Mezőőri járulék

Kérdés: Az önkormányzat az ügyfelek számára előírt mezőőri járulék megállapításáról határozatot hoz. Szükséges-e számlát is kiállítani az ügyfél részére a mezőőri járulékról, vagy elegendő a határozat?
Részlet a válaszából: […] A mezőőri járulék mértékét a települési vagy fővárosi kerületi önkormányzat állapítja meg rendeletben az 1997. évi CLIX. törvény felhatalmazása alapján. A mezőőri járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A mezőőri járulékot az önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Teljesítési időpont meghatározása

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kötött egy munka elvégzésére egy vállalkozóval. A megkötött szerződésben szerepel, hogy "Teljesítési határidő: 2021. szeptember 30.". A megkötött szerződésben szerepel továbbá, hogy a "vállalkozó az igazolt teljesítést követően, annak alapján - a teljesítési igazolás kézhezvételét követő 8 napon belül - állít ki számlát". Továbbá szerepel az is, hogy a teljesítés-igazolásra nyitva álló határidő 15 nap. Ez alapján kiállításra került 2021. 10. 14-én egy teljesítésigazolás, melyben szerepel, hogy a vállalkozó a munkát elvégezte, az átadás-átvétel megtörtént, és a számla benyújtható. A vállalkozó a számlát kiállította az alábbi dátumokkal: számla kelte: 2021. 10. 14.; teljesítés időpontja: 2021. 10. 14.; fizetési határ-idő: 2021. 11. 14. A vállalkozónak mikori teljesítési dátumot kellene szerepeltetnie? Önkormányzatunk véleménye alapján a jó dátum 2021. 09. 30. lenne, de a vállalkozó nem ért egyet velünk.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 55. §-a (1) bekezdésének teljesítési időpontra vonatkozó főszabálya értelmében az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (teljesítés). Az (1) bekezdéshez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Ingatlaneladási szerződés módosítása

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló ingatlan/épület eladására 2021. évben adásvételi szerződést kötött egy vállalkozással. A szerződés értelmében a vállalkozás első lépésben foglalót fizet, majd a vételár fennmaradó részét 2021. december 15-ig bezárólag egy összegben megtéríti. A foglaló az önkormányzat részére meg is érkezett, a beérkező foglalóhoz az önkormányzat elkészítette az előlegszámlát. A vételár fennmaradó részét azonban, szerződéstől eltérően, a vállalkozás nem egy összegben, hanem részletekben törlesztgeti, hiába szól a szerződés szerinti követelés adott évre, a vételár megfizetése át fog húzódni a következő költségvetési időszakra. Fentiek alapján szükséges-e az alapszerződés módosítása, továbbá a beérkező részletfizetésekhez kell-e az önkormányzatnak számlát kibocsátani, illetőleg a végszámla kiállítása, jelen feltételek mellett, mikor esedékes?
Részlet a válaszából: […] A szerződő feleknek a fizetési feltételekben, ütemezésben meg kell állapodni, ezért mindenképpen szükséges a szerződés módosítása. Az áfában a teljesítést megelőzően fizetett ellenértékbe beszámító pénzösszeg, ideértve a foglalót is, előlegnek minősül, amelyről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Fizetett előleg áfájának elszámolása

Kérdés: Volt egy előlegszámlánk, aminek az áfáját levontuk, és be is került már az áfabevallásba. Mivel előlegszámláról van szó, a nettót és az áfát is pénzügyi számvitel szerint az előlegfőkönyvekre könyveltük. Végszámlánk 3 év múlva lesz, akkor fogjuk ezekről a számlákról visszavenni. A levont áfa hogyan fog az áfaszámlára rákerülni? Az áfa könyvelésénél most problémát okoz, hogy a bevallásban szerepelt, de a főkönyvön nem.
Részlet a válaszából: […] A fizetett előleg összegét bruttónak, azaz áfát is tartalmazó összegnek kell tekinteni, amiből az adóalapot és áfát visszaszámítással kell meghatározni. Az előleg teljesítési időpontja az Áfa-tv. 59. §-a szerint az a nap, amikor a jogosult számláján jóváírják. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Étel-házhozszállítás áfája

Kérdés: Havi fizetéssel szállítunk ki ételt. Milyen esetben és meddig alkalmazható az 5%-os áfamérték?
Részlet a válaszából: […] 2021. augusztus 1-jétől a vendéglátóüzlet csak szolgáltatásnyújtás esetén, vagyis étkezőhelyi vendéglátásban az ételforgalom és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom után alkalmazhat 5 százalékos áfamértéket az Áfa-tv. 3. számú melléklete II....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Önkormányzati ingatlan eladása

Kérdés: 1. Az önkormányzat értékesített egy ingatlant. Adásvételi szerződés kelte: 2021. 01. 11. Földhivatali határozat kézhezvétele: 2021. 04. 08. Földhivatali határozat kelte: 2021. 03. 01. Adásvétel bejegyzés dátuma: 2021. 01. 18. A vevő az értékesítésről kiállított számlát 2021. február hónapban kiegyenlítette. Mikor és milyen dátummal kell kivezetni az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásból? Ha van értékcsökkenés, azt melyik időpontig kell elszámolni? 2. Az önkormányzat értékesített egy ingatlant, szerződés szerint a vevő részletekben egyenlíti ki a vételárat. Adásvételi szerződés kelte: 2021. 04. 15. Szerződés szerinti vételár megfizetése: 2021. 07. 14., 2022. 03. 30. Az önkormányzat a tulajdonjogát az ingatlanra fenntartja a teljes vételár átvételéig. A felek közösen kérik a "tulajdonjog-fenntartással történő adásvétel" tényének bejegyzését. Mikor és milyen dátummal kell kivezetni az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásból, illetve elszámolni az értékcsökkenést? 3. Mi a teendő abban az esetben, ha az adásvétel meghiúsul, de a számla már kiállításra került?
Részlet a válaszából: […] 1. Ingatlanértékesítésnél az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése alapján az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (a továbbiakban: teljesítés).Ez független a pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

A számlán szereplő fizetési mód

Kérdés: Egyre több helyen előkerül a számlázással kapcsolatos kérdések között a számlán szereplő fizetési mód szerinti kiegyenlítésének kötelezősége, ugyanis a feltüntetett fizetési mód csak tájékoztató jellegű, így a készpénzes számlát lehet átutalással és fordítva is teljesíteni. Pl. "Hihetetlen ugyan, de a számla fizetési módja nem kötelező eleme a számlának. Ez gyakorlatilag a könyvelőnek szóló útmutató, hogy ezt a számlát valószínűleg azzal a fizetési móddal bocsátották ki. Azért csak »valószínűleg«, mert arra sincs semmilyen előírás, hogy egy »készpénz«-fizetési módú számlát valóban készpénzzel egyenlítettek ki, és persze egy átutalásos számlával is beballaghat a vevő a cég telephelyére azért, hogy azt készpénzzel kifizesse." Az Áfa-tv. 169. §-a alapján valóban nem kötelező tartalmi eleme a számlának a fizetési mód. Ugyanakkor az Áfa-tv. 176. §-ában szabályozott egyszerűsített számlára vonatkozik az a szabály, hogy a készpénzfizetéssel egyidejűleg állítható ki.
Ha a készpénzes számla - amit alapvetően egy azonnali teljesítésű ügyletnek kellene tekinteni - későbbi dátummal lesz kiegyenlítve, akkor a szállítónál hiány keletkezik. Mi az irányadó jogszabály, mennyire átjárható a fizetési mód, a gyakorlatban átutalásos számla készpénzzel történő teljesítésére van példa, és ez fordítva is igaz?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített számlát (a köznyelvben készpénzfizetési számla) és a számlát (teljes adattartalmú számla) meg kell különböztetni egymástól.Az Áfa-tv. 165. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja szerinti ügylet teljesítési időpontja

Kérdés: Egy orvosi műszerek és orvosi műszerekhez szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozó magyarországi székhelyű adóalany (társaság) esetében a következő kérdések merültek fel. A műszerek és alkatrészek megfelelő előállításához legtöbbször egy speciális gyártóberendezés, szerszám szükséges, melynek beszerzéséről a társaság és a különböző tagállami beszállítói külön állapodnak meg. A megállapodások alapján a gyártóberendezéseket - amelyeken az orvosi műszerek és az alkatrészek előállítása történik - a társaság megvásárolja a beszállítóktól, és a későbbiekben továbbértékesíti azokat a végső vevők (partnerek) részére, de a gyártás során ezen berendezések végig a társaság magyarországi telephelyein maradnak.
A társaság a beszerzett gyártóberendezéseket, szerszámokat több részletben értékesíti az Európai Unió különböző tagállamaiban székhellyel rendelkező partnereinek. Az értékesítés következményeként a gyártóberendezések, szerszámok továbbra is Magyarországon maradnak, így az ügylet teljesítése során a társaság áfát számít fel, és azt továbbhárítja a partnerének a kiállított számlájában.
Az értékesített gyártóberendezések, szerszámok a későbbiekben Magyarországon kerülnek felhasználásra a partner által. A vázolt tényállással kapcsolatban több kérdés is felmerült.
1. A gyártóberendezések, szerszámok partner részére történő rendelkezésre bocsátásával áfa szempontból tényállásszerűen megvalósul az ügylet, azaz teljesítés történik, így az ügylet teljesítési időpontja áfa szempontból eltérő időpontra esik a tulajdonjog átszállásának időpontjától. Helyesen jár-e el a társaság, ha a felek között létrejött jogviszonyban az áfa szempontú teljesítési időpontot a termékek tényleges átadásának időpontjában állapítja meg, amely eltér a szerződésben rögzített tulajdonjog átszállásának időpontjától?
2. Helyesen jár-e el a társaság, amikor úgy állítja ki a számlát, hogy azon áfa szempontú teljesítési időpontként a gyártóberendezések, szerszámok tényleges átadásának időpontját szerepelteti?
3. Helyesen jár-e el a társaság, amikor az ügyletet tanúsító számlán meghatározott teljesítési időpontban érvényes MNB-devizaárfolyam alapján határozza meg forintban a fizetendő adó összegét?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megadott információk alapján nem egyértelmű, hogy az adott gyártóberendezések, szerszámok értékesítése kapcsán a felek részletfizetésben állapodtak-e meg. Álláspontunk kialakítása során vélelmeztük, hogy a felek a gyártóberendezések, szerszámok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Közüzemi díjak visszatérítése

Kérdés: Önkormányzatunk egyik intézménye részére az MVM visszautalta az éves elszámolószámlákon szereplő túlfizetések összegét. Ezeken a számlákon az elszámolási időszak átnyúlik előző évről a tárgyévre, feltünteti a szolgáltató az elszámolási időszak teljes számlaösszegét, valamint a korábbi, 11 db részszámlában elszámolt összeget, negatív előjellel. Hogyan könyveljük helyesen ezeket a jóváírásokat, különös tekintettel az előző évet érintő, de idén kiegyenlített számlákra? (Az elszámolószámlákon a teljesítés időpontja idei, az megegyezik a számlakészítés időpontjával.)
Részlet a válaszából: […] A közüzemi díjak visszatérítésével kapcsolatban az Áhsz. 40. §-ának (2) bekezdése alapján kell eljárni. Az, hogy a visszatérített kiadást kiadáscsökkentésként vagy bevételként kell elszámolni, attól függ, hogy melyik költségvetési évben történt a visszatérülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Importot is magában foglaló láncértékesítés

Kérdés: Egy magyar társaság acélipari termékeket vásárol egy német társaságtól, amely a termékeket egy kínai cégtől szerzi be Kínából. Felmerült, hogy a leszállított termékkészletet konszignációs készletként kezeljék a vevői felhasználásig. A német társaság közvetlenül Kínából szállítja a termékeket a magyar társaság raktárába. A számlázást a német partner olyan ütemben kívánja elvégezni, ahogyan a vevő kitárolja a terméket raktárából felhasználásra. A vám- és áfajogi szabad forgalomba hozatal Magyarországon történik megbízott vámügynökségen keresztül. Az importtal kapcsolatban két variáció lehetséges, ezekkel kapcsolatban kérem a segítségét.
1. Az első esetben felmerült, hogy a vámkezelésre a megbízást a magyar társaság adja, ún. vámszámla alapján megtörténik a szabad forgalomba bocsátás, és vámhatározat alapján a magyar vevő megfizeti az áfát, melyet majd saját bevallásában levonásba helyezhet.
- Szabad forgalomba helyezés után az áru továbbra is a német társaság tulajdonában marad, vagy azonnal el kell készítenie a végleges számlát?
- Megvalósulhat az az eset, hogy ezt a terméket konszignációs készletként kezelik a felek? Ebben az esetben a német társaság a raktárból történő kitárolások alkalmával milyen értékesítésről kell, hogy számlát adjon? Belföldi értékesítés, importértékesítés vagy Közösségen belüli értékesítés?
- Milyen dokumentációra van szükség az értékesítési számlán kívül az ügylet alátámasztására?
2. Másik lehetőségként felmerült, hogy a vámkezelésre a megbízást a német társaság adja, végleges vámkezelés valósulhat meg közvetett vámjogi képviselet keretében. Megtörténik a vámkezelés, ezek után a terméket a vevő raktárába szállítják.
- A német társaság milyen számlát kell, hogy kiállítson: belföldi értékesítés, közösségi értékesítés vagy import?
- A német társaságnak ebben az esetben be kell jelentkezni adószámért a NAV-hoz?
- Ha az ügylet közösségi értékesítésnek minősül, akkor alkalmazhatóak lennének-e a vevői készletre vonatkozó előírások?
- Milyen dokumentációra van szükség az értékesítési számlán kívül az ügylet alátámasztására?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a német társaság a terméket közvetlenül Kínából szállítja a magyar társaság raktárába, továbbá arra, hogy a kérdésben nem tesz említést arról, hogy a német fél közölte volna a kínai üzleti partnerével a kínai adószámát, a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.
1
2
3
17