Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

13 találat a megadott táppénz tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Saját jogú nyugdíjban részesülő személy táppénze

Kérdés: Mt. hatálya alá tartozó nyugdíjast foglalkoztat önkormányzatunk, napi 8 órás munkaidőben. A kérdésem az lenne, hogy a munkavállaló igénybe veheti a táppénzt így, hogy nyugdíj mellett van foglalkoztatva? Ha igen, akkor a táppénzt a MÁK felé jelezni kell, ha nem, akkor a munkavállalónak igazolnia kell a távollétét, és arra az időszakra nem jár neki fizetés, vagy ez esetben mi a teendő?
Részlet a válaszból: […]táppénzre sem válik jogosulttá keresőképtelenség esetén. A keresőképtelenséget a munkajogi szabályok szerint természetesen igazolni kell a munkáltató felé.Megjegyezzük azonban, hogy az Mt. szerinti betegszabadság - tekintettel arra, hogy a betegszabadságra járó 70%-os távolléti díjat a munkáltató fizeti, az nem társadalombiztosítási ellátás - megilleti a munkaviszonyban
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5121
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Keresőképtelenség táppénz nélkül

Kérdés: Dolgozónk keresőképtelenné vált, de korábbi táppénz előzménye miatt csak rövid ideig jogosult táppénzre. Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha a táppénzjogosultság lejár? Milyen feltételekkel szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony?
Részlet a válaszból: […]esetben a szünetelés első napjától meg kell, hogy fizesse maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot (6930 Ft/hó, 231 Ft/nap).Amennyiben a keresőképtelenség hosszabb időn keresztül fennáll, és a munkáltató meg kívánja szüntetni a jogviszonyt, azt egészségügyi alkalmatlanság címén teheti meg, amennyiben az általa elrendelt foglalkozás-egészségügyi, alkalmassági vizsgálat az érintett munkavállaló alkalmatlanságát állapítja meg. A felmondás a keresőképtelenség tartama alatt is közölhető, ha fennáll az egészségügyi alkalmatlanság, azonban az Mt. 68. §-a alapján a felmentési idő csak a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő 1 év elteltével kezdődhet meg. A betegszabadság lejártát követő 1 év elteltével tehát akkor is megkezdődik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3968

3. találat: Szabadságra jogosító idő, keresőképtelenség közszolgálati jogviszony esetén

Kérdés: A 2013. október 29-én megjelent Költségvetési Levelek 187. számában arról kaptunk tájékoztatást, hogyan kell csökkenteni a szabadságot táppénz alatt (3548. kérdés). A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 115. §-a tartalmazza, hogy naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség időtartamára jár szabadság. Ez mely jogviszonyokra vonatkozik, közszolgálati jogviszony esetében is így kell számolni?
Részlet a válaszból: […]álló munkavállalókra és a Kjt. hatálya alatt álló közalkalmazottakra érvényesek.A közszolgálati tisztviselők esetében kedvezőbb a szabályozás. A Kttv. 79. §-ának a) pontja és 100. §-a (2) bekezdésének f) pontja alapján szabadság jár a keresőképtelenség időtartamára, függetlenül attól, hogy az adott évben
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3616
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Szabadság csökkentése táppénz alatt

Kérdés: Milyen mértékben kell csökkenteni a szabadságot táppénz alatt?
Részlet a válaszból: […]tehát ezen napokra is számolunk szabadságot. Munkában töltött időnek minősül - többek között - a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség. Ebből következik, hogy a naptári évenként (összesen, és nem összefüggően!) harminc napot meghaladó keresőképtelenség tartamára viszont nem számolunk szabadságot, tehát úgy is fogalmazhatunk, hogy ha valaki a naptári évben 30 napot meghaladóan keresőképtelen, akkor az éves szabadság mértéke lecsökken a 30 napon túli keresőképtelenség időtartamára jutó szabadságnapok számával.A munkáltatónak tehát nyilvántartást kell vezetnie dolgozónként a keresőképtelen napok naptári évi számáról, illetve az évben összességében 30 napot meghaladó keresőképtelenségről, ez alapján ki kell számítania a szabadságnapok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3548
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Szabadság számítása 30 napot meghaladó táppénz esetén

Kérdés: Veszélyeztetett terhes kismamaként lassan egy hónapja vagyok itthon táppénzen. Úgy értesültem, hogy ebben az esetben az adott évre járó szabadságomat csökkenteni fogja a munkáltató az Mt. alapján. Valóban így van? Veszélyeztetett terhesként számomra nem jár betegszabadság?
Részlet a válaszból: […]január 1-jétől megváltozott a szabályozás, az Mt. 115. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján szabadságra jogosító időnek (munkában töltött időnek) - a keresőképtelenség tekintetében - már csak a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség számít. Az éves szabadság mértékének kiszámításakor
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3488
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Egészségügyi ágazati előmenetel

Kérdés: A 2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev-tv.) 2. sz. melléklete vonatkozik-e az egészségügyi alap­ellátásban dolgozókra, pl. éjszakai ügyelet, védőnői szolgálat, iskolaorvosi szolgálat? Az orvosokat 2012-től érintő illetménynövekedés hogyan érinti a táppénzen, GYED-en vagy TGYÁS-on lévő orvost?
Részlet a válaszból: […]központokat, klinikákat - tulajdonban, illetve fenntartásban álló, fekvő- vagy járóbeteg-szakellátást, valamint a kormány által rendeletben meghatározott egyéb egészségügyi ellátást, szolgáltatást nyújtó, egészségügyi szolgáltató munkáltatónál, ide nem értve az Eü-tv. 4. §-ának (3) bekezdése szerinti intézményeket, és ezen ellátások, szolgáltatások nyújtása keretében tevékenységet végző, az Eütev-tv. 11/A. §-ának (4)-(6) bekezdéseiben meghatározott munkakörben foglalkoztatott alkalmazott egészségügyi dolgozókra és egészségügyben dolgozókra kell alkalmazni.A hivatkozott paragrafus (5) bekezdése alapján a kormány által rendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozó és egészségügyben dolgozó havi alapbére (garantált illetménye) nem lehet kevesebb, mint a 2. melléklet szerint számított összeg.Az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók 2012. évi illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól a 138/2012. (VI. 29.) Korm. rendelet rendelkezik. E szerint az Eütev-tv.-ben meghatározott egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó, az Eütev-tv. 11/A. §-ának (4) bekezdése szerinti orvosi, 11/A. § (5) bekezdése szerinti egészségügyi szakdolgozói és egyes egészségügyben dolgozói, valamint 11/A. § (6) bekezdése szerinti, felsőfokú végzettséggel betölthető munkaköröket a Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza.A visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés a 2012. január 1-je[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3366
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Köztisztviselő keresetkiegészítése

Kérdés: Köztisztviselőt 2010. január 7-én munkahelyi baleset ért. Emiatt baleseti táppénzben részesült január 8-tól április 2-ig. Mennyi keresetkiegészítésre jogosult? Jól tudjuk-e, hogy a baleseti táppénz nem számít munkaviszony-szüneteltetésnek?
Részlet a válaszból: […]március 1-je között nem szünetelt 45 napnál hosszabb ideig.<br> A szabadság, illetve a szülési szabadság miatti szünetelés időtartamát nem kell a jogviszony szünetelésének időtartamánál figyelembe venni.<br> Az Mt. értelmében a munkavállaló jogviszonya akkor szünetel, amikor a jogviszony formálisan fennáll, de az abból folyó jogok a munkavállalót nem illetik meg, és a kötelezettségek nem terhelik. Adott esetben a munkavállaló nem köteles munkát végezni, mert keresőképtelen, vagy az Mt. 107. §-a szerint mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A leírtakból az is következik tehát, hogy a köztisztviselői jogviszony a szünetelés egyes eseteiben fennáll ugyan, csupán a jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket a felek nem gyakorolják. A hivatkozott kormányrendelet a szünetelésből kiemel két esetet, amit nem tekint a keresetkiegészítésre való jogosultságnál szüneteltetésnek, azonban a keresőképtelenséget annak tekinti. Ennek értelmében attól, hogy munkahelyi baleset érte, keresőképtelen, a keresetkiegészítésre nem jogosult. Jogorvoslatra viszont van lehetősége.<br> Az Mt. 174. §-a értelmében a közigazgatási szerv a köztisztviselőnek közszolgálati jogviszonyával összefüggésben okozott káráért vétkességre tekintet nélkül felel. A törvény rendelkezéseiből megállapítható, hogy a köztisztviselő - balesetére hivatkozással - akkor terjeszthet elő eredményesen a közigazgatási szervvel szemben kártérítési igényt, ha balesetét a közszolgálati jogviszonyával összefüggésben szenvedte el, és ezzel összefüggésben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2740

8. találat: Cafeteriajuttatásra való jogosultság távollét esetén

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2010 márciusában keresőképtelenné vált, és csak május elején tudott újra munkába állni. Keresőképtelensége az alábbiak szerint alakult: március 29-től április 14-ig betegszabadságon (13 nap), majd azt követően április 15-től május 9-ig (25 nap) táppénzen volt, május 10. napján állt munkába, így véleményünk szerint a Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján a neki járó cafeteriajuttatást csökkenteni kell, mivel ebben a 30 napot meghaladó időtartamban sem illetményre, sem átlagkeresetre nem volt jogosult. Dolgozónk egy munkajogász által megerősítve más álláspontot képvisel: szerinte a betegszabadság idejére illetmény illeti meg, csak csökkentett összegben [mivel a Ktv. 71. § (3) bekezdése szerint ahol jogszabály távolléti díjat említ, ott illetményt kell érteni, az Mt. 137. § (3) bekezdése szerint pedig a betegszabadság ideje alatt a távolléti díj 70%-a jár], álláspontunk szerint azonban az, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás alapja a távolléti díj (illetmény), még nem teszi azzal azonossá. Hasonló a helyzet a táppénz esetében is, mivel a táppénz alapja általában az átlagkereset, így véleménye szerint részesült olyan juttatásban, amely szerint a cafeteriajuttatásait nem kellene csökkenteni. Kérdésünk a fentiek alapján, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás illetménynek vagy a táppénz átlagkeresetnek minősül-e, mivel ezekben az esetekben nem csökkenthető a cafeteria kerete? Szintén a fenti eset kapcsán dolgozónk (és munkajogásza) kifogásolja a cafeteriajuttatás csökkentésének számítási metódusát. Mi az egész évre járó juttatást osztottuk egynapi összegre, és szoroztuk meg a keresőképtelenség teljes időtartamával (42 nap) - amibe minden napot beleszámítottunk, függetlenül attól, hogy a betegszabadságnál csak munkanapra és fizetett ünnepre jár pénz -, míg szerintük legfeljebb a 30 napon felüli időszakra jutó (12 nap) összeggel lehetne a juttatást csökkenteni. Álláspontunkat a Ktv. 49/F. § (2) bekezdésének azon szófordulatával támasztjuk alá, hogy az "azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem volt jogosult" szövegrész a 30 napos feltétel bekövetkeztével a teljes időtartamot kiveszi a juttatásra jogot adó időszak alól, tehát nem köti ahhoz, hogy a pl. betegszabadság számításánál a hétvégékre nem jár juttatás.
Részlet a válaszból: […]megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik és a Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Tehát a táppénzfizetés a befizetett pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapján történik. Az Ebtv. 48. § (2) bekezdés szerint a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. A (7) bekezdés szerint pedig a táppénz alapjaként figyelembe vehető, a (2) bekezdésben meghatározott jövedelem naptári napi átlagának kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat a kormány állapítja meg. Ehhez képest az átlagkereset számítására vonatkozó szabályokat a Munka Törvénykönyve 152. §-a állapítja meg, amely alapján az átlagkereset a munkavállaló részére az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (irányadó időszakra) kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga. Az átlagkereset és a táppénz alapjául szolgáló jövedelem számításának szabályai tehát különbözőek. (Az átlagkeresetnél csak egy adott munkaviszony alapján kifizetett munkabért kell figyelembe venni, míg a táppénz alapjául szolgáló jövedelem ennél tágabb is lehet, a táppénznél a járulékfizetés számít, míg az átlagkeresetnél csak az, hogy az irányadó időszakra fizette-e ki a munkabért a munkáltató. Eltérő lehet az irányadó időszak, illetve a táppénz összegének megállapításához figyelembe vett időszak, és az alapul szolgáló összeg is.) Ebből következően nem mondható az, hogy a táppénz alapja az átlagkereset. Azonban önmagában az sem lenne elegendő érv, hogy ha a táppénz kiszámításához az átlagkeresetet vennék figyelembe, mivel ez is csak egy számítási alap lenne, de ettől még nem jelentené azt, hogy átlagkereset kerül kifizetésre. Az Ebtv. 47. § (2) bekezdés kifejezetten[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2708

9. találat: 13. havi illetmény

Kérdés: Az intézmény dolgozója 2004. december 26-ától 2006. január 21-éig táppénzes állományban volt. 2006. január 22-étől május 8-áig szabadságát töltötte, időközben felmentési ideje is megkezdődött, mert az életkora lehetővé tette, hogy 2006. április 3-ától nyugdíjba vonulhasson. A felmentési idő 8 hónapjából a munkáltató 7 hónapra mentesítette a munkavégzés alól. Munkaviszonya a fentiek alapján 2006. december 2-án a felmentési idő lejártával szűnik meg. A 13. havi bér időarányosan hány hónapra fizethető ki számára?
Részlet a válaszból: […]jogviszony jellegére. A közalkalmazott tizenharmadik havi illetményre jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. Ha ennél kevesebb jogviszonyban töltött idővel rendelkezik akkor a tizenharmadik havi illetmény időarányosan illeti meg, feltéve, hogy a tárgyévben legalább háromhavi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. A jogosultságot megalapozó időtartam megállapításánál nem vehető figyelembe a közalkalmazotti jogviszony szünetelése. Ugyanakkor a rendes szabadság, valamint a szülési szabadság teljes időtartamát figyelembe kell venni. Ezeken túlmenően - ha ezek együttes időtartama a hat hónapot nem haladja meg - a keresőképtelenséget okozó betegség, a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság, a tartalékos katonai szolgálat időtartamát, valamint minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset, illetve távollétidíj-fizetésben részesült, - az egyhavi külön juttatásra jogosultság szempontjából - jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni. A kérdéses esetben 01. 22-étől 05. 08-áig rendes szabadságát töltötte az alkalmazott, mely[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1471

10. találat: Nyugdíjas juttatásai

Kérdés: Előrehozott öregségi nyugdíjban részesülök, de munkaviszonyomat nem szüntettem meg. Ha lebetegszem, kapok-e táppénzt?
Részlet a válaszból: […]LXXXIII. törvény (Eb-tv.) rendelkezéseit kell megvizsgálni a kérdés megválaszolásához. A táppénzellátással kapcsolatos leglényegesebb szabályokat összefoglalva megállapíthatjuk, hogy táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik, és a Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A keresőképtelenség fogalmát az Eb-tv. 44. §-a definiálja, ennek a) pontja szerint keresőképtelen az, aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni. A keresőképtelenség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult. Megtörténik tehát a keresőképtelenség megállapítása, a táppénz - főszabályként - a keresőképtelenség tartamára jár, azonban az Eb-tv. 46. §-a ezen általános szabály alól is számtalan kivételt, illetve korlátozást rögzít (pl. időbeni korlátként meghatározásra kerül, hogy a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át illetheti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1218
| 1 - 10 | 11 - 13 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést