Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

16 találat a megadott víziközmű tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Közművesítési hozzájárulás áfája

Kérdés: Önkormányzatunk csatornahálózatot épített ki a településen. Ehhez víziközmű-társulatot hozott létre, és a lakosok érdekeltségi hozzájárulást fizettek. A beruházás lezárult, a társulat megszűnt. Ezt követően az ingatlantulajdonosok, ha a hálózatra rá kívánnak kötni, 160 ezer forint közművesítési hozzájárulás megfizetésére kötelezettek. Ezt az önkormányzat egyik alszámlájára teljesítik. A befizetéseket a B402 rovatra szolgáltatások ellenértékeként könyveljük. Ez az összeg kell, hogy áfát tartalmazzon, vagy ez a hozzájárulás áfamentes bevétele az önkormányzatunknak?
Részlet a válaszból: […]érdekeltek érdekeltségük arányában kötelesek viselni - ez a jogintézmény a közcélú érdekeltségi hozzájárulás. Ennek mértékét a vízgazdálkodásért felelős miniszter évente rendeletben állapítja meg, kivetéséről pedig a vízitársulat, annak hiányában közigazgatási határozat útján a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala gondoskodik. A közcélú érdekeltségi hozzájárulás áfa hatályán kívüli köztartozás, amelyről nem kell számlát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5428
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Víziközművagyon bérbeadása

Kérdés: Az önkormányzatok víziközművagyona kötelezően átadásra került (vagyonkezelésre) a szolgáltatónak. Ezért bérleti díjat fizet, amely ebben az esetben áfás. Ugyanakkor a felújításokat kiszámlázza. Ebben az esetben a bérleti díj áfája levonható?
Részlet a válaszból: […]önkormányzat áfaalany, akkor a bérbeadásról áfás számlát kell kiállítani. A közműszolgáltató a felújítás szolgáltatásáról áfás számlát állít ki az önkormányzat részére. A kiszámlázott bérleti díj áfája az önkormányzatnál fizetendő áfa, amelyből a víziközművel kapcsolatos kiadások áfatartalmát levonásba helyezheti. Ilyen levonható áfát tartalmaz a szolgáltató felújítási számlája is. A szolgáltató az önkormányzat bérleti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5368
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító telep átadása

Kérdés: Önkormányzatunk a magyar állam részére térítésmentesen kívánja átadni a szennyvízcsatorna-hálózatát és szennyvíztisztító telepét. A térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából hogyan érinti szervezetünket, illetve egyéb fizetési kötelezettség keletkezhet-e? Jelenleg ezek a rendszerek a zrt. üzemeltetésében állnak.
Részlet a válaszból: […]nyilvántartási értéken történő átvezetéssel, térítésmentesen 2017. július 1-jén a magyar államra szállt. Ez a térítésmentes vagyonátruházás az áfa szempontjából köz-célú adománynak minősül. Ez a rendelkezés a kérdéses ügyletre nem alkalmazható, mivel a hivatkozott átadásnak meg kellett történnie 2017. július 1-jén.A gazdálkodó szervezetek által létrehozott víziközmű-beruházás térítésmentes átadása a Vksztv. 8. §-ában meghatározott feltételekkel szintén közcélú adománynak minősül, tehát áfamentes. Értelmezésünk szerint és a közölt információk alapján a kérdéses átadásra a Vksztv. 8. §-ában felsorolt feltételek egyike sem áll fenn.Az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése alapján ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg.Amennyiben jogszabályban meghatározott adómentességi feltétel nem áll fenn, akkor az Áfa-tv. 11. §-ában meghatározott általános[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5298

4. találat: Érdekeltségi hozzájárulás számlázása

Kérdés: Önkormányzatunk területén van kiépített víz- és csatornaközmű-hálózat. Előző évben egy új utcában kiépítésre (bővítésre) került a hálózat. A kiépítését saját forrásból és a lakosság által fizetendő érdekeltségi hozzájárulásból valósítja meg. (A lakossági hozzájárulás összege nem fedezi a beruházás összegét.) Önkormányzatunk alanyi adómentes. Kell-e számlát kiállítani a befizetendő érdekeltségi hozzájárulásról, ha igen, van-e áfatartalma? Ha szükséges a számla kiállítása, milyen módon kell a több részletben megfizetendő hozzájárulásról a számlát kiállítani?
Részlet a válaszból: […]a közcélú érdekeltségi hozzájárulás. Ennek mértékét a vízgazdálkodásért felelős miniszter évente rendeletben állapítja meg, kivetéséről pedig a vízitársulat, annak hiányában pedig közigazgatási határozat útján a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala gondoskodik. A közcélú érdekeltségi hozzájárulás áfa hatályán kívüli köztartozás, de azt önkormányzati rendeletben nem lehet szabályozni, mivel törvényi, illetve kormányrendeleti szinten került szabályozásra.Az előzőek alapján vélelmezzük, hogy a kérdés utólagos csatlakozási díjra vonatkozik, ami áfás. Figyelembe kell azonban venni, hogy a kérdező önkormányzat alanyi adómentes.Az alanyi adómentes adóalany nem számít fel áfát, mindaddig, amíg az adómentességi értékhatárba beszámító tárgyévi bevétele halmozottan nem haladja meg a 12 millió forintot.Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be:a) az adóalany vállalkozásábanaa) tárgyi eszközként használt termék értékesítése,ab) immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése,b) az aa) alpont alá nem tartozó új közlekedési eszköz 89. § (1) és (2) bekezdés szerinti értékesítése,c) az aa) alpont alá nem tartozó beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet értékesítése, amelynekca) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagycb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5217
Kapcsolódó tárgyszavak: , , , ,

5. találat: Beolvadás - részesedés értéke

Kérdés: A helyi víziközmű-társulásban lévő törzsbetétünk (részesedésünk) értéke beolvadás után 950?000 Ft-ról 10?000?000 Ft-ra emelkedett. Szeretnék segítséget kérni ennek a tételnek a helyes lekönyvelésében. Könyvelési segédletekben nem találtam útmutatást arról, hogyan kell (kell-e?) a saját tőkével (412 fkv.) szemben könyvelni. Egyéb beruházás, felújítás során kell a nemzeti vagyon változását (412) könyvelni?
Részlet a válaszból: […]társaság tulajdonát képezik.Sajáttőke-követelmények a jogutódnál:- a tervezett és végleges sajáttőke-érték közötti különbözettel tartalmának megfelelően a tőketartalékot és/vagy az eredménytartalékot kell módosítani;- ha a lekötött tartalékkal csökkentett, a jegyzett, de még be nem fizetett tőkével növelt saját tőke értéke nem éri el a jegyzett tőke értékét, a jegyzett tőkét le kell szállítani;- a jegyzett, de még be nem fizetett tőkén kívül negatív elem nem szerepelhet a saját tőkében;- ellenőrizni kell azt is, hogy az eredménytartalék összege csak a vagyonmérleg-tervezetben számításba vett jogcímek szerint változhat;- az új belépők még nem teljesített ázsiós vagyoni hozzájárulása nem szerepelhet a tőketartalékban, azt majd a tényleges rendelkezésre bocsátáskor kell bekönyvelni a saját tőkébe.A feltett kérdés megválaszolásához fontos lenne tudni, hogy abban a társaságban van-e részesedése a kérdezőnek, amelyik beolvadt egy másik társaságba, és hogy történt-e tőkeemelés.A válaszadásnál azt feltételezzük, hogy a kérdezőnek abban a társaságban van részesedése, amelybe egy másik társaság beolvadt (tovább működő társaság), és tőkeemelés nem történt, tehát nem volt pénzmozgás, nem fizettek a magasabb részesedés értékéért, hanem az átalakuló társaság vagyonmérlege alapján értékelődött fel a már korábban meglévő részesedésük értéke. Amennyiben a kérdés erre az esetre vonatkozik, akkor nem kell megszűnt részesedést kivezetni, és új részesedést bevenni a könyvekbe. Mivel a törzsbetétért, illetve az értéknövekedésért nem fizettek, ezért könyvelési feladat nem lesz. Analitikus nyilvántartásban kell a névértékváltozást szerepeltetni.Amennyiben a beolvadt társaságban volt részesedésük, és új részesedést szereztek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5011
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

6. találat: Ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítése

Kérdés: Önkormányzatunk ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítését kezdte meg. Kell-e szerepeltetni a NAV-nál a törzsadat-lekérdezésben a tevékenységek között a 3700, 3600, illetve a 4221 TEÁOR-számot? Ha igen, feltétel-e, hogy a beruházás költségeit a 052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a 063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése Cofogon számoljuk el? Továbbá mi a feltétele a fenti beruházás utáni áfa-visszaigénylésnek? Önkormányzatunk áfa-fizetési kötelezettség tekintetében korábban már választotta a bérbeadás és értékesítés tevékenységre az adókötelessé tételt.
Részlet a válaszból: […]5/F. §-ának (1) bekezdése szerint az ellátásért felelős közfeladatként megteremti a víziközmű-szolgáltatás infrastrukturális előfeltételeit, és az ellátási területen gondoskodik arról, hogy a felhasználók a víziközmű-szolgáltatást az igényelt mennyiségben, minőségben és szolgáltatási színvonalon igénybe vehessék.A 37.00 "Szennyvíz gyűjtése, kezelése" TEÁOR-számba az alábbiak tartoznak:- a szennyvízrendszerek és szennyvízkezelő berendezések működtetése;- az ipari vagy kommunális tevékenység során egy vagy több fogyasztóhelyen keletkezett szennyvíz, valamint- a csapadékvíz gyűjtése és szállítása szennycsatorna-hálózaton, szennyvíztartályokban, illetve egyéb módon (szippantós autó);- az emésztőgödör, a szikkasztó, a lefolyó és a szenny-vízakna tisztítása, ürítése, mozgó vécé ürítése, tisztítása;- a szennyvíz (az ipari vagy kommunális tevékenységből származó szennyvíz, úszómedencéből származó víz stb.) kezelése fizikai, kémiai és biológiai eljárásokkal, mint pl. hígítás, rácsszemét kiemelése, szűrés, ülepítés stb.;- a szennyvízcsatorna tisztítása, fenntartása, zárt csapadékvíz-csatorna tisztítása, fenntartása, a szennyvíz- és zárt csapadékvíz-csatornák dugulásának megszüntetése-kezelése, továbbá az ipari és a háztartási célú vízelosztás;- idetartozik még a vízkivétel különböző forrásokból, és elosztása különböző eszközökkel.A fenti tevékenységeket az önkormányzat saját nevében, kockázatára, felelősségére nem végzi, illetve ilyen tevékenységből adóköteles bevétele nem származik. Az önkormányzat a víziközmű-szolgáltató útján gondoskodik a közműves ivóvízigények kielégítéséről, a szennyvíz-törzshálózatba bocsátott szennyvizek elvezetéséről, tisztításáról és környezetvédelmi követelmények szerinti elhelyezéséről. Az ivóvíz- és szennyvíz-közművezetékkel kapcsolatban bérbeadás, üzemeltetésre átadás, illetve eszközhasználati díj címén keletkezik bevétele.A TEÁOR 36.00 "víztermelés, kezelés, ellátás" TEÁOR-számba tartozó feladatok közül az alábbi egyes feladatokat végezheti az önkormányzat, pl.:- vízkivétel folyókból, tavakból, kutakból stb.,- csapadékvíz gyűjtése vízszolgáltatás céljából (pl. nyílt és zárt csatornahálózaton),- vízelosztás vezetékek, lajtos kocsik és egyéb eszközök segítségével,- öntözőcsatornák működtetése,ezért ezt a TEÁOR-számot indokolt lehet felvenni a tevékenységi körbe.A 42.21 TEÁOR "Folyadék szállítására szolgáló közmű építése" önkormányzati feladat. A közművek csak önkormányzat vagy állam tulajdonában lehetnek. Ezért ezt fel kell venni a tevékenységek közé.Az NGM rendelet 6. §-a alapján a tevékenységek besorolásakor a kormányzati funkciók tartalmi leírásából szükséges kiindulni. Az NGM rendelet 2. sz. melléklete szerint felmerülhet még a következő funkciókódok használatának szükségessége is: 052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése", "063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése" kormányzati funkciókon túl/azok mellett felmerülhet még a "052010 Szennyvízgazdálkodás igazgatása", "063010 Vízügy igazgatása", "052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése", "052030 Szennyvíziszap kezelése, ártalmatlanítása".A törzskönyvi nyilvántartásban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4644
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Víziközmű-társulat végelszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk a víziközmű-társulat végelszámolással történő megszűnése után átvette a társulat vagyoni eszközeit (tárgyi eszközök); az önkormányzati utakon végzett víziközmű-társulati felújítások nyilvántartási számláit; pénzeszközeit; tartozásállományát. Hogyan kell ezeket az önkormányzat könyveiben megjeleníteni mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben? Az önkormányzat a pénz átvételére külön elkülönített számlát nyitott, melyre terveink szerint a későbbiekben befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat fogja kezelni. A később befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat milyen főkönyvi számlán kell könyvelni? A társulat egyes esetekben részletfizetést engedélyezett. Azok havi befizetéseit hogyan kell megjeleníteni a költségvetési és pénzügyi számvitelben?
Részlet a válaszból: […]§-ának (3) bekezdése kimondja, hogy a víziközmű-társulatnak az általa létrehozott víziközművet, a próbaüzem és a műszaki átadás-átvétel után legkésőbb 30 napon belül, a tulajdonos önkormányzatnak adja át.A kormányrendelet 22. §-ának (1) bekezdése szerint a megszűnt társulat vagyonát, jogokat és kötelezettségeket, továbbá az érdekeltségi hozzájárulással összefüggő követeléseket, és tartozásokat a tulajdonos önkormányzat részére kellett átadni. Az átadás során a még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulásból származó követeléseket és a hitelállományt az ahhoz csatolt zárómérleg-mellékletek és -okiratok alapján kellett az önkormányzatnak átadni.A még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulást a létrehozott víziközmű-tulajdonos önkormányzat részére kellett teljesíteni, annak víziközmű elnevezésű elkülönített számlájára. A teljesítés elmaradása esetén a hozzájárulás behajtásáról a megszűnt víziközmű-társulat érdekeltségi területe szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének kell gondoskodni.A társulat közgyűlésén meghatározott fizetendő érdekeltségi hozzájárulást, valamint az erre történő befizetéseket érdekeltenként kell vezetni a részletező analitikus nyilvántartásban. A társulat megszűnésével az analitikus nyilvántartás alapján a még be nem fizetett érdekeltségihozzájárulás-állományt az önkormányzatnak tételesen át kell adni. A megszűnt víziközmű-társulattól átvett, még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulások beszedéséről (behajtásáról) az önkormányzatnak kell gondoskodnia. Az önkormányzatot a víziközmű-társulat által megállapított, a könyveiben nyilvántartott és a megszűnéséig meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulások megilletik. Az érdekeltségi hozzájárulás beszedése, illetve behajtása az Art. 164. és 164/A. § elévülési szabályok figyelembevételével történik. A Vgt. 4. §-ának (4) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat víziközmű-működtetés és víziközmű-szolgáltatás tekintetében felmerülő, vízügyi tevékenységektől és vízügyi igazgatástól elkülönült feladatait a Vksztv. szabályozza. Fontos hangsúlyozni, hogy a Vksztv. 69. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott víziközmű-fejlesztési hozzájárulás nem azonos a Vgt. 35. §-ának (3) bekezdésében meghatározott víziközmű-társulati érdekeltségi hozzájárulással.A lakossági felhasználók víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésére nem kötelezhetők, a nem lakossági felhasználók pedig e hozzájárulást a víziközmű-szolgáltató részére fizetik meg. A Vksztv. hivatkozott szakaszában foglalt víziközmű-fejlesztési hozzájárulás ugyanakkor nem azonos a Vgt. 35. §-ának (3) bekezdésében meghatározott víziközmű-társulati érdekeltségi hozzájárulással.A végelszámolás számviteli feladatait a 2006. évi V. törvény VIII. fejezete és azonkívül még a 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet tartalmazza.A végelszámolás könyvelési lépései a víziközmű-társulatnál:1. A könyvek megnyitása a végelszámolási nyitómérleg alapján- eszközszámlák nyitása T1,2,3 - K491- forrásszámlák nyitása T491 - K42. A nyitómérlegben nem szereplő, de a végelszámoló által elfogadott hitelezői követelések állományba vétele T1,2,3 - K43-47, T5,8 - K43-473. A végelszámolás időszaka alatti beszerzések, igénybe vett szolgáltatások T1,2,5 - K4544. A végelszámolás ideje alatt felmerült költségek, ráfordítások T51-56,8 - K1,2,3,45. Kötelezettségek pénzügyi teljesítése T43-47 - K3846. Eszközök értékesítése- kiszámlázott érték T31 - K91-96, 467- könyv szerinti értéken kivezetés T58,81-86 - K1,27. Eszközátadás térítés nélkül- az átadott eszköz könyv szerinti értékének elszámolása T889 - K12-16- terv szerinti értékcsökkenés kivezetése T129,139,149,159[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4578
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Víziközmű-társulat - utólagos csatlakozási hozzájárulás

Kérdés: Egy településen a közelmúltban kiépült a csatornahálózat. A projekthez kapcsolódóan az előző ciklusban az önkormányzat egy részfeladat ellátására (a lakossági hozzájárulások összegyűjtésére) önálló víziközmű-társulatot hozott létre. A víziközmű-érdekeltségi hozzájárulás magánszemély esetén 91 000 Ft, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 200?000 Ft volt, melyet az érdekeltek egy része a víziközmű-társulat részére befizetett. Ezen ügylethez számla nem kapcsolódott, általános forgalmi adót a megfizetett összeg nem tartalmazott, illetve arra áfát nem számoltak fel. Amikor a munkálatok sikeresen befejeződtek, a létesítményeket átadták, ezt követően a kivitelezők által benyújtott számlák kiegyenlítésre kerültek. A társulat az ehhez szükséges, általa begyűjtött lakossági önrészt átutalta - ezzel a rábízott feladatot sikeresen teljesítette, megbízatása lejárt, így megtörtént a társulat felszámolása és az önkormányzat részére a lakossági befizetésekkel való elszámolás. A társulat megszűnte után a település képviselő-testülete helyi rendeletet adott ki a szennyvíz-elvezető hálózatba történő utólagos bekötésről. E rendelet tárgyi hatálya kiterjed a település közigazgatási területén a beépítésre szánt területen kialakításra kerülő telekhez kapcsolódó, illetve a beépített területen kialakult ingatlanok szenny-vízelvezető hálózatra történő utólagos, a beruházás befejezését követő közműcsatlakozására. A rendelet kiterjed az előbb leírtak szerinti területen lévő ingatlan, érdekeltségi egység tulajdonosára, azon érdekeltségi egység kivételével, aki a szennyvízelvezető hálózatra történő utólagos csatlakozásért a hozzájárulás megfizetését igazolni tudja, valamint a szennyvízelvezető hálózat üzemeltetőjére. Az érdekeltségi egység tulajdonosa érdekeltségi egységenként - a helyi rendelet szabályai szerint - a szennyvízelvezető hálózatra történő utólagos csatlakozásért hozzájárulást köteles fizetni. Az utólagos csatlakozási hozzájárulás megfizetése alól mentes, aki korábban még nem kötött rá a szennyvízelvezető hálózatra, és e rendelet hatálybalépésekor az adott érdekeltségi egység vonatkozásában a hozzájárulás megfizetését igazolni tudja. A szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő érdekeltségi egységeknek a hálózatba történő bekötését az érdekeltségi egység tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója az üzemeltetőnél kezdeményezheti. Az utólagos csatlakozási díj egy érdekeltségi egységre eső összege magánszemély esetén 91 000 Ft jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 200 000 Ft. Mivel az érintett település önkormányzata adószámának 9. számjegye "2", azaz áfás, ezért arra vonatkozóan kérem állásfoglalásukat, hogy az önkormányzat a fentiekben említett érdekeltségi egységre eső összeget határozattal kivetheti, vagy köteles arról számlát kiállítani? Ha az önkormányzatnak számlaadási kötelezettsége van, akkor mennyi a felszámított áfa kulcsa?
Részlet a válaszból: […]jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek.A víziközmű-társulat tagjai kötelesek a víziközmű-társulat részére víziközmű-társulati érdekeltségi hozzájárulást fizetni. A hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás.Az Áfa-tv. 13. §-ának (1) bekezdése alapján szolgáltatásnyújtás: minden olyan ügylet, amely e törvény értelmében nem termék értékesítése.Vg.tv. 35. §-ának (1) bekezdése alapján a víziközmű-társulat közfeladatként - a település, az együttesen ellátható települések beltéri, illetve lakóterületi részének közműves vízellátását, szennyvízelvezését, szennyvíztisztítását, káros vizek elvezetését szolgáló?- vízi létesítményeket hoz létre, illetve fejleszt; a vízi társulat pedig helyi vízrendezési és vízkárelhárítási feladatokat lát el. Az Alkotmánybíróság 5/1993. (II. 12.) AB határozatának indokolása is kifejti, hogy a vízgazdálkodási társulat helyi közcélú vízgazdálkodási feladatot lát el, szolgáltatása a vízi létesítmények műszaki hatásának biztosítása.A vízgazdálkodási társulat tehát a közfeladatként végzendő tevékenységét nem bevétel elérése érdekében végzi, ezért a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4533
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

9. találat: Önkormányzati szennyvízberuházás

Kérdés: Önkormányzatunknál 2011-ben szennyvízberuházás indult, melynek lakossági önrésze is volt, ezért megalakult a víziközmű-társulás, amely keretén belül megkötésre kerültek az LTP-szerződések, 6 éves futamidőre (a lakos a megtakarítását engedményezte a társulásra). A tervek szerint ez a megtakarítás lett volna a fedezete a víziközmű-társulás által felvett hitelnek, amely a beruházás önrészére eső kiadásokat fedezte volna. A lakosság részéről a megtakarítási aktivitás rossz minősítést kapott, a pénzintézet nem fogadta el fedezetként, ezért a víziközmű-társulás hitelt nem tudott felvenni. A beruházás önrészét az önkormányzat így másképp finanszírozta. A víziközmű-társulás 2013-ban megszűnt, amelynek mérlegében kimutatásra került a lakosokkal szemben fennálló követelés (az LTP-szerződéses összegével). Az önkormányzat a víziközmű-társulás mérlegében lévő követelést nem könyvelte le semmilyen módon. Az LTP-szerződés nagy része nem teljesült. Időközben a beruházás megvalósult és lezárult. Az önkormányzat a lakossági önrészt más forrásból biztosította, ezért a befizetett megtakarításokat az eredeti célra felhasználni nem lehetett (a megtakarítás okafogyottá vált). Az önkormányzat képviselő-testülete törvény alapján vagy helyi rendeletben szabályozott módon mondhat le. A kérdés, hogy erről a követelésről (lakossági megtakarításról) lemondhat-e, ha helyi rendeletbe foglalja? Ha igen, milyen jogszabály-hivatkozással? Vagy milyen módon adhatja vissza a megtakarítást a lakosság azon részének, akik a befizetést teljesítették? Az LTP-szerződések 2016 novemberében lejárnak, ezzel kapcsolatban milyen számviteli teendője lesz az önkormányzatnak? A víziközmű-társulás megszűnésekor az önkormányzat mérlegében ki kell mutatni? Ha igen, hogyan könyvelendő? Mérlegkészítéskor milyen adatok alapján értékeljük ezt a követelést az értékvesztés elszámolásakor?
Részlet a válaszból: […]ingatlantulajdonosok belépési szándéknyilatkozattal elismerték, hogy a beruházást akarják, és fizetni fogják a hozzájárulást az előírt módon és határidőre. A társulás szervezésekor, megalakulásakor az érdekelteknek nyilatkozni kellett arról is, hogy amikor a hozzájárulást megfizetik, akkor azt milyen formában teszik.A társulás létrejöttétől kezdve a beruházásban érintett minden tulajdonosra érvényesek ezek a kötelezettségek. A többi ingatlantulajdonos, aki nem tett szándéknyilatkozatot, de érintett a beruházásban, az is automatikusan taggá vált. Ezt követelésként kellett volna előírni az önkormányzatnál is.Amennyiben az érintettek nem fizetik a vállalt kötelezettséget a befizetési határidő alatt, akkor az közadók módjára behajtható, mivel ez a hozzájárulás adók módjára behajtható tartozásnak minősül a jogszabályok alapján. Ezek továbbra is fennálló követelések, hiszen a beruházás elkészült, és a társulás annak idején az érintettek szándéknyilatkozatával jött létre. Ez a követelés továbbra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4360
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Víziközmű-vagyon

Kérdés: A vízi közművek vagyonértékelése 2015. 06. 30. fordulónappal készült el. A vagyonértékelés egy konkrét vagyontárgyra a következő adatokat tartalmazza:
Megnevezés: vízvezeték
Üzembe helyezés: 1980
Várható élettartam: 50 év
Állagmutató: 30%
Pótlási év: 2030
Pótlási költség: 3 090 990 Ft
Vagyonérték: 927 297 Ft
Mennyi lesz konkrétan a vízvezeték bruttó értéke, az elszámolt értékcsökkenés összege 2016. június 30-ig, valamint a tárgyi eszköz leírási kulcsa?
Részlet a válaszból: […]vagyonnyilvántartásába át kell vezetni."Az Áhsz. 16/A. §-ának (1) bekezdése alapján törvény vagy kormányrendelet előírhatja az immateriális javak, tárgyi eszközök és a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök meghatározott köre bekerülési értékének újbóli megállapítását. A bekerülési értékének újbóli megállapítását követően az eszköz korábbi bruttó értékét és a megállapított új bekerülési értékét a nemzeti vagyon változásaival szemben kell elszámolni, és az eszköz korábban elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenését a felhalmozott eredménnyel szemben ki kell vezetni.A számviteli politikában dönt a költségvetési szerv az értékcsökkenési leírás tekintetében arról, hogy a már korábban beszerzett eszközökre folytatják-e a megkezdett értékcsökkenési leírást, vagy az Áhsz. 2014. január 1-jétől hatályos leírási kulcsokat alkalmazzák-e. Ezt Önöknél is el kellett dönteni, amit nem ismerünk.Az Áhsz. 17. §-ának (1) bekezdése szerint az immateriális javak, tárgyi eszközök után terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni. Az értékcsökkenésre a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel az Szt. 52. §-ának (1), (2) és (5)-(7) bekezdéseit kell alkalmazni.Az Szt. 52. §-ának (1) bekezdése alapján az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják (az értékcsökkenés elszámolása). A szabályok szerint megengedett,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4266
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 16 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést