Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott telefonszolgáltatás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Telefonszolgáltatás továbbszámlázása

Kérdés: A telefontársaságtól kaptunk egy számlát, amelyet továbbszámlázunk, ezért az áfatartalmát levonásba helyezzük. Az a probléma a számlával, hogy a számlázott időszak 2018. 11. 01.-2018. 11. 30., a számla kelte 2018. 12. 01. Ebben az esetben szerintem a fizetési határidő lenne a teljesítési határidő, azonban a számlán a fizetési határidő: 2019. 02. 01., a teljesítés időpontja: 2019. 01. 29. A teljesítési időpont alapján a januári áfabevallás keretében kellene a továbbszámlázott rész áfáját levonásba helyezni? Vissza kell küldeni a számlát? Biztonsági okból úgy gondoljuk, hogy csak a február hónapra vonatkozó áfabevallás keretében vonnánk le a továbbszámlázott rész áfáját, amíg a számlázás helyessége meg nem oldódik. Helyesen járunk így el?
Részlet a válaszból: […]a teljesítési időpont. A kérdéses esetben ez a szabály érvényes, mivel január 29. a 60. nap. A számlát az Áfa-tv. előírásai szerint állították ki, a teljesítési időpontot helyesen állapította meg a számlakibocsátó, ezért nincs ok a számla visszaküldésére.Az adólevonási jog főszabály szerint akkor keletkezik, amikor a számlakiállító oldaláról az adófizetési kötelezettség, vagyis a teljesítési időpontban, illetve az Áfa-tv.-ben meghatározott adófizetési időpontokban. A kérdéses esetben ez az időpont január hónapra esik, ezért már a január havi áfabevallásban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4908
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Magánszemély részére EU-s forrásból biztosított telefonhasználat

Kérdés: TOP-projektben dolgozó munkatársak részére telefonkészüléket vásároltak a TOP-projekt keretében, a számlája az EU-s projekt terhére elszámolásra került. A telefon magáncélú használata miatti adófizetési kötelezettséget a munkáltató teljesíti. A magáncélú használat miatti adófizetési kötelezettség a TOP-os telefonok esetében fennáll-e az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 4.25. pontja alapján?
Részlet a válaszból: […]hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha az Szja-tv. a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg.Ilyen kivételt határoz meg az Szja-tv. a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított telefonszolgáltatás magáncélú használatára tekintettel. Az ilyen használat adóköteles jövedelem (egyes meghatározott juttatás).Ez tehát azt jelenti, hogy a telefonszolgáltatás magáncélú használata főszabályként adóköteles, de magának a készüléknek a magáncélú használata nem keletkeztet jövedelmet.Az Szja-tv. 4.25. pontja szerint adómentes a munkáltató által a munkavállalók számára biztosított olyan szolgáltatás (ideértve a berendezés, eszköz használatát is), amelynek forrása az Európai Unió valamely pénzügyi alapja, és az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére elnyert támogatás, feltéve, hogya) a támogatás felhasználása megfelel a pályázat, programterv szerinti feltételeknek,b) a munkáltató a szolgáltatást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4802
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Telefonfeltöltő kártya használatának adóvonzata

Kérdés: Vásároltunk a cég nevére szóló számlán bizonyos fajta feltöltőkártyát, ami az üzlettől kapott tájékoztatás szerint egy interneten keresztüli telefonhasználat (a számlán 8471-es Vtsz.). Ennek az internetnek a használatát előzőleg megfizették, és a most külön vásárolt feltöltőkártya csak telefonhasználatra jó. Kérdésünk, hogy ebben az esetben áfa, szja, illetve eho vonatkozásában hogyan járunk el helyesen? Az áfát visszaigényelhetjük? Hiszen nem 64.10.11-es, 64.10.12-es, illetve 64.10,13-as telefonhasználatról beszélünk, és nem is adóztatjuk meg. Esetleg telefonhasználatként kezeljük, és - magánhasználatot feltételezve - az áfával növelt összeg 20%-a után befizetjük az szja-t és az ehót?
Részlet a válaszból: […]SZJ, illetve a VTSZ hivatkozást feltüntesse. Ha a számlakibocsátó úgy dönt, hogy alkalmazza a számlán a statisztikai besorolási számot, akkor az Áfa-tv. 169. §-ának f) pontja alapján "az e törvényben alkalmazott VTSZ- és SZJ-számok alkalmazhatók" a termék vagy szolgáltatás azonosítására. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 176. §-ának (13) bekezdése szerint - a jövedéki törvény kivételével - az adótörvények alkalmazásában, az általános forgalmi adó esetében a hivatkozással meghatározott termékek és szolgáltatások vonatkozásában - a Kereskedelmi Vámtarifa (VTSZ) 2002. július 31. napján, - a Szolgáltatási Jegyzék (SZJ) esetében 2002. szeptember 30. napján hatályos besorolásokat lehet csak alkalmazni. Az általános forgalmi adóban a levonáskorlátozás a következő SZJ-szám alá tartozó szolgáltatásokra vonatkozik: a) távbeszélő-szolgáltatás (SZJ 64.20.11 és 64.20.12), b) mobiltelefon-szolgáltatás (SZJ 64.20.13), c) internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú adatátviteli szolgáltatás (SZJ 64.20.16-ból). A kérdésben hivatkozott SZJ-számok tévesek. A kérdésben hivatkozott VTSZ-szám valószínűleg a kártyára mint termékre vonatkozik, nem pedig a kártyával igénybe vehető szolgáltatásra. A jelenleg hatályos Szja-tv. SZJ-szám-hivatkozásokat nem tartalmaz. Az Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem. A 70.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3143

4. találat: Telefon áfájának visszaigénylése

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv vagyunk, adóköteles és adómentes tevékenységet egyaránt folytatunk. A dolgozók a magán-telefonbeszélgetéseiket kóddal elválasztják a hivatalos telefonbeszélgetéseiktől, és a magán-telefonbeszélgetéseket továbbszámlázzuk a dolgozók felé (közvetített szolgáltatás), de nem minden magánbeszélgetést. Van a dolgozók magánbeszélgetésén kívül egyéb közvetített szolgáltatásként továbbszámlázott telefondíj, pl. a büféhelyiséget bérlő telefonszámlája. Hogyan kell a telefondíj áfáját helyesen megbontani? Pl. 100 Ft bruttó telefonszámla, 20 Ft magánbeszélgetési díj, melyből 10 Ft továbbszámlázásra kerül, 10 Ft pedig nem, és 10 Ft egyéb közvetített szolgáltatás, pl. büfé. Melyik helyes: 1. 100 Ft bruttó telefondíj: 100-20 Ft (ez egyrészt a 10 Ft továbbszámlázott dolgozói magánbeszélgetés, 10 Ft pedig az egyéb közvetített telefonszolgáltatás, pl. büfé), ez a 20 Ft-ra eső áfa levonható áfa. 80 Ft-24 Ft a 80 Ft 30 százalékának áfája, az Áfa-tv. 33. § (4) bek. alapján nem vonható le, áfamentes. Az 56 Ft-ra eső áfa arányosításba vonható áfa. 2. 100 Ft bruttó telefondíj-20 Ft (összes közvetített szolgáltatásra jutó áfa, levonható áfa), 80 Ft-10 Ft (a tovább nem számlázott dolgozói magánbeszélgetések díjára jutó áfa, le nem vonható áfa), 70 Ft-21 Ft [ez le nem vonható áfa, a 33. § (4) bek. alapján] 49 Ft-ra jutó áfa arányosításba vonható áfa.
Részlet a válaszból: […]mielőtt ezt a szabályt alkalmaznánk, meg kell tisztítani az adóalany által igénybe vett összes telefonszolgáltatásra eső áfa összegét az egyéb levonási tiltások miatt le nem vonható áfától. Következésképpen amennyiben van az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységet nem szolgáló tevékenysége az adóalanynak, úgy a szolgáltatás erre a célra igénybe vett részére eső áfát eleve nem lehet levonásba helyezni. Az Áfa-tv. 33. § (1) bekezdés a) pontja szerint szintén nem vonható le a tárgyi adómentes szolgáltatáshoz igénybe vett telefonszolgáltatás díjára eső adó, melynek összegét adott esetben arányosítással szükséges meghatározni. Amennyiben az adóalany mindezek segítségével meghatározza a tisztán a gazdasági tevékenységéhez használt áfa összegét, abban az esetben a hatályos szabályozás alapján annak 70 százalékát helyezheti levonásba, feltéve hogy a szolgáltatás ellenértékének kevesebb mint 30 százalékát továbbértékesítési céllal, vagy a 8. § (4) bekezdése szerint számlázza tovább. Nem szabad ugyanis megfeledkezni arról a kérdésben is felvetett esetről, hogy mi történik akkor, amikor az adóalany a munkavállalói vagy esetleg más (adott esetben a büfé) részére kiszámlázza a telefonköltséget, azaz a 8. § (4) bekezdése szerint közvetíti a szolgáltatást. Ilyenkor két eset lehetséges. Az első, hogy az adóalany teljes egészében áthárítja a szolgáltatás díját. Ilyenkor csak üzleti célú használat lesz, így nincs magánhasználat miatt le nem vonható áfa. Ha a továbbszámlázott (esetleg más okból is továbbszámlázott) ellenérték eléri vagy meghaladja az adott telefonszámla teljes összegének 30 százalékát, akkor a kifizető az előzetesen felszámított áfát teljes egészében levonhatja, amennyiben nem, úgy a teljes előzetesen felszámított áfa 70 százalékát vonhatja le. A második lehetőség, hogy az adóalany csak részben hárítja át a szolgáltatást. Ez esetben először csökkenteni kell a meg nem térített magánhasználatra jutó áfával a teljes előzetesen felszámított áfát. Amennyiben a továbbszámlázott érték eléri vagy meghaladja a számla teljes összegének 30 százalékát, nincs további levonási tilalom. Ha a továbbszámlázott érték nem éri el a számla teljes összegének 30 százalékát, akkor a különbözet 70 százaléka vonható le. A kérdésben felvetett példa nettó 100 Ft telefonköltséggel számol, melyet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. július 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1743

5. találat: Telefonszolgáltatás továbbszámlázása

Kérdés: A dolgozók a céges telefont üzleti és magáncélra egyaránt használják. Az üzleti és a magáncélt a gyakorlatban nehéz elkülöníteni, de becsléseink szerint a beszélgetések kb. 40%-a magánjellegű. Az Szja-tv. adta átalány lehetőséget választottuk, tehát a beérkező számla 20%-át magánhasználatnak tekintjük. Az Áfa-tv. azonban 30%-ról rendelkezik. Arra gondoltunk, hogy amennyiben a beérkező telefonszámla 30%-át a dolgozókra továbbhárítjuk, akkor egyben levonhatóvá válik a beérkező számla teljes áfatartalma. Helyesen gondoljuk?
Részlet a válaszból: […]bekezdése nem vélelmezi a magánhasználatot. A magánhasználat az áfában továbbra is tény kérdése. A PM tájékoztató azonban új értelmezést adott a két szabály közötti viszonyra. E szerint a két szabály nem zárja ki egymást, hanem fordítva, inkább kiegészíti. Először tehát alkalmazni kell az Áfa-tv. 33. § (1) bekezdés b) pontját, ezt követően az Áfa-tv. 33. § (4) bekezdését, azaz először figyelembe kell venni a magánhasználatot, ezt követően pedig a magánhasználattal megtisztított maradékösszegre kell alkalmazni a 30%-os levonási tiltást. A Pénzügyminisztérium tájékoztatója szerint mindez azt is jelenti, hogy a tényleges magánhasználatot az áfa miatt mégis nyilván kell tartani, még akkor is, ha az Szja-tv. egy egyszerűsített lehetőséget biztosít (vélelmezett 20%-os hányad). Ha tehát az adóalany 100 percnyi (egységnyi) telefonszolgáltatást vett igénybe, és a beérkező telefonszámla összege 100 forint (bruttó), a tényleges magánhasználat 40 perc, amelyből az adóalany 30 percet a dolgozóknak kiszámlázza, akkor az eset áfarendszerbeli megítélése a következőképen alakul. Az a szolgáltatás, amelyet továbbszámláznak, már nem minősül magánhasználatnak, hisz a közvetített szolgáltatásnyújtás is éppúgy gazdasági tevékenységnek minősül, mint az adóalany egyéb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. január 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1589

6. találat: Cégtelefon magánhasználatának figyelemmel kísérése

Kérdés: Bonyolultnak tartottuk a céges telefon magánhasználatának figyelemmel kísérését, ezért azt - az Szja-tv. által biztosított - lehetőséget választottuk, miszerint vélelmezni lehet, hogy a beérkező számla 20%-a magánhasználat. Ennek ellenére a magánhasználat aránya valószínűleg meghaladja a 20%-ot, bár a pontos arányt nem tudjuk meghatározni. A beérkező számla 20%-át a dolgozóknak meg kellett téríteniük (áfával együtt). Kérdésünk, hogy ez esetben levonhatjuk-e a beérkező számla teljes áfatartalmát?
Részlet a válaszból: […]Áfa-tv. mégis megköveteli a tényleges magánhasználat figyelemmel kísérését. A példa szerint az adóalany továbbszámlázza a magánhasználatot, de az adóhatóság bizonyítja, hogy a magánhasználat egy részét nem számlázták tovább. Ha például a beérkező számla 100 percnyi telefonszolgáltatásról szól, az adóalany 20 percnyi telefonszolgáltatást kiszámláz 20 forintért, de az adóhatóság bizonyítja, hogy a tényleges magánhasználat 26 perc volt, akkor a továbbszámlázással nem érintett szolgáltatás 6 perc. Így a 6 percnyi szolgáltatásra eső áfát - az Áfa-tv. 33. § (1) bekezdés b) pontja értelmében - nem lehet levonni. Tovább kell vizsgálni az Áfa-tv. 33. § (4) bekezdése szerinti részleges adólevonási tilalmat. Az Áfa-tv. 33. § (4) bekezdése értelmében az adóalany akkor mentesül a részleges adólevonási tilalom alól, ha a beérkező számlán lévő szolgáltatás ellenértékének legalább 30%-át továbbszámlázza, de esetünkben ez az érték csupán 20%. Így az adóalany[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. január 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1582

7. találat: Telefonszolgáltatás áfája

Kérdés: A Pénzügyminisztérium honlapján 2006 szeptemberében közzétett tájékoztató a cégtelefonok magáncélú használatával összefüggő adókötelezettségről bizonyos áfával kapcsolatos kérdésekben ellentmondani látszik a 2003/50 Adózási kérdéssel. Eltérés esetén melyik az irányadó? Mik a változások 2006. szeptember 1-jétől a korábbi, 2004. évben érvényes állapothoz képest?
Részlet a válaszból: […]2006. szeptember 1-jétől az Áfa-tv. telefonszolgáltatásokra vonatkozó rendelkezései oly módon változtak, hogy lényegében megegyeznek a 2003. január 1-jétől 2004. december 31-éig érvényes szabályokkal. Ennek ellenére - az Szja-tv. szeptemberi változásaira való tekintettel - a Pénzügyminisztérium fontosnak látta újraértelmezni az Áfa-tv. telefonszolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására vonatkozó rendelkezéseket. A PM tájékoztató áfára vonatkozó részei tehát a 2006. szeptember 1-jétől hatályos személyijövedelemadó-változásokra való[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. január 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1579

8. találat: A telefonszámlára vonatkozó 30 százalékos áfalevonási tilalom

Kérdés: Hogyan kell a telefonszámlára vonatkozó 30 százalékos áfalevonási tilalmat alkalmazni? Ha az egyik vonalat teljes összegben továbbszámlázzuk, annak áfáját le lehet-e vonni, és csak a többi részre kell alkalmazni a 30 százalékos tiltást? A bejövő telefonszámláról a polgármesteri hivatal tevékenységéhez nem szükséges beszélgetések díjait - a dolgozók magánbeszélgetéseit - befizettetjük. Hogyan kell a telefonszámla áfáját kezelni? Hogyan kell feltüntetni az áfabevallásban?
Részlet a válaszból: […]kötelezettség akkor is fennáll, ha a telefonszolgáltatás továbbszámlázott ellenértéke nem éri el az igénybe vett telefonszolgáltatás ellenértékének 30 százalékát, és így az adóalany a részleges levonási tilalom alól nem mentesül. A továbbszámlázott szolgáltatás áfatartalma nem használható fel a 30 százalékos levonási tilalom csökkentésére. Ha az adóalany például az igénybe vett telefonszolgáltatásnak csak a 28 százalékát közvetíti ellenértékért, a 30 százalékos részleges levonási tilalom akkor is sújtja, a le nem vonható adó nem csökkenthető a 28 százalékos továbbszámlázott összeggel. Ugyanúgy csak 30 százalékos levonási tilalmat kell alkalmaznia annak is, aki az adóalanyiságához használt telefonköltségből semmilyen hányadot nem terhel tovább. Az Áfa-tv. 33. § (4) bekezdésében szereplő levonási tilalom csak a felvezetőben jelzett törvényben felsorolt SZJ-számú szolgáltatásokra, az SZJ 64.20.16-os szolgáltatáscsoportból pedig csak az internetprotokollt biztosító beszédcélú adatátvitelre vonatkozik. Az Áfa-tv.-ben nem nevesített SZJ-számú távközlési szolgáltatásra, illetve a nem beszédcélú adatátviteli internetszolgáltatásra az általános szabályok [Áfa-tv. 33. § (1) bekezdés a) pontja] vonatkoznak, vagyis amennyiben kizárólag adóköteles gazdasági tevékenység érdekében veszi az adóalany igénybe a szolgáltatást, úgy annak teljes áfatartalmát levonhatja. A 30 százalékos továbbszámlázást a jelzett szolgáltatásfajtánként (helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, beszédcélú internet-adatátviteli szolgáltatás) külön-külön szükséges vizsgálni. Ha az adózó nem mentesül a részleges levonási tilalom alól, úgy a telefonszolgáltatás áfatartalmának 70 százalékát a megfelelő adóalappal ki kell számítania, és csak ezen adóösszeget és adóalapot tüntetheti fel az áfabevallás 25 százalékos adómértékű levonható adót érintő sorában. Az adóalanynak a levonási jog meglétét az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 16., 17. pontja és a 32. § (1) bekezdése összefüggéséből adódóan tételenként kell vizsgálnia. Gondot okoz azonban a jelen esetben annak megítélése, hogy mi számít egy tételnek, azaz a 30 százalékos továbbszámlázott összegnek milyen egység (számlán a sor, számla, fővonal stb.) vonatkozásában kell teljesülnie. A kérdés megválaszolása azért sem egyértelmű, mert ugyanazon SZJ-szám alá tartozó szolgáltatásról (telefonszolgáltatásról) van szó. Egyik aspektusból vizsgálva egy tételnek számít az ugyanazon besorolási számú szolgáltatás, így az adóalany adóelszámolási időszakában beérkező összes számlájában szereplő ugyanazon SZJ-szám alá tartozó szolgáltatást kell viszonyítani az adóbevallási időszakban kiszámlázott összes ugyanazon SZJ-számú szolgáltatáshoz, és ha a kiszámlázott összeg eléri a 30 százalékot, a telefonköltséghez az Áfa-tv. 33. § (4) bekezdése nem kapcsol levonási tilalmat. Ez a fő szabály. Ugyanakkor nem kifogásolható, ha az adóalany a százalékos arányt kisebb egységekre bontva, vagyis fővonalanként vizsgálja, természetesen vállalva az ezzel járó esetleges többletadminisztrációt, amely az egyes vonalak adóbevallási időszakon belüli százalékos továbbszámlázásának egyenkénti kimunkálásával jár. A jogszabály nem zárja ki egyik módszer alkalmazását sem, azonban a levonási jog megléte ellenőrzésének feltétele az Art. 33. §-ában és az Áfa-tv. 46. §-ában szabályozott, áttekinthető nyilvántartás, továbbá hogy az adózó a választott módszertől az adóévben ne térjen el, azokat ne keverje, hanem valamennyi számla vonatkozásában ugyanazt a módszert alkalmazza. Ha például az adóalanynak öt fővonala van, és a fővonalonkénti figyelést választja, akkor ha az egyik fővonala igénybevételének legalább 30 százalékát továbbszámlázza, úgy annak áfatartalmát teljes összegben levonhatja. A többi fővonalat is egyenként szükséges ilyenkor vizsgálni, vagyis ha nem történt meg a 30 százalékos továbbszámlázás, úgy azok áfatartalmának 30 százalékát nem lehet levonni.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. április 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 256