Kétszeres adóztatás problémája és annak elkerülése import-távértékesítés esetén

Kérdés: IOSS-azonosító számmal rendelkező kereskedőtől harmadik országból 150 euró ár alatti terméket vásároltam. A Magyar Posta arra való hivatkozással, hogy az IOSS-azonosító nem, vagy nem megfelelő módon jutott el hozzá, újfent kérte megfizetni az áfát, miközben a termék ellenértékének részeként már a megrendeléskor megfizettem az áfát a kereskedő állítása szerint. Ha a már kifizetett terméket nem veszem át, akkor elveszítem az ellenértéket, ugyanakkor kétszeresen sem szeretnék adót fizetni. Hol és hogyan tudnám rendezni az ügyet? A kereskedőhöz, a postához, esetleg az adóhatósághoz kell fordulnom a kérdésemmel? Kitől kérhetem vissza az áfát, ha megfizetem a posta felé?
Részlet a válaszából: […] ...ügyletként kezelendő, a termék importja címén pedig abban a tagállamban kell adót fizetni, ahol a termék szabad forgalomba kerül.Ezen változtat, ha az értékesítő az IOSS (import egyablakos rendszer) alkalmazása mellett dönt. Ebben az esetben ugyanis a harmadik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Személyi kedvezmény érvényesítése önellenőrzéssel

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja nem nézte át a bevallási tervezetét, és az úgy vált adóbevallássá, hogy hiányzik belőle a személyi kedvezmény. Mi a teendő ez esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a program automatikusan kiszámolja, és kitölti az önellenőrzéses mezőket (ELL jelű sorokat).Csak 1000 forintot meghaladó kötelezettségváltozás esetén kerülnek kitöltésre az önellenőrzéses mezők.Ha az önellenőrzés során kötelezettségnövekedés keletkezik, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Munkaügyi iratok tárolása

Kérdés: Munkaügyi iratok, dokumentumok tárolásának helyére, körülményeire milyen jogszabályok vonatkoznak? Helyesen járnánk el, ha nem páncélszekrényben, de zárható szekrényben tárolnánk a munkaügyi dokumentumokat?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat figyelembevételével megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Képernyő előtti munkavégzés

Kérdés: Költségvetési intézmény (helyi polgárőrség) belső szabályzatában az alábbit rögzítette: „Azon munkavállalók számára, akik képernyő előtti munkavégzők szakorvos vagy optometrista javaslatára a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencséhez támogatást kaphatnak.” A 50/1999 (XI. 3.) EüM rendelet nem rendelkezik az optometrista fogalmáról, a rendelet szemészeti szakvizsgálatról tesz említést. Véleményünk szerint a belső szabályzat hibásan rendelkezik/teszi lehetővé, hogy egy optometrista általi javaslat elegendő legyen a szemüveglencséhez való támogatáshoz. Kérjük szíves állásfoglalásukat az ügyben.
Részlet a válaszából: […] ...legyen a szaküzletben. A szaküzletben az optometrista kizárólag látásélesség-vizsgálatot végezhet, kompetenciája egyéb szemészeti elváltozások vizsgálatára nem terjed ki, diagnosztikai szakvizsgálatot nem végezhet.Mindezekre tekintettel az EüM rendelet 6. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Eszközvásárlás során speciális helyzet

Kérdés: Intézetünknél pár éve felügyeletiszerv-váltás volt. Az addig beszerzett eszközök az előző felügyeleti szerv tulajdonában maradtak, de továbbra is a mi használatunkban, vagyis a 0-s főkönyvi számokon szerepel a nyilvántartásainkban. Ezeket az eszközöket most megvásároljuk egy bizonyos összegért, ami összességében, nagyjából a jelenlegi nettó (könyv szerinti) értéküknek felel meg. Ebből az eszközök nagy része már több éve teljesen leíródott. A 0-s számlaosztályból így vissza kell vezetnünk az 1-es számlaosztályba, de a mostani beszerzési (piaci) értékük eltérő a nyilvántartásban szereplő értékektől. Mit javasolnának az eszközök bekerülési értékével kapcsolatban? Mi lenne a legoptimálisabb felosztás vagy a legjobb megoldás ebben az esetben? A felügyeletiszerv-váltás előtt nálunk 1-es számlaosztályban voltak nyilvántartva ezek az eszközök. Ekkor kerültek át más tulajdonába, 1-ből kivezetésre kerültek, át a 0-s számlaosztályba. Szerződés alapján használói maradtunk az eszközöknek. Nagyságrendileg 1800 db-ot érint a vásárlás.
Részlet a válaszából: […] ...lévő eszközt korábban vagyonkezelésbe adta államháztartáson belülre, így az eszközöket ki kellett vezetnie a 412. Nemzeti vagyon változása számlával szemben, és a tulajdonos az eszköz visszavételéig csak a 0. számlaosztályban veszi azokat nyilvántartásba,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Bölcsődei pótlék számítása

Kérdés: A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése alapján járó bölcsődei pótlék számításának mi az alapja? Az alapilletmény vagy az alapilletmény + bölcsődei pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a 14 és 18 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Alanyi adómenteség választására jogosító értékhatárba beszámítandó tételek

Kérdés: Alanyi adómentes központi költségvetési szerv vagyunk. Közhatalmi bevételeinken kívüli bevételeink 80%-át államháztartáson belülre történt közvetített szolgáltatások ellenértéke teszi ki. Valószínűsíthető, hogy az alanyi adómentesség 12 millió forintos értékhatárát is kizárólag a társszervek részére – államháztartáson belülre – közvetített közüzemi díjak miatt lépnénk túl. A fenti bevételt be kell számítani az alanyi adómentesség értékhatárába?
Részlet a válaszából: […] ...adómentesség megszűnését. A szerződéseket módosítani kell, illetve a partnereket értesíteni kell az adójogállás és az adószám változásáról.A nyilvántartási rendszert úgy kell kialakítani, hogy a 12 millió forintos bevételi értékhatárt figyelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Nemzeti vagyon induláskori értéke

Kérdés:

Költségvetési intézmény (kórház) beszámolójában a saját tőke elemeként kimutatott nemzeti vagyon induláskori értéke 2014. év óta magasabb, mint a leltárral alátámasztott érték. 2014. évtől a 411-es főkönyvi számla értéke magasabb, mint az azt alátámasztó analitikában szereplő összeg. Az idő múlása miatt a különbözet okát nem tudja az intézmény fellelni. Az Áhsz. 14. §-ának (3) bekezdése értelmében: A mérlegben a nemzeti vagyon induláskori értékeként a 2014. január 1-jén meglévő, a nemzeti vagyonba tartozó eszközök bekerülési értékének forrását kell kimutatni. Ez a mérlegsor csak a 49/A–49/B. § szerinti esetben, vagy törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet előírása alapján változhat. Mivel a 2014. január 1-jei nyitóértékben van eltérés, hogyan lehet javítani a főkönyvi könyvelés és az analitika különbözetét?

Részlet a válaszából: […] Az új államháztartási számvitel bevezetésekor a 36/2013. NGM rendelet előírásai alapján kellett a nemzeti vagyon induláskori értékét meghatározni. Javasoljuk annak vizsgálatát, hogy az analitikában vagy a főkönyvi könyvelésben szereplő összeg felel-e meg a 36/2013. (IX. 13.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Fordított adózású tevékenység számlázása

Kérdés: Van egy projekt, ami idővel építésiengedély-köteles lesz, de most még nem az. Tehát idővel fordított adózású lesz. Az a kérdés, ha előbb állítanak ki számlát, mint ahogy hatályba lép az engedélyköteles tevékenység, akkor számlázhatnak-e egyenes adózással? Vagy mivel tudomásunk van arról, hogy engedélyköteles tevékenységhez fog kapcsolódni a munka, így lehet fordított adózású az ügylet?
Részlet a válaszából: […] ...engedélyhez vagy bármely hatósághoz történő bejelentéshez kötött létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására, továbbá bontással történő megszüntetésére és rendeltetésének megváltoztatásra irányulnak [feltéve, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Ingyenesen használatba adott ingatlan rezsije

Kérdés:

Az oktatókórházunk a védőnői feladatellátást átvette, ingyenes használatba adásról szóló megállapodást írtunk alá, az ezzel kapcsolatosan felmerült költségek (nem közüzemi díjak) továbbszámlázásra kerülnek. Az eredeti költségekről szóló számla fizetője az 1-es adószámmal rendelkező intézményünk, azonban a megállapodás az önkormányzattal (2-es adószámú) lett megkötve, így a partner csak az általunk kiállított számlát fogadja el. Ez esetben úgy lenne megoldva a számlázás, hogy a fenntartásunkban lévő intézményünk kifizeti az eredeti számlát, ezt részünkre továbbszámlázza adó alól mentes tartalommal (nyomtatási díjat, internethasználati díjat), amelyet mi szintén továbbszámlázunk a kórház számára. Az önkormányzat az adó alól mentes számlát a harmadik partner felé áfatartalommal számlázza ki az eredeti szolgáltatás áfakulcsával, vagy változatlan formában mentesen kell kiállítani a bizonylatot?

Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja szerint bérbeadás, -vétel a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.
1
2
3
…
114