Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott társulás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Társulás megszűnése

Kérdés: Három önkormányzat által alapított műszakifeladat-ellátó társulás megszűnt. A megszüntető megállapodás szerint az eszközök az egyik önkormányzat könyveibe kerülnek. Hogyan kell könyvelni az eszközök átvételét?
Részlet a válaszból: […]közbeiktatásával.Az Áhsz. 15. §-ának (3a) bekezdése alapján az eszköz bekerülési értéke a társulásnál kimutatott bruttó érték, valamint nyilvántartásba kell venni az átadásig elszámolt értékcsökkenést is. Amennyiben az eszközhöz az Áhsz. 14. §-ának (14) bekezdése alapján időbeli elhatárolás is kapcsolódik, azt az önkormányzatnak az eszköz átadás-átvétellel egyidejűleg szintén át kell venni, a 412. Nemzeti vagyon változásai könyvviteli számla közbeiktatásával.A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5266
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Megszűnő költségvetési szerv

Kérdés: Önkormányzati társulásunk fenntartása alatt működő költségvetési szervünk 2017. 12. 31-én megszűnt. A szerv feladatait, illetve két dolgozóját a társulás vette át. A megszűnő szervnek tárgyieszköz-állománya nem volt, viszont a bankszámláján még volt pénz december 31-én (5 millió Ft). Ezt az összeget 2018-ban vezettük át a társulás mint jogutód bankszámlájára. A kincstár honlapján elérhető tájékoztató szerint a következő módon kell eljárni a könyvelést tekintve: "Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a megszűnt szervezet záró mérlegében kimutatott pénzkészlet megszűnés fordulónapját követő átvételét a jogutód, illetve az Áht. 11.5. bekezdése szerinti szerv könyveibe a 491. Nyitómérleg számlával, illetve a 495. Mérlegrendezési számlával szemben számolja el. A?megszűnt szervezet pénzeszközeinek megszűnést követő jogutód szerv részére történő átutalása kizárólag a jogutód, illetve az Áht. 11.5. bekezdése szerinti szerv könyveiben számolható el bankszámlák közötti átvezetésként a 361. Pénzeszközök átvezetési számla alkalmazásával." Ha a 361-re könyvelem a társulásnál a banki átvezetést, akkor a 361-en egyenlegem lesz, aminek elvileg nem lehet egyenlege. Hogyan kell könyvelnem az átvezetett összeget a társulásnál? Jól értelmezem a tájékoztatót, és a 361-ről kivezethetem ezt az összeget a 495-tel szemben? Ebben az esetben viszont a KGR-be feladott mérlegjelentésben ez a könyvelési tétel nem jelenik meg, mivel nem pénzforgalmi tranzakció miatti állományváltozásról van szó. A?mérleg 172. sora, a pénzeszközök átvezetési számla csak pénzforgalmi tranz-akciót vesz figyelembe. Le tudnák vezetni a konkrét könyvelési lépéseket ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]bevételt kell a költségvetési számvitelben a B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovaton kimutatni, ezzel párhuzamosan a pénzügyi számvitelben a követelés felvételét az általános szabályok szerint, kivezetését a 3653. Más által beszedett bevételek elszámolása könyvviteli számlával szemben kell elszámolni.A konkrét könyvviteli lépéseket a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet 1. melléklet XV. A megszűnés, címrendi módosítások sajátos könyvviteli feladatai fejezet, A) A megszűnő költségvetési szervnél cím 5-6. pontja szerint kell elvégezni. Ebben az esetben a pénzeszközök és a 36. Sajátos elszámolások számlacsoport könyvviteli számláinak záró egyenlege a megszűnő, költségvetési szerv záró beszámolójában kimutatásra kerül.A jogutód szerinti szervnél a számviteli elszámolás a következő:1. A nemzeti vagyonba tartozó immateriális javak, tárgyi eszközök megszűnőnél kimutatott bekerülési értékének nyilvántartásba vétele a pénzügyi számvitel szerint T 11/121-141 Immateriális javak, tárgyi eszközök K 495 Mérlegrendezési számla2. A nemzeti vagyonba tartozó immateriális javak, tárgyi eszközök megszűnőnél elszámolt terv szerinti értékcsökkenésének nyilvántartásba vétele a pénzügyi számvitel szerint T 495 Mérlegrendezési számla K 119-149 Immateriális javak, tárgyi eszközök értékcsökkenése3. A nemzeti vagyonba tartozó immateriális javak, tárgyi eszközök megszűnőnél elszámolt terven felüli értékcsökkenés nyilvántartásba vétele a pénzügyi számvitel szerint T 495 Mérlegrendezési számla K 118-148 Immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása4. A nemzeti vagyonba tartozó beruházások, felújítások megszűnőnél kimutatott bekerülési értékének állományba vétele a pénzügyi számvitel szerint T 151/152 Befejezetlen beruházások/felújítások K 495 Mérlegrendezési számla5. A nemzeti vagyonba tartozó beruházások, felújítások megszűnőnél elszámolt terven felüli értékcsökkenésének nyilvántartásba vétele a pénzügyi számvitel szerint T 495 Mérlegrendezési számla K 158 Beruházások terven felüli értékcsökkenése6. A befektetett pénzügyi eszközök megszűnőnél kimutatott bekerülési értékének nyilvántartásba vétele a pénzügyi számvitel szerint T 16-17 Befektetett pénzügyi eszközök K 495 Mérlegrendezési számla7. A befektetett pénzügyi eszközök megszűnőnél elszámolt értékvesztésének nyilvántartásba vétele a pénzügyi számvitel szerint T 495 Mérlegrendezési számla K 168/178 Befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése és visszaírása8. A nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök megszűnőnél kimutatott bekerülési értékének állományba vétele a pénzügyi számvitel szerint T 21/24 Készletek, értékpapírok K 495 Mérlegrendezési számla9. A nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök megszűnőnél elszámolt értékvesztésének állományba vétele a pénzügyi számvitel szerint T 495 Mérlegrendezési számla K 218-248 Készletek, értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása10. A nemzeti vagyon induláskori értéke megszűnőnél kimutatott könyv szerinti értékének nyilvántartásba vétele a pénzügyi számvitel szerint T 495 Mérlegrendezési számla K 411 Nemzeti vagyon induláskori értéke11 A nemzeti vagyon változása megszűnőnél kimutatott könyv szerinti értékének nyilvántartásba vétele a pénzügyi számvitel szerint T 495/412 Mérlegrendezési számla/ Nemzeti vagyon változása K 412/495 Nemzeti vagyon változása/Mérlegrendezési számla12. Az egyéb eszközök induláskori értéke és változásai megszűnőnél kimutatott könyv szerinti értékének nyilvántartásba vétele a pénzügyi számvitel szerint T 495 Mérlegrendezési számla T 413 Egyéb eszközök induláskori értéke és változásai K 413 Egyéb eszközök induláskori értéke és változásai K 495 Mérlegrendezési számla13. A mérleg szerinti eredmény és a felhalmozott eredmény megszűnőnél kimutatott könyv szerinti értékének nyilvántartásba vétele az egyéb eszközök induláskori értéke és változásaként a pénzügyi számvitel szerint T 495/413 Mérlegrendezési számla/Egyéb eszközök induláskori értéke és változásai K 413/495 Egyéb eszközök induláskori értéke és változásai/Mérlegrendezési számla14. A követelés jellegű sajátos elszámolások megszűnőnél kimutatott bekerülési értékének nyilvántartásba vétele a pénzügyi számvitel szerint T 365 Követelés jellegű sajátos elszámolások K 495 Mérlegrendezési számla15. Az adott előlegek megszűnőnél elszámolt értékvesztésének nyilvántartásba vétele a pénzügyi számvitel szerint T 495 Mérlegrendezési számla K 36518 Adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása16. Az egyéb sajátos eszközoldali elszámolások megszűnőnél kimutatott bekerülési értékének nyilvántartásba vétele a pénzügyi számvitel szerint T 366 Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások K 495 Mérlegrendezési számla17. A kötelezettség jellegű sajátos elszámolások megszűnőnél kimutatott bekerülési értékének nyilvántartásba vétele a pénzügyi számvitel szerint T 495 Mérlegrendezési számla K 367 Kötelezettség jellegű sajátos elszámolások18. Követelések és kötelezettségek (kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek) állományba vételea) Követelések nyilvántartásba vétele a költségvetési számvitel szerint T 09(2) Bevételi követelések K 004 Követelés nyilvántartási ellenszámlab) Követelések megszűnőnél kimutatott bekerülési értékének nyilvántartásba vétele a pénzügyi számvitel szerint T 35 Követelések K 495 Mérlegrendezési számlac) Követelések megszűnőnél elszámolt értékvesztésének nyilvántartásba vétele a pénzügyi számvitel szerint T 495 Mérlegrendezési számla K 358 Követelések értékvesztésed) Kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartásba vétele a költségvetési számvitel szerint T 002 Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámla K 05(2) Kötelezettségvállalás kiadásokrae) Kötelezettségek megszűnőnél kimutatott értékének bekerülési értékének nyilvántartásba vétele a pénzügyi számvitel szerint T 495 Mérlegrendezési számla K 42 Kötelezettségek20. Megszűnt költségvetési szerv záró pénzkészleteinek átvétele T 31-33 Pénzeszközök T 495 Mérlegrendezési számla K 495 Mérlegrendezési számla K 318/3318/332821. A megszűnő költségvetési szerv záró pénzkészletének elszámolása a megszűnés fordulónapjára pénzforgalom nélküli támogatásként a költségvetési számvitel szerinta) Követelésként T 09162 - K 0041b) Teljesítésként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4780
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Víziközmű-társulat végelszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk a víziközmű-társulat végelszámolással történő megszűnése után átvette a társulat vagyoni eszközeit (tárgyi eszközök); az önkormányzati utakon végzett víziközmű-társulati felújítások nyilvántartási számláit; pénzeszközeit; tartozásállományát. Hogyan kell ezeket az önkormányzat könyveiben megjeleníteni mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben? Az önkormányzat a pénz átvételére külön elkülönített számlát nyitott, melyre terveink szerint a későbbiekben befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat fogja kezelni. A később befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat milyen főkönyvi számlán kell könyvelni? A társulat egyes esetekben részletfizetést engedélyezett. Azok havi befizetéseit hogyan kell megjeleníteni a költségvetési és pénzügyi számvitelben?
Részlet a válaszból: […]§-ának (3) bekezdése kimondja, hogy a víziközmű-társulatnak az általa létrehozott víziközművet, a próbaüzem és a műszaki átadás-átvétel után legkésőbb 30 napon belül, a tulajdonos önkormányzatnak adja át.A kormányrendelet 22. §-ának (1) bekezdése szerint a megszűnt társulat vagyonát, jogokat és kötelezettségeket, továbbá az érdekeltségi hozzájárulással összefüggő követeléseket, és tartozásokat a tulajdonos önkormányzat részére kellett átadni. Az átadás során a még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulásból származó követeléseket és a hitelállományt az ahhoz csatolt zárómérleg-mellékletek és -okiratok alapján kellett az önkormányzatnak átadni.A még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulást a létrehozott víziközmű-tulajdonos önkormányzat részére kellett teljesíteni, annak víziközmű elnevezésű elkülönített számlájára. A teljesítés elmaradása esetén a hozzájárulás behajtásáról a megszűnt víziközmű-társulat érdekeltségi területe szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének kell gondoskodni.A társulat közgyűlésén meghatározott fizetendő érdekeltségi hozzájárulást, valamint az erre történő befizetéseket érdekeltenként kell vezetni a részletező analitikus nyilvántartásban. A társulat megszűnésével az analitikus nyilvántartás alapján a még be nem fizetett érdekeltségihozzájárulás-állományt az önkormányzatnak tételesen át kell adni. A megszűnt víziközmű-társulattól átvett, még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulások beszedéséről (behajtásáról) az önkormányzatnak kell gondoskodnia. Az önkormányzatot a víziközmű-társulat által megállapított, a könyveiben nyilvántartott és a megszűnéséig meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulások megilletik. Az érdekeltségi hozzájárulás beszedése, illetve behajtása az Art. 164. és 164/A. § elévülési szabályok figyelembevételével történik. A Vgt. 4. §-ának (4) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat víziközmű-működtetés és víziközmű-szolgáltatás tekintetében felmerülő, vízügyi tevékenységektől és vízügyi igazgatástól elkülönült feladatait a Vksztv. szabályozza. Fontos hangsúlyozni, hogy a Vksztv. 69. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott víziközmű-fejlesztési hozzájárulás nem azonos a Vgt. 35. §-ának (3) bekezdésében meghatározott víziközmű-társulati érdekeltségi hozzájárulással.A lakossági felhasználók víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésére nem kötelezhetők, a nem lakossági felhasználók pedig e hozzájárulást a víziközmű-szolgáltató részére fizetik meg. A Vksztv. hivatkozott szakaszában foglalt víziközmű-fejlesztési hozzájárulás ugyanakkor nem azonos a Vgt. 35. §-ának (3) bekezdésében meghatározott víziközmű-társulati érdekeltségi hozzájárulással.A végelszámolás számviteli feladatait a 2006. évi V. törvény VIII. fejezete és azonkívül még a 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet tartalmazza.A végelszámolás könyvelési lépései a víziközmű-társulatnál:1. A könyvek megnyitása a végelszámolási nyitómérleg alapján- eszközszámlák nyitása T1,2,3 - K491- forrásszámlák nyitása T491 - K42. A nyitómérlegben nem szereplő, de a végelszámoló által elfogadott hitelezői követelések állományba vétele T1,2,3 - K43-47, T5,8 - K43-473. A végelszámolás időszaka alatti beszerzések, igénybe vett szolgáltatások T1,2,5 - K4544. A végelszámolás ideje alatt felmerült költségek, ráfordítások T51-56,8 - K1,2,3,45. Kötelezettségek pénzügyi teljesítése T43-47 - K3846. Eszközök értékesítése- kiszámlázott érték T31 - K91-96, 467- könyv szerinti értéken kivezetés T58,81-86 - K1,27. Eszközátadás térítés nélkül- az átadott eszköz könyv szerinti értékének elszámolása T889 - K12-16- terv szerinti értékcsökkenés kivezetése T129,139,149,159[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4578
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Önkormányzati üzemeltetési és étkeztetési feladatok ellátása

Kérdés: Önkormányzatunk a karbantartási, gépjármű-üzemeltetési és étkeztetési feladatait intézmény útján látja el. Ha az önkormányzat úgy dönt, hogy megszünteti az intézményt, akkor az intézménynél lévő közalkalmazottak foglalkoztathatók tovább az önkormányzatnál? A Kincstár tájékoztatása alapján az étkeztetési feladatokat kötelező intézmény útján ellátni, de a többit nem. Helyes az az eljárás, hogy az étkeztetési feladatot átadjuk egy másik intézményünknek, a többi feladatot pedig átveszi az önkormányzat a dolgozókkal együtt?
Részlet a válaszból: […]esetén, hogy- az étkeztetés térítési díj megállapítása úgy történjen, hogy az étkeztetést biztosító intézmény vagy az önkormányzat bevétele legyen,- a szolgáltatási díjban a szolgáltatónak ki kell mutatnia az étkeztetés nyersanyagköltségét (ez megállapodás szerint arányosan is történhet).Feltehetően a Kincstár is ezért javasolta az intézményi feladatellátást.A kérdés alapján nem teljesen egyértelmű, hogy a feladatok és az azt ellátó közalkalmazottak polgármesteri hivatalhoz vagy önkormányzathoz történő "átszervezéséről" van szó.A Kjt. hatálya az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.Amennyiben tehát az "átszervezés" a helyi önkormányzatra vonatkozik, nem pedig a polgármesteri hivatalra, a közalkalmazottak akkor maradhatnak a Kjt. hatálya alatt, ha őket közszolgáltatások ellátása keretében foglalkoztatják.Intézménybe - ideértve a polgármesteri hivatalt is - történő "feladatátszervezés" során természetesen mindenképpen maradhatnak az érintett dolgozók közalkalmazottak.Ezekben az esetekben jogutódlásról beszélhetünk, amit - a közalkalmazottakra vonatkozóan is irányadó?- Mt. 36. §-a szabályoz. E szerint a gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át. Az átadó munkáltató az átszállást megelőzően köteles tájékoztatni az átvevő munkáltatót az átszállással érintett közalkalmazotti jogviszonyokból, valamint a versenytilalmi megállapodásokból és a tanulmányi szerződésekből származó jogokról és kötelezettségekről. A tájékoztatás elmaradása az átvevő munkáltatóval szemben e jogviszonyokból származó igények érvényesítését nem érinti.Az átvevő munkáltató az átszállást követő tizenöt napon belül a munkáltató azonosító adatainak közlésével köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót a munkáltató személyében bekövetkezett változásról, valamint a tájékoztatóban meghatározott munkafeltételek változásáról.Az érintett munkavállalókat (közalkalmazotti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4569
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Önkormányzati társulás

Kérdés: Az önkormányzati társulásunk 2015. évi mérlegének összeállításakor a támogatásból megvalósuló fejlesztések elszámolása során az Áhsz. 25. §-ának (8/a) bekezdése szerint a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei között kell elszámolni az egységes rovatrend B25 Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket. A 25. § (10) bekezdésének megfelelően az Szt. 77. §-ának (4) bekezdése szerint ezen tételeket halasztott eredményszemléletű bevételként a társulás elhatárolta, és az üzembe helyezés óta eltelt időszakban a terv szerinti értékcsökkenéseket elszámolta. A társulási megállapodás 2016-ban úgy módosult, hogy a társulás a támogatásból megvalósult közmű-vagyont térítésmentesen - közcélú adomány-ként - átadja a társulást létrehozó önkormányzatoknak. Hogyan kell könyvelni a fenti gazdasági eseményeket az átadó és az átvevő könyveiben? Mi lesz a társulás könyveiben elszámolt - és még fel nem oldott - elhatárolás összegével, ha az eszközt kivezetjük a könyvekből? Amennyiben 2015-ben nem kellett volna az elhatárolást könyvelni, hogyan történik ennek javítása, visszavezetése?
Részlet a válaszból: […]beruházásban jön létre, a beruházó a vízi közmű tulajdonjogát a vízi közmű üzembe helyezésének időpontjában az ellátásért felelősre átruházza. Az átruházásról a felek szerződést kötnek.(2) Az ellátásért felelős az átvételt csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a létrehozott vízi létesítmény nem felel meg a 6. § (4) és (5) bekezdéseiben meghatározott követelményeknek.(3) Ha az ellátásért felelős és az érintett víziközmű-rendszerre nézve vele víziközmű-üzemeltetési jogviszonyban nem álló beruházó, az (1) bekezdés szerinti vízi közmű térítésmentes átruházásáról állapodik meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.A térítésmentes átadás számviteli elszámolása a következő:1. Tárgyi eszköz átadásaA) PÉNZÜGYI SZÁMVITEL- bruttó érték kivezetése  86351   1211, 1311, 1411, 12192,   12194, 13191, 14191- halmozott terv szerinti értékcsökkenés kivezetése  1291, 1391, 1491   86351- terven felüli értékcsökkenés kivezetése  12811, 13811, 14811   86351- kapcsolódó passzív ie. kivezetése  4432   9421- a kapcsolódó értékhelyesbítés kivezetése  415   126, 136, 146B) KÖLTSÉGVETÉSI SZÁMVITEL  ∅   ∅2. Térítés nélküli átadáshoz kapcsolódó áfa elszámolásaA) PÉNZÜGYI SZÁMVITEL- kiszámlázott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4379
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Önkormányzati társulás likviditási problémája

Kérdés: Önkormányzati társulásunkat több önkormányzat hozta létre egy uniós beruházás megvalósítása céljából. Időközben támogatást nyertünk egy másik 100%-ban támogatott nettó finanszírozású projekt kivitelezésére is. Problémát a nagy összegű visszaigényelhető áfa okozza. Van-e lehetőség arra, hogy valamelyik tagönkormányzat kamatmentes vagy kamatos hitelt nyújtson a társulásnak erre az átmeneti időszakra? Vagy olyan elszámolási kötelezettséggel pénzeszközt ad át, amivel a visszaigénylés után el tudunk számolni feléjük? A fentieken kívül milyen megoldást tudnak még javasolni, amivel a likviditási problémánk megoldható lenne? A banki hitel felvételéhez az összes önkormányzatnak hozzá kell járulnia, és az indikatív ajánlatok alapján ez egy nagyon költséges lehetőség.
Részlet a válaszból: […]30 napon belül, ha a visszaigényelhető adó összege az 1 millió forintot meghaladja, 45 napon belül teljesíti, amennyiben az adózó nyilatkozik arról, hogy az adóbevallásban szereplő visszaigényelhető számlák teljes ellenértékét a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben megfizette, vagy tartozása egészében más módon megszűnt. Abban az esetben, ha a visszaigényelt adó kifizetetlen számlákat is tartalmaz, akkor az Art. 37. §-ának (4) bekezdése alapján a visszaigényelt általános forgalmi adót 75 napon belül kell kiutalni. Tehát ezt az időszakot kellene áthidalni a kérdező esetében.A fordított adózás alá eső ügyleteknél a fizetendő adóval szembeállítható a levonható áfa, ezért a fordított adózás alá eső számlák esetében nem keletkezik likviditási gond.Ha intézményük negyedéves vagy éves áfabevalló, kérhetnek gyakoribb, havi áfabevallásra engedélyt a NAV-tól, de ez feltehetőleg nem oldja meg a likviditási gondjukat. Megjegyezzük, hogy a költségvetési tervezésnél a saját erő, illetve a pályázat elnyerése esetén a fizetendő áfa fedezetét be kellett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3989
Kapcsolódó tárgyszavak: , , , ,

7. találat: Társulás átalakítása

Kérdés: Mik a társulás átalakításának - megszűnés, jogutód nélküli megszűnés - főbb szempontjai? Lehetséges-e ez pályázat miatti elidegenítési tilalom és terhelési tilalom esetén?
Részlet a válaszból: […]átalakulásáról is.Az elidegenítési tilalom és a terhelési tilalom viszont nem jelenti egyértelműen azt, hogy a társulást ne lehetne megszüntetni. A társulás megszűnése esetén a vagyonát a társulás azon tagjának kell visszaadni, amelyik azt rendelkezésére bocsátotta, tehát a vagyon az eredeti tulajdonosokra száll vissza. A megszüntetésről szóló döntést követően szükséges az érintettekkel történő egyeztetés és a szerződések módosítása az elidegenítési és terhelési tilalom feloldására.   Ezekre engedélyt kell kérni a pályázat k iírójától.Előfordul, hogy a megszűnésre vonatkozó döntéskor, a kötelezettségek számbavétele esetén a megkötött szerződések alapján nincs mód a kötelezettség címzettjének megváltoztatására. Ebben az esetben a társulás megszüntetése a felhasznált összegek, előlegek, megelőlegezett kifizetések visszafizetését teszik szükségessé és kötelezővé. Ezért a visszafizetési kötelezettségért a társult önkormányzatoknak kell helyt­állniuk.A jogutód nélküli megszűnés esetében a megszüntetés időpontjában fennálló jogokat és kötelezettségeket, ide értve a vagyonkezelői jogokat is az alapító szervek, azaz a társult önkormányzatok képviselő-testületei gyakorolják és teljesítik. A társulás megszüntetéséről akkor érdemes dönteni, ha biztosítani tudják a társulás által vállalt kötelezettségek teljesítését.A társult tagok a társulási megállapodás felülvizsgálatával és módosításával jogi személyiségű[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. november 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3562
Kapcsolódó tárgyszavak: ,