Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott társadalombiztosítási járulék tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Polgármesterek öregségi nyugdíja

Kérdés: 1951. október 28-án születtem, 1970-től dolgozom a Polgármesteri Hivatalnál - korábban községi tanács - köztisztviselőként, 1990-től pedig (5. ciklusban folyamatosan) polgármester vagyok. A 2010. évi önkormányzati választások idejére 40 éves közszolgálati jogviszonyom lesz 59 évesen. Milyen feltételekkel mehetek nyugdíjba? Indulnom kell-e a 2010-es választáson ahhoz, hogy a megfelelő juttatások megillessenek?
Részlet a válaszból: […]7. §-ának (1), (4) és (5) bekezdésében meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve a korkedvezménnyel csökkentett, reá irányadó korhatárt eléri, b) két választási ciklus - de legalább hét év - során polgármesteri vagy alpolgármesteri tisztséget tölt be, és a tisztségének megszűnését követő ötödik naptári év végéig az a) pontban meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve a korkedvezménnyel csökkentett, reá irányadó korhatárt eléri, c) három vagy ennél több választási ciklus - de legalább tizenegy év - során polgármesteri vagy alpolgármesteri tisztséget tölt be, és a tisztségének megszűnését követő hetedik naptári év végéig az a) pontban meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve a korkedvezménnyel csökkentett, reá irányadó korhatárt eléri. A jogosultság igénybevételéről a polgármester a tisztségének megszűnésétől számított három hónapon belül dönthet, a rendelkezésben hivatkozott nyugdíjkorhatár eléréséig a polgármester nyugdíjának megfelelő összeget a központi költségvetés biztosítja. A Polgármesterek jogállásáról szóló tv. 13/B. §-a pedig a közszolgálati járadékról rendelkezik, melyre az a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester jogosult, akinek a megbízatása a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint (új polgármester megválasztásával) szűnik meg, feltéve hogy legalább három választási ciklus - de legalább tizenegy év - során foglalkoztatási jogviszonyban polgármesteri vagy foglalkoztatási jogviszonyban alpolgármesteri tisztséget tölt be, és a foglalkoztatási jogviszonyának megszűnését követő tizenkettedik naptári év végéig a Tny. 7. § (1), (4) és (5) bekezdésében meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve a korkedvezménnyel csökkentett, reá irányadó korhatárt eléri, s megfelel a Tny. egyéb jogosultsági feltételeinek. A közszolgálati járadék a személyi jövedelemadó, valamint a társadalombiztosítási járulékok és hozzájárulások szempontjából az öregségi nyugdíjjal esik egy tekintet alá, folyósítását meg kell szüntetni, ha a volt polgármester bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, vagy öregségi, rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül. A jogosultság igénybevételéről[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. június 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2400

2. találat: Távbeszélő szolgáltatás és adójának elszámolása

Kérdés: Költségvetési szervként adóköteles tevékenységet végzünk, de az éves árbevételünk nem éri el a 4 millió forintot, ezért alanyi adómentességet élvezünk. Több vonallal rendelkezünk, ezekből az egyik nyilvános, pénzbedobós készülék, amit havonta ürítünk, és abból fizetjük ki a számlát. A többin a magánbeszélgetéseket nem tudjuk elkülöníteni, így magáncélra 20 százalékot számolunk el, amit nem téríttetünk meg a munkavállalókkal. Pontosan hogyan, milyen számlákon kell lekönyvelni a 20 százalékot, ennek adóját, járulékait, a telefonszámlát és az áfavonzatokat?
Részlet a válaszból: […]könyvelése pénzügyi teljesítéskor T 56121 - K 341 vagy 3521. A nyilvános telefonból kiürített pénzeszköz könyvelése egyéb bevételként T 331 - K 9122. A 20 százalékot nem kell könyvelni, az a megállapított fizetési kötelezettség alapját képezi. Az adólapot (20 százalékot) terhelő 54 százalék személyi jövedelemadó könyvelése 5722. Munkáltatót terhelő személyi jövedelemadó, Az adóalapot terhelő 29 százalék társadalombiztosítási járulék[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. december 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1556

3. találat: Tanárok díjazása munkakörükbe nem tartozó képzésben való oktatásért

Kérdés: Intézményünk szakképző iskola. Az alapképzettségen kívül különböző tanfolyamokat, esti, levelező képzéseket szervezünk. Az iskolában alkalmazott tanároknak ezeken a képzéseken végzett munkájukért milyen díjazás fizethető? Kaphatnak-e megbízási díjat, illetve kiállíthatnak-e számlát az oktatásról?
Részlet a válaszból: […]eligazítást. Amennyiben az érintettek egyéni vállalkozói igazolványt váltanak ki ezen tevékenységek folytatására, akkor az intézménynek az általuk kiállított számla ellenében kifizetett összegből adóelőleget levonniuk nem kell. A társadalombiztosítási járulék megfizetése sem terheli ilyen esetben az intézményt. Abban az esetben azonban, ha a pedagógusok megbízási szerződés alapján végzik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. április 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 268

4. találat: Saját dolgozónak adott ajándékutalvány

Kérdés: A reprezentációban kell-e elszámolni a saját dolgozónak adott évi 500 forintos adómentes ajándékutalványt? A TÁH jutalom jogcímen terheli vissza.
Részlet a válaszból: […]69. §-ának (5) bekezdés b) pontja szerint minősíthető csak, hiszen nem tekinthető sem reprezentációnak, sem pedig üzleti ajándéknak. Ez utóbbi kettő fogalmát az Szja-tv. 69. § (10) bek. d) és e) pontjai határozzák meg. Abban az esetben, ha az utalvány értéke alkalmanként az 500 forintot meghaladja, az értékhatár feletti rész természetbeni juttatásnak minősül, ami után a munkáltatónak 44 százalék személyi jövedelemadót, 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és 3 százalék munkaadói járulékot kell fizetnie. Az utalvány - értékétől függetlenül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. április 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 267