Óvodaépítés, -bővítés kapcsán felmerült közüzemi költségek továbbszámlázása

Kérdés: A kivitelezői szerződés szerint a munka befejezését követően jogosultak vagyunk továbbszámlázni az építkezés során felmerült közüzemi költségeket. A villamosenergia-díj okoz problémát az ÁHK-s tételek miatt, a számlázandó tételek: 528 000 forint + áfa, valamint mínusz 2580 forint ÁHK. A víz és gáz esetében 27%-os áfát tartalmaznak a számlák. Ebben az esetben hogyan és milyen áfatartalommal kell kiállítanunk? Tételesen fel-sorolva a villany, gáz stb..., vagy hivatkozhatunk a szerződés X pontjára? A számlázó intézmény az iskolai étkeztetés miatt áfa-visszaigénylésre jogosult.
Részlet a válaszából: […] ...mint ami az eredeti számlán van, de ettől eltérő esetek is vannak. Ha a továbbszámlázó alanyi adómentes, akkor nem háríthat át áfát továbbszámlázás esetén sem. Az áramszámlán szereplő adókörön kívüli tételek továbbszámlázása esetén nem alkalmazhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Közös használatú ingatlanon termelt napelemes villamos energia elszámolása

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. A vagyonkezelésünkben lévő egyik ingatlanon napelemes rendszer került beüzemelésre. Az ingatlan egyik részét egy másik költségvetési szerv használja. Eddig, a vagyonkezelési megállapodás alapján, az erre az épületrészre eső villamos energia díját a felszerelt almérőn mért fogyasztással arányosan továbbszámláztuk. Jelenleg az almérőn mért fogyasztást a rendszerhez felszerelt "ad-vesz mérő" által mutatott, a hálózatból vételezett energia mennyiségéhez arányosítjuk. Azonban egyes hónapokban az almérőn mért fogyasztás nagyobb, mint a hálózatból vételezett energia mennyisége. Ennek feltehetően az az oka, hogy az almérő olyan fogyasztást is megmér, ami a napelemekkel van fedezve. Ilyenkor a villamosenergia-számla teljes összege továbbszámlázásra kerül, de nem több. Azaz nem számlázunk több energiát, mint amennyit vettünk. Így az almérőn mért, napelemekkel fedezett rész sem kerül kiszámlázásra, abból a másik költségvetési szerv ingyen részesül. Ha a kiszámított összes, a napelemekből és a hálózatból együttesen elfogyasztott energiához arányosítanánk az almérőn mért fogyasztást, akkor azonban minden esetben előfordulna, hogy a másik költségvetési szerv a napelemmel fedezett energiából ingyen részesül. A villamos energiáról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete alapján szabályos-e, hogy a fenti esetekben a hálózatba történő visszatáplálás helyett a másik költségvetési szerv részére "ingyenes" átadás történik? A villamos energia költségének megosztása során hogyan járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] A Vet. 66. §-a szerint a villamos energia továbbadását be kell jelenteni, az csak engedéllyel és azonos épületben lévő felhasználó részére lehetséges magánvezetéken keresztül. A Vet. 66. §-ának (4) bekezdése szerint a továbbadás nem minősül kereskedelemnek, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Céges mobilköltség továbbszámlázása

Kérdés: Egy költségvetési szerv - mint munkáltató - kedvezményes tarifákkal kötött szerződést egy mobiltelefon-szolgáltatóval. A szolgáltatást a munkavállalók is igénybe veszik, a havi telefonszámlán pedig hívószámonkénti bontásban vannak feltüntetve az egyes költségek. A költségvetési szerv a telefonszámlák összegét a munkavállalóinak havonta továbbszámlázza alkalmazottak térítése címen, amelyek különböző áfakulcsú tételeket, illetve áfahatályon kívüli tételt is tartalmaz. A szerv az adóköteles bevételi tevékenységénél 27 százalék áfát alkalmaz. Milyen áfakulccsal helyes kiszámlázni az egyes díjtételeket? Amennyiben az eredeti - különböző mértékű - áfakulcsokkal számlázza tovább, szükséges-e külön számlát kiállítani áfakulcsonként ezekről a tételekről, vagy minden tétel 27%-os áfakulcsot vesz fel?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 15. §-a szerint, ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybe vevője és nyújtója is. A közvetített szolgáltatás tényállása akkor valósul meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Üzemeltetési költségek áthárítása

Kérdés: Önkormányzati hivatal és a kormányhivatal közös használatában van a hivatal egyik ingatlana, melynek üzemeltetője a hivatal, használója a kormányhivatal, amely üzemeltetési megállapodás alapján viseli a felmerülő üzemeltetési, fenntartási és javítási költségek rá eső részét az ingatlan tekintetében. A költségek a használt terület arányában átszámlázásra kerülnek. Továbbá átadásra került a kormányhivatal részére egy gépjármű, amelynek a felelősségbiztosítását, casco biztosítását, cégautóadóját a kormányhivatal mint üzembentartó, használó fizeti az átszámlázás alapján. Az ingatlant mint parkolót használja közösen a hivatal és a kormányhivatal. A parkoló megközelíthetősége érdekében úthasználati díjat fizet a hivatal egy külső szervezet részére. A külső szervezet a számlában nem számít fel áfát, mivel a szervezet az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerint mentes az adó alól a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása. A hivatal az adókötelessé tételt választotta ugyan az ingatlan-bérbeadásra, de a kormányhivatal az ingatlanrész használatáért bérleti díjat nem fizet, csak a közösen használt ingatlan költségeit osztják meg. Az Áfa-tv. 86. §-ának (2) bekezdése értelmében: "Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható: ... b) a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra." A polgármesteri hivatal az általános áfaszabályok szerint adózik, az ingatlan bérbeadását adókötelessé tette. Milyen módon kell átszámláznia az üzemeltetési költségeket a hivatalnak a kormányhivatal felé, üzemeltetési költségként, illetve közvetített szolgáltatásként? Az átszámlázást milyen áfakulcs felszámításával teheti meg, ha a fentiek alapján ezen ügylet közvetített szolgáltatás, illetve milyen áfakulccsal, ha szolgáltatásnak minősül? Válaszukban szíveskedjenek kitérni az áfa felszámítása nélkül bejövő úthasználati díj, a használatba adott gépjármű cégautóadója és a felelősség, illetve a cascodíjak átszámlázásáról! A közvetített szolgáltatás továbbszámlázásáról a Költségvetési Levelek 317. számában, az 5634., és a Költségvetési Levelek 311. számában, az 5521. számú válaszban a továbbszámlázás esetén eltérő áfatartalmat írnak, az egyikben, ha az önkormányzat áfás, akkor mindent 27%-os áfatartalommal kell továbbszámlázni. A másik válaszban azt írják, hogy azzal az áfatartalommal, amivel a bejövő számlát kapja az önkormányzat. Kérem a fenti eset alapján a pontosítást!
Részlet a válaszából: […] ...a továbbszámlázó áfafizetést választott, akkor áfásan kell a bérbeadást számlázni. Az 5634. számú válasz az áfaadóalany szervezet továbbszámlázásáról szól, az 5521. számú válaszban pedig az alanyi adómentes szervezet továbbszámlázásáról van szó, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Ingatlan-bérbeadás áfája

Kérdés: Egy oktatási intézménynek, ami étkeztetést (áfás tevékenység) is végez, valamint áfafizetési kötelezettségét alanyi adómentesen gyakorolja, és az ingatlan-bérbeadásra az általános szabályok szerint jelentkezett be (AAM/TAM), milyen áfajogcímkóddal kell az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó - bérleti díj nem merül fel, mert az önkormányzat ingyenes használatra adta a tulajdonát képező ingatlant - rezsi-továbbszámlázásról a számlát kiállítania? Az alanyi adómentességből adódóan minden számlát alanyi mentesen kell kiállítani, vagy az ingatlan-bérbeadás áfajogcímkódja a kapcsolódó (AAM) bejelentéshez igazodik, vagyis ha bérletidíj- vagy/és rezsi-továbbszámlázás merül fel, akkor azt adó alól mentesen/tárgyiadó-mentesen kell kiszámlázni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja szerint bérbeadásnak, bérbevételnek minősül a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Áfával kapcsolatos kérdések

Kérdés: Önkormányzati szerv vagyunk, az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítjuk meg. A lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választottuk 2022. január 1-jétől.
1. Önkormányzati rendeletünkben kötelező feladatként meghatározott ellátások elvégzésére (gyermekorvosi ellátás, fogszabályozás, orvosi ügyelet) feladatellátási szerződést kötött. A feladat elvégzéséhez az önkormányzat ingyenesen rendelkezésre bocsátotta ingatlanait, csak a rezsiköltséget kell megfizetniük. Önkormányzatunk továbbszámlázott szolgáltatásként állítja ki a számlát.
2. Hogyan állítjuk ki a számlát adószámmal rendelkező költségvetési szervünknek, ahol szintén az ingatlan az önkormányzat tulajdona, a rezsiköltség pedig a múzeumé?
3. Egyházi iskolának szintén rezsiköltséget kell kiszámlázni?
4. Közterület-használati díj: pl. karácsonyi vásár, őszi hetek stb. áfamentesen kell kiállítani a számlát, vagy ez már áfás bérbeadás? Közterületen (utcán) főút mellett, önkormányzati tulajdonú földterületen hirdetőtáblát helyeznek ki (reklámtevékenység). Ennek mi az áfameghatározása?
5. Tárgyi eszközök bérbeadása hogyan történik?
Részlet a válaszából: […] 1. Az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja határozza meg a bérbeadás fogalmát. E szerint bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Ingyenes használatban lévő önkormányzati épület rezsije

Kérdés: Hivatalunk a Játv. alapján ingyenesen, közhatalmi tevékenység végzésére átengedte a hivatal épületében lévő helyiségét, mivel az adott feladat ellátása kikerült a hivatal által ellátandó feladatok közül. Az üzemeltetési költségek megtérítésére megállapodást kötött az adott szervvel, mely keretében a fenntartási költségek (közüzemi díjak, szemétszállítás díja stb.) továbbszámlázásra kerülnek. A hivatkozott törvény 2. §-a rögzíti, hogy a feladat ellátását biztosító vagyontárgyak ingyenesen kerülnek a hatáskörök új gyakorlója kezelésébe. A 2. § (3) bekezdése rögzíti, hogy e tevékenységek (többek között a vagyontárgy ingyenes biztosítása) az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján közhatalmi tevékenységgel azonos megítélés alá esnek. Álláspontunk szerint a kötelezően állami használatba kerülő vagyontárgy biztosítása nem minősül bérletnek, így a továbbszámlázott üzemeltetési költségeket nem tekintjük járulékos költségnek, mivel nem bérletnek minősülő főszolgáltatáshoz kapcsolódnak. A fentiek alapján 27%-os áfakulccsal számlázzuk tovább a felmerült költségeket. Ebben az esetben a hivatalunk a közüzemi díjak továbbszámlázása során helyesen alkalmazta-e a szolgáltatások eredeti áfakulcsát?
Részlet a válaszából: […] A Játv. 2. §-a értelmében a települési önkormányzatok azon vagyona és vagyoni értékű joga, amely a jogszabály által meghatározott, átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosítja, 2013. január 1-jén - a feladat ellátásának időtartamára - az állam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Gyermekszállítás áfája

Kérdés: A településünkre vidékről bejáró általános iskolások szállítására az önkormányzat szerződést kötött egy buszos szállítócéggel. A cég havonta számlázza a szállítási díjat az önkormányzatunk felé. A számlában a cég 27%-os áfát számol fel. A képviselő-testület döntése értelmében az idei tanévtől a buszos szállításért az önkormányzatunk költségtérítést kér a szülőktől a szállítási költségek ellentételezéseként. A szülők felé az önkormányzatnak milyen bizonylatot kell kiállítani a beszedett díjakról? A költségtérítés szolgáltatásnak minősül, ezért számlát kell esetleg kiállítani? Ez esetben a fizetendő áfa összegéből le lehet vonni a buszos cég által kiszámlázott fizetendő áfa összegét? Mivel a beszedett díjak biztosan nem fedezik a buszos cég felé fizetendő díjakat, mekkora összegben lehet levonni az áfát? Esetleg a teljes összeg vissza-igényelhető?
Részlet a válaszából: […] A gyermekszállítást igénybe vevők részére számlát kell kiállítani, amelyen a 27%-os áfát fel kell számítani. Az Áfa-tv. 120. §-a szerint az előzetesen felszámított áfa olyan mértékben vonható le, amilyen mértékben a beszerzés adóköteles bevételszerző tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Víziközmű-felújítás áfája

Kérdés: Önkormányzatunknál a víziközmű - adókötelesen - bérbe van adva. Az üzemeltető felújítási munkálatokat végeztetett el rajta. A Költségvetési Levelek 302. számában az 5368. kérdésben azt jelzik, hogy víziközmű felújítása esetén az áfa visszaigényelhető. Esetünkben az üzemeltető végeztetett felújítási munkálatokat, és azt továbbszámlázta részünkre közvetített szolgáltatásként. Ebben az esetben is visszaigényelhető az áfatartalma a felújításnak?
Részlet a válaszából: […] Az adóköteles bérbeadás útján hasznosított víziközmű felújításával összefüggő beruházással kapcsolatos adó levonhatóságával összefüggésben az Áfa-tv. 120. §-ának a) pontja szerinti általános szabályok alapján abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Bérleti díj továbbszámlázása

Kérdés: Helyesen járunk el a bérleti díjak, illetve a hozzá kapcsolódó közüzemi díjak továbbszámlázásánál, mikor a vevői számlán az Áfa-tv. 85. §-ára hivatkozunk, illetve a "közérdekű tevékenységünkre" való hivatkozással az adómentes értékhatárt intézetünk esetében nem kell figyelembe vegyük? Áfaalanyok vagyunk, de a bérleti díj esetében nem jelentkeztünk be.
Részlet a válaszából: […] Az általános forgalmi adózásban két típusú adómentességet különböztetünk meg. Egyik az alanyi adómentesség, amely az adóalany személyéhez kötődik, és évi 12 millió forintig alkalmazható. A másik típusú mentességnek két altípusa van, egyik az Áfa-tv. 85. §-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.
1
2
3
12