14 találat a megadott tartozás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]pótléklevezetés adatainak megtekintésére is kiterjed. Az adószámla elektronikusan, az ügyfélkapus belépés után a NAV elektronikus ügyintézési felületén, az eBEV-portálon tekinthető meg. A lekérdezéshez a portál Adószámla és pótlékadatok szolgáltatását kell kiválasztani. Ezzel a szolgáltatással az adószámlaadatokon túl ellenőrizhető a tárgyidőszak késedelmes fizetései alapján várható késedelmi pótlék is, valamint a korábbi időszakokra már felszámított késedelmi pótlék levezetése is. Ha korábban nem volt késedelmi pótlék, azt szöveges tájékoztatás jelzi. Az adószámla alakulását és a lekönyvelt tételeket érdemes folyamatosan nyomon követni. Célszerű a bevallások benyújtása után ellenőrizni, hogy az adatokat a NAV rendben lekönyvelte-e, illetve az egyes befizetések után ellenőrizni, hogy azok megjelentek-e az adószámlán. Hasznos lehet továbbá ellenőrizni az egyenleget egyes eljárások, igénylések (például adóigazolás kérése) előtt, mert a rendezetlen tételeket célszerű még az eljárás előtt befizetni. A lekérdezéshez a NAV honlapján szemléletes Útmutatót találunk.2. Az adószámla-kivonat egy kimutatás a NAV által nyilvántartott adószámlaadatokból. A kivonat részletesen tartalmazza a legfontosabb információkat, amelyek segítségével mindenki a saját nyilvántartásában szereplő adatokat összevetheti a NAV nyilvántartásában lévő tételekkel. Így többek között adónként láthatja rajta az esetleges tartozásait, a visszajáró összegeket, többletet, tehát az egyenlegeit és azt, hogy azok miből (például bevallásokból, befizetésből) keletkeztek.3. A NAV a kötelezettségek késedelmes megfizetését vagy annak elmaradását késedelmi pótlékkal szankcionálja. A pótlékértesítő az előző év késedelmei után, nettó módon felszámított pótlék részletes és tételes levezetése. Az értesítő alapján mindenki nyomon követheti, hogy a NAV az esetleges pótlékát milyen tartozásokra számította fel, és tájékozódhat arról is, hogy azt mikor és milyen számlára kell megfizetnie.A NAV számára jogszabály írja elő az adószámla-kivonatok és a pótlékértesítők évenkénti kiküldését. Ezzel a NAV egyrészt tájékoztatást ad arról, hogy az adott időszakban milyen tételeket[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik.Figyelembe kell azonban venni az Avt. 19. §-a (2) bekezdésének előírásait is, amely szerint a bevallás, adatbejelentés késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése a bevallás, adatbejelentés benyújtásának időpontjával megszakad, és az elévülés a bevallás, adatbejelentés benyújtását követő napon újból megkezdődik.Figyelembe kell továbbá venni az Avt. 19. §-ának (9) bekezdését is, amely szerint a meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Végrehajtási cselekmények például a fizetési felszólítás, hatósági átutalási megbízás (inkasszó), illetve jövedelemletiltás. Az Avt. 36. §-a szerint az önkormányzati adóhatóság a végrehajtást önálló bírósági végrehajtó útján is foganatosíthatja.Az Avt. 117. §-ának (1) bekezdése szerint az állami adó- és vámhatóság az adók módjára behajtandó köztartozások behajtására irányadó szabályok szerint az önkormányzati adóhatóság megkeresése alapján végrehajtja az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott helyi adóval, illetve gépjárműadóval összefüggő tartozásokat.Az Avt. 117. §-ának (2) bekezdése szerint az önkormányzati adóhatóság havonta előzetes fizetési felszólítás nélkül, a hónapot követő hó 15. napjáig keresheti meg az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]folyószámlánk tartozást fog mutatni, amelyet a folyószámlán láthatunk, és az adóhatóság fel fog szólítani bennünket annak rendezésére, vagy akár megindíthatja a végrehajtási eljárást is. A másik adószámlán egy túlfizetés jelenik meg, erről az adóhatóság külön értesítést nem küld, hiszen a folyószámla bármikor lekérdezhető. A folyószámlán található túlfizetés sorsáról csak a folyószámla tulajdonosa dönthet. Azt visszakérheti, vagy akár egy később esedékessé váló kötelezettségre használhatja fel. Ez azt is jelenti, hogy ha téves számlára utaltunk, akkor sajnos onnan visszaszerezni csak az adóhatóság segítségével tudjuk. A téves számlára utalás gyakran előfordul, ne feledkezzünk el arról, hogy milliós nagyságrendű adószámról beszélünk. Jelen esetben szerencsés a helyzet, mert tudjuk, hogy kinek a folyószámláján keressük az elutalt összeget. Kérelmet kell benyújtanunk az adóhatósághoz, vázolva a tényállást, és mivel egy cégcsoportról van szó, meggyorsítva a folyamatokat még a számla tulajdonosától egy nyilatkozatot is csatolhatunk, amelyben a "téves" számla tulajdonosa elismeri, hogy a befizetés nem tőle származott, és annak jóváírása a befizetőt illeti.Nehezebb helyzetben vagyunk, ha az általunk beírt adószám létezik, de nem ismerjük annak tulajdonosát. Ilyen esetben az adóhatóság feladata kideríteni, hogy kinek az adószámlájára érkezett az összeg. Az érintett adózót ezt követően az adóhatóság fogja nyilatkozatra felhívni, hogy a befizetést ő teljesítette-e. A legtöbb[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bevételeknek a teljesítéssel megegyező évben bármely okból történő visszatérülését - ideértve a tévesen elszámolt költségvetési bevételek nyilvántartásba vételének megszüntetését is - a bevételek és a bevételhez kapcsolódó követelések csökkentéseként kell nyilvántartásba venni.Megegyező évnek kell tekinteni, ha a visszatérülésre vonatkozó követelés, kötelezettség a kiadás vagy bevétel teljesítésével azonos évre vonatkozik, és annak nyilvántartásba vétele az Áhsz 39. §-a (1a) bekezdésének a) pontja szerinti időpontig vagy az 54/A. § (5) bekezdése szerinti hibajavítási időszakban megtörténik.A költségvetési könyvvezetés során a költségvetési évben nyilvántartásba vett visszatérítendő támogatások, kölcsönök és finanszírozási bevételek, illetve kiadások, valamint az előző években nyilvántartásba vett bekezdés szerinti költségvetési bevételek és kiadások visszatérülését - ideértve a tévesen elszámolt költségvetési bevételeket és kiadásokat is - az Áhsz. 15. mellékletében az adott bevétel vagy kiadás visszatérítésének nyilvántartásba vételére rendelt rovaton kell nyilvántartásba venni.A költségvetési évben nyilvántartásba vett tévesen, hibásan teljesített költségvetési bevételeknek és kiadásoknak a költségvetési évben történő visszatérülésének elszámolása a következő:1. Költségvetési bevételek visszatérítésének elszámolása a téves, hibás nyilvántartásba vétel, teljesítés ismertté válásakor a költségvetési számvitel szerinta) Teljesítés csökkentéseként T09(3) - K005b) Követelés korrigálásaként T004 - K09(2)2. Költségvetési bevételek visszatérítésének elszámolása a téves, hibás nyilvántartásba vétel,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]derül ki, hogy milyen megállapodás van a kötelezettségátvállalás mögött, illetve hogy azt mi indokolta. Önkormányzatok esetében testületi döntés szükséges az ilyen szerződések megkötéséhez, és figyelembe kell venni az adósságot keletkeztető ügyletekre vonatkozó előírásokat. Bizonyos esetekben a Stabilitási tv. 10. §-a szerint a kormány hozzájárulása is szükséges az adósságot keletkeztető ügylet megkötéséhez.A kérdés arra sem tér ki, hogy a tartozásátvállalás visszterhes vagy ingyenes. A választ azzal a feltételezéssel adtuk meg, hogy ingyenesen történt a tartozásátvállalás. A jogosultnak a tartozásátvállaláshoz írásban hozzá kell járulni, ha a hozzájárulását nem adja meg, az új kötelezett nem lép be a kötelembe, vagyis nem teljesíthet helyette.Számviteli elszámolásaA tartozásátvállalást a számvitelben az eredeti kötelezettnél - amennyiben a kötelezettség nem eszközbeszerzéshez kapcsolódik (pl. hitelhez, kölcsönhöz, tagi kölcsönhöz), illetve olyan eszközbeszerzéshez kapcsolódik, amely eszközt már közvetlenül vagy közvetett módon (saját előállítású eszközbe beépítve) értékesítettek - az egyéb bevételek között kell kimutatni. Az egyéb bevételek között az ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét kell szerepeltetni.Amennyiben az átvállalt tartozás eszközbeszerzéshez kapcsolódik, akkor is az egyéb bevételek között kell elszámolni, de időbelileg el kell határolni a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét.Az egyéb bevételként időbelileg elhatárolt összeg nem lehet több, mint a kapcsolódó eszköz(ök) nyilvántartás szerinti értéke. Az időbelileg elhatárolt halasztott bevételt a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tárgyhónapot követő hónap 10. napjáigkell befizetni az ellátást nyújtó intézmény elszámolási számlájára.Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a kötelezettet írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítésidíj-hátralék behajtása vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében.A Gyvt. hatálya alá tartozó gyermekétkeztetés tekintetében tehát a jogszabályok csak a hátralék behajtása[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]eredményezne. Ezen tartozásokról az adóhatóság külön nyilvántartást vezet.A Kúria Kfv.V. 35.594/2013/5. számú döntésében kiemelte, hogy az Art. a behajthatatlan követelés fogalmát kifejezetten nem definiálja, ugyanakkor az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja tartalmaz a behajthatatlanságra nézve definíciót. E rendelkezések értelmében "behajthatatlan követelés az a követelés, amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető). Behajthatatlan továbbá az a követelés is, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél fizetési meghagyással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével. Ez alapján tehát azt mondhatjuk, hogy az Szt., illetve az Áhsz. rendelkezései irányadók a behajthatatlanság meghatározása során. Ugyanakkor - véleményünk szerint - az Art. 162. §-ának (3) bekezdése mint különös szabály "felülírja" az Áht. 97. §-ának (3) bekezdésében foglalt azon szabályt, miszerint a kis összegű, 100 ezer forintot el nem érő követelést behajtásra előírni nem kell. Az Art. ezt csak a 10 ezer forintot meg nem haladó tartozásokra nézve engedi meg, amelyeket az adóhatóság akkor is nyilvántarthat behajthatatlanként, ha a behajtás a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne.El kell különíteni a behajthatatlan követeléseket az elévült követelésektől. Előbbieket a végrehajtási jog elévüléséig továbbra is nyilván kell tartani, és adott esetben végrehajtási cselekményt is foganatosítani lehet azokra nézve, míg az elévült követeléseket törölni kell.Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el.Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Az adó megállapításához való jog el­évülése 12 hónappal meghosszabbodik, egy alkalommal, ha a felettes adóhatóság a másodfokú eljárás keretében, vagy a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV-ot irányító miniszter felügyeleti intézkedés keretében, illetve az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság új eljárás lefolytatását rendeli el.Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése megszakad. Ha az adózó ellen felszámolási eljárás indul, az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése a felszámolás kezdő időpontjával megszakad, és az elévülés a felszámolási eljárás befejezéséről hozott döntés jogerőre[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]felhatalmazást. Ugyanakkor az Áht. 97. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű (100 ezer forintot meg nem haladó) követelést behajtásra
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]behajtást rendeli el (adók módjára behajtandó köztartozás).A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések alapján tehát csak törvény rendelkezhet adók módjára történő behajtásról. A Gyvt. több helyen is előírja meghatározott tartozások tekintetében az adók módjára történő behajtást, azonban a 146. §-ban szabályozott térítési díj tekintetében nem rendelkezik arról, hogy az ebből származó hátralék adók módjára behajtható lenne. Ennek megfelelően az ebből eredő követelések csak az általános szabályok szerint - nem adók módjára - érvényesíthetők.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]követelés, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, ésc) az olyan követelés, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel.A kérdés megítélése szempontjából nagyon fontos elem, hogy a végrehajtási eljárás folytatódik. Ennek alapján a követelés nem tekinthető behajthatatlannak, tehát behajthatatlanság címén nem lehet leírni. A követelés nem számít elévültnek sem, mivel a végrehajtási eljárás még folyamatban van.A tartozás azonban régóta fennáll, és kétséges a megtérülése, ezért mindenképpen indokolt értékvesztést elszámolni. Az értékvesztés a követelés 100%-a is lehet ebben az esetben. Ha a korábbi években már teljes egészében elszámolták az értékvesztést, akkor most nincs teendőjük, ha nem teljes összegben számolták el az értékvesztést, vagy egyáltalán nem számolták el, akkor az év végi zárlati feladatok keretében el kell számolni.Az értékvesztést a számviteli politikájuk[…] részlet vége a válaszból.