97 talált állásfoglalás a szociális ellátás kifejezésre

Kérdés: Intézményünkben az egyik dolgozó egészségügyi ok következménye miatt a szakács munkakör betöltésére alkalmatlanná vált. Egészségügyi állapotának megfelelő munkakört intézményen belül felajánlani nem tudunk, munkaviszonyának közös megegyezéssel való megszüntetését vagy akár rokkantsági nyugdíjazását eddig nem kérte. Helyesen járunk-e el, ha a munkáltató a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését a Kjt. 25. § (2) bekezdés e) pontja alapján felmentéssel szüntetné meg, hivatkozással a Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontjára? Ebben az esetben a dolgozót megilletné felmentési idő, valamint végkielégítés?

Kérdés: Egy önkormányzat könyvvizsgálója voltam, mint egyéni vállalkozó. 2005. évben lányom egy többcélú kistérségi társulás belső ellenőri pályázatát elnyerte, s mivel ez a társulás végzi feladatát annál az önkormányzatnál is, ahol én vagyok a könyvvizsgáló, ezért én 2005. évben összeférhetetlenségre hivatkozással lemondtam a könyvvizsgálatról. Az önkormányzat ezt elfogadta, és pályázatot írt ki. A pályázatot egy kft. nyerte el, s a szerződésben ki van kötve, hogy a feladat elvégzésére a kft. egy konkrétan meghatározott személyt is bevonhat, aki jelen esetben én vagyok. Ebben az esetben az összeférhetetlenség fennáll-e?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk. Tevékenységi körünkbe tartozik tárgyi adómentes tevékenység, illetve adóköteles tevékenység is. 2006. március 1-jétől a városi önkormányzat feladatkörünkbe utalta a városban élő idős betegek szociális étkeztetését. A szociális gondozás, támogatói szolgálat feladatkörét továbbra is a városban működő szociális intézmény látja el. Konyhával nem rendelkezünk, ezért egy másik költségvetési intézménytől vásároljuk az ételt. Nyersanyagköltséget és rezsiköltséget számláznak felénk áfával, továbbá intézményi szinten is felmerülnek költségek. (Gázolaj, benzin, autó-karbantartás stb.) Mi az ellátottak felé állítunk ki 15%-os tartalmú számlát a szociális étkeztetésről. Természetesen az általunk beszedett étkeztetés bevétele nem fedezi a kiadásokat, ezért önkormányzati támogatás is kapcsolódik a feladatellátáshoz. A főkönyvben a tevékenység kiadásait és bevételeit teljes mértékben el tudjuk különíteni. Könyvelőprogramunk lehetőséget nyújt arra, hogy a szociális étkeztetés szakfeladatra csak az ezzel kapcsolatos kiadásokat és bevételeket könyveljük. Az adót milyen mértékben lesz jogunk levonni, kell-e arányosítani? (Ismereteim szerint 2006. január 1-jétől nem kötelező a költségvetési intézményeknek alkalmazni az áfaarányosítás szabályait.) Miután az étel kiszállításához üzemanyagként gázolajat és benzint is vásárolunk, ezek beszerzési áfáját levonhatjuk-e, vagy csak a gázolaj után, hiszen az Áfa-tv. 33. §-a alapján nem vonható le motorbenzin beszerzése utáni áfa?

Kérdés: Egy kistérségi többcélú társulásnál alkalmazásban álló dolgozók munkaszerződéssel vannak felvéve, a környező társulásoknál viszont a dolgozók köztisztviselők. Hová helyezik a jelenleg hatályos jogszabályok ezen társulásokat, illetve milyen kilátás van a jövőre nézve?

Kérdés: Egy dolgozónk 2000. június 23-a óta köztisztviselő. Besorolásakor figyelembe lehet-e venni a munkanélküli-járadékos időszakot, a jövedelempótlást és a közhasznú foglalkoztatást, vagy csak a 2000. évben kezdődött köztisztviselői jogviszonyt?

Kérdés: Segítségüket kérjük az Áfa-tv. 2006-ra vonatkozó előírásainak helyes alkalmazásához a Szociális Gondozási Központ tevékenységével kapcsolatban, az alábbiak szerint: Intézményük egyik alapfeladata szociális étkezés nyújtása, amely az Áfa-tv. alapján adóköteles tevékenység, 15%-os adókulcs alá esik. Az ellátottak étkeztetése úgy történik, hogy intézményünk megvásárolja az adott időszakra vonatkozó ebédadagot, majd a városi önkormányzat szociális ellátásokról szóló rendelete alapján az ellátottak jövedelmi viszonyaitól függő térítési díjat az igénybevevőknek kiszámlázza. Az étkezést igénybe vevők többsége a beszerzési árnál alacsonyabb térítési díjat fizet, a különbözet beépül az intézmény költségvetésébe, és ezt a fenntartó városi önkormányzattól támogatásként kapjuk meg. A vásárolt élelmezés áfájának összegét levonásba helyezzük. Intézményünk a szociális étkeztetésen kívül más áfaköteles tevékenységet nem végez. Kérjük szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az étkezés beszerzési (áfát tartalmazó) ára és az ellátottak által fizetendő (áfás) térítési díj különbözete az Áfa-tv. 22. § (2) bekezdés szerinti szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül-e, adóalapot képező államháztartási támogatás-e, illetve az előzőekben leírt tevékenységgel kapcsolatban kapott finanszírozás árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak minősül-e? Intézményünk havi áfabevalló.

Kérdés: Önkormányzatunk a Szoc-tv. 48. §-a alapján gondoskodik elhunyt személyek köztemetéséről. Kérdésünk, hogy a temetkezési intézettől beérkező számlát, mely 15 százalékos általánosforgalmiadó-mértéket tartalmaz, hogyan kell helyesen könyvelni (segélyként), valamint a temetési szolgáltatás közvetítése esetében (mely történhet magánszemélynek – hagyatékátadó végzés alapján – és önkormányzatok felé) milyen általánosforgalmiadó-mértéket kell alkalmaznunk, s milyen bizonylatot kell kiállítunk?

Kérdés: A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. SzCsM rendelet 6. § (11) bekezdése alapján "A személyes gondoskodás körébe tartozó feladatokat ellátó személyek részére munkaruhát kell biztosítani. A munkaruha-juttatás feltételeit a munkáltató állapítja meg." A kerületi önkormányzat felügyelet alá tartozó Gondozási Központnál a munkaruha-juttatás költségvetési előirányzatának felhasználását melyik számlán kell elszámolni? Személyi juttatásként és 44% szja-val terhelten az 514212. Közalkalmazottak ruházati költségtérítése számlán, vagy a dologi kiadások között, járulékmentesen az 5482. Munkaruha, védőruha, formaruha, egyenruha számlán?

Kérdés: Az utóbbi időben egyre több önkéntes önsegélyező pénztártól keresik fel a dolgozókat tagsági viszony létesítése céljából. A dolgozók a befizetett összeg 87%-át a befizetést követően kb. 2 hét múlva visszakapják a számlájukra, az adójóváírás összegét a tárgyhónapban a bérelszámoláskor érvényesíthetik. Így a dolgozók 17%-kal több jövedelemhez juthatnak. Milyen formában határozható meg a visszafizetés jogcíme? Ki a felelős a jogcím megválasztásáért, a visszajuttatott összeg jogosultságáért, a dolgozó vagy az önkéntes önsegélyező pénztár?

Kérdés: 1979. 03. 06-ától bölcsődei dolgozó vagyok, csecsemő- és gyermekgondozó munkakörben. 2003. 12. 27-étől 2005. 01. 21-éig táppénzes állományban voltam, ezalatt az OSZI I. fokú orvosi bizottsága 67%-os munkaképesség-csökkentést állapított meg. Ha a rokkantsági nyugdíjat igénybe veszem, milyen juttatásokra leszek jogosult? Hogyan érvényes rám a felmentési idő, ill. a végkielégítés, ha a munkaviszony megszűnésekor még nem leszek nyugdíjas, és a felmentésre egészségügyi okból kerül sor? A munkaviszony megszűnését ki kezdeményezze? A munkáltató felajánlhat-e az egészségi állapotomnak megfelelő könnyebb munkakört, és azt el kell-e fogadnom?