7 találat a megadott távolléti díj tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]távolléti díjat az esedékesség időpontjában érvényes illetmény figyelembevételével kell meghatározni, az esedékesség időpontja pedig a távollét kezdő időpontja. Ha tehát 2016. augusztus 31-ig szólt a vezetői megbízás, és 2016. augusztus 31-től volt az érintett mentesítve a munkavégzés alól, akkor a távollét kezdő időpontja augusztus 31., tehát ez a nap irányadó a távolléti díj számítása szempontjából. Ekkor a vezetői pótlékra jogosultság fennállt, ezért erre a napra még a távolléti díjban figyelembe kell venni (az alapbérre vonatkozó szabályok szerint) a vezetői pótlékot.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]mindkét számítási mód szerephez jut majd, az alapbérnél az adott hónapra irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számával, a rendkívüli munkavégzés pótlékának számításánál pedig 174-gyel kell osztani.A módosítás alapján a távolléti díjnak mindig része lesz a pótlékátalány, és meghatározott feltételek mellett a vasárnapi pótlékot is figyelembe kell majd venni.A távolléti díjat teháta) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §),b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetettba) teljesítménybér (150. §),bb) bérpótlék (151. §)figyelembevételével kell megállapítani.Az alapbér és pótlékátalány rész meghatározásánál, ha a távollét tartama során összege módosul, a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni.Az új szabályok szerint a vasárnapi pótlékot is figyelembe kell venni a távolléti díj kiszámításánál, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.A módosítás közalkalmazottak esetében a távolléti díj számításáról úgy rendelkezik, hogy az Mt. 148-149. §-át, valamint 151. §-ának (1)-(4) bekezdéseit és 152. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díj megállapításakor a Kjt. 70-75. §-ai szerinti illetménypótlékot, valamint a Kjt. 77. §-ának (1) bekezdése szerinti havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést is figyelembe kell venni.A távolléti díj megállapításakor a 70-75. §-ok szerinti illetménypótlékok közül azokat, amelyek a közalkalmazottat a munkavégzés eseténa) folyamatosan megilletik, az Mt. 149. §-ának megfelelően, az alapbérre,b) folyamatosan nem illetik meg, az Mt. 151. §-a (4) bekezdésének megfelelően, a bérpótlékravonatkozó szabályok szerint kell[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]gyakorlatban azt eredményezi, hogy a konkrét hónapra számított munkabérek az adott hónap munkanapjaitól függően - mind pozitív, mind negatív irányban - eltérhetnek a munkaszerződésben megállapított alapbértől.Szabadság esetén a munkabér (illetmény) két részből tevődik össze: a ledolgozott munkanapok szerinti arányos munkabérből, valamint a távollét idejére járó távolléti díjból.A munkában töltött napokra járó munkabér megállapításánál a havi alapbért a munkavállalóra irányadó általános munkarend szerinti havi munkanapok számával kell elosztani, és ezt kell megszorozni az ebből ténylegesen ledolgozott munkanapok számával, itt tehát nem alkalmazandó a 174 órával történő osztás, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal módszertani segédlete alapján a havibéres munkavállalónál csak a havi alapbérből, és nem az órabérből lehet kiindulni. Ez utóbbi csak a távolléti díjnál jelenik meg a jelenlegi szabályozás szerint. Ennek megfelelően a havibéres munkavállalót teljes hónap ledolgozása esetén a teljes havi alapbér illeti meg, távolléttel érintett hónapra pedig a havibér arányos része jár, a tárgyhó munkanapjainak száma és a ténylegesen munkában töltött munka­napok arányában.Jelenleg a távollét (szabadság) tartamára a 174-es osztószám figyelembevételével meghatározott távolléti díj jár. Ennek kiszámításához a havi alapbért 174-gyel kell osztani, majd meg kell szorozni a napi teljes munka­idő óraszámával és a szabadságnapok számával. (A munka­szüneti nap a szabadságra járó távolléti díj számításánál havibér esetén figyelmen kívül marad.)A hivatkozott módszertani útmutató szerint, amennyiben távollét esetén a számított munkabér nem éri el a kötelező legkisebb munkabér, illetve a garantált bérminimum összegét, azt arra ki kell egészíteni.Az Mt. ezen szabályától munkaszerződés a munkavállaló javára, illetve a kollektív szerződés bármilyen irányban eltérhet.A távolléti díjjal kapcsolatos új szabályok bevezetése utáni gyakorlati tapasztalatok alapján mind a munka­adói, mind pedig a munkavállalói[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a közalkalmazottat két műszakos munkarendben foglalkoztatják, a távolléti díj számításánál illetményének 7,5%-át kell figyelembe venni. Nem mindegy azonban, hogy a két műszakos munkarend milyen műszakban történő foglalkoztatást takar. Amennyiben az éjszakai műszakban töltött munkavégzés meghaladja az alkalmazott munkaidőkeret 30%-át, akkor a 7,5% helyett 15% rendszeres illetménypótlékot kell figyelembe venni. Három műszakos munkaidő-beosztás esetén az éjszakai munkavégzés mértékét nem kell vizsgálni, a rendszeres illetménypótlék mértéke 15%. Amennyiben az alkalmazott munkarend megszakítás nélküli, a rendszeres illetménypótlék 20%-os mértékű. A fentieken túl a közalkalmazott kiegészítő pótlékra is jogosult, ha a tárgyévet megelőző évben a rendkívüli munkavégzése 50 óránál több, 100 óránál kevesebb volt, és a személyi alapbér 3%-át kell a távolléti díj megállapításánál figyelembe venni. Ha a rendkívüli munkavégzés az előző évben meghaladta a 100 órát, akkor kiegészítő pótlékként 5%-ot kell megállapítani. (A rendkívüli munkavégzés előző évi mértékének megállapításakor a hétvégén és munkaszüneti napon teljesített túlórát figyelmen kívül kell hagyni.) A teljesítménybérben foglalkoztatott közalkalmazott esetében, a fentieken túl, évente egyszer, év elején meg kell állapítani a teljesítménytényezőt is, mely az év folyamán nem változik. A teljesítménytényezőt úgy számíthatjuk ki, hogy a közalkalmazott előző évi egy órára jutó teljesítménybérét osztjuk a tárgyév január 1-jén érvényes egy órára jutó személyi alapbérével. A fentiektől eltérő a tárgyévben kezdődő közalkalmazotti jogviszony esetében megállapított távolléti díj. A távolléti díj megállapításának elemei közül az előző évi adatok alapján megállapítandó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár. Mely esetekben kell távolléti díjat fizetni? - Az állampolgári kötelezettség teljesítése (szavazás, hatósági, bírósági idézésre tanúként megjelenés, sorozás és katonai nyilvántartásba vétel) miatt kiesett munkaidőre, amennyiben a munkavállaló ezeknek a kötelezettségeknek munkaidőn kívül nem tehet eleget [Mt. 107. § a) pont, 151. § (2) bek. a) pont], - a közalkalmazott közeli hozzátartozója halála esetén legalább két munkanapra [Mt. 107. § b) pont, 151. § (2) bek. b) pont], - a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára, valamint a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradásnál 4 órára [Mt. 107. § d), f) pont, 151. § (2) bek. c) pont], - a szoptatási munkaidő-kedvezmény idejére (A nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár.), - a munkaszüneti nap és a szabadság időtartamára, munkaviszony[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaszüneti napon történő rendszeres igénybevételére a helyben kialakult, illetve az általánosan elfogadott társadalmi szokásokból eredő igény alapján, vagy az élet, egészség, testi épség, illetve a vagyontárgyak védelme érdekében kerül sor. (A megszakítás nélküli munkarend fogalmát pedig az Mt. 118. §-a határozza meg, azonban az nem vonatkoztatható a kérdésben felvetett esetre.) Megállapíthatjuk, hogy az éjjeliőrök munkaszüneti napon történő munkavégzésére vagyontárgyak védelme érdekében van szükség, így jogszerűnek tekinthető ezen a napon történő foglalkoztatásuk. Következő kérdésként azt kell megvizsgálni, hogy a munkaszüneti napon rendes vagy rendkívüli munkavégzésre kerül-e sor, mert ez befolyásolja a díjazást. Nem kétséges, hogy az éjjeliőrök tevékenysége készenléti jellegű munkakörnek tekinthető. A munkakör akkor készenléti jellegű ugyanis, ha a tényleges munkavégzés időtartama - a munkakör jellegére és általános szakmai szokásokra is figyelemmel - a napi munkaidő kétharmadát nem haladja meg, vagy a tényleges munkavégzés időtartama nem mérhető. A teljes munkaidő mértéke legfeljebb napi tizenkét órára emelhető ezekben a készenlét jellegű munkakörökben. Munkaidőkeret alkalmazásával kialakítható olyan munkarend, mely szerint a munkaszüneti napon is rendes munkavégzésre kerül sor. A munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző munkavállaló díjazása attól[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szervezett véradás esetén pedig legalább négy órára, a munkaszüneti nap (Mt. 125. §-a sorolja fel) miatt kiesett időre, a szabadság időtartamára, a szoptatási munkaidő-kedvezmény idejére, és végül a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés időtartamára. A kérdésben felvetett esetekben, tehát az Mt. 107. § a), b), d), f) és h) pontokban felsorolt körülmények bekövetkeztekor távolléti díj illeti meg a munkavállalót. Az Mt. 107. § c) pontjában meghatározott esetben - ha keresőképtelen beteg a munkavállaló - a keresőképtelenség idejére nem távolléti díj, hanem pl. a Tbj-tv.-ben meghatározott ellátás illeti meg. Következő kérdés, hogy milyen igazolások, okiratok alapján lehet a munkavállalót mentesíteni a munkavégzési kötelezettség alól: Állampolgári kötelezettségét teljesíti: idesorolható például a választáson való részvétel (igazolható a választási névjegyzékbe való felvételéről szóló hivatalos értesítéssel), tanúként történő idézés esetében a tárgyaláson való megjelenés (névre szóló bírósági idézés igazolhatja). Itt kell megjegyeznünk, hogy a félként való idézés miatti bírósági megjelenés nem tartozik az állampolgári kötelezettségek közé, ez más jogi kategória. Az MK 23 kifejezetten ezzel a kérdéssel foglalkozik: "Természetesen, hogy ha a munkavállaló állampolgári kötelezettségének a munkaidőn kívül is eleget tud tenni, a munkabére nem illeti meg, ha az állampolgári kötelezettségének a munkaidő alatt tesz eleget. Elvárható minden munkavállalótól, hogy ilyen esetben állampolgári kötelezettségének elsősorban oly módon tegyen eleget, hogy a munkaviszonyból eredő alapvető kötelezettségét teljesítse, a munkaidő alatt dolgozzon, s állampolgári kötelezettségének pedig, ha joghátrány nem éri, munkaidőn kívül tegyen eleget." Közeli hozzátartozó halála: Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs. Amennyiben a munkáltató ragaszkodik a közeli hozzátartozó halála tényének igazolásához, értelemszerűen ez pl. halotti anyakönyvi kivonattal megtehető. Ez azonban a munkáltató és a munkavállaló közötti kölcsönös jó munkakapcsolatban nem szokott igényként felmerülni. Kötelező orvosi vizsgálat időtartama. Kötelező orvosi vizsgálat mindenképpen a terhességgel összefüggő, valamint az egyéb olyan orvosi vizsgálat, amelyen a munkavállaló az egészségi állapotától függetlenül, jogszabály rendelkezése alapján köteles részt venni. Ismét az MK 23-at idézve: "A beteg munkavállaló megvizsgálásához,[…] részlet vége a válaszból.