156 talált cikk a továbbszámlázás kifejezésre

Kérdés: Intézményünk a velünk egy épületben elhelyezett más költségvetési szerv részére közvetített szolgáltatásként továbbszámláz közüzemi díjakat, egyéb szolgáltatásokat (pl. lift-, riasztó-karbantartás), illetve a nálunk alkalmazásban álló teremőrök bérének egy részét. 2024. április 1-jével az általános szabályok szerinti adózást kellett választanunk alanyi adómentesség értékhatárának átlépése miatt. A teremőrök bérének továbbszámlázásakor is fel kell számítani a 27%-os áfát?

Kérdés: 2023. évi elszámolási időszakról 2024-ben 100 000 forint áram jóváíró számla érkezett, valamint a számla összegét az MVM visszautalta részünkre. Ezt a B411. Kiadások visszatérítései rovatra könyveljük bruttó módon. 2023-ban az eredeti áramszámlából 10%-ot továbbszámláztunk szerződés szerint, így a továbbszámlázott rész áfáját visszaigényeltük, ezért az idei évben is a jóváíró számla 10%-át tovább kell számláznunk. 2023-ban az áramszámla továbbszámlázott részét visszaigényelhető áfával rögzítettük, az idei évben az MVM által küldött jóváíró számlához tartozó áfát – véleményünk szerint – fizetendő áfaként kellene kimutatnunk ahhoz, hogy a továbbszámlázáskor ne csökkentse az a rész a fizetendő áfánkat. Hogyan kell könyvelnünk ezt helyesen? (B411 kiadások visszatérítései számla nem adóreleváns: bruttó módon tudjuk csak könyvelni, így nem tudjuk a fizetendő áfa soron kimutatni a továbbszámlázott rész áfáját.)

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk (áfaalany). A közüzemi díjakat továbbszámlázzuk a helyi önkormányzat részére. A megállapodás szerint a közüzemi díj 25%-a kerül továbbszámlázásra. A távhőszolgáltatást 5%-os áfával számlázzák részünkre, ezt mi 27% áfával számláztuk tovább: a nettó összeg 25%-át számláztuk tovább, erre a 27% áfát számítottuk fel. Ezt az önkormányzat kifogásolta. Szerintük a bruttó összeg 25%-át kellene fizetniük, és nekünk abból visszaszámolnunk a 27% áfát. Helyesen gondoljuk-e, hogy a nettó összeg 25%-át kell továbbszámláznunk az önkormányzat részére?

Kérdés: Védőnő által használt ingatlannal kapcsolatban felmerült költségek számlázásában kérem szakmai állásfoglalásukat. Önkormányzatunk áfakörös, egyéb ingatlanok bérbeadása tekintetében éltünk az adókötelessé tételi lehetőséggel. A kórház a megállapodás (nem bérleti szerződés) értelmében közüzemi és további dologi kiadások megtérítésére vállalt kötelezettséget. Továbbszámlázni kívánt kiadások: áram-, víz-, gázdíj, mobilinternet és telefondíj, veszélyeshulladék-szállítás, kémény- és tűzoltókészülék ellenőrzési díja, számítástechnikai szolgáltatás díja, biztosítások díja, takarítónő (önkormányzati dolgozó) időarányos munkadíja. Helyes-e, ha ezeket a tételeket a szolgáltatókkal kötött szerződések, illetve a kapott számlák áfatartalmának (27%, 5%, mentes) megfelelően számlázzuk tovább? A takarítónő bérköltségének időarányos részét is térítené a kórház. Milyen jogcímen, milyen rovaton szerepeltethető a megtérített bér mint bevétel? Ezt ki kell-e számlázni? Ha igen, milyen áfatartalommal? A törzskönyvi nyilvántartásban, ehhez kapcsolódóan szükséges-e az adóalanyisággal összefüggésben TEÁOR-kódot felvenni?

Kérdés: Önkormányzatunk ügyvédi díjat számláz tovább az egyház felé, melynek számlája alanyi adómentes áfatartalommal került kiállításra. Ebben az esetben milyen áfatartalommal számlázzuk tovább az adott szolgáltatást az egyház felé (az önkormányzat 2-es áfakörbe tartozik)? A díj nem bérleti díjhoz kapcsolódik.

Kérdés: Van egy projekt, ami idővel építésiengedély-köteles lesz, de most még nem az. Tehát idővel fordított adózású lesz. Az a kérdés, ha előbb állítanak ki számlát, mint ahogy hatályba lép az engedélyköteles tevékenység, akkor számlázhatnak-e egyenes adózással? Vagy mivel tudomásunk van arról, hogy engedélyköteles tevékenységhez fog kapcsolódni a munka, így lehet fordított adózású az ügylet?

Kérdés: Az oktatókórházunk a védőnői feladatellátást átvette, ingyenes használatba adásról szóló megállapodást írtunk alá, az ezzel kapcsolatosan felmerült költségek (nem közüzemi díjak) továbbszámlázásra kerülnek. Az eredeti költségekről szóló számla fizetője az 1-es adószámmal rendelkező intézményünk, azonban a megállapodás az önkormányzattal (2-es adószámú) lett megkötve, így a partner csak az általunk kiállított számlát fogadja el. Ez esetben úgy lenne megoldva a számlázás, hogy a fenntartásunkban lévő intézményünk kifizeti az eredeti számlát, ezt részünkre továbbszámlázza adó alól mentes tartalommal (nyomtatási díjat, internethasználati díjat), amelyet mi szintén továbbszámlázunk a kórház számára. Az önkormányzat az adó alól mentes számlát a harmadik partner felé áfatartalommal számlázza ki az eredeti szolgáltatás áfakulcsával, vagy változatlan formában mentesen kell kiállítani a bizonylatot?

Kérdés: Kérdésem azokkal a telefonszámlákkal kapcsolatos, ahol a vevő és a számlafizető személye eltérő. A számlákon a vevő az önkormányzat, és továbbra is a vevő adószáma kerül feltüntetésre. A tényleges költségviselő a hivatal, számlafizetőként szerepel a számlán adószám nélkül. Ebben az esetben a számlafizetőként feltüntetett hivatal könyvelheti-e a számlát, illetve el tudja-e számolni a költségei között, áfát tud-e levonni azon tételek után, amit a dolgozók, képviselők stb. részére továbbszámláz? Hiszen az online számlarendszerben nem az ő adószámával jelennek meg a számlák, hanem a vevő (önkormányzat) adószámával. Ez esetben mi a NAV gyakorlata? Mi a megoldás ilyen esetben, hogy jogosan tudja szerepeltetni a költségviselő hivatal az általa kifizetett számlákat a költségei között, valamint az áfát le tudja vonni? Amennyiben a hivatal szeretne élni az áfalevonási jogával, hogyan kell eljárnia? Helyesen szerepel-e a hivatal K335 rovat továbbszámlázott szolgáltatások között a telefondíj továbbszámlázott szolgáltatás? Az önkormányzatnak van-e az ügylettel kapcsolatos könyvelési feladata?

Kérdés: A védőnői szolgálat működtetése 2023. 07. 01. napjával a megyei kórházakhoz került át, megváltozott a munkáltatói jogkör gyakorlója. Korábban az önkormányzat volt, most a megyei kórház. A feladatellátási helyszín nem változott, a működés feltételei szerződésben rögzítve kerülnek megállapításra a közeljövőben, ez még folyamatban van. Az épület haszonkölcsön-szerződéssel ingyenes használatra átadásra került a kórház részére, de maradt az önkormányzat tulajdona. A költségek viselése megosztott. Bizonyos költségeket az önkormányzat fizet továbbra is, és egy kalkulált havi átalány formájában kiszámlázásra kerül a kórház részére, majd éves elszámolás lesz a tényleges kiadások alapján. A kiadások között van közüzemi díj, szakmai anyag, internet stb., szerződés szerint. A felmerült, későbbiekben továbbszámlázott költségek levonható áfával vagy nem levonható áfával kerüljenek rögzítésre, illetve az ingatlan haszonkölcsön-szerződéséhez kapcsolódó átalány, mely végül is továbbszámlázás, áfás-e vagy sem? Tényleges bevétel nem keletkezik, csupán továbbszámlázásról van szó.

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában áll az egészségház, melyet ingyenesen használ 3 háziorvos és a védőnői szolgálat. Eddig a védőnők miatt az önkormányzat nevére szólt a kommunális és a veszélyeshulladék-elszállítási szerződés, és továbbszámláztuk a 3 háziorvosnak a rájuk eső részt. Mivel a védőnői szolgálat állami átvétele miatt ez a rendszer indokolatlanná vált, a jövőben is ezt a rendszert kell-e fenntartani, továbbszámlázással, vagy a jelenleg hatályos jogszabályi környezetben ez kizárt, és az egyes vállalkozó orvosoknak a saját nevükre kell megkötniük a kommunális- és veszélyeshulladék-szállítási szerződést is?