Összes cikk:
1. cikk / 44 Céges telefon magáncélú használata
Kérdés: Önkormányzati intézménynél a céges telefon magáncélú használatának megállapítása a törvény által vélelmezett 20% figyelembevételével történik. A telefon magáncélú használata miatt a számla teljes összegének 20%-a adóköteles jövedelem, az adót ez után fizetjük meg. A telefonszámla könyvelése során a 20%-os rész nettó összegét K1107, az erre eső áfaösszeget K351 (le nem vonható áfa) rovatra könyveljük. A telefonszolgáltatás fennmaradó (80%) összegének elszámolása K322 és K351 rovatokon történik. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy a 20% könyvelését mely rovatokra kell helyesen elszámolni?
2. cikk / 44 Telefonköltség megtérítése
Kérdés: Az intézmény egyik dolgozója levélben kérte az intézményt, hogy magántelefon-költségei közül azokat a tételeket, amelyek a munkájával kapcsolatban merültek fel, térítse meg az intézmény. Indokként megfogalmazta, hogy a kettőjüknek kiadott hivatali telefont nehezen tudták megosztani. A kérelemhez mellékelte a részletes híváslistáját, melyen az egyes tételek mellé feltüntette azokat a neveket, akiket a munkájával kapcsolatban hívott. A kérdés az, hogy megtéríthető-e ez a költség, illetve elegendő-e ez a levél és a részletes híváslista?
3. cikk / 44 Internet, telefon és közüzemi díjak továbbszámlázása
Kérdés: Költségvetési szervként működő intézményben (kormánytisztviselők) flottás telefonnal rendelkeznek a kollégák, mely internetet is tartalmaz. A TK kifizeti a számlát, melyben a telefon 27%, az internet 5% áfát tartalmaz. Mi a teljes, munkavállalói részt 27%-os áfával számlázzuk tovább a dolgozónak, tehát nem bontjuk meg 27%-ra és 5%-ra. A közüzemi díjak továbbszámlázása esetén csak 27%-os áfával számlázhatunk tovább, mert azt az Áfa-tv. kimondja. Helyesen cselekszünk a telefon továbbszámlázása esetében?
4. cikk / 44 Költségvetési szervnél magáncélú telefonhasználat kezelése
Kérdés: Központi költségvetési intézményünknél a céges telefon magáncélú használatának megállapítása a törvény által vélelmezett 20% figyelembevételével történik. Az Ávr. 63. §-a alapján központi költségvetési intézményként mindenképpen kötelesek vagyunk kiszámlázni a telefonbeszélgetések kapcsán vélelmezett 20% magánhasználatot a dolgozók részére? Vagy dönthetünk-e úgy, hogy nem számlázzuk ki, és a vélelmezett 20% 1,18-szorosa után fizetjük meg a jelenleg hatályos szja-t, valamint szochót azáltal, hogy továbbszámlázás hiányában egyes meghatározott juttatásnak minősül a céges telefon használata?
5. cikk / 44 Telefonhasználat költségeinek munkavállaló általi megtérítése
Kérdés: Munkáltató által fizetett telefonszámla esetén, ha szabályzattal rendelkezik a munkáltató a vezetékes és mobiltelefonok használatáról, van-e más, magasabb szintű rendelet vagy törvény a dolgozók által fizetendő költségekről?
6. cikk / 44 Hivatali telefon magáncélú használata
Kérdés: Hivatali telefon magáncélú használata esetén, amikor nem kerül a magáncélú használat továbbszámlázásra, adózni kell. Ebben az esetben a telefonszámlát bontani kell, és az adó alapját képező részt egyes meghatározott juttatásként kell elszámolni? A számla áfarésze hogyan kerül elszámolásra?
7. cikk / 44 Magáncélú telefonhasználat adókötelezettsége
Kérdés: A telefonszámlánkon a 64.20.28.1-es SZJ szám szerepel. A dolgozóknak nem kerül számlázásra a magánbeszélgetés. Milyen fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak?
8. cikk / 44 Külföldi kiküldetés során felmerülő egyéb kiadások elszámolása
Kérdés: Külföldi kiküldetéshez kapcsolódó dologi kiadások (pl. múzeumi belépők, fénymásolás, fotójegy, könyvvásárlás) milyen főkönyvi számra könyvelendők? Külföldi kiküldetésre vagy az adott költségnemre?
9. cikk / 44 Közhatalmi tevékenység
Kérdés: Közhatalmi tevékenységet végző intézményben az intézménykönyvelés is közhatalmi tevékenységnek minősül?
10. cikk / 44 Polgármesteri hivatal, illetve önkormányzat adószáma
Kérdés: A Költségvetési Levelek 152. számában a 2973. sorszámon megjelent kérdéssel kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat kérni. Önkormányzatunk adószámot kapott az MVH pályázati regisztráció miatt. Változatlanul az önkormányzat nevén van a bankszámlánk (elszámolási számlánk), csak most már nem a polgármesteri hivatal, hanem az önkormányzat adószámával. Az áfa- és egyéb bevallásokat eddig az önkormányzat nevében, a polgármesteri hivatal adószáma alatt nyújtottuk be. Ezután már külön áfabevallást kell benyújtanunk az önkormányzat, és külön a polgármesteri hivatal adószámán? Mivel a bankszámlánk az önkormányzat nevén, adószámán van, és minden pénzforgalmat azon keresztül bonyolítunk le, akkor a polgármesteri hivatal bevallása gyakorlatilag nullás adattartalmú lesz? Számlázás során ki lesz az eladó ingatlanértékesítés, ingatlan-bérbeadás, közterület-foglalási díj, továbbszámlázott szolgáltatás vagy üzemeltetés bérbeadása során: az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal?
