Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

56 találat a megadott továbbszámlázás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Vagyonkezelési szerződések

Kérdés: Tankerületi központunknál az önkormányzatokkal kötött vagyonkezelési szerződések, az üzemeltetési költségek viseléséről szóló megállapodások, valamint az étkeztetési feladatok ellátásával kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodások alapján az alábbi két eset áll fenn:
1. Az étkeztetésre használt helyiségeket az adott önkormányzat nem adta át részünkre.
2. Az étkeztetésre használt helyiségek a vagyonkezelésünkbe kerültek ugyan, azonban azokat az adott önkormányzat részére ingyenes használatba adja a tankerület, a bérleti díj fizetésétől eltekint, de a működtetéshez kapcsolódó üzemeltetési költségeket megállapodás szerint az önkormányzat fizeti.
Mindkét esetben közös épületekről, a közüzemi díjak szempontjából közös főmérőkről van szó. Az Áfa-tv. 15. §-áról, illetve a vagyonkezelő és a tulajdonos közötti költségmegosztásról van szó, ezért továbbszámlázott szolgáltatásként kell kezelni a közüzemi díjak önkormányzatot terhelő részének az önkormányzat felé történő számlázását. Ez igaz a második esetre is, vagy ilyenkor az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja alapján már bérbeadásként kell kezelni (függetlenül attól, hogy a másik fél a tulajdonos), ezért a közüzemi díjak mint a bérbeadás járulékos költsége, annak megfelelően áfamentesen kerülnek kiszámlázásra? (Ebben az esetben a közüzemi díjak alapján számlázott összeg is a B402-re kerül?)
Részlet a válaszból: […]nem értve a haszonélvezőt, a b) pont szerinti vagyonkezelőt és a tulajdonosi jogok gyakorlóját;b) vagyonkezelő: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvtv.) vagyonkezelőként meghatározott azon személy, amellyel az állami vagyon vagyonkezelésére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.), valamint annak jogelődje, vagy az állami vagyon tulajdonosi joggyakorlója vagyonkezelési szerződést kötött, továbbá akit a törvény vagyonkezelőnek kijelöl.A vagyonkezelői jog létesítésével a vagyonnak továbbra is az önkormányzat marad a tulajdonosa, de a birtokbaadás következtében a vagyonkezelő lesz a vagyonkezelői jogok és kötelezettségek gyakorlója, a vagyonnal való gazdálkodás, elszámolás és adatszolgáltatás az ő kötelezettsége lesz. A tulajdonos önkormányzat viszont a vagyonkezelő feletti tulajdonosi ellenőrzési jogokat gyakorolja, amely részleteit a vagyonkezelői szerződésben kell szabályozni.A vagyonkezelő a vagyonkezelt ingatlan hasznosítási jogával rendelkezik. Nem kizárt, hogy valamely tulajdonos a saját tulajdonú ingatlanát, ha annak hasznosítási jogát átadta, akkor visszabérelje.Az Áfa-tv. a bérbeadás, -vétel fogalmát a 259. § 4. pontjában határozza meg, e szerint a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5423
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Dolgozóknak nyújtott kedvezményes telefondíj továbbszámlázása

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, dolgozóink részére kedvezményes telefon-előfizetésre van lehetőség. A dolgozók által igénybe vett szolgáltatást a szolgáltató által kiállított számla alapján áfával növelten levonjuk a munkavállalók béréből. Jelenleg több ezren élnek ezzel az opcióval. Van-e lehetőség arra, hogy ne személyenként kerüljön a számla kiállításra?
Részlet a válaszból: […]e) pontja szerint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe kötelezően szerepeltetendő a számlán. A számlának a tényleges igénybe vevő nevére kell szólni. Ez alól nincs mentesítő
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5268

3. találat: Angol társaság adóalanyisága; szolgáltatás teljesítési helyének meghatározása

Kérdés: Egy magyar rendezvényszervező társaság egy cégcsoport érdekében a világ minden tájáról érkező embereknek oktatást érintő konferenciát szervez Budapesten. A rendezvénnyel kapcsolatos költségek azonban továbbszámlázásra kerülnek egy, az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező társaság/szervezet (a továbbiakban: UK Társaság) részére. Az angol áfaszabályok szerint azonban bizonyos értékhatár alatt az áfaregisztráció nem kötelező. Az angol szabályok szerint abban az esetben, ha egy társaság áfaköteles forgalma a 85 000 fontot meghaladja, akkor áfaregisztráció szükséges. A példa szerinti esetben a társaságnak a társasági adót érintően és a társaságiadó-bevallásában szereplő regisztrációs száma van, azonban áfaszáma nincs, és áfaregisztrációra sem köteles. A fenti tényállás kapcsán kérdésként merült fel, hogy a magyar rendezvényszervező által továbbszámlázott összeg tekintetében az igénybe vevő társaságot a Héa-irányelv, valamint a Vhr. szerint adóalanynak lehet-e tekinteni vagy sem, illetve igényelhet-e a probléma további vizsgálatot az angol fél részéről, valamint az angol adóhatóságtól érdemes-e egy igazolást beszerezni a megrendelő adójogi státuszát illetően vagy sem? Kérdés továbbá, hogy mindezt a Brexit befolyásolhatja-e, ha igen, hogyan?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatásnyújtó a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló, 2010. október 7-i 904/2010/EU tanácsi rendelet 31. cikkével összhangban beszerzi az említett azonosító szám érvényességére, valamint az ahhoz kapcsolódó névre és címre vonatkozó megerősítést;b) amennyiben az igénybevevő még nem kapott egyedi héa-azonosító számot, azonban arról tájékoztatja a szolgáltatásnyújtót, hogy már kérelmezte azt, és a szolgáltatásnyújtó beszerez bármilyen más olyan igazolást, amely alapján megállapítható, hogy az igénybevevő adóalany, vagy olyan nem adóalany jogi személy, amelynek héa-azonosító számmal kell rendelkeznie, továbbá a rendes kereskedelmi biztonsági eljárásokkal - mint például a személyazonosság vagy a fizetések ellenőrzésével kapcsolatos eljárásokkal - elvégzi az igénybevevő által megadott adatok pontosságának észszerű szintű ellenőrzését.A Vhr. 18. cikkének (2) bekezdése rögzíti, hogy a szolgáltatásnyújtó - kivéve, ha ennek ellenkezőjéről van tudomása - jogállását illetően nem adóalanynak tekintheti a Közösség területén letelepedett igénybevevőt, ha igazolja, hogy az érintett igénybevevő nem közölte vele az egyedi héa-azonosító számát.Figyelemmel azon információra, mely szerint a UK Társaságnak az Egyesült Királyságban nincs héa-azonosító száma, és áfaregisztrációra sem köteles, a UK Társaságot a Vhr. 18. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon kitétel alapján, mely szerint a szolgáltatásnyújtó akkor tekintheti a Közösség területén letelepedett igénybevevőt jogállását illetően adóalanynak, ha nincs ennek ellenkezőjéről tudomása, a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározása során a UK Társaságot nem adóalanyként kell figyelembe vennie.A társaság, álláspontunk szerint - a Vhr. 18. cikkének (1) bekezdésére is figyelemmel -, akkor jár el helyesen, ha a konkrét szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározása során a UK Társaságot nem adóalanyként veszi figyelembe, és az Áfa-tv. 37. §-ának (2) bekezdése alapján a Magyarországon teljesülő ügylet ellenértékére általános forgalmi adót számít fel.Kérdésként merült fel továbbá, hogy igényelhet-e a fenti probléma további vizsgálatot az angol fél részéről, illetve az angol adóhatóságtól érdemes-e egy igazolást beszerezni a megrendelő adójogi státuszát illetően vagy sem.Álláspontunk szerint a fenti kérdéssel kapcsolatban a közös hozzáadottértékadó-rendszer alábbi szabályait kell figyelembe venni. A Vhr. 17. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy amennyiben a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozó cikkek alkalmazásában a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye attól függ, hogy az igénybevevő adóalany-e, az igénybevevő jogállását a Héa-irányelv 9-13. cikke és 43. cikke alapján kell meghatározni. A Héa-irányelv 9. cikkének (1) bekezdése értelmében "adóalany" az a személy, aki bármely gazdasági tevékenységet bárhol önállóan végez, tekintet nélkül annak céljára és eredményére. Mindezek alapján fennáll annak a lehetősége, hogy a UK Társaság, tekintve, hogy a társasági adót érintően van regisztrációs száma az Egyesült Királyságban, azaz vélelmezhetően gazdasági tevékenységet végez, adóalanynak minősül. [A gazdasági tevékenység fogalmát szintén a Héa-irányelv 9. cikkének (1) bekezdése határozza meg.]Mindezekre tekintettel álláspontunk szerint a társaság abban az esetben jár el jóhiszeműen az adókötelezettségek teljesítése során, ha minden tőle telhetőt megtesz, hogy az adókötelezettségeire vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen. A Vhr. 18. cikkének fentebb hivatkozott rendelkezései elsődlegesen a szolgáltatásnyújtó kötelezettségeként határozzák meg a szolgáltatás igénybevevője jogállásának megállapítását, illetve az erre, valamint ennek ellenkezőjére vonatkozó igazolások beszerzését, ebből[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5219

