Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]bevételeknek a teljesítéssel megegyező évben bármely okból történő visszatérülését - ideértve a tévesen elszámolt költségvetési bevételek nyilvántartásba vételének megszüntetését is - a bevételek és a bevételhez kapcsolódó követelések csökkentéseként kell nyilvántartásba venni.Megegyező évnek kell tekinteni, ha a visszatérülésre vonatkozó követelés, kötelezettség a kiadás vagy bevétel teljesítésével azonos évre vonatkozik, és annak nyilvántartásba vétele az Áhsz 39. §-a (1a) bekezdésének a) pontja szerinti időpontig vagy az 54/A. § (5) bekezdése szerinti hibajavítási időszakban megtörténik.A költségvetési könyvvezetés során a költségvetési évben nyilvántartásba vett visszatérítendő támogatások, kölcsönök és finanszírozási bevételek, illetve kiadások, valamint az előző években nyilvántartásba vett bekezdés szerinti költségvetési bevételek és kiadások visszatérülését - ideértve a tévesen elszámolt költségvetési bevételeket és kiadásokat is - az Áhsz. 15. mellékletében az adott bevétel vagy kiadás visszatérítésének nyilvántartásba vételére rendelt rovaton kell nyilvántartásba venni.A költségvetési évben nyilvántartásba vett tévesen, hibásan teljesített költségvetési bevételeknek és kiadásoknak a költségvetési évben történő visszatérülésének elszámolása a következő:1. Költségvetési bevételek visszatérítésének elszámolása a téves, hibás nyilvántartásba vétel, teljesítés ismertté válásakor a költségvetési számvitel szerinta) Teljesítés csökkentéseként T09(3) - K005b) Követelés korrigálásaként T004 - K09(2)2. Költségvetési bevételek visszatérítésének elszámolása a téves, hibás nyilvántartásba vétel,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]derül ki, hogy milyen megállapodás van a kötelezettségátvállalás mögött, illetve hogy azt mi indokolta. Önkormányzatok esetében testületi döntés szükséges az ilyen szerződések megkötéséhez, és figyelembe kell venni az adósságot keletkeztető ügyletekre vonatkozó előírásokat. Bizonyos esetekben a Stabilitási tv. 10. §-a szerint a kormány hozzájárulása is szükséges az adósságot keletkeztető ügylet megkötéséhez.A kérdés arra sem tér ki, hogy a tartozásátvállalás visszterhes vagy ingyenes. A választ azzal a feltételezéssel adtuk meg, hogy ingyenesen történt a tartozásátvállalás. A jogosultnak a tartozásátvállaláshoz írásban hozzá kell járulni, ha a hozzájárulását nem adja meg, az új kötelezett nem lép be a kötelembe, vagyis nem teljesíthet helyette.Számviteli elszámolásaA tartozásátvállalást a számvitelben az eredeti kötelezettnél - amennyiben a kötelezettség nem eszközbeszerzéshez kapcsolódik (pl. hitelhez, kölcsönhöz, tagi kölcsönhöz), illetve olyan eszközbeszerzéshez kapcsolódik, amely eszközt már közvetlenül vagy közvetett módon (saját előállítású eszközbe beépítve) értékesítettek - az egyéb bevételek között kell kimutatni. Az egyéb bevételek között az ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét kell szerepeltetni.Amennyiben az átvállalt tartozás eszközbeszerzéshez kapcsolódik, akkor is az egyéb bevételek között kell elszámolni, de időbelileg el kell határolni a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét.Az egyéb bevételként időbelileg elhatárolt összeg nem lehet több, mint a kapcsolódó eszköz(ök) nyilvántartás szerinti értéke. Az időbelileg elhatárolt halasztott bevételt a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tárgyhónapot követő hónap 10. napjáigkell befizetni az ellátást nyújtó intézmény elszámolási számlájára.Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a kötelezettet írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítésidíj-hátralék behajtása vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében.A Gyvt. hatálya alá tartozó gyermekétkeztetés tekintetében tehát a jogszabályok csak a hátralék behajtása[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]eredményezne. Ezen tartozásokról az adóhatóság külön nyilvántartást vezet.A Kúria Kfv.V. 35.594/2013/5. számú döntésében kiemelte, hogy az Art. a behajthatatlan követelés fogalmát kifejezetten nem definiálja, ugyanakkor az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja tartalmaz a behajthatatlanságra nézve definíciót. E rendelkezések értelmében "behajthatatlan követelés az a követelés, amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető). Behajthatatlan továbbá az a követelés is, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél fizetési meghagyással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével. Ez alapján tehát azt mondhatjuk, hogy az Szt., illetve az Áhsz. rendelkezései irányadók a behajthatatlanság meghatározása során. Ugyanakkor - véleményünk szerint - az Art. 162. §-ának (3) bekezdése mint különös szabály "felülírja" az Áht. 97. §-ának (3) bekezdésében foglalt azon szabályt, miszerint a kis összegű, 100 ezer forintot el nem érő követelést behajtásra előírni nem kell. Az Art. ezt csak a 10 ezer forintot meg nem haladó tartozásokra nézve engedi meg, amelyeket az adóhatóság akkor is nyilvántarthat behajthatatlanként, ha a behajtás a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne.El kell különíteni a behajthatatlan követeléseket az elévült követelésektől. Előbbieket a végrehajtási jog elévüléséig továbbra is nyilván kell tartani, és adott esetben végrehajtási cselekményt is foganatosítani lehet azokra nézve, míg az elévült követeléseket törölni kell.Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el.Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Az adó megállapításához való jog el­évülése 12 hónappal meghosszabbodik, egy alkalommal, ha a felettes adóhatóság a másodfokú eljárás keretében, vagy a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV-ot irányító miniszter felügyeleti intézkedés keretében, illetve az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság új eljárás lefolytatását rendeli el.Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése megszakad. Ha az adózó ellen felszámolási eljárás indul, az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése a felszámolás kezdő időpontjával megszakad, és az elévülés a felszámolási eljárás befejezéséről hozott döntés jogerőre[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]felhatalmazást. Ugyanakkor az Áht. 97. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű (100 ezer forintot meg nem haladó) követelést behajtásra
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]behajtást rendeli el (adók módjára behajtandó köztartozás).A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések alapján tehát csak törvény rendelkezhet adók módjára történő behajtásról. A Gyvt. több helyen is előírja meghatározott tartozások tekintetében az adók módjára történő behajtást, azonban a 146. §-ban szabályozott térítési díj tekintetében nem rendelkezik arról, hogy az ebből származó hátralék adók módjára behajtható lenne. Ennek megfelelően az ebből eredő követelések csak az általános szabályok szerint - nem adók módjára - érvényesíthetők.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]követelés, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, ésc) az olyan követelés, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel.A kérdés megítélése szempontjából nagyon fontos elem, hogy a végrehajtási eljárás folytatódik. Ennek alapján a követelés nem tekinthető behajthatatlannak, tehát behajthatatlanság címén nem lehet leírni. A követelés nem számít elévültnek sem, mivel a végrehajtási eljárás még folyamatban van.A tartozás azonban régóta fennáll, és kétséges a megtérülése, ezért mindenképpen indokolt értékvesztést elszámolni. Az értékvesztés a követelés 100%-a is lehet ebben az esetben. Ha a korábbi években már teljes egészében elszámolták az értékvesztést, akkor most nincs teendőjük, ha nem teljes összegben számolták el az értékvesztést, vagy egyáltalán nem számolták el, akkor az év végi zárlati feladatok keretében el kell számolni.Az értékvesztést a számviteli politikájuk[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a Szt. rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül.A kérdés szerint a lakást áfamentesen adják bérbe. Ennek alapján nem kell számlát kiállítani, elegendő a számviteli bizonylat. A behajtás a lakásbérleti szerződés, felszólítólevelek, a könyvelt, nyilvántartott tartozás és a számviteli bizonylat alapján lehetséges.Számlakiállítás nélkül is be kellett könyvelni a könyvekbe a követelést, és 2014. január 1-jétől bevételként is le kellett könyvelni a számviteli bizonylattal[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alapján nem kötelezett arra, hogy ingyen étkeztesse a gyermeket, ha a Gyvt., illetve szociális helyzete alapján az nem indokolt. Tehát nincs olyan jogszabály, ami szerint a nem fizető szülő gyermeke ne lenne kizárható az étkeztetésből. Az étkeztetéssel szolgáltatást nyújt az iskola, amelyet a szülő vagy igénybe vesz, vagy nem. Ha igénybe veszi, akkor köteles érte díjat fizetni. Tehát polgári jogi jogviszony van a felek között, ezért a behajtásra a Ptk. előírásai szerint van lehetősége az intézménynek. A követelés behajtásánál, illetve elengedésénél figyelemmel kell lenni az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (Áht.) 108. §-ában foglaltakra, amely szerint az államháztartás alrendszereinek követeléseiről lemondani csak törvényben, a helyi önkormányzatnál, a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott módon és esetekben lehet. A kis összegű, 100 000 Ft alatti követelést nem kötelező behajtásra előírni, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az egyenként kis összegű követelésállomány is olyan nagy összeget tehet ki, amelyről nem tud lemondani az intézmény. A díjtartozás behajtására tehető intézkedések a következők: fizetési felszólítás küldése a szülőnek, esetleges részletfizetésben történő megállapodás a szülővel. Ha ezek nem vezetnek eredményre, akkor élhet az intézmény a fizetési meghagyásos eljárással, amely közjegyzői hatáskörbe tartozik. A fizetési meghagyásos eljárást a 2009. évi L. törvény szabályozza. Ez egy viszonylag olcsó és gyors eljárás. Az alapeljárásban a díj mértéke nem lehet kevesebb annyiszor 1000 forintnál, mint ahány érintett fél van. A díjalap a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]konkrétan tartalmazza a beszámításra kerülő tételeket mindkét fél részéről. Olyan átvezetés nem történhet meg, hogy kivezetésre kerül a szállító és a vevő, de az összeg nem azonos. Ebben az esetben a pénzforgalmi elszámolásnál is gond lesz, mert a kiadás és a bevétel nem lesz azonos, és a 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása számlának egyenlege marad. A kérdésben megjelölt összegek esetében - bevételként 50 Ft-ot, […] részlet vége a válaszból.