Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

23 találat a megadott telefonköltség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Telefonköltség megtérítése

Kérdés: Az intézmény egyik dolgozója levélben kérte az intézményt, hogy magántelefon-költségei közül azokat a tételeket, amelyek a munkájával kapcsolatban merültek fel, térítse meg az intézmény. Indokként megfogalmazta, hogy a kettőjüknek kiadott hivatali telefont nehezen tudták megosztani. A kérelemhez mellékelte a részletes híváslistáját, melyen az egyes tételek mellé feltüntette azokat a neveket, akiket a munkájával kapcsolatban hívott. A kérdés az, hogy megtéríthető-e ez a költség, illetve elegendő-e ez a levél és a részletes híváslista?
Részlet a válaszból: […]kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti bizonylat (ide nem értve a nyugtát) alkalmas, egyébként a kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot (így például a kiadás összegét és pénznemét) is.Nem minősül elismert költségnek - ha törvény másként nem rendelkezik - a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészében kielégítő termék, szolgáltatás megszerzésére fordított kiadás, vagy olyan vagyontárgy megszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására, karbantartására fordított kiadás, amely nem a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatos, vagy - ha a törvény kivételt nem említ - akár részben is, a magánszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítését célozza.Amennyiben a munkáltató elismeri, hogy a kérdéses telefonköltségek a dolgozó munkavégzésével kapcsolatban merültek fel, és engedélyezi a dolgozónak, hogy hivatali célra használja a saját telefonját, akkor hívásnapló vezetésével és a telefonszámla bemutatásával a költségek megtéríthetők.A részletes híváslistának legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:- a hívások kezdő időpontját és időtartamát,- a hívásegység díját,- a hívott számokat,- a hívásirányokat,- az igénybe[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5242
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Internet, telefon és közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: Költségvetési szervként működő intézményben (kormánytisztviselők) flottás telefonnal rendelkeznek a kollégák, mely internetet is tartalmaz. A TK kifizeti a számlát, melyben a telefon 27%, az internet 5% áfát tartalmaz. Mi a teljes, munkavállalói részt 27%-os áfával számlázzuk tovább a dolgozónak, tehát nem bontjuk meg 27%-ra és 5%-ra. A közüzemi díjak továbbszámlázása esetén csak 27%-os áfával számlázhatunk tovább, mert azt az Áfa-tv. kimondja. Helyesen cselekszünk a telefon továbbszámlázása esetében?
Részlet a válaszból: […]adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is. Ha azonban az igénybe vett szolgáltatás beépül valamely más tevékenységbe, annak járulékos költsége lesz, akkor a fő szolgáltatás adómértékével kell számlázni. Ilyen eset például, amikor a bérlők részére a bérlemény közüzemi költségeit vagy az ingatlan közös költségét számlázzák. A fő szolgáltatás a bérbeadás, ezért ha a bérbeadást áfamentesen végzi az adóalany, akkor a bérlőt terhelő közüzemi költségeket is adómentesen kell számlázni, ha viszont 27%-os áfamértékkel számlázza a bérbeadást, akkor valamennyi közüzemi költséget, az 5%-os távhőt és az áfát nem tartozó közös költséget is 27%-os áfamértékkel kell számlázni.Továbbszámlázás esetén, amikor ugyanazt a szolgáltatást számlázza ki az eladó, főszabály szerint ugyanazt az adómértéket kell alkalmazni, mint amit az eredeti szolgáltató alkalmazott, de ez alól számos kivétel van. Ha a továbbszámlázó alanyi adómentes, akkor nem háríthat át áfát továbbszámlázás esetén sem. Szintén eltérő adómértéket kell alkalmazni távhőszolgáltatás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5005

3. találat: Költségvetési szervnél magáncélú telefonhasználat kezelése

Kérdés: Központi költségvetési intézményünknél a céges telefon magáncélú használatának megállapítása a törvény által vélelmezett 20% figyelembevételével történik. Az Ávr. 63. §-a alapján központi költségvetési intézményként mindenképpen kötelesek vagyunk kiszámlázni a telefonbeszélgetések kapcsán vélelmezett 20% magánhasználatot a dolgozók részére? Vagy dönthetünk-e úgy, hogy nem számlázzuk ki, és a vélelmezett 20% 1,18-szorosa után fizetjük meg a jelenleg hatályos szja-t, valamint szochót azáltal, hogy továbbszámlázás hiányában egyes meghatározott juttatásnak minősül a céges telefon használata?
Részlet a válaszból: […]kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösen a vezetékes és mobiltelefonok használatának rendjét.Az Szja-tv. alapján egyébként a munkáltató választhatná azt is, hogy a vélelmezett magáncélú hányad után megfizeti a közterheket, és azt nem számlázza tovább, de ezt speciális szabályként felülírják az államháztartási előírások.Amennyiben a munkáltató továbbszámlázza a magáncélú használatot, vitatható az a gyakorlat, hogy a törvényi vélelem szerinti 20%-ot számlázza tovább automatikusan, anélkül, hogy vizsgálná a valós magáncélú használatot. Ez ugyanis sérelmes lehet a magánszemélyekre nézve. Ez tehát azt jelenti, hogy el kell különíteni valamilyen módszerrel a magáncélú és a hivatali célú használatot, és a tényleges magáncélú hányad számlázandó tovább azzal, hogy ebben az esetben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4975

4. találat: Telefonhasználat költségeinek munkavállaló általi megtérítése

Kérdés: Munkáltató által fizetett telefonszámla esetén, ha szabályzattal rendelkezik a munkáltató a vezetékes és mobiltelefonok használatáról, van-e más, magasabb szintű rendelet vagy törvény a dolgozók által fizetendő költségekről?
Részlet a válaszból: […]költségvetési szerv előirányzatait terhelő pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így -?többek között - a vezetékes és mobiltelefonok használatát.Az Szja-tv. 70. §-a alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az internetprotokollt alkalmazó beszéd célú adatátvitel-szolgáltatás (együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem.Azt, hogy az adóköteles jövedelem mennyi a telefonszolgáltatás miatt a kifizetőt terhelő kiadásokból, az Szja-tv. 70. §-ának (5) bekezdése szabályozza. E szerint az adóköteles részt kétféle módon lehet megállapítani:a) a forgalomarányos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4702
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Hivatali telefon magáncélú használata

Kérdés: Hivatali telefon magáncélú használata esetén, amikor nem kerül a magáncélú használat továbbszámlázásra, adózni kell. Ebben az esetben a telefonszámlát bontani kell, és az adó alapját képező részt egyes meghatározott juttatásként kell elszámolni? A számla áfarésze hogyan kerül elszámolásra?
Részlet a válaszból: […]jövedelem százalékában 119%;b) tételes számla hiányában a számla 20%-ából a magánszemély által meg nem térített összeg után a jövedelem 119% után 27% ehofizetési kötelezettség keletkezik. Az szja-alap a jövedelem százalékában 119%.Az adót és az ehót a munkáltatónak kell fizetnie.Amikor a magáncélú telefonhasználat nem kerül a munkavállaló részére továbbszámlázásra, akkor a munkaadót terhelő adó- és ehofizetési kötelezettség a K2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó rovaton kerül elszámolásra.Ezen a rovaton kell elszámolnia) a szociális hozzájárulási adót,b) a rehabilitációs hozzájárulást,c) a korkedvezmény-biztosítási járulékot,d)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. június 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4225
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Magáncélú telefonhasználat adókötelezettsége

Kérdés: A telefonszámlánkon a 64.20.28.1-es SZJ szám szerepel. A dolgozóknak nem kerül számlázásra a magánbeszélgetés. Milyen fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak?
Részlet a válaszból: […]mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem. Az Szja-tv. már nem tartalmaz SZJ-számra utalást, ezért bármilyen telefonszolgáltatás magáncélú használata adóköteles.Amennyiben tehát a telefonszolgáltatást a kifizető a tevékenység ellátása érdekében, a munkaköri feladatok ellátása körében biztosította, és a magáncélú használatot a magánszemély nem téríti meg, a kifizetőnek a telefonszolgáltatás magáncélú használata után közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik.A magáncélú használat megállapítására kétféle módszer használható. Egyrészt a magáncélú hívások[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. augusztus 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3769
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Mobiltelefon-feltöltő kártya juttatása

