Sorsjegy-értékesítés

Kérdés: Önkormányzatunk postát üzemeltet. A Szerencsejáték Zrt.-vel szerződést kötöttünk sorsjegy-értékesítés kapcsán. A Szerencsejáték Zrt. óvadéki számla nyitását tette kötelezővé, mely ügynöki számla, nem pénzforgalmi, és korlátozott rendeltetésű. Az óvadéki számlára egy előírt összegű óvadékot kell befizetni, valamint felhatalmazást kell adni csoportos beszedési megbízásra. Az óvadék átvezetésének könyvelésében (mind kiadásként, mind bevételként), valamint az utána lévő sorsjegy-értékesítés során keletkező bevétel és a Szerencsejáték Zrt. által inkasszált vagy csoportos beszedéssel teljesített kiadás könyvelési tételeiben szeretnék segítséget kérni. Elegendő a fent leírt tranzakciók végrehajtásához egy óvadéki számla, vagy szükséges pénzforgalmi számlát is nyitni? Kötelező POS-terminált üzemeltetni a sorsjegy-értékesítéshez? Amennyiben igen, ez a POS-terminál hozzárendelhető az óvadéki számlához? A Szerencsejáték Zrt. külön kérése, hogy az óvadéki számlára utaljunk 5000–10.000 forintot, ami fedezheti az esetlegesen felmerülő többletköltségeket. Jeleztem, hogy számla, bizonylat hiányában ennek nem tudunk eleget tenni, ám erre azt mondták, hogy ebben az esetben megbontják az óvadék összegét, és azt kötbér terheli. Ezt hogyan tudnám szabályosan elkerülni?
Részlet a válaszából: […] Az óvadékot az Áhsz. 48. §-a (8) bekezdésének i) pontja alapján a követelés jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni a 3659. Letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átadott pénzeszközök, biztosítékok főkönyvi számlán. Az óvadék utalásakor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Intézményvezető vezetői megbízásának megszűnése

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv (intézmény) intézményvezetőjének a vezetői megbízása a fenntartóval közös megegyezéssel kerül megszüntetésre. A megállapodást a fenntartó (helyi önkormányzat) nevében a polgármester köti meg. A megállapodásban a felek rendezhetik-e, hogy a vezetői megbízás megszűnése után a (volt) intézményvezetőt milyen összilletmény illesse meg? (Ez ugyanis feltétele volt a vezetői megbízás közalkalmazott részéről történő megszüntetésének.)
Részlet a válaszából: […] ...kifejezés nem teljesen világos, nyilvánvaló, hogy a kinevezés módosításában az adott önkormányzati intézményre vonatkozó ágazati végrehajtási rendeletben foglalt besorolási szabályokat, az esetleges pótlékokra, más illetményelemekre vonatkozó szabályokat be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Elévült adótartozások törlése

Kérdés: Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék esetében – amennyiben a végrehajtáshoz való jog az Avt. 19. §-ban foglaltak alapján elévült – az elévült adótartozás és a hozzá kapcsolódó késedelmi pótlék adózói adószámláról (ASP Adó Szakrendszer) történő törléséhez szükséges a képviselő-testület hozzájárulása/döntése, vagy az elévült tételek jegyzői hatáskörben törölhetők?
Részlet a válaszából: […] Az 1991. évi XX. törvény 140. §-a (2) bekezdésének r) pontja értelmében a köztartozások elévülés miatti törléséről a jegyző adóügyi feladat- és hatáskörében dönt. Ennek alapján véleményünk szerint nem szükséges képviselő-testületi döntés az elévült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Önkormányzati alkalmazásban álló munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: 100% önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság – turisztikai vállalkozói tevékenységéhez (strandüzemeltetés) kapcsolódóan – igénybe vehet-e önkormányzati alkalmazásban álló munkavállaló karbantartót és takarítót (ugyanabban a munkakörben)? Mik ennek szabályai? A gazdasági társaság vállalkozói tevékenysége mellett végez önkormányzattól átvett településüzemeltetési feladatokat, így bevételének jelentős részét önkormányzati működési támogatás teszi ki. Ennek megfelelően a dolgozó bére közvetlenül vagy közvetetten mindenképpen az önkormányzatot terhelné, ez alapján a gazdasági társaság és az önkormányzat közötti pénzmozgásnak nincs értelme, csak növelné a költségeket. A gazdasági társaság az önkormányzat dolgozóját elsősorban vállalkozási tevékenységéhez venné igénybe, kisebb mértékben pedig a településüzemeltetésben. Ezen esetekre külön szabályok vonatkoznak-e, vagy mindkét esetre együttműködési megállapodás köthető? Hogyan szükséges dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...meg a foglalkoztatott munkaköri feladatait, e feladatok ellátása érdekében a munkáltató adja ki a konkrét utasításokat, ellenőrzi azok végrehajtását. A munkabér, illetmény pedig ezek ellentételezéseként jár.A fent leírt főszabálytól az Mt. 53. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Gyermekétkeztetés díjhátralék esetén

Kérdés: Önkormányzatunk felé több szülőnek is intézményi gyermekétkeztetés térítésidíj-tartozása van. Az érintett szülők többszöri felszólítás, megbeszélés alapján sem fizetnek. Megvonhatjuk a gyermektől az étkeztetést, amíg a szülő ki nem egyenlíti/el nem kezdi kiegyenlíteni a tartozását? Mit tehetünk azokkal a gyermekekkel, akik most már a gyvk. szerint ingyen étkeznek, de még fennáll a régebbi tartozásuk? Tőlük megvonhatjuk az étkeztetést, vagy marad a végrehajtási eljárás?
Részlet a válaszából: […] A köznevelési intézményekben a gyermekétkeztetés szabályait a Gyvt. határozza meg, ezenkívül a 328/2011. Korm. rendelet előírásai, a települési önkormányzat rendelete. A köznevelési intézmények az étkezési térítési díj befizetésének rendjéről tájékoztatják a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Önkormányzati bírságbevételek

Kérdés: A közterület-felügyelők által kiszabott bírságok kit illetnek meg, a polgármesteri hivatalt, vagy minden esetben az önkormányzatot?
Részlet a válaszából: […] ...szerint lehet felhasználni.100%-ban önkormányzati bírságbevételek– Önkormányzati adóhatóság által megállapított bírság, pótlék, végrehajtási költség: Ezek teljes összege az adott települési önkormányzat költségvetését illeti, például gépjárműadóhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Falfelület bérbeadása

Kérdés: Sportorvosi vizsgálatokkal és betegellátással foglalkozó egészségügyi intézmény vagyunk. Szeretnénk az intézmény falára, képkeretbe sportszövetségektől sportrendezvényekről tájékoztató plakátokat kitenni, akár reklám céljából is. Az ellenértéket a szövetségek felé kiszámlázzuk. Áfával vagy áfamentesen tegyük meg?
Részlet a válaszából: […] ...rendszerében.Az Áfa-tv. az ingatlan fogalmát nem határozza meg, de a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (Vhr.) 13b. cikke szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Külföldi munkavállalók biztosítása

Kérdés:

Intézményünknél több külföldi munkavállalót foglalkoztatunk, akik különböző EU-tagállamokból érkeznek. A gyakorlatban két tipikus esettel találkozunk, amelyek kapcsán – bár a jogszabályi háttér ismert (az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete, valamint a 987/2009/EK végrehajtási rendelet) – a tényleges megvalósítás során számos gyakorlati kérdés merült fel. 
Első eset: A munkavégzés helye Magyarország, azonban a munkavállalók a saját államukban is rendelkeznek foglalkoztatási jogviszonnyal, és ezt A1-es igazolással támasztják alá. Ebben az esetben a járulékfizetést és az adatszolgáltatást a munkavállaló biztosításának helye szerinti államban kell teljesíteni. Ez azonban a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden érintett tagállamban külön regisztráció, nyilvántartás, járuléklevonás és -befizetés, valamint bevallás teljesítése szükséges – a helyi nyelven, a helyi szabályok szerint. Intézményünknél havonta mintegy 50-60 munkavállalót érint ez a helyzet több tagállamból, ami jelentős adminisztratív terhet jelent. Van-e Magyarországon kialakult gyakorlat arra, hogy az intézmények ilyen esetben hogyan járnak el? Valóban minden tagállam társadalombiztosítási szervénél külön regisztráció, havi adatszolgáltatás és járulékfizetés szükséges? Van-e lehetőség központi adminisztratív egyszerűsítésre, vagy a feladat átvállalására szolgáltatón (pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőiroda) keresztül? Az elévülési szabályok kapcsán milyen kockázatokat kell mérlegelnünk?
Második eset: Előfordul, hogy a munkavállaló – bár EU-tagállam polgára – nem lép Magyarország területére, hanem teljes egészében a saját államában végzi a munkáját (például távmunkában vagy az egyetem kihelyezett karán). Ebben az esetben Magyarországon nem válhat biztosítottá, tajszámot sem kaphat. Ilyenkor is kötelező-e vizsgálni, hogy az adott tagállamban biztosított-e, és ha rendelkezik A1 igazolással, akkor ugyanúgy kell-e eljárni, mint az első esetben? Amennyiben nincs biztosítása az adott államban, intézményünknek van-e bejelentési kötelezettsége az adott állam társadalombiztosítási hatósága felé? Konkrét példa: egy román-magyar kettős állampolgár az egyetem romániai kihelyezett karán dolgozik hosszú évek óta, így Magyarországon nem biztosított, Romániában sem, és az egyetem sem jelentette be a román társadalombiztosítási szervhez. Jogilag előfordulhat-e ilyen helyzet, hogy valaki munkaviszonyban áll az EU-ban, de egyáltalán nem válik biztosítottá? Vagy ebben az esetben is a fenti rendeletek alkalmazásával az adott tagállamban kötelező lenne a biztosítási bejelentés?

Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a munkavégzés helye Magyarország, azonban a munkavállalók a saját államukban is rendelkeznek foglalkoztatási jogviszonnyal, és ezt A1-es igazolással támasztják alá, akkor a következők szerint kell eljárni.Az A1-es igazolás azt bizonyítja, hogy a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Főállású polgármester költségtérítése

Kérdés: A polgármester költségtérítésének mértékéről a Mötv. rendelkezik a tiszteletdíjának 15%-ában. A képviselő-testület megállapíthat-e a fent említett 15%-on felül költségtérítést a főállású polgármesternek?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult”. Ez kötelező törvényi szintű szabály, melytől eltérni csak akkor lehetne, ha erre törvény vagy annak felhatalmazása alapján végrehajtási rendelet lehetőséget adna. A Mötv.-ben ilyen eltérést tartalmazó előírás nem szerepel; a 143. § (4) bekezdése is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Köztisztviselői illetményemelés végrehajtása

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásunkat a helyi önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők illetményemeléséhez szükséges forrás biztosításával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1155/2025. Korm. határozat értelmezésével kapcsolatosan. A többlettámogatást 5 vagy 6 hónapra kell szétosztani 2025. II. félévében?
Részlet a válaszából: […] ...1155/2025. Korm. hat. 2. pontjának a) alpontja szól a 2025. július 1-jével történő köztisztviselői illetményemelés végrehajtásához felhasználható fajlagos támogatás emeléséről. A 2. pont b) alpontja már a 2026. évre vonatkozik, tehát az a) alpont irányadó a 2025....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.
1
2
3
44