Iskolarendszerű képzés költségének megtérítése

Kérdés: A diplomát adó képzésen részt vevő szállítói számláját mely rovaton kell könyvelni? Munkaköréhez nem kötelező képzés, nincs tanulmányi szerződés. Milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik az intézménynek a kifizetett számla után? A szállítói számla az intézmény nevére szól.
Részlet a válaszából: […] A diplomát adó képzés iskolarendszerű képzésnek számít, amikor a képzőintézmény és a munkavállaló között hallgatói jogviszony jön létre. Az iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költségét a munkavállaló nem önálló tevékenységből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Járulékfizetési alsó határ megállapítása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt, ha egy önkormányzati dolgozó esetében munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása mellett döntenek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 97. §-ának (2) bekezdésében szabályozott általános munkarend mellett az Mt. 93. §-ának (1) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben határozza meg. A munkaidőkeret egyenlőtlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Kettős munkakör járuléka

Kérdés: Önkormányzati dolgozónk két munkakört lát el egy munkaszerződéssel. Az osztott munkakört a 'T1041-es lapon úgy jelentik be, hogy egy bejelentőlaphoz a 13. pótlapból két dinamikus lapot képeznek, mivel egy pótlapon csak egy munkakört lehet bejelenteni. Egy vagy két biztosítási jogviszonynak kell tekinteni az egy munkaszerződéssel, két munkakörre létrejött munkaviszonyt? A Tbj-tv. 27. §-ának (2)-(3) bekezdései szerinti járulékfizetési alsó határ után egyszer vagy kétszer kell megfizetni a járulékot? Felmerül továbbá kérdésként, hogy a kapcsolt munkakörben foglalkoztatott személy biztosítottként történő bejelentése, és a személyére vonatkozó havi adó- és járulékbevallásban történő adatszolgáltatás során a munkaköröket azonosító FEOR-számokat egy jogviszony esetében szükséges-e külön-külön feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 45. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a munkaszerződés két mellőzhetetlen tartalmi eleme a munkavállaló alapbére és munkaköre. Az Mt. nem szabályozza, hogy a munkaszerződésben hány munkakör köthető ki, ezzel összhangban, kifejezett tiltás hiányában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Adószámos magánszemély szakértői tevékenysége

Kérdés: Önkormányzatunk egyre több adószámos magánszeméllyel kerül kapcsolatba, akik a tevékenységükről számlát állítanak ki. A számlájuk alapján a díjazásuk számfejtésre kerül a központi illetményszámfejtő rendszerben, azonban nem tudjuk megítélni, hogy kifizetőként milyen levonásokat kell érvényesítenünk. A 15%-os adóelőleg minden esetben levonásra kerül, azonban a tb-járulék levonása kapcsán bizonytalanok vagyunk. A partnerek közül van, aki bejelentett főállással rendelkezik, és munkáltatói igazolást is hoz, hogy biztosítottnak minősül. Van egy olyan passzus is, hogy ha a díjazása eléri a minimálbér egyharmadát akkor biztosítottnak minősül. A magánszemély által kiállított számla összege 300 000 forint, munkáltatói igazolást csatolt mellé, szerződés szerint szakértői tevékenységet látott el egy kiállítás megszervezésében.
Részlet a válaszából: […] A kifizetőnek az adóelőleget meg kell állapítania a számlaadásra kötelezett magánszemély - adószámos magánszemély - által számlázott bevételből. Ha az adószámos magánszemély foglalkoztatása biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban történik, a foglalkoztató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Járulékfizetés alsó határa

Kérdés: 2021-ben találkoztam először a bér könyvelésekor a kifizetőt terhelő járulékot tartalmazó oszlopokban a járulékfizetés alsó határa megnevezéssel. Ha a munkáltatót terheli, akkor melyik K2-es rovatra kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 23. §-ának (3) bekezdése alapján a foglalkoztató köteles a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosításijárulék--fizetési kötelezettséget teljesíteni.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony 2014-től

Kérdés: Milyen változások érintik a nevelőszülőket 2014-től?
Részlet a válaszából: […] 2014. január 1-jétől bevezetésre került a befogadó szülő fogalma, ebbe beletartozik az átmeneti gondozást biztosító helyettes szülő és a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermeket ellátó nevelőszülő, ideértve a különleges és speciális nevelőszülőt is.2014. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […]  A 2011. január 1-jétől öregségi teljes nyugdíjra életkorátólfüggetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővelrendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjatmegállapítják, a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Képzési költség adókötelezettsége

Kérdés: Az egyik munkavállalónkat tanulmányi szerződéssel - melyben vállaltuk az utazási költségek megtérítését is - beírattuk egy mérlegképes könyvelői tanfolyamra. A kérdésem az lenne, hogy a részére jutatott BKV-bérlet után meg kell-e fizetni az Szja-tv. 70-71. § szerinti 25%-os adót?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkavállalójukkal tanulmányi szerződéstkötöttek, akkor nyilvánvalóan nem a munkáltató által elrendelt kötelezőképzésről van szó, mert az elrendelt képzések esetében a tanulmányi szerződéslehetősége - a Munka Törvénykönyve alapján - kizárt. Ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Polgármesterek öregségi nyugdíja, közszolgálati járadéka I.

Kérdés: Főállású polgármesterünk a következő választásokon nem kíván indulni, hanem nyugdíjba szeretne vonulni az 1994. évi LXIV. tv. alapján. 1990-94 között országgyűlési képviselő volt, majd 1994-től főállásban a megyei közgyűlés alelnöke, 1998-tól ugyanott tanácsnok, 2002-től 2005-ig ismét alelnök. 2005 óta folyamatosan városunk polgármestere. Kérdésünk, hogy jogosult-e a hivatkozott jogszabályban meghatározott korkedvezményre? (Jelenleg 54 éves.)
Részlet a válaszából: […] A polgármesterek öregségi nyugdíjáról és közszolgálatijáradékáról a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és azönkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (Pttv.)13/A. és 13/B. §-ai rendelkeznek, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Megbízási díj adó- és járulékkötelezettsége

Kérdés: Megbízási szerződés esetén mit kell levonni a megbízási díjból, ha olyan magánszeméllyel köt egy intézmény megbízást, aki 7-es kezdetű adószámmal rendelkezik, és számlát tud adni? Hogyan alakulnak esetében a megbízó, foglalkoztató által fizetendő 27%-os társadalombiztosítási járulék, illetve a magánszemély (biztosított) által fizetett egyéb járulékok, ha a megbízott személynek van főállású jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] A megbízási szerződés alapján végzett tevékenységbőlszármazó jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény(Szja-tv.) 16. §-ában szabályozott önálló tevékenységből származó jövedelemnekminősül.A megbízónak a magánszemélytől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.
1
2
3
4