4. találat: Internetszolgáltatás továbbszámlázása

Kérdés: Önkormányzatunk mobil(telefon)flotta-előfizetéssel rendelkezik. Egy - az önkormányzat nevére szóló - telefonszámla érkezik havonta, amely tartalmazza és részletezi az összes flottatag telefon-előfizetését (kb. 40 db-ot). Vannak belső telefon-előfizetések, amelyek az önkormányzati hivatalhoz tartoznak, és vannak "külsős" telefonszámok, amelyek dolgozók, képviselők előfizetései. A "külsős" telefondíjakat mint közvetített szolgáltatást beszedjük az előfizetőktől. Mindenki megkapja az adott telefonszámhoz tartozó számlarészletező másolatát, és nyugtát állítunk ki a befizetett összegről (ami megegyezik a számlarészletezőn szereplő összeggel). 2020. január 1-jétől előfizetőicsomag-váltás történt, az új csomag alacsonyabb telefondíjat és egy internet-előfizetési díjat is tartalmaz (forgalmi díjat nem, vagy csak mininálisat kell fizetni).
A Költségvetési Levelekben már többször szó volt arról, hogy az internetszolgáltatást nem lehet 5%-os áfával továbbszámlázni. Kérdésünk az lenne, hogy akkor a továbbiakban nem szedhetjük be egy az egyben az egyes telefonszámokhoz tartozó számlarészletezőkben kimutatott összeget, hanem az internetszolgáltatások díját is 27%-os áfával kellene számolni? Továbbra is elegendő lenne a befizetésekről nyugtát kiállítani, vagy helyesebb lenne számlát?
Részlet a válaszból: […]mobilinternet-előfizetés. A telefontársaság szolgáltatási csomagban nyújtja a kétféle szolgáltatást, ezért az internet nem tekinthető önálló szolgáltatásnak a továbbszámlázáskor, vagyis 27%-os áfamértékkel számlázható tovább. Az Áfa-tv. 159. §-ának (1) bekezdése szerint az adóalany köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany az Áfa-tv. 165. §-ának (1) bekezdése szerint abban az esetben, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a 163. § (1) bekezdésének a) pontjában, illetve a 164. § (1) bekezdésének a) pontjában említett időpontig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel vagy többcélú utalvánnyal maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri. Ilyen esetben gondoskodnia kell nyugta kibocsátásáról az Áfa-tv. 166. §-ának (1) bekezdése szerint.Nyugtaadás tehát csak abban az esetben lehetséges, ha a teljesítéssel egyidejűleg készpénzben vagy készpénz-helyettesítő eszközzel (bankkártya) történik a számla kiegyenlítése, és a magánszemély nem kér számlát. Amennyiben a számlák kiegyenlítése bérből történő levonással,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5154
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Bérlő által megfizetett közüzemi díj

Kérdés: A 2012. és a 2016. évek között elfelejtettük kiszámlázni bérlőnknek a közüzemi díjakat. A bérlő hajlandó fizetni, de számlát kér. Hogyan tudjuk kiállítani a számlát, és rendezni a fizetendő áfát? Kezelhetjük kártalanításnak a bérlő által megfizetett közüzemi díjat?
Részlet a válaszból: […]időszakos ügyletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amely szabályok az érintett időszakban változtak. Az esedékességkor fennálló szabályok figyelembevételével kell a számlákat kiállítani, vagyis 2015. december 31-ig a fizetési határidő megegyezik a teljesítési időponttal, 2016. január 1-je utáni számlák esetében pedig a 60. napot kell teljesítési időpontnak tekinteni.Figyelembe kell venni, hogy az Áfa-tv. 58. §-ának (3) bekezdése szerint az elszámolt időszak nem haladhatja meg a 12 hónapot, és ez a szabály a kérdéses időszak teljes egészére érvényes volt. Mindez azt jelenti, hogy az elmaradt számlázást 12 hónaponként teljesíteni kell.Azoknak a hónapoknak, amelyekre a 12. hónap esik, az adóbevallását önellenőrzéssel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5019

6. találat: Internet, telefon és közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: Költségvetési szervként működő intézményben (kormánytisztviselők) flottás telefonnal rendelkeznek a kollégák, mely internetet is tartalmaz. A TK kifizeti a számlát, melyben a telefon 27%, az internet 5% áfát tartalmaz. Mi a teljes, munkavállalói részt 27%-os áfával számlázzuk tovább a dolgozónak, tehát nem bontjuk meg 27%-ra és 5%-ra. A közüzemi díjak továbbszámlázása esetén csak 27%-os áfával számlázhatunk tovább, mert azt az Áfa-tv. kimondja. Helyesen cselekszünk a telefon továbbszámlázása esetében?
Részlet a válaszból: […]adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is. Ha azonban az igénybe vett szolgáltatás beépül valamely más tevékenységbe, annak járulékos költsége lesz, akkor a fő szolgáltatás adómértékével kell számlázni. Ilyen eset például, amikor a bérlők részére a bérlemény közüzemi költségeit vagy az ingatlan közös költségét számlázzák. A fő szolgáltatás a bérbeadás, ezért ha a bérbeadást áfamentesen végzi az adóalany, akkor a bérlőt terhelő közüzemi költségeket is adómentesen kell számlázni, ha viszont 27%-os áfamértékkel számlázza a bérbeadást, akkor valamennyi közüzemi költséget, az 5%-os távhőt és az áfát nem tartozó közös költséget is 27%-os áfamértékkel kell számlázni.Továbbszámlázás esetén, amikor ugyanazt a szolgáltatást számlázza ki az eladó, főszabály szerint ugyanazt az adómértéket kell alkalmazni, mint amit az eredeti szolgáltató alkalmazott, de ez alól számos kivétel van. Ha a továbbszámlázó alanyi adómentes, akkor nem háríthat át áfát továbbszámlázás esetén sem. Szintén eltérő adómértéket kell alkalmazni távhőszolgáltatás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5005

7. találat: Költségvetési szervnél magáncélú telefonhasználat kezelése

Kérdés: Központi költségvetési intézményünknél a céges telefon magáncélú használatának megállapítása a törvény által vélelmezett 20% figyelembevételével történik. Az Ávr. 63. §-a alapján központi költségvetési intézményként mindenképpen kötelesek vagyunk kiszámlázni a telefonbeszélgetések kapcsán vélelmezett 20% magánhasználatot a dolgozók részére? Vagy dönthetünk-e úgy, hogy nem számlázzuk ki, és a vélelmezett 20% 1,18-szorosa után fizetjük meg a jelenleg hatályos szja-t, valamint szochót azáltal, hogy továbbszámlázás hiányában egyes meghatározott juttatásnak minősül a céges telefon használata?
Részlet a válaszból: […]kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösen a vezetékes és mobiltelefonok használatának rendjét.Az Szja-tv. alapján egyébként a munkáltató választhatná azt is, hogy a vélelmezett magáncélú hányad után megfizeti a közterheket, és azt nem számlázza tovább, de ezt speciális szabályként felülírják az államháztartási előírások.Amennyiben a munkáltató továbbszámlázza a magáncélú használatot, vitatható az a gyakorlat, hogy a törvényi vélelem szerinti 20%-ot számlázza tovább automatikusan, anélkül, hogy vizsgálná a valós magáncélú használatot. Ez ugyanis sérelmes lehet a magánszemélyekre nézve. Ez tehát azt jelenti, hogy el kell különíteni valamilyen módszerrel a magáncélú és a hivatali célú használatot, és a tényleges magáncélú hányad számlázandó tovább azzal, hogy ebben az esetben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4975

8. találat: Telefonszolgáltatás továbbszámlázása

Kérdés: A telefontársaságtól kaptunk egy számlát, amelyet továbbszámlázunk, ezért az áfatartalmát levonásba helyezzük. Az a probléma a számlával, hogy a számlázott időszak 2018. 11. 01.-2018. 11. 30., a számla kelte 2018. 12. 01. Ebben az esetben szerintem a fizetési határidő lenne a teljesítési határidő, azonban a számlán a fizetési határidő: 2019. 02. 01., a teljesítés időpontja: 2019. 01. 29. A teljesítési időpont alapján a januári áfabevallás keretében kellene a továbbszámlázott rész áfáját levonásba helyezni? Vissza kell küldeni a számlát? Biztonsági okból úgy gondoljuk, hogy csak a február hónapra vonatkozó áfabevallás keretében vonnánk le a továbbszámlázott rész áfáját, amíg a számlázás helyessége meg nem oldódik. Helyesen járunk így el?
Részlet a válaszból: […]a teljesítési időpont. A kérdéses esetben ez a szabály érvényes, mivel január 29. a 60. nap. A számlát az Áfa-tv. előírásai szerint állították ki, a teljesítési időpontot helyesen állapította meg a számlakibocsátó, ezért nincs ok a számla visszaküldésére.Az adólevonási jog főszabály szerint akkor keletkezik, amikor a számlakiállító oldaláról az adófizetési kötelezettség, vagyis a teljesítési időpontban, illetve az Áfa-tv.-ben meghatározott adófizetési időpontokban. A kérdéses esetben ez az időpont január hónapra esik, ezért már a január havi áfabevallásban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4908
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Rezsiköltségek továbbszámlázása

Kérdés: Intézményünk az ingatlan-bérbeadást adómentesen számlázza. A bérlők részére a rezsiköltséget áfásan számláztuk. Időközben megtudtuk, hogy ez nem helyes, adómentesen kellett volna számlázni a bérlők részére a rezsit. Le-sztornóztuk a számlákat, és újakat állítottunk ki. Az új számlákon a számla kelte plusz 15 nap fizetési határidőt adtunk meg, és a fizetési határidővel megegyező teljesítési időpontot. Helyesen állapítottuk meg a teljesítési időpontot a javított számlákon? Kell-e ezek miatt a számlák miatt önellenőrzési áfabevallást benyújtanunk?
Részlet a válaszból: […]amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.Az előzőek alapján, ha a közüzemi díjakat a bérlő részére számlázzák, akkor a bérbeadáshoz kapcsolódó költségként a bérleti díj adómértékével, azaz jelen esetben adómentesen kell számlázni.A sztornószámlának nincs önálló teljesítési időpontja. Ha a sztornószámlán teljesítési időpontot tüntetnek fel, akkor annak az eredeti számlán szereplő teljesítési időponttal azonosnak kell lenni határozott időszakos ügylet esetében is.A sztornózott számla helyett kiállított jó számlán is az eredeti időpont szerinti teljesítési időpontot kell feltüntetni, kivéve, ha a teljesítési dátum hibás volta miatt kell a számlát javítani. A sztornó- és új számla kiállítására a kérdéses esetben amiatt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4854
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

10. találat: Intézményi ellátottak gyógyszerköltségei

Kérdés: Bentlakásos szociális intézmény vagyunk több mint 200 lakóval. Az orvos által lakóink részére felírt gyógyszereket és a kötelezően tartandó alaplistás gyógyszereket is az intézmény fizeti ki a gyógyszertár által küldött számla alapján. A nem alaplistás gyógyszereket a lakók részére továbbszámlázzuk, Az 5%-os áfás gyógyszereket 5%-kal, a 27%-os áfásokat pedig 27%-kal. Ezáltal keletkezik fizetendő áfánk, illetve a kiszámlázott összeggel egyezően levonható áfánk is, amit a számlákból érvényesítünk. Helyesen járunk el a továbbszámlázással, illetve annak módjával, ugyanis lehetetlen megoldanunk, hogy a lakók közvetlenül álljanak kapcsolatban a gyógyszertárral, azaz ők váltsák ki a gyógyszereiket? Probléma még az is, hogy néhány lakó jövedelme olyan kevés, hogy a jogszabályban meghatározott összegen felül több pénz nem áll rendelkezésére, ezért sok esetben nem tudná megfizetni a gyógyszerköltségét. Természetesen erre figyelünk, és ebben az esetben nem történik továbbszámlázás.
Részlet a válaszból: […]okán levonásba helyezhető.Az Áfa-tv. 120. §-a alapján az adóalanyt megilleti az áfalevonási jog olyan mértékben, amilyen mértékben a beszerzés áfaköteles bevételszerző tevékenysége érdekében merült fel.Az 1/2000. SzCsM rendelet 52. §-a rendelkezik arról, hogy milyen feltételekkel kell biztosítania az intézménynek az ellátottak részére a gyógyszereket. Abban az esetben, ha az ellátott tartására képes más személy részére kiszámlázható a gyógyszer, akkor ugyanúgy kell eljárni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4808
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 56 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést