96 talált cikk a termékbeszerzés kifejezésre

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett társaság vevői megrendelésére csomagolóanyagokat állít elő, amihez kapcsolódóan olyan speciális szerszámokat, kliséket, valamint mintákat (együttesen: eszközöket) értékesít az adott megrendelésekkel érintett vevői vagy ezek anyavállalatai részére, amelyek a csomagolóanyagok előállításához szükségesek. Az értékesítésre kerülő eszközök fizikailag nem kerülnek átadásra a vevőknek, azok minden esetben Magyarországon maradnak a társaság telephelyén. Az eszközök értékesítésének célja, hogy a vevők számára biztosított legyen, az adott csomagolóanyagok kizárólag adott vevőnek kerülhessenek gyártásra és értékesítésre. A társaság bizonyos esetekben a csomagolóanyagok vevői részére grafikai feldolgozásra irányuló szolgáltatást (artworkszolgáltatás) is nyújt a vevők külön megküldött megrendelése alapján. A társaság az eszközök értékesítésétől elkülönítve számlázza a szolgáltatásokat ezekben az esetekben (alapesetben egyébként a klisék árának a része ez a költség).
Az eszközök értékesítésére, illetve az artworkszolgáltatások nyújtására az alábbiak szerint kerül sor.
1. Az eszközök értékesítése a csomagolóanyagok vevőjének
A csomagolóanyagok vevői Finnországban, illetve Dániában letelepedett társaságok (vevők). A csomagolóanyagok az értékesítésekkel összefüggésben a vevők telephelyére, Dániába vagy Finnországba kerülnek leszállításra, ennek megfelelően a számlákat a vevők dán/finn közösségi adószámára állítja ki a társaság az adómentes Közösségen belüli értékesítésekről. A társaság a vevők által megrendelt termékek előállításához szükséges eszközöket a megrendelt terméktől elkülönülten értékesíti, a termékek elkészültét és leszállítását követően. Az eszközök értékesítéséről tehát a legyártott termékek értékesítését (illetve számlázását) követően bocsát ki számlát a társaság a vevőknek. A termékek és az eszközök értékesítése között legfeljebb néhány hónap telik el. Az eszközöket a társaság telephelyén, kizárólag a vevőknek értékesítendő termékek gyártásához használhatja, azok nem hagyják el Magyarország területét az értékesítést követően. Az eszközök nyilvántartása elkülönülten, egyedi azonosítószámok alatt történik, azonban ezek készletre vételére nem kerül sor, a társaság könyveiben az eszközöket közvetlen költségként számolják el. A gyártás befejeztével az eszközök a vevők kérésére Magyarországon kidobásra kerülnek a társaság által.
2. Az eszközök értékesítése a csomagolóanyagok vevőjétől eltérő vevőnek
A csomagolóanyagok vevői Dániában letelepedett társaságok. A csomagolóanyagok rendeltetési helye Dánia, azok értékesítése kapcsán a vevők dán közösségi adószámára kerülnek a számlák kiállításra az adómentes Közösségen belüli értékesítés(ek)ről. A társaság a vevői által megrendelt termékek előállításához szükséges eszközöket a megrendelt terméktől elkülönülten értékesíti, a termék elkészültét és leszállítását követően. Az eszközök értékesítéséről tehát a legyártott termékek értékesítését (illetve számlázását) követően bocsát ki számlát a társaság a vevőknek. A termékek és az eszközök értékesítése között legfeljebb néhány hónap telik el. Az eszközök vevői a termékek dán megrendelőinek német, illetve francia anyavállalatai. Az eszközök ez esetben sem hagyják el Magyarország területét az értékesítést követően, azokat a társaság telephelyén, kizárólag a dán vevők termékének gyártásához használják. Az eszközök nyilvántartása ebben az esetben is elkülönülten, egyedi azonosítószámok alatt történik, azonban ezek készletre vételére nem kerül sor, a társaság könyveiben az eszközöket közvetlen költségként számolják el. A gyártás befejeztével az eszközök a vevők kérése szerint Magyarországon szintén kidobásra kerülnek a társaság által.
3. Az artworkszolgáltatás az eszközök gyártási költségétől elkülönítve kerül kezelésre
Az artworkszolgáltatás a grafika feldolgozását jelenti, mely egyes vevők esetében az eszközök értékesítésétől elkülönítve kerül kiszámlázásra (más esetekben a klisék előállítási költsége ennek ellenértékét is tartalmazza). Ebben az esetben a csomagolóanyagok vevője egy Dániában letelepedett társaság. A csomagolóanyagok gyártásához kapcsolódó eszközök vevője és az artworkszolgáltatások megrendelője a dán társaság német anyavállalata. Az artworkszolgáltatás nem a speciális szerszámokhoz, klisékhez kapcsolódik, hanem az kifejezetten a csomagolóanyagok előállításához szükséges. Az artworkszolgáltatás ilyen esetben külön kerül megrendelésre, így ez már a megrendelés folyamatától fogva elkülönül az eszközök értékesítésétől.
A fentiekben részletezett tényállás kapcsán jól gondolom-e, hogy:
1. Az eszközök értékesítése járulékos ügyletként kapcsolódik az eszközök segítségével előállított csomagolóanyagok Közösségen belüli értékesítéséhez, amely alapján az eszközök értékesítése áfamentesen kezelendő?
2. Az eszközök értékesítése belföldi termékértékesítésként kezelendő áfaszempontból?
3. Az artworkszolgáltatás az Áfa-tv. területi hatályán kívülre eső, önálló ügyletként kezelendő?

Kérdés: Észak-Írországban letelepedett társaságok esetében a termékek után felszámított áfa a Brexitet megelőzően hatályos szabályok szerint igényelhető vissza. Hogyan kell eljárni a szolgáltatások után felszámított áfa visszaigénylése kapcsán?

Kérdés: Önkormányzatunk külföldi amerikai székhelyű gazdasági szereplőtől vesz igénybe informatikai szolgáltatást, ez távolsági értékesítésnek minősül. Az egyik esetben a partnerünk megkérte az EU-s közösségi adószámot EU8*5, azonban a VIES uniós adószám-ellenőrzésében nem valid adószámot jelöl. Szervezetünk nem rendelkezik közösségi adószámmal, így 27%-os áfatartalommal számlázott felénk. Mivel nem rendelkezünk közösségi adószámmal, így a fordított adózás nem jöhet létre. Ezt az áfatartalmat a külföldi illetékességű adóhatóságtól lehetne visszaigényelni. Főszabály szerint a szolgáltatás teljesítésének helye attól függ, hogy a szolgáltatás igénybevevője adóalany-e, ha igen, akkor a teljesítési helyet a szolgáltatást igénybe vevő adóalany székhelye határozza meg. A másik esetben is külföldi illetőségű (amerikai) cégtől vettünk igénybe digitális szolgáltatást (szoftverlicencelés), ott áfatartalom nélkül került kiállításra a számla. Jól kerültek kiállításra a számlák? Keletkezik-e adófizetési kötelezettségünk az utóbbi esetben, illetve hogyan érintik a határokon átnyúló digitális szolgáltatásokat a 2021. július 1-jétől hatályba lépő Áfa-tv.-változások?

Kérdés: Egy állateledel-gyártással foglalkozó francia gazdasági társaság magyarországi ügyleteivel kapcsolatban merültek fel az alábbi kérdések. A társaság nagykereskedelmi vállalatok (partnerek) számára gyárt különböző állateledeleket, és bizonyos esetekben a partnerek megkövetelnek egy másodlagos feldolgozást. Emiatt a társaság a termékeket Franciaországból Magyarországra szállítja feldolgozás céljából. Némely esetben a feldolgozott termékeket visszaszállítják Franciaországba, más esetben a feldolgozást követően a termékek Magyarországon maradnak, és továbbértékesítés céljából Lengyelországba szállítják a lengyel vevőknek Közösségen belüli adómentes termékértékesítés keretében. A fenti ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel:
1. A termékek másodlagos feldolgozás céljából Magyarországra történő szállítására, majd ezt követően Franciaországba történő visszaszállítására tekintettel be kell-e jelentkeznie a társaságnak Magyarországon adóalanyként, szükséges-e áfaregisztráció?
2. A második esetben a termékeket nem szállítják vissza Franciaországba, hanem Közösségen belüli adómentes termékértékesítés keretében lengyel vevőknek értékesítik. Ez esetben értelmezésem szerint adókötelezettsége keletkezik a táraságnak Magyarországon. Jól gondolom, hogy a Közösségen belüli termékértékesítés miatt a társaságnak szükséges lesz az áfaregisztráció?

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló egyik gazdasági társaság – amely csak adóköteles gazdasági tevékenységet folytat – a tulajdonában lévő, ugyanazon helyrajzi számon nyilvántartott két lakóingatlant 2020-ban átalakította, felújította, a két lakóingatlanból egy ingatlant hozott létre, azokban irodákat alakított ki, és az ingatlant az átalakítást követően irodaházként adóköteles gazdasági tevékenységének céljára használja. A felújítást, átalakítást követően az ingatlan-nyilvántartásban lakás megnevezéssel szereplő ingatlanok irodává történő átminősítése megtörtént. Az ingatlanok felújításához, átalakításához kapcsolódóan a társaság szeretne adólevonási jogot érvényesíteni, azonban az Áfa-tv. a levonási tilalmak körében kimondja, hogy nem vonható le a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított áfa, és a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa sem. Kétségtelen, hogy amikor a termékbeszerzésekre és a felújításhoz szükséges szolgáltatások igénybevételére sor került, akkor még lakóingatlanként voltak nyilvántartva az ingatlanok, azonban az átalakításokat követően az ingatlan(ok) rendeltetése ténylegesen megváltozott, már nem minősül lakóingatlannak, és ezt a tényt az ingatlan-nyilvántartás is rögzíti. Jogosult a társaság a fent említett lakóingatlanok átalakításához eszközölt beszerzésekben rá áthárított áfát levonásba helyezni?

Kérdés: Egy kerti munkagépek értékesítésével foglalkozó vállalatcsoport belföldön nyilvántartásba vett adóalany tagja (a továbbiakban: magyar társaság) egy háromszereplős értékesítési lánc végső vevőjeként a cégcsoport francia székhelyű vállalkozásától (a továbbiakban: importőr) termékeket szerez be oly módon, hogy az importőr az Egyesült Királyságban letelepedett szállítójától beszerzett termékeket értékesíti tovább. A fuvarozás az egyesült királyságbeli eladótól közvetlenül a magyar társaság nevére szóló rendeltetéssel történik. A fuvarozást az importőr szervezi. A tervek szerint a Brexitet követő átmeneti időszak elteltével az Egyesült Királyságból fuvarozott termékeket Francia-országban bocsátja az importőr szabad forgalomba, a termékeket ezt követően szállítják le a magyar társaság részére. Jól gondolom, hogy 2021. január 1-jétől, azaz a Brexitre irányadó átmeneti szabályok lejártától kezdődően, amennyiben az áru a fuvarozás megkezdésekor az Egyesült Királyságban, azaz a Közösség területén kívül van, akkor a láncügylet egyes értékesítési tranzakciói-nak teljesítési helyét nem csupán a láncügyletekre vonatkozó általános szabályok, vagyis az Áfa-tv. 26-27. §-ai alapján kell megállapítani, hanem figyelemmel kell lenni az Áfa-tv. 28. §-ára is? Ennek megfelelően jól gondolom, hogy amennyiben a termékek szabad forgalomba bocsátására Franciaországban kerül sor, az Áfa-tv. 28. §-a értelmében az importőr értékesítésének teljesítési helye nem Magyarország, hanem Franciaország lesz?

Kérdés: Az Áfa-tv. vevői készletre vonatkozó, 2020. január 1-jétől hatályos szabályainak értelmezése kapcsán szeretnék segítséget kérni. Az általános forgalmi adó szempontjából állandó telephelyet keletkeztet-e az Európai Unió más tagállamában letelepedett ("külföldi") eladó számára az általa Magyarország területén bérelt vagy tulajdonában álló raktár, és ekként kizárja-e a vevőikészlet-egyszerűsítés alkalmazhatóságát az alábbi esetekben?
1. Az eladó kizárólag logisztikai szolgáltatást vesz igénybe Magyarországon.
2. Az áruk az eladó tulajdonában álló (vagy az általa bérelt) belföldi raktárba kerülnek betárolásra, logisztikai szolgáltató igénybevétele mellett.
3. Az eladó az árut a tulajdonában lévő vagy általa bérelt belföldi raktárban raktározza, amelyet a saját erőforrásainak bevonásával üzemeltet.
4. Az eladó a tulajdonában lévő árut a tulajdonában lévő vagy általa bérelt belföldi raktárban raktározza, amelyet bérelt eszközökkel üzemeltet.
5. Az eladó az árut a tulajdonában lévő vagy általa bérelt belföldi raktárban raktározza, amelyet a saját erőforrásainak bevonásával, a raktár helyének tagállamától eltérő tagállamból üzemeltet.

Kérdés: Egy vasúti kocsikhoz szükséges alkatrészek gyártásával és értékesítésével foglalkozó magyar társaság alaptevékenysége ellátásához az általa gyártott alkatrészeket és ezen termékek legyártásához szükséges speciális gyártószerszámot (a továbbiakban: eszköz) értékesít a Közösség más tagállamaiban nyilvántartásba vett megrendelőjének.
A társaság az Európai Unió más tagállamában letelepedett vevőnek értékesít vasúti kocsikhoz szükséges alkatrészeket. Ezek legyártásához speciális gyártószerszámok, jellemzően öntőformák, sablonok (eszközök) szükségesek, melyeket szintén a társaság gyárt le vagy szerez be. A társaság ezeket az eszközöket (is) értékesíti a vevőnek, külön megrendelés alapján, még az alkatrészek gyártásának megkezdése előtt. Az eszköz és annak tervrajzai tehát a külföldi vevő tulajdonába kerülnek, azonban azt mindvégig Magyarországon használják, mivel a társaság kizárólag az eszközt használva tud eleget tenni a vevő megrendelésének. A társaság az eszközt kizárólag az adott vevő számára előállított alkatrészek gyártása során használhatja fel. Az eszközön a tulajdonos személyét jól láthatóan jelzik a vevő nevét tartalmazó felirattal. Az eszközzel előállított alkatrészeket a társaság adómentes Közösségen belüli termékértékesítés keretében értékesíti a vevőnek. A fenti tényállással kapcsolatban az a kérdésem, hogy ez önálló termékértékesítésnek minősül-e, és így általános forgalmi adó szempontjából belföldi adóköteles termékértékesítésként szükséges-e kezelni, vagy az eszköz értékesítéséért fölszámított ellenérték a vele gyártott alkatrészek értékesítésének járulékos költsége, így osztja az alkatrészek értékesítésének adóügyi sorsát (Közösségen belüli termékértékesítés), tehát általános forgalmi adó felszámítása nem indokolt (annak ellenére, hogy az eszköz nem hagyja el Magyarország területét)?

Kérdés: Önkormányzatunk az Európai Unió egyik tagországából kíván használt tűzoltóautót vásárolni. Ennek lebonyolításához szükséges-e devizaszámlát nyitni, illetve mi az eljárás ezzel kapcsolatban?

Kérdés: Önkormányzatunk online, londoni kiadótól, adóalanytól (van magyarországi központi irodája) könyvet szeretne vásárolni. Áfa tekintetében adóalanyok vagyunk, de nincs közösségi adószámunk. A könyvről az eladó áfa felszámítása nélkül állítja majd ki a számláját, feltüntetve rajta, hogy közösségen belüli szállítás. A könyv beszerzése közösségen belüli beszerzésnek minősül, közösségi adószámot kell igényelnünk hozzá és Magyarországon kell az adót megfizetni?