Kérdés: Kisebbségi önkormányzat esetében mobiltelefon-feltöltő kártya költségként elszámolható-e abban az esetben, ha mobilkészülék nincs a kisebbség tulajdonában, ha igen, természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszból: […]mobiltelefon-szolgáltatás magáncélú használata miatt keletkező adóköteles bevétel. A telefonkártya esetében nem állapítható meg a hivatali, illetve a magáncélú használat aránya. A törvény 69. § (12) bekezdése szerint, ha a magáncélú, illetve a hivatali használat aránya nem állapítható meg, akkor a kifizetőt terhelő kiadás 20%-a a magáncélú használat értéke, amely után a természetbeni juttatás utáni adót és járulékot meg kell fizetni. A járulékfizetés szempontjából vizsgálni kell, hogy a kisebbségi önkormányzat milyen jogviszonyra tekintettel adja a juttatást. Ha biztosítotti jogviszonyban állónak juttatják a telefonhasználatot, akkor teljes tb-járulék terheli a juttatást, amelynek összege 2009. 07. 10-ig adott juttatás esetében 29%. 2009. 07. 10-ét követő időszakban adott juttatásnál, ha a juttatás magánszemélyhez köthető, és a havi jövedelem, tiszteletdíj és a juttatás együttes összege nem haladja meg a 143 000 Ft-ot, a járulék mértéke 26%. A járulékot az szja-val[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2552

8. találat: Vélelmezett magáncélú telefonköltség elszámolása

Kérdés: A havi telefonszámla 20%-át mint magáncélú használatot a főkönyvben személyi juttatásként kell-e könyvelni?
Részlet a válaszból: […]kell elszámolni. A telefonköltségnek, ha nem kerül elkülönítésre a magánbeszélgetések összege, akkor kötelező a 20%-os mértéke után a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályokat alkalmazni. Mivel a költségvetési szerveknek az adó- és járulékterheket kötelező elkülöníteniük a könyvvezetésükben, emiatt - a telefonköltség 20%-át a személyi juttatásokon belül az egyéb költségtérítések között, - a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. augusztus 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2442

9. találat: Munkahelyi telefon magáncélú használata

Kérdés: Községi önkormányzat nevében kérem, nyújtsanak segítséget a munkahelyi telefon magáncélú használatával kapcsolatban! 2008. évben az önkormányzat hogyan jár el szabályszerűen a kiszámlázás a dolgozó felé, telefonbeszélgetések alátámasztása (hivatali, magáncélú) természetbeni juttatás meghatározása, feladása stb. tekintetében?
Részlet a válaszból: […]természetbeni juttatásnak minősül. A telefonszolgáltatás magáncélú és a hivatali célú használata tételes kigyűjtéssel állapítható meg, amelynek eredményeképpen lehet a magáncélú használatot mint közvetített szolgáltatást a munkavállaló felé továbbszámlázni. Amennyiben a tételes kigyűjtés nem lehetséges, vagy túl nagy adminisztrációs terhet jelentene, akkor lehetőség van az Szja-tv. 69. § (12) bekezdésének alkalmazására, amely szerint a magáncélú használat értéke a kifizetőt terhelő kiadás 20 százaléka. Amennyiben a magáncélú használat telefononként vélelmezett 20 százalékát (a számla áfával növelt végösszegének 20 százalékát) a magánszemély nem téríti meg, akkor a meg nem térített összeg 54 százalékos személyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2207

10. találat: Magáncélú telefonbeszélgetések nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk két legnagyobb intézményében erre alkalmas szoftver segítségével különítjük el a hivatalos, illetve magánhívásokat. A dolgozók két kódot kaptak a magán-, illetve a hivatalos hívások elkülönítéséhez. Havonként kinyomtatjuk a hívások részletes listáját, mely tartalmazza a hívott számot, körzetet, dátumot, időpontot, időtartamot, hívás díját. A többi telefonvonallal rendelkező intézményünknél kézzel vezetik a hívások nyilvántartását, a következő adattartalommal: dátum, felhívott állomás neve és száma, beszélgetés tárgya, ideje. A fent részletezett nyilvántartásaink megfelelnek-e a törvényi előírásoknak?
Részlet a válaszból: […]elkülönítése megvalósítható. Azonban a módszer kialakításánál célszerű figyelembe venni az Art.-nak a bizonylatkezelésre, nyilvántartás-vezetésre vonatkozó szabályait. Elfogadható például - a kérdésben is említett módon - az üzleti és magánbeszélgetések eltérő kódoláson alapuló elkülönítése. De elfogadható a hívásnapló vezetése is. Mindkét módszer alkalmas arra, hogy a hivatali és a magáncélú beszélgetések díja elkülöníthető legyen, és igazolható akár az is, hogy egyáltalán nem történt magánbeszélgetés. A magánszemély kódválasztása vagy a hívásnaplóba való bejegyzése olyan nyilatkozatnak minősül, amelyet az adóhatóságnak mindaddig el kell fogadnia, amíg nem tudja bizonyítani annak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. december 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1901
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 23 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést