Tanulmányi támogatás adózása 2019-től

Kérdés: 2019-től milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Értelmezésünk szerint egyetlen esetben nyújtható adómentes továbbtanulásra irányuló támogatás, amikor egy iskolarendszeren kívüli képzést a munkáltató a munkakör ellátásához kötelező jelleggel előírja.
Részlet a válaszából: […] ...részére.Iskolarendszerű képzés alatt az olyan képzés értendő, amelynek résztvevői a képzést folytató intézménnyel tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban állnak. Az OKJ-s képzések lehetnek mind iskolarendszerűek, mind iskolarendszeren kívüliek. Hogy adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.
Kapcsolódó címkék:  

Munkáltató által fizetett képzési költség köztehervonzata

Kérdés: A megbízott óvodavezető a vezetői tisztség betöltéséhez szükséges végzettség megszerzése érdekében főiskolai tanulmányokat kezdett. A munkáltatóval tanulmányi szerződés jött létre, mely szerint a tandíjat kifizeti a munkáltató, a munkáltató nevére szóló számla ellenében. Ennek van-e személyijövedelemadó-fizetési vonzata akár a magánszemély, akár a munkáltató részéről? Továbbá a tandíjkiadást személyi juttatásként vagy dologi kiadásként kell lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja. Iskolarendszerű a képzés, ha tanulói vagy hallgatói jogviszony jön létre, a főiskola ilyennek minősül.A béren kívüli juttatás értékének 119%-a után a kifizetőt 16%...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.
Kapcsolódó címkék: