Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott termékbeszerzés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Vevői készletre vonatkozó szabályok, állandó telephely keletkezése

Kérdés: Az Áfa-tv. vevői készletre vonatkozó, 2020. január 1-jétől hatályos szabályainak értelmezése kapcsán szeretnék segítséget kérni. Az általános forgalmi adó szempontjából állandó telephelyet keletkeztet-e az Európai Unió más tagállamában letelepedett ("külföldi") eladó számára az általa Magyarország területén bérelt vagy tulajdonában álló raktár, és ekként kizárja-e a vevőikészlet-egyszerűsítés alkalmazhatóságát az alábbi esetekben?
1. Az eladó kizárólag logisztikai szolgáltatást vesz igénybe Magyarországon.
2. Az áruk az eladó tulajdonában álló (vagy az általa bérelt) belföldi raktárba kerülnek betárolásra, logisztikai szolgáltató igénybevétele mellett.
3. Az eladó az árut a tulajdonában lévő vagy általa bérelt belföldi raktárban raktározza, amelyet a saját erőforrásainak bevonásával üzemeltet.
4. Az eladó a tulajdonában lévő árut a tulajdonában lévő vagy általa bérelt belföldi raktárban raktározza, amelyet bérelt eszközökkel üzemeltet.
5. Az eladó az árut a tulajdonában lévő vagy általa bérelt belföldi raktárban raktározza, amelyet a saját erőforrásainak bevonásával, a raktár helyének tagállamától eltérő tagállamból üzemeltet.
Részlet a válaszból: […]ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa ettől eltérően rendelkezik.Az állandó telephely fogalmának értelmezésekor figyelemmel kell lenni a Közösség tagállamaiban közvetlenül hatályos és alkalmazandó, a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló tanácsi végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Vhr.) vonatkozó szabályaira is (11. cikk).Az Áfa-tv. és a Vhr. említett szabályai értelmében az állandó telephely keletkezésének feltétele a- gazdasági tevékenység folytatására szolgáló, földrajzilag körülhatárolt hely;- a gazdasági tevékenység tartós folytatása (6 hónapnál rövidebb időtartam esetén a gazdasági tevékenység nem keletkeztet állandó telephelyet, 12 hónapot meghaladó időtartam esetén a tartósság fennáll, 6-12 hónap közötti időtartam esetén az eset összes körülményére tekintettel állapítható meg a tartósságra vonatkozó feltétel teljesülése), továbbá az, hogy- a gazdasági tevékenység önálló folytatásához az adóalany (a kérdés szerinti esetben az eladó) a személyi és tárgyi feltételek tekintetében kellően állandó jelleggel és megfelelő szervezettel rendelkezzen.A tárgyi feltételre vonatkozó előírás teljesüléséhez szükséges, hogy a gazdasági tevékenység önálló folytatásához (szolgáltatás igénybevételéhez) megfelelő eszköz az adóalany rendelkezésére álljon. Nem kell azonban, hogy a tevékenység végzéséhez szükséges eszköz az adott vállalkozás tulajdonában legyen, elég, ha azokkal a saját erőforrásokhoz hasonló módon rendelkezhet (például ilyen eset lehet az, amikor az adóalany csak bérli a gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket, ingatlant), ha azokkal a saját erőforrásokhoz hasonló módon rendelkezhet.Az állandó telephelyként történő minősítéshez szükséges személyi feltétel abban az esetben teljesül, ha az adott vállalkozás rendelkezik a gazdasági tevékenység önálló folytatásához (szolgáltatás igénybevételéhez) szükséges munkaerővel. Megállapítható az állandó telephely keletkezése abban az esetben is, ha a tevékenység végzéséhez szükséges munkaerőt nem az adóalany saját munkavállalói adják, hanem alvállalkozóval, megbízott személlyel vagy kölcsönzött munkaerő igénybevételével végez gazdasági tevékenységet az adóalany, feltéve, hogy felettük megfelelő utasítási joggal rendelkezik.Az első pontban vázolt eset szerint az eladónak nincs saját eszköze, személyzete, illetve raktára belföldön, nem rendelkezik saját ingatlannal, kizárólag egy logisztikai szolgáltatást vesz igénybe Magyar-országon. Ebből következően - meglátásunk szerint - nem teljesül az állandó telephelyre vonatkozó azon feltétel, mely szerint az adóalanynak a személyi és tárgyi feltételek tekintetében kellően állandó jelleggel és megfelelő szervezettel kell rendelkeznie a gazdasági tevékenység önálló folytatásához, illetve a szolgáltatások igénybevételéhez. Mindezek alapján álláspontunk szerint az eladónak nem keletkezik állandó telephelye Magyarországon, s így a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés alkalmazható.A második pont szerinti esetben az eladó - akár huzamosabb ideig is - rendelkezne egy földrajzilag körülhatárolható, a gazdasági tevékenysége céljából fenntartott raktárhelyiséggel, az egyéb személyi és tárgyi feltételek hiányában azonban a logisztikai szolgáltató tevékenysége - aki saját vagy általa bérelt eszközökkel, munkavállalókkal teljesítené a szerződéses kötelezettségét - nem lenne betudható az eladónak. Erre tekintettel - álláspontunk szerint - a második pontban vázolt eset nem keletkeztet állandó telephelyet az eladó részére, s ebből következően a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés alkalmazható.Tekintettel arra, hogy az eladó a 3. pontban vázolt eset szerint saját vagy bérelt raktárépülettel rendelkezik Magyarország területén, amelyet a rendelkezésére álló erőforrásokkal (saját eszközök pl.: számítógép, irodaszerek, rakodógépek és munkavállalók) maga üzemeltet, az állandó telephelyre vonatkozó kritériumok közül - álláspontunk szerint - teljesülnek (i) a földrajzilag körülhatárolt helyen történő gazdasági tevékenység folytatására, valamint (ii) a gazdasági tevékenység önálló folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állására vonatkozó feltételek.Figyelemmel arra az információra, mely szerint az eladó "vélhetően huzamos ideig végezne gazdasági tevékenységet" Magyarországon, az állandó telephely keletkezése nem állapítható meg kétséget kizáróan, mivel a "vélhetően huzamos idő" mint időtartam-megjelölés alapján a pontos időtartam nem határozható meg. Amennyiben a "vélhetően huzamos idő"[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5351

2. találat: Közösségen belüli termékbeszerzés

Kérdés: Önkormányzatunk online, londoni kiadótól, adóalanytól (van magyarországi központi irodája) könyvet szeretne vásárolni. Áfa tekintetében adóalanyok vagyunk, de nincs közösségi adószámunk. A könyvről az eladó áfa felszámítása nélkül állítja majd ki a számláját, feltüntetve rajta, hogy közösségen belüli szállítás. A könyv beszerzése közösségen belüli beszerzésnek minősül, közösségi adószámot kell igényelnünk hozzá és Magyarországon kell az adót megfizetni?
Részlet a válaszból: […]közösségi adószám, amely HU és az adószámuk első 8 számjegye. A közösségi adószámot meg kell adni az eladónak. Abban az esetben jogosult áfa nélkül számlázni a közösségi eladó, ha a számlán szerepelteti a magyar vevő közösségi adószámát. A vevőnek a magyar adóhatóság felé kell közösségi termékbeszerzés címén bevallani és megfizetni az áfát a magyar adómértékek szerint. Ha online letölthető elektronikus formában vásárolják a könyvet, amelynek nincs papíralapú megjelenése, akkor az adómérték 27%; ha nyomtatott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5325

3. találat: Adómentes belföldi termékbeszerzések

Kérdés: Az adómentes tevékenységről szóló és az alanyi adómentes cégektől beszerzett termékek és szolgáltatások adóalapját az áfabevallás 63. sorában szoktuk szerepeltetni. A belső ellenőrünk szerint nem kellene ebben a sorban adatot szerepeltetni. Kérdésünk, hogy kell-e javítani, és ha igen, hogyan az eddigi bevallásokat?
Részlet a válaszból: […]így adómentesen beszerzett) befektetési célú arany adó nélkül számított ellenértékét. A tevékenység közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes (tárgyi adómentes) beszerzések adóalapját sem ebben a sorban, sem a bevallásban máshol nem kell szerepeltetni.A belföldi adóalanyoktól vásárolt, tárgyánál fogva adómentes, az Áfa-tv. 85. és 86. §-ában felsorolt szolgáltatások és az alanyi adómentesektől beszerzett termékek és szolgáltatások adóalapját nem kell az áfabevallásban szerepeltetni.Az önellenőrzésre vonatkozó és a kapcsolódó jogszabályhelyek: az Art. 54. §-ának (1) bekezdése szerint az önadózás, az adóbeszedés útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adó alapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5030
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

4. találat: Láncügylet áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Társaságunk belföldi vevőnek értékesít terméket, azonban a termék nem kerül belföldi vevőhöz. A belföldi vevőnk a terméküket exportként továbbértékesíti úgy, hogy a termék rendeltetési helye harmadik ország, közben Magyarországon vámoltatja. A fuvarköltséget a belföldi vevő viseli, ő szervezi a fuvart. Társaságunk áfás számlát állít ki a belföldi vevőnek. Helyesen járunk el, illetve kell-e áfát fizetnünk az ügylet után?
Részlet a válaszból: […]értékesítőként adott megrendelést.A 27. § (3) bekezdése kimondja, hogy "az (1) bekezdésben meghatározott termékértékesítések közül azokra, amelyeka) megelőzik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van;b) követik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van".Az Áfa-tv. 27. §-ának idézett rendelkezései értelmében láncügyletek esetén, vagyis amikor a terméket többször értékesítik oly módon, hogy az áru az első értékesítőtől közvetlenül a láncban utolsóként szereplő, végső vevő felé kerül leszállításra, az Áfa-tv. 26. §-ának szabályát, mely szerint a fuvarozással párosuló termékértékesítés teljesítési helye a fuvarozás megkezdésének a helye, pusztán egy értékesítésre vonatkozóan lehet alkalmazni, mégpedig a fuvarozással érintett ügylet eladója által teljesített értékesítésre.A levelében megadott információk szerint a fuvart a közbenső értékesítő, azaz a belföldi vevő mint beszerző szervezi, ő viseli a fuvarköltséget. Ebből következően a fuvarozással érintett ügyletnek - amelyre a 26. §-t alkalmazni kell - a társaságuk és a belföldi vevő közötti ügylet minősül. Amennyiben a fuvar Magyarországról indul, társaságuk értékesítésének teljesítési helye Magyarország. A belföldi vevő értékesítésének teljesítési helyét - mivel az követi társaságuk értékesítését, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. §-t kell alkalmazni - a 27. § (3) bekezdésének b) pontja alapján kell meghatározni. E szabály alapján a belföldi vevő értékesítésének teljesítési helye a fuvarozás befejezésének állama, azaz a harmadik állam.Az első, belföldi teljesítési helyű termékértékesítés kapcsán felmerülhet az Áfa-tv. 98. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabály alkalmazhatósága. A 98. § (1) bekezdése kimondja, hogy mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése a Közösség területén kívülre, feltéve, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozásáta) az értékesítő maga vagy - javára - más végzi;b) a (3) és (4) bekezdésben, illetőleg a 99. és 100. §-ban meghatározott további feltételek szerint a beszerző maga vagy - javára - más végzi.A 98. § (3) bekezdése szerint az (1) bekezdés b) pontja - a 99. és 100. §-ban meghatározott eltéréssel - abban az esetben alkalmazható, ha ezzel összefüggésben a beszerző nem telepedett le belföldön, letelepedés hiányában pedig, ha lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön.Amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5007
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

5. találat: Termékbeszerzés és szolgáltatásnyújtás áfájának elszámolása

Kérdés: Termékbeszerzéshez, illetve szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó le nem vonható áfát hová kell könyvelni, a beszerzési ár részeként az adott termékbeszerzésre, illetve szolgáltatásra, vagy az 56-osok közé, áfára? Hogyan kell ezt kezelni a kötelezettségvállalások nyilvántartásában? Meg kell bontani a kötelezettségvállalást nettó értékre és áfára, vagy csak a bruttó értékkel számolok egy adott, le nem vonható áfás termékbeszerzést, illetve szolgáltatás-igénybevételt?
Részlet a válaszból: […]megfelelően a beszerzés nettó (áfa nélküli) összegét kell az 54-56. főkönyvi számlákra könyvelni, és az adott számlákon szereplő áfa teljes összegét kell az 561. számla megfelelő al- és részletező számláira elszámolni.Ez a kiadások könyvelésének a menete. Abban az esetben, ha a költségvetési szerv a beszerzett készleteket raktározza, akkor az analitikus nyilvántartás vezetésénél saját hatáskörben kell döntenie, hogy az analitikában a beszerzés bekerülési értékében hogyan veszi figyelembe az áfát. (Külön vezeti, vagy már az adott eszközcsoport analitikus "kartonján" egyedileg felvezeti.)Olyan megoldás is elképzelhető, hogy az adott negyedév végén a raktáron lévő mennyiségre egy összegben kerül rávezetésre az áfa összege. Itt figyelni kell, hogy egy-egy eszközcsoportba csak olyan eszközféleségek kerülhetnek besorolásra, ahol az áfakulcs is azonos.A felhalmozási kiadásoknál a számlában szereplő áfát szintén külön kell választani a felhalmozási (beruházás, felújítás) kiadástól, és külön főkönyvi számlán kell (18. Felújítások, beruházások általános forgalmi adója) rögzíteni.A felhalmozási kiadások áfáját a bekerülési értékbe az Szt. szabályai szerint kell megállapítani, és egyedileg kell mind a főkönyvben, mind az analitikában rögzíteni.A kötelezettségvállalásokat a költségvetési szerveknek a 0. Nyilvántartási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3498
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Fotovillamossági panelek beszerzése más tagállamból

Kérdés: Felsőoktatási intézmény vagyunk. Egyik karunk 2003-ban egy német kutatóintézettel közösen elnyert egy EU5-ös pályázatot foto-villamossági panelek vásárlására. A pályáztató feltételként szabta meg, hogy egy német cégtől ő fogja megvásárolni a paneleket. Így hozzánk pénz nem érkezett, csak egy, a nevünkre kiállított számla, 2003. 12. 27-ei teljesítési dátummal, 0% áfatartalommal. A termékek - alkatrészként - 2004. augusztus 17-én érkeztek meg Magyarországra intézményünkhöz. A pályázat további feltételként írta elő, hogy a termék használatba állítása előtt egy meghatározott svájci cég a panelek bevizsgálását végezze el. Folyó év január 14-én sajnos a külkereskedelmi tevékenységet bonyolító cég hibás eljáráskódot tüntetett fel az okmányon, és így ideiglenes kivitel helyett a terméket végleges (kóddal) jelleggel léptette ki az országból. A vámhivatali intézkedést sem mi intéztük. Mivel a német társpartner vállalta az áfa rendezését, így mi azt az áfabevallásunkban nem szerepeltettük. Az INTRASTAT jelentésünkben is ennek megfelelően jelentettük. A vámhivatalt kértük a vámáru-nyilatkozat módosítására. Helyesen jártunk-e el? Kellett volna-e ezek után áfát fizetnünk? Kellett volna-e szerepeltetnünk az áfabevallásunkban, ha igen, melyik évben és melyik hónapban?
Részlet a válaszból: […]Közösségen belülről történő termékbeszerzésről sem beszélhetünk. Másik lehetőség szerint amennyiben a pályáztató saját nevében, de a felsőoktatási intézmény javára rendelte meg a paneleket, a felsőoktatási intézményt megillető pénzt azonban nem "sétáltatta meg" Magyarországra, hanem közvetlenül az intézmény nevében - teljesítési segédként - fizették meg, akkor azt lehet mondani, hogy az ügylet mégis ellenértékes, így a panelek behozatala belföldre Közösségen belülről történő termékbeszerzésnek minősül. A pályázat részleteit nem ismerjük, nem világos, hogy a kibocsátott számla "ellenértékes termékértékesítésről" vagy ellenérték nélküli termékértékesítésről szól (a leveléből ugyanis csak az derül ki, hogy a számla 0%-os áfatartalommal érkezett). Amennyiben a termékértékesítés ellenértékes termékértékesítésnek minősül, tovább kell vizsgálni, hogy megvalósult-e a Közösségen belülről történő termékbeszerzés. Az Áfa-tv. 7/A § (2) bekezdése értelmében nem minősül Közösségen belülről történő termékbeszerzésnek a terméknek egy másik tagállamból történő beszerzése, ha a terméket különleges adóalanyi kör (kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállást választott adóalany, aki (amely) a terméket ezen tevékenységéhez szerezte be, vagy nem adóalany jogi személy, vagy alanyi adómentességet választott adóalany) szerzi be, és a Közösség más tagállamaiból beszerzett termékek általános forgalmi adó nélküli összesített értéke a tárgyévet megelőző évben a 10 000 eurót (küszöbérték) nem haladta, illetve a tárgyévben nem haladja meg. A különleges adóalanyi kör 10 000 euró alatti értékű beszerzés esetén is választhat adózást, a választását köteles az adóhatósághoz bejelenteni. Úgyszintén nem valósul meg a Közösségen belülről történő termékbeszerzés, ha a terméket értékesítő alanyi adómentességet választott. Lehet hogy a 0%-os adómérték az alanyi adómentességre utal, de a leveléből közölt adatok alapján erre nem lehet egyértelműen következtetni. Az előbb említett szabályokból a fotovillamossági panelek beszerzése Közösségen belülről történő termékbeszerzésnek (vagy nem annak) minősül, attól függően, hogy 1. megvalósult-e ellenérték-termékértékesítés, 2. a felsőoktatási intézmény különleges adózói körbe tartozik-e vagy sem, 3. amennyiben a különleges adózói körbe tartozik, akkor a 10 000 eurós beszerzési összeghatárt meghaladta-e vagy sem, illetve 4. ha nem haladta meg, akkor választott-e adókötelezettséget (vélhetően nem választott), 5. a terméket értékesítő külföldi szállító választott-e alanyi adómentességet a saját tagállamában. Ez az öt tényező azonban nem derül ki az ön leveléből. Amennyiben a felsőoktatási intézmény beszerzése nem minősül Közösségen belülről történő termékbeszerzésnek, akkor belföldön nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Amennyiben a felsőoktatási intézmény beszerzése Közösségen belülről történő termékbeszerzésnek minősül, akkor e beszerzést belföldön áfa terheli. Önmagában abból a tényből, hogy a pályáztató áfát nem tartalmazó számlát bocsátott ki 2003-ban, erre a tényre nem lehet következtetni. A levelében hivatkozik arra, hogy a német partner átvállalta az áfát. Fontos, hogy az adózás egy közjogi jellegű jogviszony, a szerződéses szabadság az adózásra nem terjed ki, így két adóalany nem állapodhat meg abban, hogy az egyik adóalany megfizeti az adót egy másik adóalany helyett, azaz az ilyen megállapodás az adóhatóság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1204
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Közösségen belüli termékértékesítés és termékbeszerzés áfája

Kérdés: Kérem útbaigazításukat a közösségi termékértékesítések, illetve termékbeszerzések áfa-kötelezettségével kapcsolatban!
Részlet a válaszból: […]megállapított teljesítés időpontja, tehát amikor a teljesítő fél a szerződésben foglalt kötelezettségeknek eleget tesz). Következő lépésként össze kell vetni a teljesítés időpontját a számla keltével és a megérkezésével. Az Áfa-tv. 20/A § (1) bekezdése értelmében az adófizetési kötelezettség Közösségen belülről történő termékbeszerzés esetén a beszerzést igazoló számla, egyszerűsített számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat kibocsátásának napján, de legkésőbb a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hónap 15. napján keletkezik. A törvényben meghatározott "teljesítést követő hónap 15. napja" egyfajta végső határidő: ha a számla a teljesítést követő hónap 15. napjáig nem érkezik meg, vagy azt csak ezen időpont után állítják ki (azaz a kibocsátás napja az ezt követő időszakra esik), akkor az adófizetési kötelezettség a teljesítést követő hónap 15. napján keletkezik (erre vonatkozik a "legkésőbb" kifejezés). Ha azonban a számlát még korábban kibocsátják, és az még a "határidő" előtt érkezik, akkor Közösségen belülről történő termékbeszerzésnél az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja a számlakibocsátás napja. A Közösségen belülről történő termékbeszerzés címén megfizetett áfát azonban a beszerző levonhatja, ha a törvényben meghatározott egyéb feltételek fennállnak. 2005. május 10-étől azonban az adólevonási jog keletkezésének időpontja nem automatikusan esik egybe az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával. Az adólevonási jog gyakorlásának ugyanis tárgyi feltételei vannak: az Áfa-tv. 35. § (1) bekezdése értelmében az adólevonási jog - ha az Art. másként nem rendelkezik - kizárólag az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolható. 2005. május 10-étől Közösségen belülről történő termékbeszerzés esetén ilyen dokumentumnak minősül az adóalany nevére szóló, az Európai közösség tagállamai forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 77/388/EGK (hatodik) irányelv 22. cikk (3) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő bizonylat. A hatodik áfairányelv 22. cikk (3) bekezdése tartalmazza a számlára vonatkozó alapvető közösségi szabályokat. A tagállamok ezenkívül egyéb szabályokat is előírhatnak, ezen előírások azonban az adólevonási jogot nem érintik. Ha a más tagállambeli szállítótól kapott számla megfelel ezen minimumszabályoknak (függetlenül attól, hogy más tagállam netán kiegészítő feltételeket is alkot), akkor ezen bizonylat alkalmas a Közösségen belülről történő termékbeszerzés címén keletkezett áfa levonására (az adólevonási jog tárgyi feltétele). Az előbb említett szabály azt is jelenti, hogy amennyiben a szállító olyan bizonylatot küld, amely nem felel meg a közösségi jogban foglalt minimális feltételeknek, illetve ha egyáltalán nem küld semmiféle bizonylatot, akkor Közösségen belülről történő termékbeszerzés címén keletkezett fizetendő adót nem lehet levonni. Amennyiben a más tagállambeli szállító később küld egy megfelelő bizonylatot, akkor az adó - elévülési időn belül bármikor - csak a bizonylat kézhezvétele után vonható le. Ebben az esetben önellenőrzésnek nincs helye. Amennyiben az adóalany államháztartási támogatások folyósítása miatt vagy tárgyi adómentes tevékenység folytatása miatt arányosítani köteles, Közösségen belülről történő termékbeszerzés címen keletkezett fizetendő adót is csak arányosítással vonhatja le. Így pl. amennyiben az adóalany levonási hányada 0,5, akkor a Közösségen belülről történő termékbeszerzés címén megfizetett adó felét vonhatja le. Hasonlóképpen amennyiben az adóalany a beszerzett terméket csak részben használja fel (hasznosítja) az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenység[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1203

8. találat: A közösségen belülről beszerzett beruházásnak minősülő termékek áfájának elszámolása

Kérdés: Hogyan kell lekönyvelni a költségvetési szervnél a közösségen belüli beszerzések után fizetendő áfát, valamint a közösségen belüli beszerzés után megfizetett adónál arányosítással vagy tételesen levonásba helyezhető áfa összegét? Hogyan lehet lekönyvelni a közösségen belülről beszerzett beruházásnak minősülő termékek önadózással felszámított áfáját, ha nem levonható, tehát az Szt. szerint aktiválni kellene? A problémát az okozza, hogy a szállító számlája nem tartalmazza az áfát. Kérjük számokkal (kontírozással) leírni az áfa könyvelését a fenti esetekben.
Részlet a válaszból: […]gyakorlati alkalmazásban azt jelenti, hogy az adó havi bevallására kötelezettnek havonta célszerű könyvelnie, a negyedévenkénti és éves bevallást készítőknek negyedévenként kell könyvelniük a közösségi beszerzésekkel kapcsolatos egyéb gazdasági - nem pénzforgalmi - gazdasági műveleteket. Példa a könyvviteli elszámolásra: 1) Adóalapot képező tevékenységhez közösségen belülről tárgyi eszköz beszerzése 4 000 000 Ft. Kapcsolódó előzetesen felszámított adó 1000000 Ft. a) T 1313 - K 341 = 4 000 000 Ft (könyvelés pénzforgalmi 3521 bizonylat alapján) b) T 1311 - K 412 = 4 000 000 Ft (aktiválás könyvelése) 2) Adómentes tevékenységhez közösségen belüli tárgyieszköz-beszerzés 800 000 Ft. Kapcsolódó előzetesen felszámított adó 200 000 Ft. a) T 1313 - K 341 = 800 000 Ft (könyvelés pénzforgalmi 3521bizonylat alapján) b) T 1311 - K 412 = 1 000 000 Ft (aktiválás könyvelése) 3) Adóalapot képező tevékenységhez közösségen belülről kis értékű tárgyi eszköz beszerzése 400000 Ft. Kapcsolódó előzetesen felszámított adó 100 000 Ft. T 5472 - K 341 = 400 000 Ft (könyvelés pénzforgalmi 3521 bizonylat alapján) 4) Hazai adóalapot képező tevékenység értékesítése. Számla szerinti érték 12 000 000 Ft + 12,5% áfa (1 500 000 Ft). T 341 - K 9122 = 12 000 000 Ft (könyvelés pénzforgalmi 3521bizonylat alapján) T 341 - K 9192 = 1 500 000 (könyvelés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. szeptember 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1174

9. találat: Üres CD-k, flopik nyilvántartása

Kérdés: Az üres CD-ket, illetve flopikat melyik 54-es főkönyvi számlára kell könyvelni? A beszámoló 59-es űrlapján a szállítókat meg kell-e bontani többek között termékvásárlással, illetve szolgáltatással kapcsolatosan? Mi a termék, az, amit az 54-es számlákra könyvelünk, vagy az, aminek vámtarifaszáma van (pl. ásványvíz, ami termék, de reprezentációra könyveljük)?
Részlet a válaszból: […]főkönyvi számlára kell elszámolni. A költségvetési beszámoló 59-es űrlapján a szállítói kötelezettségek megbontásánál nem a főkönyvi számlaszámok szerint, hanem a szállítószámlák tartalma szerint kell eljárni. Ennek megfelelően a termékbeszerzések közé kell tenni az 56.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. április 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 274
Kapcsolódó tárgyszavak: