Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

11 találat a megadott tartozás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Vissza nem fizetett tartozás
Kérdés: Egyik dolgozónknak tévesen több bért utaltunk, mint amennyi járt volna neki. Ez a dolgozó időközben kilépett tőlünk, és így tartozása keletkezett felénk, amit vissza kellene fizetnie, de feltételezhetően nem fogja. Hogyan kell könyvelni a vissza nem fizetett tartozást?
Részlet a válaszból: […]bevételeknek a teljesítéssel megegyező évben bármely okból történő visszatérülését - ideértve a tévesen elszámolt költségvetési bevételek nyilvántartásba vételének megszüntetését is - a bevételek és a bevételhez kapcsolódó követelések csökkentéseként kell nyilvántartásba venni.Megegyező évnek kell tekinteni, ha a visszatérülésre vonatkozó követelés, kötelezettség a kiadás vagy bevétel teljesítésével azonos évre vonatkozik, és annak nyilvántartásba vétele az Áhsz 39. §-a (1a) bekezdésének a) pontja szerinti időpontig vagy az 54/A. § (5) bekezdése szerinti hibajavítási időszakban megtörténik.A költségvetési könyvvezetés során a költségvetési évben nyilvántartásba vett visszatérítendő támogatások, kölcsönök és finanszírozási bevételek, illetve kiadások, valamint az előző években nyilvántartásba vett bekezdés szerinti költségvetési bevételek és kiadások visszatérülését - ideértve a tévesen elszámolt költségvetési bevételeket és kiadásokat is - az Áhsz. 15. mellékletében az adott bevétel vagy kiadás visszatérítésének nyilvántartásba vételére rendelt rovaton kell nyilvántartásba venni.A költségvetési évben nyilvántartásba vett tévesen, hibásan teljesített költségvetési bevételeknek és kiadásoknak a költségvetési évben történő visszatérülésének elszámolása a következő:1. Költségvetési bevételek visszatérítésének elszámolása a téves, hibás nyilvántartásba vétel, teljesítés ismertté válásakor a költségvetési számvitel szerinta) Teljesítés csökkentéseként T09(3) - K005b) Követelés korrigálásaként T004 - K09(2)2. Költségvetési bevételek visszatérítésének elszámolása a téves, hibás nyilvántartásba vétel,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4901
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Tartozásátvállalásra irányuló szerződés
Kérdés: Önkormányzatunk járda és parkoló építését tervezi. A beruházás érint országos közterületet is. A konzorciumi megállapodásban a következő pont is szerepel: A vállalkozói szerződésben az országos közutat érintő munkarészek tekintetében a Magyar Közút, az egyéb munkarészek tekintetében az önkormányzat a megrendelő. A vállalkozói díjról szóló számlán ennek megfelelően az önkormányzatot érintő munkarész tekintetében az önkormányzatot, az országos közutat érintő munkarész tekintetében a Magyar Közutat kell vevőként megjelölni. Az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy az országos közutat érintő munkarészekre vonatkozó, Magyar Közút nevére szóló számlán feltüntetett vállalkozói díj összegét tartozásátvállalással a kivitelező részére megfizeti. Szabályos-e, hogy az önkormányzat kifizet olyan számlát, amelyen nem ő a vevő? Milyen módon tudjuk a tartozásátvállalást helyesen lekönyvelni?
Részlet a válaszból: […]derül ki, hogy milyen megállapodás van a kötelezettségátvállalás mögött, illetve hogy azt mi indokolta. Önkormányzatok esetében testületi döntés szükséges az ilyen szerződések megkötéséhez, és figyelembe kell venni az adósságot keletkeztető ügyletekre vonatkozó előírásokat. Bizonyos esetekben a Stabilitási tv. 10. §-a szerint a kormány hozzájárulása is szükséges az adósságot keletkeztető ügylet megkötéséhez.A kérdés arra sem tér ki, hogy a tartozásátvállalás visszterhes vagy ingyenes. A választ azzal a feltételezéssel adtuk meg, hogy ingyenesen történt a tartozásátvállalás. A jogosultnak a tartozásátvállaláshoz írásban hozzá kell járulni, ha a hozzájárulását nem adja meg, az új kötelezett nem lép be a kötelembe, vagyis nem teljesíthet helyette.Számviteli elszámolásaA tartozásátvállalást a számvitelben az eredeti kötelezettnél - amennyiben a kötelezettség nem eszközbeszerzéshez kapcsolódik (pl. hitelhez, kölcsönhöz, tagi kölcsönhöz), illetve olyan eszközbeszerzéshez kapcsolódik, amely eszközt már közvetlenül vagy közvetett módon (saját előállítású eszközbe beépítve) értékesítettek - az egyéb bevételek között kell kimutatni. Az egyéb bevételek között az ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét kell szerepeltetni.Amennyiben az átvállalt tartozás eszközbeszerzéshez kapcsolódik, akkor is az egyéb bevételek között kell elszámolni, de időbelileg el kell határolni a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét.Az egyéb bevételként időbelileg elhatárolt összeg nem lehet több, mint a kapcsolódó eszköz(ök) nyilvántartás szerinti értéke. Az időbelileg elhatárolt halasztott bevételt a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4263
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Gyermekétkeztetéssel kapcsolatos térítésidíj-hátralék
Kérdés: A Gyvt. 21. §-a és a 146-151. §-ai szabályozzák az önkormányzat gyermekétkeztetéssel kapcsolatos feladatait. Amennyiben térítésidíj-hátralék keletkezik, van-e lehetősége az önkormányzatnak (vagy a szolgáltatást nyújtó intézménynek) a gyermek étkezésből való kizárására? A díjtartozás behajtására milyen jogi eszközök vehetők igénybe?
Részlet a válaszból: […]tárgyhónapot követő hónap 10. napjáigkell befizetni az ellátást nyújtó intézmény elszámolási számlájára.Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a kötelezettet írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítésidíj-hátralék behajtása vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében.A Gyvt. hatálya alá tartozó gyermekétkeztetés tekintetében tehát a jogszabályok csak a hátralék behajtása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. június 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4222
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék behajthatatlansága, elévülése és törlése
Kérdés: Milyen eljárásrendet kell követnie az adóirodának abban az esetben, ha a 2009. adóévig felmerülő adóhátralék, továbbá a tartozást terhelő késedelmi pótlék összegének az elévülés jogcímén történő törlését szeretnénk elrendelni gépjárműadó, helyi iparűzési adó tekintetében? Elévülés jogcímen mikor lehet törlést elrendelni adójogi szempontból? Az ONKADÓ az elévült tételeket le tudja válogatni. Egy darab végzésben el lehet-e rendelni az elévült tételek törlését, vagy minden adózóra tételesen kell végzést hozni? Az Áht. 97. §-ára és a behajthatatlan követelést szabályozó Áhsz. szabályaira figyelemmel kell-e lenni elévült adótartozás törlésekor? Ha a követelés az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltak szerint behajthatatlan, akkor a behajthatatlanság tényét és mértékét (adózónként) bizonyítani kell? Külön kell-e kezelni a 100 000 forint alatti tételeket?
Részlet a válaszból: […]eredményezne. Ezen tartozásokról az adóhatóság külön nyilvántartást vezet.A Kúria Kfv.V. 35.594/2013/5. számú döntésében kiemelte, hogy az Art. a behajthatatlan követelés fogalmát kifejezetten nem definiálja, ugyanakkor az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja tartalmaz a behajthatatlanságra nézve definíciót. E rendelkezések értelmében "behajthatatlan követelés az a követelés, amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető). Behajthatatlan továbbá az a követelés is, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél fizetési meghagyással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével. Ez alapján tehát azt mondhatjuk, hogy az Szt., illetve az Áhsz. rendelkezései irányadók a behajthatatlanság meghatározása során. Ugyanakkor - véleményünk szerint - az Art. 162. §-ának (3) bekezdése mint különös szabály "felülírja" az Áht. 97. §-ának (3) bekezdésében foglalt azon szabályt, miszerint a kis összegű, 100 ezer forintot el nem érő követelést behajtásra előírni nem kell. Az Art. ezt csak a 10 ezer forintot meg nem haladó tartozásokra nézve engedi meg, amelyeket az adóhatóság akkor is nyilvántarthat behajthatatlanként, ha a behajtás a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne.El kell különíteni a behajthatatlan követeléseket az elévült követelésektől. Előbbieket a végrehajtási jog elévüléséig továbbra is nyilván kell tartani, és adott esetben végrehajtási cselekményt is foganatosítani lehet azokra nézve, míg az elévült követeléseket törölni kell.Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el.Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Az adó megállapításához való jog el­évülése 12 hónappal meghosszabbodik, egy alkalommal, ha a felettes adóhatóság a másodfokú eljárás keretében, vagy a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV-ot irányító miniszter felügyeleti intézkedés keretében, illetve az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság új eljárás lefolytatását rendeli el.Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése megszakad. Ha az adózó ellen felszámolási eljárás indul, az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése a felszámolás kezdő időpontjával megszakad, és az elévülés a felszámolási eljárás befejezéséről hozott döntés jogerőre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4156
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
5. találat: Tanulmányi szerződés megszegéséből eredő követelésről történő lemondás központi költségvetési szerv esetében
Kérdés: Intézetünk központi költségvetési szerv. Évekkel ezelőtt tanulmányi szerződést kötöttünk egy dolgozóval, melyben a kolléga vállalta, hogy elvégzi a jogi egyetemet. Akkor ez nem sikerült, annak ellenére, hogy a szerződés szerint többéves türelmi idő volt a diploma megszerzésére. Ezután az intézet kötelezte a dolgozót a tanulmányai alatt számára kifizetett költségek visszafizetésére, melyre részletfizetési lehetőséget biztosítottunk. A törlesztést a dolgozó meg is kezdte, és csaknem két éven át folyamatosan fizette a havi összegeket. Az idén azonban sikerült megszereznie a kollégának a diplomát, így azzal a kéréssel fordult a vezetőhöz, hogy a fennmaradó kártérítési összeget (kb. 500 ezer Ft) erre tekintettel engedje el. Az Áht. 97. §-a szerint: "(1) Az állam, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet." A fentiek szerint van-e lehetőség a kártérítés elengedésére, és ha igen, milyen jogszabály alapján?
Részlet a válaszból: […]felhatalmazást. Ugyanakkor az Áht. 97. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű (100 ezer forintot meg nem haladó) követelést behajtásra
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4120
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Gyermekvédelmi törvény 146. §-a szerinti térítési díj behajtása
Kérdés: A Gyvt. 146. §-ában szabályozott térítésidíj-hátralék esetén a fenntartó önkormányzat megkeresésére az adók módjára történő behajtásra van-e lehetőség?
Részlet a válaszból: […]behajtást rendeli el (adók módjára behajtandó köztartozás).A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések alapján tehát csak törvény rendelkezhet adók módjára történő behajtásról. A Gyvt. több helyen is előírja meghatározott tartozások tekintetében az adók módjára történő behajtást, azonban a 146. §-ban szabályozott térítési díj tekintetében nem rendelkezik arról, hogy az ebből származó hátralék adók módjára behajtható lenne. Ennek megfelelően az ebből eredő követelések csak az általános szabályok szerint - nem adók módjára - érvényesíthetők.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4106
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Illetményelőleg-tartozás
Kérdés: A kormánytisztviselő - 5 évvel ezelőtt, jogviszonyának megszűnése előtt - illetményelőlegben részesült, melyet azonban nem rendezett a fizetési felszólítás/fizetési meghagyás ellenére sem. A végrehajtási eljárás szintén eredménytelenül zárult. Az önálló bírósági végrehajtó tájékoztatta a költségvetési szervet a végrehajtás eredménytelenségéről, illetve tájékoztatása alapján az eljárást folytatja. Hogyan könyveljük és milyen bizonylat alapján a fenti illetményelőleg-tartozást?
Részlet a válaszból: […]követelés, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, ésc) az olyan követelés, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel.A kérdés megítélése szempontjából nagyon fontos elem, hogy a végrehajtási eljárás folytatódik. Ennek alapján a követelés nem tekinthető behajthatatlannak, tehát behajthatatlanság címén nem lehet leírni. A követelés nem számít elévültnek sem, mivel a végrehajtási eljárás még folyamatban van.A tartozás azonban régóta fennáll, és kétséges a megtérülése, ezért mindenképpen indokolt értékvesztést elszámolni. Az értékvesztés a követelés 100%-a is lehet ebben az esetben. Ha a korábbi években már teljes egészében elszámolták az értékvesztést, akkor most nincs teendőjük, ha nem teljes összegben számolták el az értékvesztést, vagy egyáltalán nem számolták el, akkor az év végi zárlati feladatok keretében el kell számolni.Az értékvesztést a számviteli politikájuk[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4022
8. találat: Szolgálati lakások bérbeadása
Kérdés: Önkormányzatunk szolgálati lakásait bérleti szerződés alapján bérbe adta magánszemélyek részére. Az eddigi gyakorlat szerint számla nem került kiállításra, ez év januárjától számlázzuk ki a bérleti díjakat havonta. Sok esetben többéves tartozás halmozódott fel. A kérdésem, hogy számla nélkül is behajthatjuk-e a bérletidíj-tartozásokat, vagy visszamenőlegesen kiállíthatjuk-e, és hány évre a számlákat, valamint milyen jogszabályra hivatkozhatunk a visszamenőleges számlázással kapcsolatban? (Az önkormányzat adóalany, a bérleti díjat áfamentesen számlázza.)
Részlet a válaszból: […]olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a Szt. rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül.A kérdés szerint a lakást áfamentesen adják bérbe. Ennek alapján nem kell számlát kiállítani, elegendő a számviteli bizonylat. A behajtás a lakásbérleti szerződés, felszólítólevelek, a könyvelt, nyilvántartott tartozás és a számviteli bizonylat alapján lehetséges.Számlakiállítás nélkül is be kellett könyvelni a könyvekbe a követelést, és 2014. január 1-jétől bevételként is le kellett könyvelni a számviteli bizonylattal[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3945
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9. találat: Étkezésidíj-hátralék behajtása
Kérdés: Intézményünknél magas összeget tesz ki az étkezési díjak hátraléka. Milyen lehetőségünk van ennek behajtására? A gyermek az étkeztetésből nem zárható ki. A jogszabály változásáig a hátralék a szülőtől adók módjára behajtható volt.
Részlet a válaszból: […]alapján nem kötelezett arra, hogy ingyen étkeztesse a gyermeket, ha a Gyvt., illetve szociális helyzete alapján az nem indokolt. Tehát nincs olyan jogszabály, ami szerint a nem fizető szülő gyermeke ne lenne kizárható az étkeztetésből. Az étkeztetéssel szolgáltatást nyújt az iskola, amelyet a szülő vagy igénybe vesz, vagy nem. Ha igénybe veszi, akkor köteles érte díjat fizetni. Tehát polgári jogi jogviszony van a felek között, ezért a behajtásra a Ptk. előírásai szerint van lehetősége az intézménynek. A követelés behajtásánál, illetve elengedésénél figyelemmel kell lenni az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (Áht.) 108. §-ában foglaltakra, amely szerint az államháztartás alrendszereinek követeléseiről lemondani csak törvényben, a helyi önkormányzatnál, a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott módon és esetekben lehet. A kis összegű, 100 000 Ft alatti követelést nem kötelező behajtásra előírni, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az egyenként kis összegű követelésállomány is olyan nagy összeget tehet ki, amelyről nem tud lemondani az intézmény. A díjtartozás behajtására tehető intézkedések a következők: fizetési felszólítás küldése a szülőnek, esetleges részletfizetésben történő megállapodás a szülővel. Ha ezek nem vezetnek eredményre, akkor élhet az intézmény a fizetési meghagyásos eljárással, amely közjegyzői hatáskörbe tartozik. A fizetési meghagyásos eljárást a 2009. évi L. törvény szabályozza. Ez egy viszonylag olcsó és gyors eljárás. Az alapeljárásban a díj mértéke nem lehet kevesebb annyiszor 1000 forintnál, mint ahány érintett fél van. A díjalap a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3081
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
10. találat: Tartozás és követelés összevezetése
Kérdés: Intézményünk költségvetési szerv, helyiséget bérel nálunk egy kft., mely szállít is az intézményünknek. Tartozás-követelés összevezetést alkalmazunk a vevő- és a szállítószámlákkal megállapodás alapján. Kérdésem az, hogy a szállítóállomány javítása érdekében az összevezetést elvégezhetem-e úgy, hogy a különbség kiegyenlítése csak később fog megtörténni? Tehát ha a vevő tartozik 50 Ft-tal, én tartozom neki 100 Ft-tal, összevezethetem-e április 30-val, mikor a különbség kiegyenlítése (50 Ft) csak május 9-én fog megtörténni?
Részlet a válaszból: […]konkrétan tartalmazza a beszámításra kerülő tételeket mindkét fél részéről. Olyan átvezetés nem történhet meg, hogy kivezetésre kerül a szállító és a vevő, de az összeg nem azonos. Ebben az esetben a pénzforgalmi elszámolásnál is gond lesz, mert a kiadás és a bevétel nem lesz azonos, és a 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása számlának egyenlege marad. A kérdésben megjelölt összegek esetében - bevételként 50 Ft-ot, […] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. szeptember 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2469
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést