Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]tájékoztatja az üzemeltetőt az adott időszakban vételezett és a visszatáplált villamos energia mennyiségének különbségéről. Ha a visszatáplált villamos energia mennyisége több, mint a szolgáltatótól vételezett, a két érték közötti különbözetet kiszámlázhatja a szolgáltató felé, és kérheti annak kifizetését. A napelemes rendszerből a közcélú villamos hálózatba történő betáplálás önálló termékértékesítésnek minősül, emiatt arról a rendszer üzemeltetője köteles számlát kiállítani a vele szerződéses jogviszonyban álló szolgáltató részére. A számla kiállításának alapja lehet a napelemes kiserőmű üzemeltetőjének küldött értesítő, éves elszámoló villanyszámla, amely tartalmazza az elszámolási időszakban a közcélú villamos hálózatra betáplált villamosenergia-mennyiséget (kWh) és az elszámolóárat (Ft/kWh).Adóalany gazdálkodóknak számla ellenében történik a hálózatba betáplált többletenergia megtérítése.A számlán az alábbi adatokat kell feltüntetni:- számla sorszáma,- számla kiállításának időpontja,- fizetési határidő - a számla kiállításától számított 30. nap,- teljesítés időpontja - az áfatörvény 58. §-ában foglaltak szerint,- bankszámlaszám,- betermelés éve, pl.: 2019. évi energiabetermelés,- a szolgáltató által megadott értékesített[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]módosítja;d) *e) a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van.A helyesbítő számlán nem szerepel, hogy a számla mely adattartalmát módosítják, ezért nem felel meg az Áfa-tv. 170. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti kötelező adattartalomnak. A teljesítési időpont nagyon fontos az áfában, mert az eladó oldaláról ehhez kötődik az áfabevallási és -fizetési határidő, a vevőnek pedig a teljesítés időpontjában nyílik meg a levonási joga. Ha a teljesítési[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az előlegnek a jogosult részére történő kifizetésekor, illetve a bankszámláján történő jóváírásakor lehet kiállítani. Tehát az előlegszámlát az előlegfizetést megelőzően nem lehet kiállítani. Ebből következően nem helyes a szerződésnek az a pontja, miszerint a vevő az előleget számla ellenében fizeti. A vevő előlegfizetési kötelezettsége a szerződésen alapul, nem pedig a számlán. Az előleget a szerződésben foglalt előlegfizetési kötelezettség alapján kell utalni, nem pedig számla alapján. A jogosult kiállíthat az előleg megfizetését megelőzően előlegfizetésre történő felhívást, például pro forma számlát vagy díjbekérőt, előlegbekérőt, de ezek a dokumentumok nem minősülnek áfajogi bizonylatnak.Az előlegről szóló számlát az előleg kézhezvételének, jóváírásának napja szerinti teljesítési időponttal kell kiállítani. A kérdés szerint az előleg utalása 01. 29-én történt, ezért az előlegszámla teljesítési időpontja helyesen 01.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]korábban kiállított számlák számlával egy tekintet alá eső okiraton helyesbíthetők, amelyen nem kell teljesítési időpontot feltüntetni.A módosítás eredményeképpen a korábban megállapított és bevallott adóalap, illetve fizetendő adó csökken, a különbözetet a vállalkozónak fizetendő adót csökkentő tételként kell beállítania abban az áfabevallási időszakban, amikor a módosító számlát kiállította, tehát nem kell emiatt önellenőrzési bevallást benyújtania (Áfa-tv. 153/B. és 153/A. §-ai alapján).Az adóhatóság tájékoztatása szerint több elszámolási időszakot érintő negatív irányú számlahelyesbítés esetén továbbra is elfogadott azon gyakorlat, amely szerint elegendő az utolsó időszakról kiállított számla módosítása, illetve ha a módosítás összegét az utolsó időszakban számlázott összeg nem fedezi, akkor az azt időben megelőző időszak(ok)ról kiállított számla/számlák helyesbítése.Ha intézményük a szolgáltatás áfáját nem helyezte levonásba, mert nem adóköteles tevékenység érdekében merült fel az igénybe vett szolgáltatás, akkor az áfabevallásban semmilyen teendőjük[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tárgyévi kötelezettséggel terhelt maradvány részeként megjelenni, mivel már a következő év költségvetésében jelentkeznek.Amennyiben határozott időszakos elszámolásúak a szerződések, és a teljesítésigazolással rendelkező számla időszaka december 31-ig tart, a számlakiállítás ideje már következő évben, januárban történik, akkor a tárgyévi könyvelésben, mint költségvetési évet követően esedékes kötelezettséget könyvelik. Ilyen szerződések pl. gáz-, víz-, áram-, internet-, telefonszerződések. Időbeli elhatárolás nem szükséges. A szerződések nem képezik a kötelezettségvállalással terhelt maradvány részét, mivel azok már a tárgyévet követő év költségvetését terhelik.Ha viszont olyan számláik vannak, amelyeken a teljesítési időszak a tárgyévről áthúzódik a tárgy-évet követő évre, és a számla kiállítási dátuma következő év januári, akkor a számlát meg kell bontani. A december 31-ig tartó időszakot érintő összeget a tárgyévi könyvekbe kell felvenni. A január 1-jétől kezdődő időszakot terhelő összeg viszont csak a tárgyévet követő évi könyvekbe kerülhet be, mint költségvetési évben esedékes kötelezettség. Itt a kötelezettség nem áll fenn a fordulónapon, hisz annak teljesítése csak azt követően kezdődik meg. Természetesen ez utóbbi összeg sem lesz a tárgyévi maradvány kötelezettségvállalással terhelt része. Időbeli elhatárolás alkalmazása ebben az esetben sem lehetséges.A helyi önkormányzati költségvetési szerv költségvetési évi kiadási előirányzatai terhére abban az esetben vállalható kötelezettség, ha az abból származó valamennyi kifizetés a költségvetési évet követő év június 30-áig megtörténik. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kiadási előirányzatai terhére a költségvetési év december 31-ét követően esedékes határozott és határozatlan[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.Az előzőek alapján, ha a közüzemi díjakat a bérlő részére számlázzák, akkor a bérbeadáshoz kapcsolódó költségként a bérleti díj adómértékével, azaz jelen esetben adómentesen kell számlázni.A sztornószámlának nincs önálló teljesítési időpontja. Ha a sztornószámlán teljesítési időpontot tüntetnek fel, akkor annak az eredeti számlán szereplő teljesítési időponttal azonosnak kell lenni határozott időszakos ügylet esetében is.A sztornózott számla helyett kiállított jó számlán is az eredeti időpont szerinti teljesítési időpontot kell feltüntetni, kivéve, ha a teljesítési dátum hibás volta miatt kell a számlát javítani. A sztornó- és új számla kiállítására a kérdéses esetben amiatt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tulajdonosként való rendelkezésnek mint fogalmi elemnek a lényege abban ragadható meg, hogy az átvevő a külvilág felé úgy jelenik meg, mint aki az átvett termékkel rendelkezik, azonban ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy polgári jogi értelemben a rendelkezési jogosultsága teljes. A hangsúly azon van, hogy az ingatlan átengedése a (teljes) tulajdonjog bármikori (akár későbbi) átszállásának szándékával történjen meg. Az Áfa-tv. 9. §-a (1) bekezdésének megfelelő ingatlanértékesítés esetén ezért a teljesítés időpontja a birtokbaadás napja lesz. Az előzőekből következően az Áfa-tv. 9. §-ának (1) bekezdése szerinti ügylet teljesítési időpontjának megállapításakor a konkrét ügylet körülményeit kell mérlegelni.Tekintve, hogy a kérdezett eset nem tartozik sem az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja (részletfizetéses konstrukció), sem a 10. §-ának d) pontja (építési-szerelési munkával létrehozott ingatlanértékesítés) alá, a beadványban vázolt ingatlanértékesítés a 9. § (1) bekezdése szerinti tényállást valósítja meg, így a teljesítés időpontja a vevő birtokbalépésének időpontja lesz. Az ügylet tényállásszerűen ebben az időpontban teljesül, így az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése értelmében az adófizetési kötelezettség is ebben az időpontban keletkezik. Az a tény, hogy az adásvételi szerződést 2018. szeptember 17-én írták alá, nem befolyásolja az ügylet Áfa-tv. szerinti teljesítési időpontját, s így az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját sem.A kérdésben foglaltak szerint a vevő nem minősül adóalanynak, így a fordított adózás alkalmazása a vonatkozó törvényi feltétel hiányában kizárt. Fordított adózás ugyanis csak abban az esetben alkalmazható az Áfa-tv. 142. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében, ha az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany.Az ingatlanértékesítések adómentességére az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j)-k) pontjai vonatkoznak. A 86. § (1) bekezdésének j) pontja kimondja, hogy mentes az adó alól a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynekja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagyjb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel--tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.A 86. § k) pontja kimondja, hogy mentes az adó alól a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]fizetési határidő is megelőzi az elszámolt időszak utolsó napját, ebben az esetben a számla kelte a teljesítési időpont,c) a fizetési határidő követi az elszámolt időszak utolsó napját, ebben az esetben a fizetési határ-idővel egyezik meg a teljesítési időpont.A kérdéses esetben a fizetési határidő követi az elszámolt időszak utolsó napját, tehát a fizetési határidővel kell megegyeznie a teljesítési időpontnak. A teljesítési időpont nagyon fontos dátum az áfában, mert ez határozza meg az eladó oldaláról az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, és a vevő oldaláról ekkor nyílik meg az adólevonási jog.A számlán a teljesítés időpontját, ha az nem felel meg az Áfa-tv. előírásainak, akkor módosítani[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi.Azáltal, hogy a zárt végű lízingügyleteknél az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja alapján már a birtokbaadás ténye termékértékesítésnek minősül, a birtokba-adás időpontja lesz az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése szerinti teljesítési időpont. A zárt végű lízing esetén a birtokbaadáskor áll be a teljes tőkerész vonatkozásában a lízingbeadó forgalmiadó-fizetési kötelezettsége, viszont a későbbiekben a fizetendő lízingdíjakat általános forgalmi adó már nem terheli. A bizonylatolás egyetlen Áfa-tv. szerinti számla kibocsátásával történik, a további kifizetések tekintetében nem kell számlát kiállítani, azokat egyéb bizonylattal kell kísérni.Ugyanígy igaz a részletfizetési konstrukció keretében megvalósuló termékértékesítésre is, hogy a birtokbaadás időpontja lesz a teljesítési időpont, és a birtokbaadás napjával mint teljesítési időponttal a termék[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]értelmében, abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot, az (1) bekezdéstől és az 58/A. §-tól függetlenül - időarányos részteljesítésként - teljesítés történik a tizenkettedik hónap utolsó napján is.Álláspontjuk szerint, mivel az Áfa-tv. hivatkozott rendelkezése nem mondja ki egyértelműen, hogy a 12 hónapnak egybefüggőnek és folyamatosnak kell lennie, ezért e rendelkezést azokban az esetekben is lehet alkalmazni, amikor nem beszélhetünk egybefüggő és folyamatos 12 hónapos időszakról. Ennek megfelelően a beadványban írtak szerint, tekintve hogy a 2013. november 1. és 2014. február 28. közötti időtartamra a felek már elszámoltak, a közel hároméves elszámolási időszakra vonatkozóan az első részteljesítési időpont, azaz a tizenkettedik hónap utolsó napja 2014. április 30., vagyis a 4 hónap szerződéssel lefedett időszak egyfajta halasztást eredményez. A 12 hónap így a 2013. január 1. és a 2013. október 31. közötti 10 hónapból és a 2014. március 1. és a 2014. április 30. közötti 2 hónapból tevődik össze.Megítélésünk szerint a fenti álláspont nem felel meg az Áfa-tv. 58. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak, mivel "az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik" fordulat alatt olyan időszakot kell érteni, amelynek tartama zárt, egybefüggő, amelynek tartama nem szakad meg. Ebből következően a 2013. január 1. és a 2013. október 31. között teljesített folyamatos szolgáltatás teljesítési időpontját az Áfa-tv. 2015. december 31-ig hatályos 58. §-ának (1) bekezdése alapján kell megállapítani, tehát a teljesítési időpont a fizetési határidő, és nem a tizenkettedik hónap utolsó napja, mert ez esetben nem beszélhetünk egybefüggő 12 hónapos időszakról.A 2014. március 1. és 2015. november 30. közötti 21 hónapos időszak a rendelkezésre álló adatok szerint magában foglal egy megszakítás nélküli 12 hónapos időszakot. Ebben az esetben alkalmazni kell az Áfa-tv. 58. §-a (3) bekezdésének b) pontját, azaz[…] részlet vége a válaszból.