69 cikk rendezése:
21. cikk / 69 Decemberi megbízási díjak
Kérdés: Központi költségvetési intézményként hogyan kell könyvelni a 2016. december hóban hóközi számfejtésként elutalt megbízási díjakat? Helyes-e az az eljárás, hogy csak a 2016-ban elutalt nettó megbízási díj kerül rá rovatra, és ugyanez az összeg kerül előírásra kötelezettségként (bérnaplón) 2016-ban, a levont járulékrész, illetve a fizetendő szociális hozzájárulási adó pedig 2017-ben? A 3661-es főkönyvi számra csak a K1101-es rovathoz kapcsolódó december hóközi kifizetéseket könyvelhetem, vagy minden december hóközi kifizetést?
22. cikk / 69 Rovatrend – közfoglalkoztatott bére és szocho
Kérdés: Közfoglalkoztatott bérének és szociális hozzájárulási adójának a kormányhivatal által meg nem térített részét, de legfeljebb 15%-át a költségvetési intézmény az önkormányzat részére megállapodás alapján számlázza. Milyen rovatra és milyen COFOG-ra javasolják könyvelni a gazdasági eseményt?
23. cikk / 69 Hivatali telefon magáncélú használata
Kérdés: Hivatali telefon magáncélú használata esetén, amikor nem kerül a magáncélú használat továbbszámlázásra, adózni kell. Ebben az esetben a telefonszámlát bontani kell, és az adó alapját képező részt egyes meghatározott juttatásként kell elszámolni? A számla áfarésze hogyan kerül elszámolásra?
24. cikk / 69 Keresőképtelenség táppénz nélkül
Kérdés: Dolgozónk keresőképtelenné vált, de korábbi táppénz előzménye miatt csak rövid ideig jogosult táppénzre. Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha a táppénzjogosultság lejár? Milyen feltételekkel szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony?
25. cikk / 69 Bér téves utalása
Kérdés: 2015. év januárjában egyik dolgozónk megkapta a teljes havi fizetését. Közben kiderült, hogy táppénzen volt, ezért a táppénzes időre járó bérét jogosulatlanul vette föl. A következő hónapban már levonni nem tudtuk tőle, mert elment intézményünktől. A kilépéskor ez az összeg rákerült a MIL lapjára. Hogyan kell ezt az összeget a kétféle számvitelben kezelnünk?
26. cikk / 69 Keresőképtelenség munkanap- áthelyezés esetén
Kérdés: A megyei és városi könyvtárban dolgozom kinevezett közalkalmazottként nyolcórás munkakörben hosszú évtizedek óta. 2014. 12. 08-tól 2015. 01. 05-ig folyamatosan táppénzes állományban voltam. A 2015. 01. 02-ai munkanapot 2015. 01. 10-ére helyezték át. Könyvtárunk munkarendje szerint a munkaidőt hétfőtől péntekig napi nyolc órában – esetemben váltott műszakban – dolgozzuk le. Szombaton a könyvtárunk ügyeleti napot tart. Az adott szombaton nem volt ügyelet, hanem teljes munkanap szerepelt a munkarendben. A munkáltatóm szerint attól függetlenül le kell dolgoznom a 2015. január 10-ét is, hogy a munkanap-áthelyezések miatt január 2-án pihenőnap volt, és arra a napra táppénzt kaptam. Szerintem ez jogtalan, mert ugyanazt a napot nem lehet táppénzként és teljes munkanapként is figyelembe venni.
27. cikk / 69 Passzív táppénz, munkanélküli- járadék figyelembevétele a besorolásnál
Kérdés: Egyik köztisztviselő dolgozónk jogviszonyai az alábbiak szerint alakultak:
– 1980. 08. 06.-2000. 04. 27. munkaviszony, ÁFÉSZ
– 2000. 04. 28.-2000. 09. 10. passzív táppénz
– 2000. 09. 11.-2000. 09. 24. munkanélküli-járadék
– 2000. 09. 25.-2008. 07. 15. munkaviszony
– 2008. 07. 16-tól jelenleg is köztisztviselő.
Kérdésünk, hogy a passzív táppénzes idő és a munkanélküli-járadék ideje figyelembe vehető-e az átsorolás időpontjának a megállapítása, illetve a jogviszony számítása során? E két esetben a dolgozó munkavégzési kötelezettséggel nem járó jogviszonyban állt, mely idő alatt biztosított volt és pénzbeli ellátásban részesült. Amennyiben az érintett a jövőben közalkalmazottként helyezkedne el, ott mely időszakokat számítanák be a besorolásánál?
– 1980. 08. 06.-2000. 04. 27. munkaviszony, ÁFÉSZ
– 2000. 04. 28.-2000. 09. 10. passzív táppénz
– 2000. 09. 11.-2000. 09. 24. munkanélküli-járadék
– 2000. 09. 25.-2008. 07. 15. munkaviszony
– 2008. 07. 16-tól jelenleg is köztisztviselő.
Kérdésünk, hogy a passzív táppénzes idő és a munkanélküli-járadék ideje figyelembe vehető-e az átsorolás időpontjának a megállapítása, illetve a jogviszony számítása során? E két esetben a dolgozó munkavégzési kötelezettséggel nem járó jogviszonyban állt, mely idő alatt biztosított volt és pénzbeli ellátásban részesült. Amennyiben az érintett a jövőben közalkalmazottként helyezkedne el, ott mely időszakokat számítanák be a besorolásánál?
28. cikk / 69 Szülő nő cafeteriajuttatása
Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy köztisztviselő részére a cafeteria jár-e a terhességi-gyermekágyi segély időszakára, illetve szülés előtt, ha szabadságon vagy táppénzen van a munkavállaló? Amennyiben a 30 napot meghaladó távollét után nem járna, akkor a 30 nap az naptári nap vagy munkanap, illetve 30 napig jár, és csak a 31. nap tartós távolléttől nem jár a cafeteriajuttatás? Ünnepnap miatt megszakad-e a tartós távollét ideje (a használt munkaügyi KIR-rendszer nem enged ünnepnapra szabadságot rögzíteni)?
29. cikk / 69 2013 decemberében született ikergyermekek után járó ellátások, juttatások
Kérdés: December végén születtek ikergyermekeim. A szülés előtt táppénzben részesültem, azt megelőzően folyamatosan dolgoztam, munkaviszonyom állt fenn hosszú évek óta. Milyen ellátásokra vagyok jogosult 2014-től? Miért nem vonatkoznak rám a "GYED extra" szabályai? Van egy földem, ami után területalapú támogatást kapok. Kizárja ez a terhességi-gyermekágyi segélyre, GYED-re való jogosultságot?
30. cikk / 69 Nyomravezetői díj
Kérdés: Önkormányzatunknál nagy értékű szerszámlopás történt, amelyet követően feljelentést tettünk. Nyomravezetői díjat szeretnénk felajánlani. Hogyan, milyen jogcímen számolható el ennek a költsége?
