1255 talált cikk a váltó kifejezésre

Kérdés: Az éttermek versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekről szóló 10/2026. Korm. rendeletében foglaltakkal kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy a költségvetési szervek tekintetében az „adóév” a 2026. évet jelenti-e? Az „elszámolt éves összes bevétel” tekintetében a bevételi előirányzat vehető figyelembe? Mi a megítélése annak az esetnek, ha a juttatással a költségvetési szerv meghaladja a bevételi előirányzata 1%-át, teljesíti a közterhek bevallását, de év végén a bevételi előirányzat változik?

Kérdés: Költségvetési szervünk esetében merült fel kérdésként, hogy az Szja-tv. 25. §-ának (2) bekezdése, valamint a 39/2010. Korm. rendelet rendelkezései alapján – kizárólag a másodosztályú menetjegy ellenértéke tekinthető-e adómentesen téríthető összegnek, vagy indokolt esetben az IC-járatokhoz kapcsolódó pót- és helyjegy díja is figyelembe vehető? Sok esetben a másodosztályú, pót- és helyjegy nélküli járatok és az IC-járatok menetideje között jelentős – akár többórás – eltérés áll fenn, amely a munkába járás észszerű teljesítését érdemben befolyásolhatja. Amennyiben a gyorsabb eljutás objektív körülmények folytán – például jelentős menetidő-különbség miatt – a munkavégzéshez észszerűen szükségesnek minősül, úgy az IC pót- és helyjegydíja a munkába járás költségeként adómentesen adható-e a munkavállaló részére?

Kérdés: Rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettsége van egy költségvetési szervnek. A legalább 4 órát foglalkoztatott 1 fő rehabilitációs foglalkoztatottnak minősül. Amennyiben év közben áll munkába a dolgozó (például február 15-én), akkor hogyan kell vele számolni a rehabilitációs foglalkoztatottak számítása során?

Kérdés: Az önkormányzat a könyveiben szereplő víziközműveinek vagyonértékelését a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 12. §-a előírásainak megfelelve elkészíttette. A szakértő a dokumentációját a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet alapján végezte el.
A vagyonértékelés hatását az Áhsz. 16/A. §-ának (2) bekezdése alapján az önkormányzat a könyveiben elszámolta (a korábbi bruttó érték kivezetését és az új bruttó érték bekerülési értékét a nemzeti vagyon változásaival szemben, a kivezetett eszközre korábban elszámolt értékcsökkenés kivezetése a felhalmozott eredménnyel szemben történt).
Az Áhsz. 16/A. §-a (2) bekezdésének alábbi szakasza alapján: „Ha a vagyonértékelésre vonatkozó törvény vagy kormányrendelet előírja vagy lehetővé teszi az új bekerülési értékre terv szerinti értékcsökkenés kimutatását, azt a felhalmozott eredménnyel szemben kell a könyvekbe felvenni.”
Esetünkben a vagyonleltár terv szerinti értékcsökkenést nem tartalmazott, miképpen a vagyonértékelésre vonatkozó NFM rendelet sem írja elő annak szerepeltetését. A vagyonértékelésben szereplő eszközök természetesen több éve használatban vannak, a vagyonérték megállapítása ezt figyelembe vette (költségalapú értékelési eljárással, az avulással korrigált újra-előállítási költség módszerével történt).
Az önkormányzat könyveiben most a vagyonértékelt eszközök jelentős mértékben növelt bruttó értéken szerepelnek, a terv szerinti értékcsökkenést a program az új bruttó érték nyilvántartásba vételének napjával számolja, tulajdonképp mintha ezen eszközök hasznos élettartama újraindulna.
Helyesen értelmezzük-e azt, hogy
– az önkormányzat helyesen jár el, ha a vagyonértéket tekinti új bekerülési értéknek, melyre a Tao-tv. 2. sz. melléklete szerinti leírási kulcsokat alkalmazza, azt eredményezve, hogy a víziközművagyon – vagyonértékelés általi – „felértékelése” ugyan nem jelent üzembe helyezést, azonban Áhsz. 17. §-a alapján rögzített leírási kulcsok alkalmazása miatt újra kezdetét veszi?
– az új bekerülési értékre terv szerinti értékcsökkenés nem kerül kimutatásra a felhalmozott eredménnyel szemben, mivel az Áhsz. 16/A. §-a (2) bekezdésének feltételei nem állnak fenn?

Kérdés: Kórházunkban a tárgyi eszközöket két modulban tartjuk nyilván az informatikai rendszer sajátossága miatt: a készlet modulban a kis értékű tárgyi eszközöket csoportosan (pl. cooper olló, anatómiai csipesz stb.), a tárgyieszköz-modulban pedig kis és nagy értékű eszközöket, egyedileg. A tárgyieszköz-modulban csoportos nyilvántartásra nincs lehetőség.
Elvárásként fogalmazódott meg, hogy a továbbiakban minden tárgyi eszközt a tárgyieszköz-modulban tartsunk nyilván, így körülbelül 70 000 tétel átvezetése lenne szükséges a modulok között, ráadásul, amennyiben az átvezetés megtörténik, a több tízezer eszköz egyedi nyilvántartású lenne (pl. cooper olló, csipesz, szike, tűfogó, pulzoximéter, vérnyomásmérő, érszorító, kampók, vízforraló, tányér, serpenyő stb.), azonban a jelentős mennyiség és a sterilizálás/tisztítás miatt a leltári azonosítók eszközön történő feltüntetése nem lehetséges. Természetesen vannak olyan tételek, melyek esetében az egyedi nyilvántartás megvalósítható (pl. telefon, bútorzat, informatikai eszközök stb.).
A program lehetőséget ad arra, hogy leltárköteles anyagként tartsuk nyilván csoportosan ezeket a tételeket, ugyanakkor egy ilyen horderejű döntés során felmerül a kérdés, hogy szabályosan járunk-e el, ha anyagként tartjuk nyilván az egy éven túl is használható eszközöket? Helyesen járunk el, ha leltárköteles anyagként kezeljük ezeket a tételeket, vagy egyedileg, tárgyi eszközként szükséges nyilvántartani?

Kérdés: A település roma önkormányzati képviselője tiszteletdíjat kap a képviselői munkájáért, ugyanakkor a helyi önkormányzatnál közfoglalkoztatási jogviszonyban van. A közfoglalkoztatási jogviszony mellett felvett tiszteletdíj megfelel a jogszabályoknak? Szintén önkormányzati közfoglalkoztatott munkavállalók hétvégén besegítenek a szociális étkeztetési feladatokba, és ezért az Szja-tv. 1. sz. mellékletében nevesített szociális gondozói díjat kapnak. Mértéke éves szinten nem haladja meg az adómentes 180.000 forintos értékhatárt. A közfoglalkoztatási jogviszony mellett felvett szociális gondozói díj megfelel a jogszabályoknak?

Kérdés: Család- és gyermekjóléti szolgálatunknál hamarosan intézményvezető-váltás lesz. Abban az esetben, ha az új intézményvezető nem szeretne együtt dolgozni a házi segítségnyújtás szakmai egység vezetőjével, mik a lehetőségei, és miként élhet ezen lehetőséggel? Kötelező másik beosztást felajánlani részére? Miután diplomával rendelkezik, intézményünkben főiskolai végzettséghez kötött beosztás a mostanin kívül csak családsegítőként lenne, de egyrészt nincs erre vonatkozóan szakmai tapasztalata, illetve viselkedési problémái miatt abban a beosztásában sem lenne jó, ha a szolgálatnál maradna. Ebben az esetben jár neki végkielégítés? Ha igen, akkor miként kell kiszámolni az adott összeget? Adott szakmai egységvezető 20 éve van a szolgálatnál, szakmailag nincs kifogás a munkájára, de a hangulatingadozásai miatt nehéz vele együtt dolgozni. Számtalanszor előfordul, hogy kritikán aluli megnyilvánulásai vannak kollégái-val szemben, amivel rendszeresen feszültséget okoz.

Kérdés: Amennyiben egy önkormányzat 2026. februárban elfogadta költségvetési rendeletét, legkorábban mikor módosíthatja azt? Módosíthatja-e márciusban is? Az Áht. 34. §-ának (4) bekezdése tartalmaz-e erre vonatkozó tiltást, vagy mindössze annyit mond, hogy a változásokat negyedévente át kell vezetni a költségvetési rendeleten (kivéve az első negyedévben)?

Kérdés: Kérem szíves segítségüket jogutóddal megszűnt költségvetési szerv alaptevékenység negatív pénzmaradványának tárgyévi könyvelésében. A negatív pénzmaradvány a térítési díjak túlfizetéséből adódott.

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója lakóingatlant ad bérbe hosszú távon. Eddig havonta papíralapú számlatömbben állított ki bizonylatot a bérleti díjról is, és külön bizonylatot a közüzemi költségekről a bérlő felé. Szabályos-e az, hogy a számviteli bizonylat kiállításához számlatömböt használ a magánszemély? Továbbá a közös költségről és a közüzemi költségek továbbhárításánál előírás-e a számla, vagy ebben az esetben is elegendő a számviteli bizonylat?