Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

43 találat a megadott teljesítés időpontja tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Időszakos elszámolású ügyletek

Kérdés: Művészeti térítési díj számlázásával kapcsolatban szeretném a szakmai véleményüket kérni abban, hogy teljesítési időpontként mi szerepeljen a számlán? Intézményünk jogszabályi és saját szabályzatunk előírása alapján az első félévi díjról szeptember végéig állítja ki a számlát, melynek fizetési határideje október 15., a második félévi díjról január végéig, melynek fizetési határideje március 15. Az első félév szeptember 1-jétől január 22-ig, míg a második félév január 23-tól június 15-ig tart.
Részlet a válaszból: […]napja.Az előző bekezdéstől eltérően teljesítésa) a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi,b) az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik.A kérdéses esetben az első félév szeptember 1-jétől január 22-ig tart. Az első félévi díjról szeptember végéig állítja ki a számlát, melynek fizetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5399

2. találat: Napelemek által termelt villamosenergia-többlet

Kérdés: Központi költségvetési szerv esetében, a vagyonkezelésbe vett épületeken lévő napelemek által termelt villamosenergia-többlet visszaigénylésével kapcsolatban felmerült kérdéseink:
1. Jogosultak vagyunk visszakérni a vagyonkezelésbe vett napelemek (épületekkel együtt) által a mi nevünkön lévő podokra betermelt többlet-energiát (villamosenergia-szolgáltató által éves elszámolásban kimutatott)?
2. Ebben az esetben villamosenergia-termelésről mint termelőtevékenységről van szó?
3. Vállalkozási tevékenység felvétele szükséges az alapító okiratba?
Részlet a válaszból: […]tájékoztatja az üzemeltetőt az adott időszakban vételezett és a visszatáplált villamos energia mennyiségének különbségéről. Ha a visszatáplált villamos energia mennyisége több, mint a szolgáltatótól vételezett, a két érték közötti különbözetet kiszámlázhatja a szolgáltató felé, és kérheti annak kifizetését. A napelemes rendszerből a közcélú villamos hálózatba történő betáplálás önálló termékértékesítésnek minősül, emiatt arról a rendszer üzemeltetője köteles számlát kiállítani a vele szerződéses jogviszonyban álló szolgáltató részére. A számla kiállításának alapja lehet a napelemes kiserőmű üzemeltetőjének küldött értesítő, éves elszámoló villanyszámla, amely tartalmazza az elszámolási időszakban a közcélú villamos hálózatra betáplált villamosenergia-mennyiséget (kWh) és az elszámolóárat (Ft/kWh).Adóalany gazdálkodóknak számla ellenében történik a hálózatba betáplált többletenergia megtérítése.A számlán az alábbi adatokat kell feltüntetni:- számla sorszáma,- számla kiállításának időpontja,- fizetési határidő - a számla kiállításától számított 30. nap,- teljesítés időpontja - az áfatörvény 58. §-ában foglaltak szerint,- bankszámlaszám,- betermelés éve, pl.: 2019. évi energiabetermelés,- a szolgáltató által megadott értékesített[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5247

3. találat: Számlamódosítás

Kérdés: Egyik partnerünk a városi rendezvényen műsort adott. A számlán nem helyes teljesítési időpontot szerepeltetett, ezért a számlát megkifogásoltuk. Először a nyomtatott számlára tollal ráírta a helyes dátumot, majd miután ismét nem fogadtuk be a számlát, küldött egy újabb nyomtatott számlát, amelyen a helyes dátum és az eredeti számla száma szerepel, de nem tüntették fel rajta, hogy a számlának mely adatát módosítják. A számlát pályázati elszámoláshoz kell benyújtanunk. Befogadhatjuk-e a számlát?
Részlet a válaszból: […]módosítja;d) *e) a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van.A helyesbítő számlán nem szerepel, hogy a számla mely adattartalmát módosítják, ezért nem felel meg az Áfa-tv. 170. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti kötelező adattartalomnak. A teljesítési időpont nagyon fontos az áfában, mert az eladó oldaláról ehhez kötődik az áfabevallási és -fizetési határidő, a vevőnek pedig a teljesítés időpontjában nyílik meg a levonási joga. Ha a teljesítési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5036

4. találat: Ingatlan-adásvétel előleg-számlájának teljesítési időpontja

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt egy ingatlant. A szerződésben a következő szöveg szerepel: "Az eladó a jelen szerződés aláírásával egyidejűleg előlegszámlát állít ki az ingatlan vételárára vonatkozóan." A szerződés másik pontjában az szerepel, hogy a vevő a vételárat egy összegben fizeti meg az előlegszámla alapján. Az előleget átutaltuk január 29-én, a birtokbaadás 02. 11-én történt. A vevő az előlegszámlát a szerződéskötés napján január 25-ei teljesítéssel kiállította. Az előlegszámlát megkifogásoltuk a teljesítési időpont miatt, ezt követően az eladó sztornózta a 01. 25-ei dátumú előlegszámlát, és kiállította 02. 11-ei teljesítési időponttal, illetve a végszámlát ugyanezzel a teljesítési időponttal. Befogadhatjuk-e a javított előlegszámlát?
Részlet a válaszból: […]az előlegnek a jogosult részére történő kifizetésekor, illetve a bankszámláján történő jóváírásakor lehet kiállítani. Tehát az előlegszámlát az előlegfizetést megelőzően nem lehet kiállítani. Ebből következően nem helyes a szerződésnek az a pontja, miszerint a vevő az előleget számla ellenében fizeti. A vevő előlegfizetési kötelezettsége a szerződésen alapul, nem pedig a számlán. Az előleget a szerződésben foglalt előlegfizetési kötelezettség alapján kell utalni, nem pedig számla alapján. A jogosult kiállíthat az előleg megfizetését megelőzően előlegfizetésre történő felhívást, például pro forma számlát vagy díjbekérőt, előlegbekérőt, de ezek a dokumentumok nem minősülnek áfajogi bizonylatnak.Az előlegről szóló számlát az előleg kézhezvételének, jóváírásának napja szerinti teljesítési időponttal kell kiállítani. A kérdés szerint az előleg utalása 01. 29-én történt, ezért az előlegszámla teljesítési időpontja helyesen 01.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4967
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Utólagos számlamódosítás

Kérdés: Intézményünk munka- és tűzvédelmi feladatok ellátására szerződést kötött egy vállalkozóval, akivel negyedéves számlázásban állapodtunk meg. Most derült ki, hogy már három éve magasabb összegről állította ki a számláit számítási hiba miatt. Felmerült bennünk, hogy módosítsuk a szerződést, vagy a következő számláját a különbözettel kevesebb összegről állítsa ki? Kell-e önellenőrzési áfabevallást beadni a vállalkozónak? Intézményünknek mi a teendője ezzel kapcsolatban áfajogilag?
Részlet a válaszból: […]korábban kiállított számlák számlával egy tekintet alá eső okiraton helyesbíthetők, amelyen nem kell teljesítési időpontot feltüntetni.A módosítás eredményeképpen a korábban megállapított és bevallott adóalap, illetve fizetendő adó csökken, a különbözetet a vállalkozónak fizetendő adót csökkentő tételként kell beállítania abban az áfabevallási időszakban, amikor a módosító számlát kiállította, tehát nem kell emiatt önellenőrzési bevallást benyújtania (Áfa-tv. 153/B. és 153/A. §-ai alapján).Az adóhatóság tájékoztatása szerint több elszámolási időszakot érintő negatív irányú számlahelyesbítés esetén továbbra is elfogadott azon gyakorlat, amely szerint elegendő az utolsó időszakról kiállított számla módosítása, illetve ha a módosítás összegét az utolsó időszakban számlázott összeg nem fedezi, akkor az azt időben megelőző időszak(ok)ról kiállított számla/számlák helyesbítése.Ha intézményük a szolgáltatás áfáját nem helyezte levonásba, mert nem adóköteles tevékenység érdekében merült fel az igénybe vett szolgáltatás, akkor az áfabevallásban semmilyen teendőjük[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4939
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

6. találat: Előző évről áthúzódó számla elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni év végén és az azt követő év elején beérkező számlákat? Hogyan kell eljárnunk, amikor a számla teljesítése áthúzódik a következő évre?
Részlet a válaszból: […]tárgyévi kötelezettséggel terhelt maradvány részeként megjelenni, mivel már a következő év költségvetésében jelentkeznek.Amennyiben határozott időszakos elszámolásúak a szerződések, és a teljesítésigazolással rendelkező számla időszaka december 31-ig tart, a számlakiállítás ideje már következő évben, januárban történik, akkor a tárgyévi könyvelésben, mint költségvetési évet követően esedékes kötelezettséget könyvelik. Ilyen szerződések pl. gáz-, víz-, áram-, internet-, telefonszerződések. Időbeli elhatárolás nem szükséges. A szerződések nem képezik a kötelezettségvállalással terhelt maradvány részét, mivel azok már a tárgyévet követő év költségvetését terhelik.Ha viszont olyan számláik vannak, amelyeken a teljesítési időszak a tárgyévről áthúzódik a tárgy-évet követő évre, és a számla kiállítási dátuma következő év januári, akkor a számlát meg kell bontani. A december 31-ig tartó időszakot érintő összeget a tárgyévi könyvekbe kell felvenni. A január 1-jétől kezdődő időszakot terhelő összeg viszont csak a tárgyévet követő évi könyvekbe kerülhet be, mint költségvetési évben esedékes kötelezettség. Itt a kötelezettség nem áll fenn a fordulónapon, hisz annak teljesítése csak azt követően kezdődik meg. Természetesen ez utóbbi összeg sem lesz a tárgyévi maradvány kötelezettségvállalással terhelt része. Időbeli elhatárolás alkalmazása ebben az esetben sem lehetséges.A helyi önkormányzati költségvetési szerv költségvetési évi kiadási előirányzatai terhére abban az esetben vállalható kötelezettség, ha az abból származó valamennyi kifizetés a költségvetési évet követő év június 30-áig megtörténik. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kiadási előirányzatai terhére a költségvetési év december 31-ét követően esedékes határozott és határozatlan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4891
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Rezsiköltségek továbbszámlázása

Kérdés: Intézményünk az ingatlan-bérbeadást adómentesen számlázza. A bérlők részére a rezsiköltséget áfásan számláztuk. Időközben megtudtuk, hogy ez nem helyes, adómentesen kellett volna számlázni a bérlők részére a rezsit. Le-sztornóztuk a számlákat, és újakat állítottunk ki. Az új számlákon a számla kelte plusz 15 nap fizetési határidőt adtunk meg, és a fizetési határidővel megegyező teljesítési időpontot. Helyesen állapítottuk meg a teljesítési időpontot a javított számlákon? Kell-e ezek miatt a számlák miatt önellenőrzési áfabevallást benyújtanunk?
Részlet a válaszból: […]amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.Az előzőek alapján, ha a közüzemi díjakat a bérlő részére számlázzák, akkor a bérbeadáshoz kapcsolódó költségként a bérleti díj adómértékével, azaz jelen esetben adómentesen kell számlázni.A sztornószámlának nincs önálló teljesítési időpontja. Ha a sztornószámlán teljesítési időpontot tüntetnek fel, akkor annak az eredeti számlán szereplő teljesítési időponttal azonosnak kell lenni határozott időszakos ügylet esetében is.A sztornózott számla helyett kiállított jó számlán is az eredeti időpont szerinti teljesítési időpontot kell feltüntetni, kivéve, ha a teljesítési dátum hibás volta miatt kell a számlát javítani. A sztornó- és új számla kiállítására a kérdéses esetben amiatt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4854
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

8. találat: Ingatlanértékesítés teljesítési időpontja

Kérdés: Társaságunk egy ingatlant értékesített, amely a tulajdoni lapon mint kivett gazdasági épület, udvar szerepel. Az adásvételi szerződésben foglaltak szerint az ingatlan birtokbaadására, átruházására a vevővel történt megállapodás alapján 2019. július 1-jéig kerül sor. A birtokba bocsátásig a társaságunk, azt követően a vevő viseli az ingatlan terheit, kárveszélyt, illetve "húzza" annak hasznait. A vevő a birtokbavétellel egyidejűleg fizeti meg a vételárat. A vevő magánszemély.
Kérdéseim a fenti ügylettel kapcsolatban:
- Mit kell az ingatlanértékesítés időpontjának tekinteni?
- Befolyásolja-e a teljesítés időpontját, és így az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, hogy a szerződés megkötésére 2018. szeptember 17-én került sor?
- Az Áfa-tv. szabályai szerint az értékesítés fordított vagy egyenes adózás alá tartozik, vagy tárgyi adómentes ügyletként kell kezelni?
- Hogyan kell kezelni az ellenértéket, ha a vételár kapcsán nem határoztuk meg az adásvételi szerződésben (és egyéb megállapodásban sem), hogy az tartalmazza-e az áfát?
Részlet a válaszból: […]tulajdonosként való rendelkezésnek mint fogalmi elemnek a lényege abban ragadható meg, hogy az átvevő a külvilág felé úgy jelenik meg, mint aki az átvett termékkel rendelkezik, azonban ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy polgári jogi értelemben a rendelkezési jogosultsága teljes. A hangsúly azon van, hogy az ingatlan átengedése a (teljes) tulajdonjog bármikori (akár későbbi) átszállásának szándékával történjen meg. Az Áfa-tv. 9. §-a (1) bekezdésének megfelelő ingatlanértékesítés esetén ezért a teljesítés időpontja a birtokbaadás napja lesz. Az előzőekből következően az Áfa-tv. 9. §-ának (1) bekezdése szerinti ügylet teljesítési időpontjának megállapításakor a konkrét ügylet körülményeit kell mérlegelni.Tekintve, hogy a kérdezett eset nem tartozik sem az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja (részletfizetéses konstrukció), sem a 10. §-ának d) pontja (építési-szerelési munkával létrehozott ingatlanértékesítés) alá, a beadványban vázolt ingatlanértékesítés a 9. § (1) bekezdése szerinti tényállást valósítja meg, így a teljesítés időpontja a vevő birtokbalépésének időpontja lesz. Az ügylet tényállásszerűen ebben az időpontban teljesül, így az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése értelmében az adófizetési kötelezettség is ebben az időpontban keletkezik. Az a tény, hogy az adásvételi szerződést 2018. szeptember 17-én írták alá, nem befolyásolja az ügylet Áfa-tv. szerinti teljesítési időpontját, s így az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját sem.A kérdésben foglaltak szerint a vevő nem minősül adóalanynak, így a fordított adózás alkalmazása a vonatkozó törvényi feltétel hiányában kizárt. Fordított adózás ugyanis csak abban az esetben alkalmazható az Áfa-tv. 142. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében, ha az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany.Az ingatlanértékesítések adómentességére az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j)-k) pontjai vonatkoznak. A 86. § (1) bekezdésének j) pontja kimondja, hogy mentes az adó alól a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynekja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagyjb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel--tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.A 86. § k) pontja kimondja, hogy mentes az adó alól a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4845

9. találat: Szálláshely-szolgáltatás számlázása

Kérdés: Szállító partnerünk szállásdíjat számlázott 2016. 09. 12.-09. 25-ig. A számlán a teljesítés dátuma 2016. 11. 07., számla kelte 2016. 11. 07., fizetési határidő 2016. 11. 15. Szabályosan állította-e ki a számlát az elszámolásos ügyletnek, az Áfa-tv. 58. §-ának megfelelően? Hivatkozhat-e a partner arra, hogy annak ellenére, hogy helytelenül van a teljesítési dátum megállapítva, ugyanabban az áfabevallásban szerepel? Ezért kéri a számlája befogadását.
Részlet a válaszból: […]fizetési határidő is megelőzi az elszámolt időszak utolsó napját, ebben az esetben a számla kelte a teljesítési időpont,c) a fizetési határidő követi az elszámolt időszak utolsó napját, ebben az esetben a fizetési határ-idővel egyezik meg a teljesítési időpont.A kérdéses esetben a fizetési határidő követi az elszámolt időszak utolsó napját, tehát a fizetési határidővel kell megegyeznie a teljesítési időpontnak. A teljesítési időpont nagyon fontos dátum az áfában, mert ez határozza meg az eladó oldaláról az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, és a vevő oldaláról ekkor nyílik meg az adólevonási jog.A számlán a teljesítés időpontját, ha az nem felel meg az Áfa-tv. előírásainak, akkor módosítani[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4709

10. találat: Ingatlanértékesítés teljesítési időpontja

Kérdés: Építési telek értékesítése során önkormányzatunk részletfizetést engedélyező szerződést köt vevő partnerével. Az ingatlan már az értékesítés előtt is a vevő birtokában volt, viszont tulajdonjogot csak az utolsó részlet - tehát a teljes vételár - megfizetésével szerez.
1. részlet (a vételár fele) befizetése: szerződéskötéskor
2. részlet (a vételár negyede) befizetése: egy éven belül
3. részlet (a vételár negyede) befizetése: két éven belül
A tényállással kapcsolatban az a kérdés, hogy a számlakiállítás hogyan alakul az egyes részletek megfizetésének időpontjában, kell-e az Áfa-tv. 59. §-a alapján áfát is tartalmazó előlegszámlát kiállítani, vagy csak az utolsó részlet befizetését követően a Ptk. szerinti teljesítés időpontjában, utólag az egész vételárról egy összegben kell kiállítani a számlát, és megfizetni az általános forgalmi adót?
Részlet a válaszból: […]termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi.Azáltal, hogy a zárt végű lízingügyleteknél az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja alapján már a birtokbaadás ténye termékértékesítésnek minősül, a birtokba-adás időpontja lesz az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése szerinti teljesítési időpont. A zárt végű lízing esetén a birtokbaadáskor áll be a teljes tőkerész vonatkozásában a lízingbeadó forgalmiadó-fizetési kötelezettsége, viszont a későbbiekben a fizetendő lízingdíjakat általános forgalmi adó már nem terheli. A bizonylatolás egyetlen Áfa-tv. szerinti számla kibocsátásával történik, a további kifizetések tekintetében nem kell számlát kiállítani, azokat egyéb bizonylattal kell kísérni.Ugyanígy igaz a részletfizetési konstrukció keretében megvalósuló termékértékesítésre is, hogy a birtokbaadás időpontja lesz a teljesítési időpont, és a birtokbaadás napjával mint teljesítési időponttal a termék[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4414
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 43 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést