Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

14 találat a megadott tartozás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Adószámla-kivonat

Kérdés: A NAV évente, október 31-ig küld a jogszabály alapján adószámla-kivonatot az adózóknak. A folyószámlánk egyenlege "0". Lehet, hogy ezért nem kaptunk postai úton kivonatot az előző évben?
Részlet a válaszból: […]pótléklevezetés adatainak megtekintésére is kiterjed. Az adószámla elektronikusan, az ügyfélkapus belépés után a NAV elektronikus ügyintézési felületén, az eBEV-portálon tekinthető meg. A lekérdezéshez a portál Adószámla és pótlékadatok szolgáltatását kell kiválasztani. Ezzel a szolgáltatással az adószámlaadatokon túl ellenőrizhető a tárgyidőszak késedelmes fizetései alapján várható késedelmi pótlék is, valamint a korábbi időszakokra már felszámított késedelmi pótlék levezetése is. Ha korábban nem volt késedelmi pótlék, azt szöveges tájékoztatás jelzi. Az adószámla alakulását és a lekönyvelt tételeket érdemes folyamatosan nyomon követni. Célszerű a bevallások benyújtása után ellenőrizni, hogy az adatokat a NAV rendben lekönyvelte-e, illetve az egyes befizetések után ellenőrizni, hogy azok megjelentek-e az adószámlán. Hasznos lehet továbbá ellenőrizni az egyenleget egyes eljárások, igénylések (például adóigazolás kérése) előtt, mert a rendezetlen tételeket célszerű még az eljárás előtt befizetni. A lekérdezéshez a NAV honlapján szemléletes Útmutatót találunk.2. Az adószámla-kivonat egy kimutatás a NAV által nyilvántartott adószámlaadatokból. A kivonat részletesen tartalmazza a legfontosabb információkat, amelyek segítségével mindenki a saját nyilvántartásában szereplő adatokat összevetheti a NAV nyilvántartásában lévő tételekkel. Így többek között adónként láthatja rajta az esetleges tartozásait, a visszajáró összegeket, többletet, tehát az egyenlegeit és azt, hogy azok miből (például bevallásokból, befizetésből) keletkeztek.3. A NAV a kötelezettségek késedelmes megfizetését vagy annak elmaradását késedelmi pótlékkal szankcionálja. A pótlékértesítő az előző év késedelmei után, nettó módon felszámított pótlék részletes és tételes levezetése. Az értesítő alapján mindenki nyomon követheti, hogy a NAV az esetleges pótlékát milyen tartozásokra számította fel, és tájékozódhat arról is, hogy azt mikor és milyen számlára kell megfizetnie.A NAV számára jogszabály írja elő az adószámla-kivonatok és a pótlékértesítők évenkénti kiküldését. Ezzel a NAV egyrészt tájékoztatást ad arról, hogy az adott időszakban milyen tételeket[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5578
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Végrehajtáshoz való jog elévülése

Kérdés: Az Avt. 19. §-ának (1) bekezdése szerint a tartozás és a meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el. Ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Milyen eljárási rendet kell követnie az önkormányzati adóhatóságnak, ha ezen jogszabály szerint az általa nyilvántartott adótartozás végrehajtásához való jog elévült? Elévültnek kell tekinteni a tartozást, és törölnie kell a tartozást terhelő késedelmi pótlékkal együtt, vagy csak végrehajtási cselekmény nem kezdeményezhető ezen tételekre?
Részlet a válaszból: […]cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik.Figyelembe kell azonban venni az Avt. 19. §-a (2) bekezdésének előírásait is, amely szerint a bevallás, adatbejelentés késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése a bevallás, adatbejelentés benyújtásának időpontjával megszakad, és az elévülés a bevallás, adatbejelentés benyújtását követő napon újból megkezdődik.Figyelembe kell továbbá venni az Avt. 19. §-ának (9) bekezdését is, amely szerint a meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Végrehajtási cselekmények például a fizetési felszólítás, hatósági átutalási megbízás (inkasszó), illetve jövedelemletiltás. Az Avt. 36. §-a szerint az önkormányzati adóhatóság a végrehajtást önálló bírósági végrehajtó útján is foganatosíthatja.Az Avt. 117. §-ának (1) bekezdése szerint az állami adó- és vámhatóság az adók módjára behajtandó köztartozások behajtására irányadó szabályok szerint az önkormányzati adóhatóság megkeresése alapján végrehajtja az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott helyi adóval, illetve gépjárműadóval összefüggő tartozásokat.Az Avt. 117. §-ának (2) bekezdése szerint az önkormányzati adóhatóság havonta előzetes fizetési felszólítás nélkül, a hónapot követő hó 15. napjáig keresheti meg az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5567
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Adófizetés téves adószámlára

Kérdés: Cégcsoportunkat több önálló társaság alkotja. Ugyanaz a társaság végzi a könyvelésüket, és valamennyien határidőre teljesítik az adózással kapcsolatos kötelezettségeiket, így az adófizetést is. Egyik társaságnál az adóhatóság felszólított bennünket, hogy tartozásunk van, fizessük be. A folyószámla felülvizsgálatakor derült fény arra, hogy valóban nem azt az adószámot jelölték meg az utaláson, amelyiket kellett volna (cégcsoporton belüli másik adószám). Van-e lehetőség, hogy az adóhatóság kérésünkre a téves számlára utalt összeget átvezesse a mi számlánkra?
Részlet a válaszból: […]folyószámlánk tartozást fog mutatni, amelyet a folyószámlán láthatunk, és az adóhatóság fel fog szólítani bennünket annak rendezésére, vagy akár megindíthatja a végrehajtási eljárást is. A másik adószámlán egy túlfizetés jelenik meg, erről az adóhatóság külön értesítést nem küld, hiszen a folyószámla bármikor lekérdezhető. A folyószámlán található túlfizetés sorsáról csak a folyószámla tulajdonosa dönthet. Azt visszakérheti, vagy akár egy később esedékessé váló kötelezettségre használhatja fel. Ez azt is jelenti, hogy ha téves számlára utaltunk, akkor sajnos onnan visszaszerezni csak az adóhatóság segítségével tudjuk. A téves számlára utalás gyakran előfordul, ne feledkezzünk el arról, hogy milliós nagyságrendű adószámról beszélünk. Jelen esetben szerencsés a helyzet, mert tudjuk, hogy kinek a folyószámláján keressük az elutalt összeget. Kérelmet kell benyújtanunk az adóhatósághoz, vázolva a tényállást, és mivel egy cégcsoportról van szó, meggyorsítva a folyamatokat még a számla tulajdonosától egy nyilatkozatot is csatolhatunk, amelyben a "téves" számla tulajdonosa elismeri, hogy a befizetés nem tőle származott, és annak jóváírása a befizetőt illeti.Nehezebb helyzetben vagyunk, ha az általunk beírt adószám létezik, de nem ismerjük annak tulajdonosát. Ilyen esetben az adóhatóság feladata kideríteni, hogy kinek az adószámlájára érkezett az összeg. Az érintett adózót ezt követően az adóhatóság fogja nyilatkozatra felhívni, hogy a befizetést ő teljesítette-e. A legtöbb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5564
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

4. találat: Vissza nem fizetett tartozás

Kérdés: Egyik dolgozónknak tévesen több bért utaltunk, mint amennyi járt volna neki. Ez a dolgozó időközben kilépett tőlünk, és így tartozása keletkezett felénk, amit vissza kellene fizetnie, de feltételezhetően nem fogja. Hogyan kell könyvelni a vissza nem fizetett tartozást?
Részlet a válaszból: […]bevételeknek a teljesítéssel megegyező évben bármely okból történő visszatérülését - ideértve a tévesen elszámolt költségvetési bevételek nyilvántartásba vételének megszüntetését is - a bevételek és a bevételhez kapcsolódó követelések csökkentéseként kell nyilvántartásba venni.Megegyező évnek kell tekinteni, ha a visszatérülésre vonatkozó követelés, kötelezettség a kiadás vagy bevétel teljesítésével azonos évre vonatkozik, és annak nyilvántartásba vétele az Áhsz 39. §-a (1a) bekezdésének a) pontja szerinti időpontig vagy az 54/A. § (5) bekezdése szerinti hibajavítási időszakban megtörténik.A költségvetési könyvvezetés során a költségvetési évben nyilvántartásba vett visszatérítendő támogatások, kölcsönök és finanszírozási bevételek, illetve kiadások, valamint az előző években nyilvántartásba vett bekezdés szerinti költségvetési bevételek és kiadások visszatérülését - ideértve a tévesen elszámolt költségvetési bevételeket és kiadásokat is - az Áhsz. 15. mellékletében az adott bevétel vagy kiadás visszatérítésének nyilvántartásba vételére rendelt rovaton kell nyilvántartásba venni.A költségvetési évben nyilvántartásba vett tévesen, hibásan teljesített költségvetési bevételeknek és kiadásoknak a költségvetési évben történő visszatérülésének elszámolása a következő:1. Költségvetési bevételek visszatérítésének elszámolása a téves, hibás nyilvántartásba vétel, teljesítés ismertté válásakor a költségvetési számvitel szerinta) Teljesítés csökkentéseként T09(3) - K005b) Követelés korrigálásaként T004 - K09(2)2. Költségvetési bevételek visszatérítésének elszámolása a téves, hibás nyilvántartásba vétel,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4901
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Tartozásátvállalásra irányuló szerződés

Kérdés: Önkormányzatunk járda és parkoló építését tervezi. A beruházás érint országos közterületet is. A konzorciumi megállapodásban a következő pont is szerepel: A vállalkozói szerződésben az országos közutat érintő munkarészek tekintetében a Magyar Közút, az egyéb munkarészek tekintetében az önkormányzat a megrendelő. A vállalkozói díjról szóló számlán ennek megfelelően az önkormányzatot érintő munkarész tekintetében az önkormányzatot, az országos közutat érintő munkarész tekintetében a Magyar Közutat kell vevőként megjelölni. Az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy az országos közutat érintő munkarészekre vonatkozó, Magyar Közút nevére szóló számlán feltüntetett vállalkozói díj összegét tartozásátvállalással a kivitelező részére megfizeti. Szabályos-e, hogy az önkormányzat kifizet olyan számlát, amelyen nem ő a vevő? Milyen módon tudjuk a tartozásátvállalást helyesen lekönyvelni?
Részlet a válaszból: […]derül ki, hogy milyen megállapodás van a kötelezettségátvállalás mögött, illetve hogy azt mi indokolta. Önkormányzatok esetében testületi döntés szükséges az ilyen szerződések megkötéséhez, és figyelembe kell venni az adósságot keletkeztető ügyletekre vonatkozó előírásokat. Bizonyos esetekben a Stabilitási tv. 10. §-a szerint a kormány hozzájárulása is szükséges az adósságot keletkeztető ügylet megkötéséhez.A kérdés arra sem tér ki, hogy a tartozásátvállalás visszterhes vagy ingyenes. A választ azzal a feltételezéssel adtuk meg, hogy ingyenesen történt a tartozásátvállalás. A jogosultnak a tartozásátvállaláshoz írásban hozzá kell járulni, ha a hozzájárulását nem adja meg, az új kötelezett nem lép be a kötelembe, vagyis nem teljesíthet helyette.Számviteli elszámolásaA tartozásátvállalást a számvitelben az eredeti kötelezettnél - amennyiben a kötelezettség nem eszközbeszerzéshez kapcsolódik (pl. hitelhez, kölcsönhöz, tagi kölcsönhöz), illetve olyan eszközbeszerzéshez kapcsolódik, amely eszközt már közvetlenül vagy közvetett módon (saját előállítású eszközbe beépítve) értékesítettek - az egyéb bevételek között kell kimutatni. Az egyéb bevételek között az ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét kell szerepeltetni.Amennyiben az átvállalt tartozás eszközbeszerzéshez kapcsolódik, akkor is az egyéb bevételek között kell elszámolni, de időbelileg el kell határolni a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét.Az egyéb bevételként időbelileg elhatárolt összeg nem lehet több, mint a kapcsolódó eszköz(ök) nyilvántartás szerinti értéke. Az időbelileg elhatárolt halasztott bevételt a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4263
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Gyermekétkeztetéssel kapcsolatos térítésidíj-hátralék

Kérdés: A Gyvt. 21. §-a és a 146-151. §-ai szabályozzák az önkormányzat gyermekétkeztetéssel kapcsolatos feladatait. Amennyiben térítésidíj-hátralék keletkezik, van-e lehetősége az önkormányzatnak (vagy a szolgáltatást nyújtó intézménynek) a gyermek étkezésből való kizárására? A díjtartozás behajtására milyen jogi eszközök vehetők igénybe?
Részlet a válaszból: […]tárgyhónapot követő hónap 10. napjáigkell befizetni az ellátást nyújtó intézmény elszámolási számlájára.Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a kötelezettet írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítésidíj-hátralék behajtása vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében.A Gyvt. hatálya alá tartozó gyermekétkeztetés tekintetében tehát a jogszabályok csak a hátralék behajtása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. június 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4222
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék behajthatatlansága, elévülése és törlése

Kérdés: Milyen eljárásrendet kell követnie az adóirodának abban az esetben, ha a 2009. adóévig felmerülő adóhátralék, továbbá a tartozást terhelő késedelmi pótlék összegének az elévülés jogcímén történő törlését szeretnénk elrendelni gépjárműadó, helyi iparűzési adó tekintetében? Elévülés jogcímen mikor lehet törlést elrendelni adójogi szempontból? Az ONKADÓ az elévült tételeket le tudja válogatni. Egy darab végzésben el lehet-e rendelni az elévült tételek törlését, vagy minden adózóra tételesen kell végzést hozni? Az Áht. 97. §-ára és a behajthatatlan követelést szabályozó Áhsz. szabályaira figyelemmel kell-e lenni elévült adótartozás törlésekor? Ha a követelés az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltak szerint behajthatatlan, akkor a behajthatatlanság tényét és mértékét (adózónként) bizonyítani kell? Külön kell-e kezelni a 100 000 forint alatti tételeket?
Részlet a válaszból: […]eredményezne. Ezen tartozásokról az adóhatóság külön nyilvántartást vezet.A Kúria Kfv.V. 35.594/2013/5. számú döntésében kiemelte, hogy az Art. a behajthatatlan követelés fogalmát kifejezetten nem definiálja, ugyanakkor az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja tartalmaz a behajthatatlanságra nézve definíciót. E rendelkezések értelmében "behajthatatlan követelés az a követelés, amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető). Behajthatatlan továbbá az a követelés is, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél fizetési meghagyással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével. Ez alapján tehát azt mondhatjuk, hogy az Szt., illetve az Áhsz. rendelkezései irányadók a behajthatatlanság meghatározása során. Ugyanakkor - véleményünk szerint - az Art. 162. §-ának (3) bekezdése mint különös szabály "felülírja" az Áht. 97. §-ának (3) bekezdésében foglalt azon szabályt, miszerint a kis összegű, 100 ezer forintot el nem érő követelést behajtásra előírni nem kell. Az Art. ezt csak a 10 ezer forintot meg nem haladó tartozásokra nézve engedi meg, amelyeket az adóhatóság akkor is nyilvántarthat behajthatatlanként, ha a behajtás a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne.El kell különíteni a behajthatatlan követeléseket az elévült követelésektől. Előbbieket a végrehajtási jog elévüléséig továbbra is nyilván kell tartani, és adott esetben végrehajtási cselekményt is foganatosítani lehet azokra nézve, míg az elévült követeléseket törölni kell.Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el.Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Az adó megállapításához való jog el­évülése 12 hónappal meghosszabbodik, egy alkalommal, ha a felettes adóhatóság a másodfokú eljárás keretében, vagy a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV-ot irányító miniszter felügyeleti intézkedés keretében, illetve az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság új eljárás lefolytatását rendeli el.Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése megszakad. Ha az adózó ellen felszámolási eljárás indul, az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése a felszámolás kezdő időpontjával megszakad, és az elévülés a felszámolási eljárás befejezéséről hozott döntés jogerőre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4156
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Tanulmányi szerződés megszegéséből eredő követelésről történő lemondás központi költségvetési szerv esetében

