Peren kívüli megegyezésben kikötött kártérítés adó- és járulékvonzata

Kérdés: Munkaügyi pert indított egy volt pedagógus, akit helyettesítés miatt határozott időre alkalmaztunk további jogviszonyban, a jogviszonya megszüntetésével kapcsolatban. A per kimenetele hosszúnak tűnt, ezért peren kívül megegyeztünk. Jogos volt-e? A megegyezés eredménye, a nem jövedelmet pótló átalánykár összegéből kell-e bármiféle (szja, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) közterhet levonni, vagy ez ténylegesen nem vagyoni kártérítésnek minősül? Tehát a kifizetés bruttó vagy nettó módon történhet?
Részlet a válaszából: […] ...a peren kívüli egyezségben kikötöttjárandóság tekintetében az adóhatóság a legritkább esetben ismeri el, hogy azjövedelmet nem pótló kártérítésnek vagy nem vagyoni kártérítésnek minősülne,még akkor sem, ha a felek a kifizetést ilyennek tüntették fel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén járó kártérítés adókötelezettsége

Kérdés: Egy volt munkatársunk munkaviszonyának felmondása miatt bírósághoz fordult. A bíróság a munkaviszony jogellenes megszüntetését állapította meg, és visszamenőlegesen az elmaradt munkabér, továbbá kéthavi átlagkereset megfizetésére kötelezte a hivatalt. Értelmezésünk szerint ez a kéthavi átlagkereset is bérjövedelem, amelyből le kell vonnunk az adóelőleget.
Részlet a válaszából: […] ...megegyezően rendelkezik.A szankció megállapításánál a bíróság a jogsértés nagyságátmérlegeli, az átlagkeresetre utalás csupán a kártérítés mértékét jelenti. Akiszabott kártérítés mellett az Mt. 100. § (6) bekezdése alapján az elmaradtjövedelmet is meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.
Kapcsolódó címkék: