Behajtási költségátalány – vállalkozó-e a költségvetési szerv?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 214. számában megjelent 3991. számú kérdésre adott válaszuk miatt merült fel bennünk, hogy helyes-e az, hogy a költségvetési szervezetek általános érvénnyel nem tarthatnak igényt a behajtási költségátalányra, csak akkor, ha ebben a teljesítés előtt megállapodtak? A Ptk. 8:1. §-ának 4. pontja szerint a költségvetési szervezet is vállalkozás, amikor szakmai feladatait (ez alatt az alapító okiratban bevétel elérése érdekében végzett alapfeladatait is érteni kell) üzletszerűen végzi. Kérem a segítségüket abban, hogy helyesen értelmezzük-e a Ptk. vonatkozó előírásait, vagy abban, hogy gondolatmenetünk hol hibás!
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. megkülönbözteti a vállalkozás fogalmát, melybe valóban a költségvetési szervek is beletartoznak. Ugyanakkor egyes esetekben, így a behajtási költségátalányról szóló rendelkezéseknél is különbséget tesz vállalkozás és szerződő hatóságnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.
Kapcsolódó címke:

Forgatási célú kötvényvásárlás elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk a kibocsátott kötvény értékét lekötötte, ez a 29. számlán van. A lekötés végén a virtuális számláról rávezették a költségvetési számlánkra. Újból lekötöttük, de kisebb értékben, így csökken az állománya is. A számlák közötti átvezetést átfutó számlán (39.) könyveljük. Az eredeti és az új lekötés közötti különbözet az átfutó számlán marad. Hogyan kell ezt a tranzakciót helyesen könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...számla alkalmazása a kérdésben nem egyértelmű,mivel minden értékpapír-tranzakciót külön-külön könyvelni kell az előzőekszerint. Az egyes tranzakciókat nem lehet egymással nettósítani, így mindenegyes tranzakció után minden tételt még akkor is könyvelni kell,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.
Kapcsolódó címkék: