzat által megfizetett összeg, közvetített szolgáltatásként vagy intézményi működéshez kapcsolódó egyéb bevételként kell könyvelni?
74. cikk / 92 Bölcsőde áfa-visszaigénylése
Kérdés: Tevékenységünk bölcsődei ellátás nyújtása, amely tevékenységet 1976-ban kezdtük. Főtevékenységünk tehát elhelyezés nélküli szociális ellátás nyújtása. Az áfa-visszaigénylésünk az Áfa-tv. 48. § (4) bek. a) pontja szerinti feltétel megléte alapján teljesül. Intézményünk adóköteles tevékenységként szociális ellátással foglalkozik, ezen belül étkeztetéssel. Jogosultak vagyunk-e a fentiek alapján áfa visszaigénylésére?
75. cikk / 92 Közgyógyellátási igazolvány utáni térítési díj
Kérdés: Az alábbi problémák megoldásához kérjük segítségüket. Hová kell helyesen könyvelni az 1993. évi III. tv. 53. § (1) bekezdésében meghatározott méltányosságból kiállított közgyógyellátási igazolvány után a megyei egészségbiztosítási pénztárnak fizetett térítési díj összegét?
76. cikk / 92 Egészségügyi alkalmatlanság
Kérdés: Intézményünkben az egyik dolgozó egészségügyi ok következménye miatt a szakács munkakör betöltésére alkalmatlanná vált. Egészségügyi állapotának megfelelő munkakört intézményen belül felajánlani nem tudunk, munkaviszonyának közös megegyezéssel való megszüntetését vagy akár rokkantsági nyugdíjazását eddig nem kérte. Helyesen járunk-e el, ha a munkáltató a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését a Kjt. 25. § (2) bekezdés e) pontja alapján felmentéssel szüntetné meg, hivatkozással a Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontjára? Ebben az esetben a dolgozót megilletné felmentési idő, valamint végkielégítés?
77. cikk / 92 Összeférhetetlenség
Kérdés: Egy önkormányzat könyvvizsgálója voltam, mint egyéni vállalkozó. 2005. évben lányom egy többcélú kistérségi társulás belső ellenőri pályázatát elnyerte, s mivel ez a társulás végzi feladatát annál az önkormányzatnál is, ahol én vagyok a könyvvizsgáló, ezért én 2005. évben összeférhetetlenségre hivatkozással lemondtam a könyvvizsgálatról. Az önkormányzat ezt elfogadta, és pályázatot írt ki. A pályázatot egy kft. nyerte el, s a szerződésben ki van kötve, hogy a feladat elvégzésére a kft. egy konkrétan meghatározott személyt is bevonhat, aki jelen esetben én vagyok. Ebben az esetben az összeférhetetlenség fennáll-e?
78. cikk / 92 Szociális alapon nyújtott étkeztetés
Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk. Tevékenységi körünkbe tartozik tárgyi adómentes tevékenység, illetve adóköteles tevékenység is. 2006. március 1-jétől a városi önkormányzat feladatkörünkbe utalta a városban élő idős betegek szociális étkeztetését. A szociális gondozás, támogatói szolgálat feladatkörét továbbra is a városban működő szociális intézmény látja el. Konyhával nem rendelkezünk, ezért egy másik költségvetési intézménytől vásároljuk az ételt. Nyersanyagköltséget és rezsiköltséget számláznak felénk áfával, továbbá intézményi szinten is felmerülnek költségek. (Gázolaj, benzin, autó-karbantartás stb.) Mi az ellátottak felé állítunk ki 15%-os tartalmú számlát a szociális étkeztetésről. Természetesen az általunk beszedett étkeztetés bevétele nem fedezi a kiadásokat, ezért önkormányzati támogatás is kapcsolódik a feladatellátáshoz. A főkönyvben a tevékenység kiadásait és bevételeit teljes mértékben el tudjuk különíteni. Könyvelőprogramunk lehetőséget nyújt arra, hogy a szociális étkeztetés szakfeladatra csak az ezzel kapcsolatos kiadásokat és bevételeket könyveljük. Az adót milyen mértékben lesz jogunk levonni, kell-e arányosítani? (Ismereteim szerint 2006. január 1-jétől nem kötelező a költségvetési intézményeknek alkalmazni az áfaarányosítás szabályait.) Miután az étel kiszállításához üzemanyagként gázolajat és benzint is vásárolunk, ezek beszerzési áfáját levonhatjuk-e, vagy csak a gázolaj után, hiszen az Áfa-tv. 33. §-a alapján nem vonható le motorbenzin beszerzése utáni áfa?
79. cikk / 92 Többcélú kistérségi társulások
Kérdés: Egy kistérségi többcélú társulásnál alkalmazásban álló dolgozók munkaszerződéssel vannak felvéve, a környező társulásoknál viszont a dolgozók köztisztviselők. Hová helyezik a jelenleg hatályos jogszabályok ezen társulásokat, illetve milyen kilátás van a jövőre nézve?
80. cikk / 92 Köztisztviselő jogviszonya
Kérdés: Egy dolgozónk 2000. június 23-a óta köztisztviselő. Besorolásakor figyelembe lehet-e venni a munkanélküli-járadékos időszakot, a jövedelempótlást és a közhasznú foglalkoztatást, vagy csak a 2000. évben kezdődött köztisztviselői jogviszonyt?
