26 cikk rendezése:
11. cikk / 26 Rendkívüli munkavégzés díjazásának kifizetése, kötelezettség-vállalás, utalványozás az arra jogosult akadályoztatása esetén
Kérdés: 2017. február 14-én fogadta el a kép-viselő-testület a 2017. évi költségvetést, melyben szerepel egy sor a túlórák és helyettesítések költségeinek fedezetére. Jogszerűen járt-e el a jegyző, ha 2017. január 23-án – a megnövekedett ellátandó feladatokat látva – munkaidőn túli munkavégzést írásban rendelt el a hivatali dolgozók esetében? Annak lecsúsztatása nem volt lehetséges az elkövetkező hónapban, ezért a költségvetés elfogadása után – amelyben szerepel egy ilyen sor a fedezetére – február 28-án történt meg a kifizetése, szabadidő megváltása.
12. cikk / 26 Kötelezettségvállalás
Kérdés: A mérlegképes könyvelők részére tartott továbbképzésen hangzott el, hogy a megrendelőt kizárólag abban az esetben lehet kötelezettségvállalásnak tekinteni, amennyiben azt a vállalkozó visszaigazolta. Kérem szíves állásfoglalásukat a témában!
13. cikk / 26 Korábbi vállalatnál eltöltött jogviszony beszámíthatósága a jubileumi jutalomra jogosító időbe
Kérdés: Jogviszonyom 1989. július 5-én kezdődött a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalatnál, azon belül is az útkarbantartás, tisztítási egységnél. A téli ügyeleteket, túlórákat a fizetésünktől külön, a tanácstól kaptuk. Itt a jogviszonyom 1995. 03. 22-ig állt fenn. 1995. 03. 27-én helyezkedtem el a jelenlegi munkáltatómnál egy vidéki polgármesteri hivatalnál, azóta itt dolgozom. Mikor válok jogosulttá a 25 éves jubileumi jutalomra, illetve az első munkahelyemen eltöltött idő beleszámít-e?
14. cikk / 26 Nők negyvenéves öregségi nyugdíjára való jogosultság alapján kötelező a felmentés – a közös megegyezés megtámadhatósága
Kérdés: 2014. február elsején lesz meg a 40 éves munkaviszonyom, és 2013. novemberben benyújtottam a kérvényt a munkáltatómnak. Helyesen járt-e el a munkáltatóm, amikor azzal a kéréssel fordultam hozzá, hogy szeretnék a nők 40 éves munkaviszonya utáni nyugdíjba menni, ezért a törvények értelmében kértem a felmentésem a munka alól, a munkáltató azonban nem mentett fel? A munkáltató közös megegyezéssel szeretett volna engem elküldeni nyugdíjba. Én ebbe belementem, közös megbeszélés alapján 1 hónap felmentést kaptam a munkáltatótól, aki ezután a béren kívüli juttatásból és a túlórából is kihagyott. Önök szerint miért ragaszkodik a munkáltató a közös megegyezéshez, és miért nem fogadta el a felmentésem?
15. cikk / 26 Ügyelet, készenlét, rendkívüli munkaidő
Kérdés: Költségvetési intézményünkben bevett gyakorlat szerint a túlórára 150% óradíj, a készenlétre 20% óradíj került kifizetésre. Az új Mt. a bérpótlékok mértékét 50, 40 és 20%-ban határozza meg. Kérdésem egyrészt a fogalmak értelmezése a nem pedagógus közalkalmazottakra vonatkozóan: túlóra, készenlét, ügyelet, illetve a helyettesítés – amit nem találok az új Mt.-ben –, valamint az ezért járó juttatások számfejtése a dolgozók részére. Konkrét eset: az intézményben szombaton rendezvény van, emiatt egy takarítónő ügyel 8-14 óráig, nyitja és zárja a rendezvényt, a munkarendje hétfőtől péntekig tart, bére havi fix 98 000 Ft.
16. cikk / 26 Tanórai helyettesítés díjazása
Kérdés: Meg kell-e különböztetni szakos, illetve nem szakos helyettesítés óradíját? Korábban volt ilyen szabály. Tehát ha matematikaórára biológia szakos megy helyettesíteni, akkor a biológusnak teljes túlóradíj jár?
17. cikk / 26 Több végzettség, szakképzettség figyelembevétele a besorolásnál
Kérdés: Középiskolában teljes állásban foglalkoztatunk könyvtáros-tanár munkakörben egy pedagógust, aki főiskolai informatikus könyvtáros és tanítói diplomával látta el a munkakörét. A fizetési osztálya megállapításához (F fizetési osztály) figyelembe vett iskolai végzettsége ennek megfelelően a főiskolai informatikus könyvtárosi diploma volt, és megillette a Kjt. 66. §-a szerinti 5%-os illetménynövekedés a meglévő tanítói diplomája miatt. A pedagógus informatikus könyvtáros és tanítói szakképesítése mellé mesterképzési szakon okleveles informatikatanár és pedagógiai értékelés és mérés okleveles tanára szakképesítést szerzett, ami egyetemi végzettségnek felel meg. E végzettsége alapján besoroltuk "H" fizetési osztályba. Munkaköre továbbra is maradt könyvtáros-tanár teljes leterheléssel (heti kötelező 22 órával és az azonkívüli könyvtárosi feladatok ellátásával). A besorolás alapjául szolgáló egyetemi végzettsége alapján heti 6 óra túlórában alkalmazott számítástechnika tantárgyat is oktat. A meglévő végzettségekből a Kjt. 66. §-a szerinti illetménynövekedéshez mely végzettségek vehetők figyelembe?
18. cikk / 26 Különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék és gyógypedagógiai pótlék
Kérdés: Különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék illeti meg azt a közalkalmazottat, aki pedagógiai szakszolgálati feladatot lát el. Intézményünk többcélú intézmény, ellátja ezen feladatokat is. Utazó tanári hálózatot működtetünk, ahol alkalmazotti létszám hiányában gyógypedagógusok látják el a feladatot kötelező órájukban vagy túlórában. Emellett az enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolájában is dolgoznak. Melyik pótlék adható számukra, a gyógypedagógiai pótlék vagy a különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék?
19. cikk / 26 Napközis foglalkozást is tartó gyógypedagógus kötelező óraszáma, pótléka
Kérdés: Iskolánkban gyógypedagógust is foglalkoztatunk. Módosítottuk az alapító okiratot, integrált iskola lettünk. A gyógypedagógust 18 órában a napköziben foglalkoztatjuk, nevelőtanári diplomája is van. A napköziben a gyermeklétszám 33 fő. A napközis tanár kötelező óraszáma 23, a gyógypedagógusé 21. Jelenleg 5 tanulóval foglalkozik a gyógypedagógus összesen heti 8 órában (egyéni foglalkozás). Így a túlórák száma heti 3 óra. A rehabilitációs órák száma viszont menet közben egyre több lesz, hiszen a rászorulók száma is nő. Kérdésem az, hogy mennyi így a tanár kötelező óraszáma, illetve kell-e, lehet-e átlagot számolni a kétféle óraszám alapján? Hogyan vegyük figyelembe a növekvő rehabilitációs óraszámokat? Jár-e a dolgozónak a gyógypedagógiai pótlék?
20. cikk / 26 Könyvtáros tanár foglalkoztatása
Kérdés: Gimnáziumban teljes állásban foglalkoztatunk könyvtáros tanárt, aki az ehhez szükséges főiskolai végzettséggel rendelkezik. A Közoktatási tv. szerint a 40 órás munkaidejéből 22 órában biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a munkaidő többi részében ellátja – a könyvtár zárva tartása mellett – a Közoktatási tv. harmadik rész B) II. 10. pontjában felsorolt feladatait. A szóban forgó pedagógus könyvtáros tanári végzettsége mellett középiskolai számítástechnika-tanári végzettséggel is rendelkezik, ezért részére számítástechnikai pótlékot állapítottunk meg – mivel a könyvtári nyilvántartási rendszerhez ezen ismereteit is hasznosítja. Természetesen az illetménytáblába sorolását is egyetemi végzettsége alapján végeztük el "H" fizetési osztályba. Könyvtáros tanárunkat az intézmény vezetője egyetemi végzettsége alapján megbízta informatikaórák tartásával és osztályfőnöki teendők ellátásával. Kérdésünk: – A könyvtáros pedagógus informatikatanítási és osztályfőnöki feladatait túlóra keretében láthatja el (kinevezésében: könyvtár, informatika szakos pedagógus megjelöléssel), vagy ezek a feladatok számára egy további jogviszonyban való foglalkoztatást jelentenek, arányosan meghatározva a bért a megtartott órák alapján? – A könyvtáros tanár számítástechnika-tanári végzettségét további szakképesítési illetménynövekedéssel [Kjt. 66. § (4) bekezdés], vagy számítástechnikai pótlékkal kell-e elismerni? Informatikatanárként hasznosítja a könyvtárosi végzettséget. Ha további jogviszonyban kell foglalkoztatni, jár-e neki a további szakképesítés utáni illetménynövekedés?
