160 talált cikk a továbbszámlázás kifejezésre

Kérdés: Az óvoda épületében működik, de önálló költségvetési szerv a konyha. Az óvoda bizonyos költségek (víz, gáz, internet, telefon stb.) meghatározott százalékát továbbszámlázza a konyhának megállapodás értelmében. Az óvoda alanyi adómentes áfa szempontjából, tehát az általa kiállított számlának nincs áfatartalma. A szolgáltatók által kibocsátott számlákat hogyan kell szabályosan érkeztetni? Pl. a gázszámlának a továbbszámlázásra kerülő bruttó összege a K335-ös rovatra kerül, vagy csak a nettó a K335-re, az áfa pedig a K351-re? Nyilván a bruttó összeget számlázzuk tovább adómentesen, tehát a B403-as rovatra a teljes összeg kerül. Információink szerint a Kincstár ellenőrzi a K335 rovaton és a B403 rovaton szereplő összegek egyezőségét, ami csak az első esetben áll fenn, úgy viszont a bejövő számla alap+áfa adatai nem egyeznek a tényleges adatokkal.

Kérdés: Önkormányzatunk az általa folytatott ingatlan-bérbeadás tekintetében a bérletidíj-tevékenységet – választása alapján – adókötelessé tette. A számlázás menete a következő:
1. A bérleti szerződésekben a megállapított bérleti díjjal (főszolgáltatás) együtt a közüzemi költségek (járulékosan kapcsolódó költségek) is továbbszámlázásra kerülnek a bérlő felé.
2. Egyes ingatlanokat haszonkölcsön-szerződéssel adunk bérbe, általában olyan bérlőnek, aki állami feladatot lát el. A haszonkölcsön-szerződés célja az, hogy a használat „ingyenes” legyen a bérbevevő részére. A haszonkölcsön-szerződésben rögzítve van a megállapított használati díj, valamint az is, hogy az általános forgalmi adó megfizetése a bérbevevőt terheli. E szerződésben rögzítve van, hogy az ingatlan fenntartása, karbantartása és közüzemi (víz, csatorna, áram) költségei a haszonkölcsönbe vevőt terhelik. A számlázás az alábbiak szerint történik:
a) évente egyszer kiállítjuk a megállapított használati díjról + általános forgalmi adóról a számlát, majd következő tételként mínusz előjellel tüntetjük fel az adó alapját (mint adott kedvezményt), így a számla fizetendő végösszege az általános forgalmi adó mértékével megegyező;
b) a közüzemi számlákat havonta általános forgalmi adóval növelten számlázzuk tovább a haszonbérbe vevő részére.
A hatályos szerződés alapján csak a használati díj ingyenes, a használattal/bérlettel kapcsolatosan felmerülő rezsidíjak megtérítésére igényt tartunk. Az önkormányzat részére kiszámlázott rezsidíjak továbbszámlázásra kerülnek a használatba vevő részére, amely kimeríti az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontját, mely szerint:
„bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek.”
Erre figyelemmel az ingyenes bérbeadás nem valósul meg, arra hivatkozva áfa nem számlázható ki. Hogyan kell helyesen eljárnunk a számlázás során a haszonkölcsön-szerződéssel kapcsolatosan?

Kérdés: Költségvetési szervünk egy pályázat igénybevételének segítségével innovációs központot hozott létre. Ennek megnyitójára fellépőket hívtak meg, és helyi termékek ingyenes kóstolóját is tervezik a megjelenő vendégek számára. Az önkormányzat, a fellépők és a termékeket biztosító vállalkozások által kibocsátandó számlákat fogja befogadni. A rendezvény ingyenes, nem lesz belépőjegy, és az önkormányzat szervezi. Minden érdeklődő számára biztosítva lesz a kóstolás és a rendezvényen való részvétel. A költségeket az önkormányzat átszámlázza az azt ténylegesen finanszírozó nonprofit kft.-nek. Az önkormányzat az ingatlanok bérbeadására tekintettel áfakötelezettséget választott, és nem alanyi adómentes. A rendezvénnyel kapcsolatos számlát adómentesen kell kiállítani a nonprofit kft. felé?

Kérdés: Intézményünk vagyonkezelésbe vette egy önkormányzattól az egyik iskoláját. Az iskolával egy helyrajzi számon működik a gyermekétkeztetést biztosító konyha is, mely nem került a tankerület vagyonkezelésébe. Fő- és almérő órával felszerelt az ingatlan. Az ingatlanon napelem kiépítése történt. A mérőórák által mért villamos energiát korrigálják a napelemek által termelt energiafelhasználással, mely szintén mérőórával felszerelt, a többi közüzemi díj a mért fogyasztás alapján kerül számlázásra.
A tankerület az ingatlan használatáért bérleti díjat nem fizet. Az önkormányzat abban az esetben számlázza ki a tankerület részére a közüzemi díjakat helyesen, ha az ingatlan használatához szorosan kapcsolódó díjként, áfamentesen vagy közvetített szolgáltatásként 27%-os áfakulccsal állítja ki a számlákat?

Kérdés:

Önkormányzat energiaszolgáltatóval kötött szerződést, amelybe a kedvezőbb kondíciók elérése érdekében olyan felhasználási helyek fogyasztása is szerepel, amelyet az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság a működéséhez használ fel, illetve a társaság számláz tovább közvetített szolgáltatásként intézmények részére. Az energiafelhasználásra a szerződés a szolgáltató mint kereskedő és az önkormányzat mint felhasználó között jött létre. A számlán a szolgáltatás igénybe vevője az önkormányzat (vevő), számlafizetőként a gazdasági társaság szerepel. Az energiaszolgáltató nem hajlandó változtatni a számlázásban, így nem a szolgáltatást ténylegesen igénybe vevő részére kerül kiállításra a számla. Ebben az esetben az önkormányzat jogosult-e közvetített szolgáltatásként kimutatni a könyveiben ezeket a befogadott energiaszámlákat, és továbbszámlázni a társaság részére áfával, valamint visszaigényelni az energiaszolgáltatásra előzetesen felszámított áfát? (Az önkormányzat áfaalany.) Kompenzálható-e a gazdasági társaság részére az önkormányzat által biztosított működési támogatással szemben az energiadíjak továbbszámlázásából eredő követelése?

Kérdés: Önkormányzatunk egy pályázat igénybevételének segítségével innovációs központot hozott létre. Ennek ünnepélyes megnyitóján szeretnénk fellépőket szerepeltetni és helyi termékek ingyenes kóstolóját biztosítani a megjelenő vendégek számára. Az önkormányzat a fellépő(k) és a termékeket biztosító vállalkozások által kibocsátandó számlá(ka)t fogja befogadni. A rendezvény ingyenes (nem lesz belépőjegy), és az önkormányzat szervezi. Minden érdeklődő számára biztosítva lesz a kóstolás és a rendezvényen való részvétel. A rendezvény kapcsán felmerülő fellépőkkel és termékek kóstolásával kapcsolatos költséget egy nonprofit kft. állná abban az esetben, ha az önkormányzat tovább tudná számlázni az említett kiadásait 8230 (Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) TEÁOR-kóddal.
A fentiekkel kapcsolatban az alábbi kérdések merülnek fel:
1. A 8230 TEÁOR-kód felvehető az önkormányzat részéről? Ha igen, a MÁK-nál kell kezdeményezni, és automatikusan a NAV-nál is végbemegy a módosítás?
2. Ha a TEÁOR-kódot felvette az önkormányzat, továbbszámlázhatja a fentiek szerinti költségeket?
3. Az önkormányzat az ingatlanok bérbeadására tekintettel áfás. A rendezvénnyel kapcsolatos számlát adómentesen kell kiállítani?

Kérdés: Költségvetési szervünk (tankerületi központ) az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan (iskola) fenntartását 2017-ben átvette. Mivel a melegítőkonyha nem volt része az átadásnak, ezért a felek vagyonkezelési szerződésben rögzítették az üzemeltetési költségek megosztását. Ennek részeként a távhőfogyasztás költségét kezdetben területi alapon százalékosan, majd almérő beépítése után tényleges hőmennyiség alapján osztjuk meg. Az eredeti és a továbbszámlázott áfakulcsok egyezőségét a távhő esetében is biztosíthatjuk, tekintettel arra, hogy a szerződés alapján egyértelműen látszik, hogy a szolgáltatás csak közvetítésre kerül, és nem válik a közvetítő fél saját szolgáltatásává? A távhőt változatlan formában, külön tételként és nem nyereséggel számlázzuk tovább. A melegítőkonyha almérője alapján mért távhő tényleges felhasználója az, akire továbbszámlázzuk. Másik kérdésünk azokra az Áfa-tv. hatályán kívüli tételekre vonatkozik, amelyeket az áramszolgáltató az áramszámláján feltüntet. Továbbszámlázhatjuk-e ezeket mi is áfán kívüli tételként, mivel közvetített szolgáltatás történik, vagy fel kell számolnunk rájuk a 27%-os áfakulcsot?

Kérdés: Villamosenergia-díjat számlázunk tovább folyamatosan, minden hónapban költségvetési szervnek. Egy továbbszámlázott számlánkat visszaküldték azzal a kifogással, hogy az általunk kiállított számla nem lehet folyamatos teljesítésű (a kiállított számlánk teljesítése és fizetési határideje 2025. 08. 19.). A továbbszámlázott áramdíj számlájának teljesítése 2025. 07. 21-e, melyet 2025. július hónapban egyenlítettünk ki. A számlán fel van tüntetve az elszámolási időszak: 2025. 05. 01. – 2025. 05. 31. Mivel a villamosenergia-számla 07. 21-ei teljesítésű, nem a reklamációban hivatkozott 07. 30-ai teljesítési dátummal számláztuk azt tovább, a teljesítés dátumát 08. 19-re állítottuk (folyamatos teljesítésre). Rosszul jártunk el? A számla beltartalmában szereplő 05. 31-ei dátumot kellett volna figyelembe vennünk?

Kérdés: Önkormányzatnak szerződése van orvosokkal arról, hogy az épületet díjmentesen használják, de a közüzemi számlákat továbbszámlázzuk. Ilyen esetben a közüzemi díjak bruttó összegét mentesen számlázzuk tovább? A közüzemi számlák továbbszámlázása is a fentiekben leírtak szerint történik, ha bérleti díjat fizetnek az épület/terem használata után?

Kérdés: Polgármesteri hivatal kötött IBF szolgáltatási szerződést egy céggel, információs rendszer biztonságáért felelős szolgáltatás nyújtására, ahol a szolgáltatás hatálya alá tartozó szervezetek a polgármesteri hivatal és az önkormányzat. Egy megbízási szerződést kötött szintén a polgármesteri hivatal, amelyben megbízza a céget a GDPR eljárásrend bevezetésére az önkormányzatnál, az önkormányzat intézményeinél, a polgármesteri hivatalnál, a nemzetiségi önkormányzatnál, a társulásnál és a családsegítő szolgálatnál. A polgármesteri hivatal továbbszámlázhatja a kiszámlázott díjat arányosan a szolgáltatás hatálya alá tartozó szervezetekre? Az alábbi polgármesteri hivatal SzMSz-ében foglaltak elegendőek-e ahhoz, hogy a szolgáltatást továbbszámlázzuk?
„A polgármesteri hivatal ellátja: önkormányzatra, család és gyermekjóléti szolgálatot fenntartó társulására, továbbá a településen működő Német Nemzetiségi Önkormányzatra és a gazdasági szervezettel nem rendelkező
– óvoda és bölcsőde
– művelődési ház
– városüzemeltetési közszolgáltató intézmény
– család és gyermekjóléti szolgálata költségvetési szervek pénzügyi, gazdasági és munkaügyi feladatait.
A hivatal mint a család és gyermekjóléti szolgálatot fenntartó társulás székhelyének polgármesteri hivatala ellátja a társulási tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése).
A hivatal útján teljesíti az önkormányzat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott Elektronikus ügyintézés biztosítására vonatkozó kötelezettségét.”