160 talált cikk a továbbszámlázás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk bérleti szerződést kötött egy ingatlanjára. A bérleti díjon felül, a közüzemi díjak továbbszámlázásában is megállapodtak. A tényleges fogyasztás alapján (havi óraleolvasás) történik a továbbszámlázás. Most olyan eset állt fenn, hogy a tényleges fogyasztás alapján magasabb áramdíj kerülne továbbszámlázásra, mint amiről nekünk az áramszolgáltató által kiállított számla szól. Ilyen esetben csak az áramszámla összegéig lehet kiállítani a számlát, és majd az elszámolószámlából a tényleges fogyasztás fennmaradó részét? Vagy a tényleges fogyasztás alapján ki lehet állítani a számlát most?

Kérdés: Az önkormányzat a védőnői feladat ellátását törvény szerint átadta a kórháznak. A védőnői épületek, épületrészek ingyenes használatba kerültek átadásra. A rezsiköltségeket az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerve fizeti, mivel a közüzemi szolgáltatások az intézmény nevén vannak megkötve, a kórház részére nem került átírásra. Megállapodás alapján számlázza tovább az intézmény többek között a rezsiköltséget, irodaszert, tisztítószert, szakmai anyagot. A beérkező számlán 5%-os áfatartalommal szereplő anyagokat (pl. tesztcsík, gyógyszertári oldat) változatlan áfatartalommal továbbszámlázhatjuk-e, vagy pedig 27%-os áfa számlázandó? Helyesen járunk-e el, ha a telefon és internet díját (telefon 27%-os áfa, internet 5%-os áfa) a főszolgáltatásra (telefon) tekintettel egységesen 27%-os áfatartalommal számlázzuk tovább?

Kérdés: Helyi önkormányzatunk közüzemi díjat, telefondíjat, internetdíjat számláz tovább, az önkormányzat alanya az áfának. A közüzemi díjak továbbszámlázása az alábbi esetekben fordulnak elő:
– A továbbszámlázás bérbeadással van összefüggésben, az adott ingatlan bérleti szerződése alapján meghatározott havi bérleti díj, melyet minden hónapban kiszámlázunk, és a szerződés alapján a közüzemi költségek is havonta kerülnek továbbszámlázásra. Közvetített szolgáltatásként kell-e kezelni a továbbszámlázott közüzemi díjat, illetve a közüzemi számlán szereplő adómentes tételek változatlanul adómentesen kerülnek-e továbbszámlázásra? Az önkormányzatnál a bérbeadás áfás.
– Ha a továbbszámlázás nem bérbeadással van összefüggésben, hanem ingyenes vagyonátadással (pl. járási hivatal részére) vagy vagyonkezelésbe adással (pl. tankerület részére az iskolaépület), akkor a közüzemek továbbszámlázásának mi a szabálya?
– Van olyan eset, amikor az önkormányzat és intézménye számláz tovább közüzemi díjat. A vagyonrendelet alapján az intézmény ingyenesen használja az önkormányzat tulajdonát képező ingatlant az alapító okiratában meghatározott feladatok ellátására.
– Takarékossági intézkedésként az önkormányzat kötött szerződést a telefonszolgáltatóval, mind az önkormányzat, mind pedig az intézményei tekintetében. A telefondíjak havonta kerülnek továbbszámlázásra az intézmények részére. Ebben az esetben mi a továbbszámlázás szabálya, és ezek közvetített szolgáltatásként kezelendők-e?

Kérdés: Az önkormányzat a flottában szereplő céges mobiltelefonhoz tartozó alapcsomagon felüli internetdíjat továbbszámlázza a magánszemélynek. A számlán szereplő 5%-os mértékkel vagy 27%-os áfakulccsal kell továbbszámlázni? Semmilyen más szolgáltatást nem nyújtunk neki, kizárólag az internet díját számlázzuk tovább.

Kérdés: Intézményünk a velünk egy épületben elhelyezett más költségvetési szerv részére közvetített szolgáltatásként továbbszámláz közüzemi díjakat, egyéb szolgáltatásokat (pl. lift-, riasztó-karbantartás), illetve a nálunk alkalmazásban álló teremőrök bérének egy részét. 2024. április 1-jével az általános szabályok szerinti adózást kellett választanunk alanyi adómentesség értékhatárának átlépése miatt. A teremőrök bérének továbbszámlázásakor is fel kell számítani a 27%-os áfát?

Kérdés: 2023. évi elszámolási időszakról 2024-ben 100 000 forint áram jóváíró számla érkezett, valamint a számla összegét az MVM visszautalta részünkre. Ezt a B411. Kiadások visszatérítései rovatra könyveljük bruttó módon. 2023-ban az eredeti áramszámlából 10%-ot továbbszámláztunk szerződés szerint, így a továbbszámlázott rész áfáját visszaigényeltük, ezért az idei évben is a jóváíró számla 10%-át tovább kell számláznunk. 2023-ban az áramszámla továbbszámlázott részét visszaigényelhető áfával rögzítettük, az idei évben az MVM által küldött jóváíró számlához tartozó áfát – véleményünk szerint – fizetendő áfaként kellene kimutatnunk ahhoz, hogy a továbbszámlázáskor ne csökkentse az a rész a fizetendő áfánkat. Hogyan kell könyvelnünk ezt helyesen? (B411 kiadások visszatérítései számla nem adóreleváns: bruttó módon tudjuk csak könyvelni, így nem tudjuk a fizetendő áfa soron kimutatni a továbbszámlázott rész áfáját.)

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk (áfaalany). A közüzemi díjakat továbbszámlázzuk a helyi önkormányzat részére. A megállapodás szerint a közüzemi díj 25%-a kerül továbbszámlázásra. A távhőszolgáltatást 5%-os áfával számlázzák részünkre, ezt mi 27% áfával számláztuk tovább: a nettó összeg 25%-át számláztuk tovább, erre a 27% áfát számítottuk fel. Ezt az önkormányzat kifogásolta. Szerintük a bruttó összeg 25%-át kellene fizetniük, és nekünk abból visszaszámolnunk a 27% áfát. Helyesen gondoljuk-e, hogy a nettó összeg 25%-át kell továbbszámláznunk az önkormányzat részére?

Kérdés: Védőnő által használt ingatlannal kapcsolatban felmerült költségek számlázásában kérem szakmai állásfoglalásukat. Önkormányzatunk áfakörös, egyéb ingatlanok bérbeadása tekintetében éltünk az adókötelessé tételi lehetőséggel. A kórház a megállapodás (nem bérleti szerződés) értelmében közüzemi és további dologi kiadások megtérítésére vállalt kötelezettséget. Továbbszámlázni kívánt kiadások: áram-, víz-, gázdíj, mobilinternet és telefondíj, veszélyeshulladék-szállítás, kémény- és tűzoltókészülék ellenőrzési díja, számítástechnikai szolgáltatás díja, biztosítások díja, takarítónő (önkormányzati dolgozó) időarányos munkadíja. Helyes-e, ha ezeket a tételeket a szolgáltatókkal kötött szerződések, illetve a kapott számlák áfatartalmának (27%, 5%, mentes) megfelelően számlázzuk tovább? A takarítónő bérköltségének időarányos részét is térítené a kórház. Milyen jogcímen, milyen rovaton szerepeltethető a megtérített bér mint bevétel? Ezt ki kell-e számlázni? Ha igen, milyen áfatartalommal? A törzskönyvi nyilvántartásban, ehhez kapcsolódóan szükséges-e az adóalanyisággal összefüggésben TEÁOR-kódot felvenni?

Kérdés: Önkormányzatunk ügyvédi díjat számláz tovább az egyház felé, melynek számlája alanyi adómentes áfatartalommal került kiállításra. Ebben az esetben milyen áfatartalommal számlázzuk tovább az adott szolgáltatást az egyház felé (az önkormányzat 2-es áfakörbe tartozik)? A díj nem bérleti díjhoz kapcsolódik.

Kérdés: Van egy projekt, ami idővel építésiengedély-köteles lesz, de most még nem az. Tehát idővel fordított adózású lesz. Az a kérdés, ha előbb állítanak ki számlát, mint ahogy hatályba lép az engedélyköteles tevékenység, akkor számlázhatnak-e egyenes adózással? Vagy mivel tudomásunk van arról, hogy engedélyköteles tevékenységhez fog kapcsolódni a munka, így lehet fordított adózású az ügylet?