Kérdés: Intézetünk központi költségvetési szerv. Évekkel ezelőtt tanulmányi szerződést kötöttünk egy dolgozóval, melyben a kolléga vállalta, hogy elvégzi a jogi egyetemet. Akkor ez nem sikerült, annak ellenére, hogy a szerződés szerint többéves türelmi idő volt a diploma megszerzésére. Ezután az intézet kötelezte a dolgozót a tanulmányai alatt számára kifizetett költségek visszafizetésére, melyre részletfizetési lehetőséget biztosítottunk. A törlesztést a dolgozó meg is kezdte, és csaknem két éven át folyamatosan fizette a havi összegeket. Az idén azonban sikerült megszereznie a kollégának a diplomát, így azzal a kéréssel fordult a vezetőhöz, hogy a fennmaradó kártérítési összeget (kb. 500 ezer Ft) erre tekintettel engedje el. Az Áht. 97. §-a szerint: "(1) Az állam, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet." A fentiek szerint van-e lehetőség a kártérítés elengedésére, és ha igen, milyen jogszabály alapján?
Részlet a válaszból: […]felhatalmazást. Ugyanakkor az Áht. 97. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű (100 ezer forintot meg nem haladó) követelést behajtásra
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4120
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Gyermekvédelmi törvény 146. §-a szerinti térítési díj behajtása

Kérdés: A Gyvt. 146. §-ában szabályozott térítésidíj-hátralék esetén a fenntartó önkormányzat megkeresésére az adók módjára történő behajtásra van-e lehetőség?
Részlet a válaszból: […]behajtást rendeli el (adók módjára behajtandó köztartozás).A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések alapján tehát csak törvény rendelkezhet adók módjára történő behajtásról. A Gyvt. több helyen is előírja meghatározott tartozások tekintetében az adók módjára történő behajtást, azonban a 146. §-ban szabályozott térítési díj tekintetében nem rendelkezik arról, hogy az ebből származó hátralék adók módjára behajtható lenne. Ennek megfelelően az ebből eredő követelések csak az általános szabályok szerint - nem adók módjára - érvényesíthetők.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4106
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Illetményelőleg-tartozás

Kérdés: A kormánytisztviselő - 5 évvel ezelőtt, jogviszonyának megszűnése előtt - illetményelőlegben részesült, melyet azonban nem rendezett a fizetési felszólítás/fizetési meghagyás ellenére sem. A végrehajtási eljárás szintén eredménytelenül zárult. Az önálló bírósági végrehajtó tájékoztatta a költségvetési szervet a végrehajtás eredménytelenségéről, illetve tájékoztatása alapján az eljárást folytatja. Hogyan könyveljük és milyen bizonylat alapján a fenti illetményelőleg-tartozást?
Részlet a válaszból: […]követelés, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, ésc) az olyan követelés, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel.A kérdés megítélése szempontjából nagyon fontos elem, hogy a végrehajtási eljárás folytatódik. Ennek alapján a követelés nem tekinthető behajthatatlannak, tehát behajthatatlanság címén nem lehet leírni. A követelés nem számít elévültnek sem, mivel a végrehajtási eljárás még folyamatban van.A tartozás azonban régóta fennáll, és kétséges a megtérülése, ezért mindenképpen indokolt értékvesztést elszámolni. Az értékvesztés a követelés 100%-a is lehet ebben az esetben. Ha a korábbi években már teljes egészében elszámolták az értékvesztést, akkor most nincs teendőjük, ha nem teljes összegben számolták el az értékvesztést, vagy egyáltalán nem számolták el, akkor az év végi zárlati feladatok keretében el kell számolni.Az értékvesztést a számviteli politikájuk[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4022
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést