455 talált állásfoglalás a végrehajtás kifejezésre

Kérdés: A 435/2025. Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése az alábbiakról rendelkezik: a munkáltató a tanárok 2025. december 1-jei pótlékok, megbízási díjak nélküli, Púétv. 98. §-a szerinti illetményét, munkabérét intézményi szinten átlagosan 10%-kal köteles emelni. Intézményünkben megtörtént a kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően a pedagógusok béremelése intézményi szinten. Az egyik pedagógus, aki tartósan távol van a munkából, közel egy éve, betegség miatt, nem részesült béremelésben. A tartósan távol levő pedagógus bére (PED I.) 760.000 Ft. Tehát az illetménye így is meghaladja a Púétv. végrehajtási rendeletében (2026. január 1. napjától hatályos) meghatározott illetménysávban meghatározott minimumösszeget. (Pedagógus I. esetén 718.000 forinttól 1.400.000 forintig). Tekintettel, arra, hogy a hivatkozott kormányrendelet intézményi szinten rendelkezik a pedagógusok illetményemeléséről, kötelező-e minden pedagógusnak az illetményét 2026. január 1. napjával valamilyen százalékban emelni? Tekintve, hogy intézményi szinten szükséges megvalósítani az emelést, dönthet úgy a főigazgató, hogy differenciál a pedagógusok között, és valaki nem részesül illetményemelésben, valaki pedig több mint 10%-os emelésben részesül?

Kérdés: Az óvodavezető jelzése a következő: „a bölcsődei dajka és a középfokú végzettségű kisgyermeknevelő bérbesorolásának áttekintése során megállapítható, hogy egyes esetekben a dolgozók magasabb fizetési fokozatba kerültek besorolásra annál, mint amit a jogszabályok lehetővé tesznek.
Dajka besorolása: B11 fokozat helyett B1 fokozatba kell besorolni.
Középfokú kisgyermeknevelő: E7 helyett E2 fokozatba kell besorolni.
A jelenlegi gyakorlat ettől eltérően, a végzettség megszerzését megelőző időszakot is figyelembe vette, ami a bértábla szerinti besorolás túlzott megállapítását eredményezte. Tekintettel arra, hogy a közalkalmazotti bérbesorolás jogszabályban meghatározott szabályozás alá esik, annak módosítása mérlegelés tárgyát nem képezheti.
A fentiek alapján indokolt és szükséges a bölcsődei dajka és a középfokú kisgyermeknevelő fizetési fokozatának felülvizsgálata és jogszabály szerinti helyesbítése a jövőre nézve. Kérem szíves intézkedését a bérbesorolások felülvizsgálata és szükség szerinti kijavíttatására a jogszabályoknak megfelelően.
Indoklás:
A közalkalmazotti jogviszonyban állók besorolási fokozatát a Kjt. 87/A. §-a alapján kell megállapítani. A fizetési osztályok meghatározása a Kjt. 61. §-a alapján történik. Az említett közalkalmazottak esetében fokozat megállapításakor nemcsak a Kjt. 87/A. §-a szerinti jogviszonyok lettek figyelembe véve, hanem az addigi, munkaviszonyban eltöltött időszakok is úgy, hogy az érintettek abban az időszakban a munkakör ellátásához szükséges végzettséggel nem rendelkeztek [257/2000. Korm. rendelet]. Ez a rendelet tartalmazza a közalkalmazottak fizetési pótlékait, beleértve a bölcsődei pótlékot is. A pótlék mértékét a fizetési osztály és a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő alapján kell megállapítani. A fizetési osztály tehát a végzettséghez és a munkakörhöz kötődik, míg a fizetési fokozat a szolgálati idővel (közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idővel) kapcsolódik.”
Szeretnénk választ kapni arra, hogy jól vannak-e besorolva a dolgozók, illetve, ha nem, hogyan kell eljárnunk a hiba kijavítása céljából.
1. Középfokú végzettségű bölcsődei dajka
– Egy szövetkezet; 1994. 09. 06. – 1994. 12. 30.; 3 hó 25 nap; varrónő; munka törvénykönyve szerint határozott idő lejárta
– Egy kft.; 1995. 01. 09. – 1998. 09. 30.; 3 év 8 hó; 22 nap betanított munkás; munka törvénykönyve szerint határozott idő lejárta
– Egy kft.; 1998. 10. 01. – 2022. 08. 25.; 23 év 10 hó 25 nap; betanított munkás; munka törvénykönyve szerint közös megegyezés
– GYES; 2017. 01. 27. – 2025. 01. 25; tartósan beteg gyermek jogán 2022. 08. 25-től méltányossági munkaviszony nélkül
– Óvoda és bölcsőde; 2023. 09. 01. – jelenleg is; bölcsődei dajka; közalkalmazott határozatlan
A bölcsődei dajka bizonyítvány megszerzésének dátuma 2022. 04. 04.
Jelenlegi besorolása B11.
2. Középfokú végzettségű kisgyermeknevelő
– Egy kft.; 2003. 07. 07. – 2003. 12. 31.; 5 hó 25 nap; varrónő; munka törvénykönyve szerint határozott idő lejárta
– Egyéni vállalkozó; 2004. 02. 02. – 2009. 11. 18.; 5 év 9 hó 17 nap; betanított munkás; munka törvénykönyve szerint határozott idő lejárta
– Egy biztosító zrt.; 2010. 11. 08. – 2015. 04. 29.; 4 év 5 hó 22 nap; ügyintéző; munka törvénykönyve szerint határozott idő lejárta
– Egy kft.; 2015. 08. 01. – 2019. 02. 11.; 3 év 6 hó 18 nap; ügyintéző; munka törvénykönyve szerint határozott idő lejárta
– Egy önkormányzat intézménye; 2021. 01. 07. – 2021. 02. 28.; 2 hó; dajka; közfoglalkoztatott határozott idő lejárta
– Egy önkormányzat intézménye; 2021. 03. 01. – 2021. 05. 12.; 2 hó; dajka; közfoglalkoztatott közös megegyezés
– Egy óvoda és bölcsőde; 2021. 05. 13. – 2022. 12. 31.; 1 év 7 hó 19 nap; kisgyermeknevelő; közalkalmazott határozott idő lejárta
– Egy vármegyei kormányhivatal; 2023. 01. 01. – 2023. 03. 13.; munkanélküli-járulék
– Egy kft.; 2023. 05. 01. – 2023. 08. 31.; 4 hó; ügyintéző; munka törvénykönyve szerint munkavállalói felmondás
– Óvoda és bölcsőde; 2023. 09. 01. – jelenleg is; kisgyermeknevelő közalkalmazott határozatlan
A kisgyermeknevelői bizonyítvány megszerzésének dátuma 2020. 11. 13.
Jelenlegi besorolása B7.

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete az SzMSz-ben a kötelezettségvállalás rendjét szabályozta. A 2026. évi költségvetési rendelettervezet szerint az önkormányzat költségvetésének 1,7 milliárd forint a főösszege.
Az SzMSz az alábbi szabályozást tartalmazza:
7. a költségvetésben meghatározott célokra maximum nettó 1.000.000 forintig történő kötelezettség vállalása,
8. a működés biztonsága érdekében – az éves tervben nem szereplő feladatok végrehajtása során – nettó 1.000.000 forint összegig történő kötelezettség vállalása,
10. megrendelések kiadása nettó 1.000.000 forint összegig.
Úgy gondoljuk, hogy indokolt és jogszerű a kontroll fenntartása az előre nem tervezett, rendkívüli feladatok esetében, külön összeghatár alkalmazásával. Azonban e szabályozás nem eredményezheti a költségvetési rendeletben jóváhagyott kiadási előirányzatok végrehajtásának indokolatlan korlátozását. Az Áht. 36. §-ának (1) bekezdése rögzíti azt az alapelvet, miszerint kötelezettségvállalás kizárólag a jóváhagyott költségvetési rendeletben szereplő kiadási előirányzatok mértékéig történhet. Az Áht. 36. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni a szükséges fedezet rendelkezésre állásáról, míg az Áht. 37. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a kötelezettségvállalás érvényességének feltétele a pénzügyi ellenjegyzés. Amennyiben a 7., 10. pontban szabályozott kötelezettségvállalásra és megrendelésre vonatkozó korlátozás összege (1.000.000 Ft) nem változik, akkor minden 1.000.000 forintot meghaladó megrendelés kötelezettségvállalás esetében külön képviselő-testületi döntés szükséges, ami véleményünk szerint hatalmas terhet ró az önkormányzatra, és az adminisztrációs terheket is növeli. A képviselő-testület ekkora mértékű korlátozása jogszerű-e a kötelezettségvállalás, megrendelések tekintetében? Korlátozhatja-e a képviselő-testület az elfogadott, jóváhagyott költségvetési rendelet után a polgármester kötelezettségvállalását az önkormányzat tekintetében?

Kérdés:

Önkormányzatunk 2023. évben ingyenesen átadta a víziközművagyont az állam részére. Ezzel párhuzamosan a korábbi üzemeltető felé kiszámlázott használati díjat (követelésünket) is ki kellett vezetni a könyvelésből. A használati díjból származó követelésünk többéves, amelynek áfája a korábbi években bevallásra, illetve befizetésre került. Mivel a számlák már nem lesznek kiegyenlítve – a könyvelésből mint követelést ki kell vezetni –, a befizetett áfaösszeg visszaigényelhető a NAV-tól?

Kérdés:

Önkormányzatunk egyik gazdasági társaságát a jelenleg hatályos „NGM közlemény a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről” I. része a B) Helyi önkormányzatok alszektorba tartozó szervezetek közé sorolja, azonban a Takarékos tv. 7/J. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételnek nem felel meg. A Bkr. vagy a Gtbkr. rendelkezései vonatkoznak erre a társaságra? Jogszabály kötelezi-e belső kontrollrendszer kialakítására és működtetésére? Kötelezett-e saját belső ellenőrzést működtetni, vagy elégséges a tulajdonosi szintű belső ellenőrzés?

Kérdés:

A szabályzatunk szerint bizonyos munkakörökhöz ruházati költségtérítést (vezetők és anyakönyvvezetők) és szemüveg-költségtérítést (2 évente, számítógép előtti munkavégzéshez kapcsolódó munkakörök) fizetünk meghatározott keretösszegben. A ruházati a költségvetés elfogadása után, a szemüveg pedig a tényleges vásárlás alkalmával kerül számfejtésre. A keretösszeget számfejtjük mint munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb jövedelmet, tehát adó- és járulékköteles. A költségtérítéssel el kell számolnia a köztisztviselőnek, tehát a megkapott nettó összeget kérjük számlával igazolni. Így szól jelenleg a szabályzatunk. Viszont sokan a jelenlegi szabályozások, illetve a jövőbeni szabályozások miatt adómentesek. Ez alapján dolgozónként más lehet a nettó összeg. Az egységesen felhasználható keret lehetőségét vizsgáltuk. Van arra mód, hogy ezeket az összegeket ne költségtérítésként kezeljük, hanem mint természetbeni juttatást? A közszolgálati szabályzatban is átfogalmaznánk, hogy a hivatal nevére szóló számla alapján adnánk a juttatást éves (illetve szemüveg esetén 2 éves) keret összegéig. A hivatal nevére szóló számla után pedig, mint kifizető, megfizetnénk a kifizetői szja-t és a szochót. Ebben a formában mindenki azonos összegben kapna térítést. Lehetséges, szabályos lenne így?

Kérdés:

Önkormányzatunk dolgozójának három gyermeke van. 2007. 08. 29-én születtek a hármas ikrei, akik közül az egyik halmozottan sérült, tartósan beteg. A három gyermek közül kettő jelenleg is az édesanyjával lakik, utánuk családi pótlékot folyósítanak. A halmozottan sérült harmadik kisfiút 2021-ben szociális intézményben helyezték el. Ettől az időponttól a családi pótlékot az intézmény kapja mint tartási díjat, az édesanya lemondott róla. 2025-ben a gyermek betöltötte a 18. életévét, az intézmény kérésére gondnokot kellett kijelölni számára, mivel az állapota nem teszi lehetővé, hogy ügyeit maga intézze. A tartósan beteg gyermek után az édesanya a születésétől számítva több mint 14 évig kapta a családi pótlékot. A magánszemély édesanya jogosult-e a személyijövedelemadó-mentességet igénybe venni? A családi járulékkedvezményt kettő vagy három gyerekre veheti igénybe az édesanya?

Kérdés:

A pályázatok végrehajtása során több esetben előfordul, hogy a beruházás (kerékpárút-építés, útfelújítás stb.) idegen tulajdonon valósul meg. Az ingatlanvagyon-kataszterben szerepeltetni kell-e az idegen tulajdonon végzett ingatlant érintő beruházásokat?

Kérdés: Önkormányzatunk postát üzemeltet. A Szerencsejáték Zrt.-vel szerződést kötöttünk sorsjegy-értékesítés kapcsán. A Szerencsejáték Zrt. óvadéki számla nyitását tette kötelezővé, mely ügynöki számla, nem pénzforgalmi, és korlátozott rendeltetésű. Az óvadéki számlára egy előírt összegű óvadékot kell befizetni, valamint felhatalmazást kell adni csoportos beszedési megbízásra. Az óvadék átvezetésének könyvelésében (mind kiadásként, mind bevételként), valamint az utána lévő sorsjegy-értékesítés során keletkező bevétel és a Szerencsejáték Zrt. által inkasszált vagy csoportos beszedéssel teljesített kiadás könyvelési tételeiben szeretnék segítséget kérni. Elegendő a fent leírt tranzakciók végrehajtásához egy óvadéki számla, vagy szükséges pénzforgalmi számlát is nyitni? Kötelező POS-terminált üzemeltetni a sorsjegy-értékesítéshez? Amennyiben igen, ez a POS-terminál hozzárendelhető az óvadéki számlához? A Szerencsejáték Zrt. külön kérése, hogy az óvadéki számlára utaljunk 5000–10.000 forintot, ami fedezheti az esetlegesen felmerülő többletköltségeket. Jeleztem, hogy számla, bizonylat hiányában ennek nem tudunk eleget tenni, ám erre azt mondták, hogy ebben az esetben megbontják az óvadék összegét, és azt kötbér terheli. Ezt hogyan tudnám szabályosan elkerülni?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv (intézmény) intézményvezetőjének a vezetői megbízása a fenntartóval közös megegyezéssel kerül megszüntetésre. A megállapodást a fenntartó (helyi önkormányzat) nevében a polgármester köti meg. A megállapodásban a felek rendezhetik-e, hogy a vezetői megbízás megszűnése után a (volt) intézményvezetőt milyen összilletmény illesse meg? (Ez ugyanis feltétele volt a vezetői megbízás közalkalmazott részéről történő megszüntetésének.)