2 cikk rendezése:
1. cikk / 2 Két munkakörbe tartozó feladatok ellátása – garantált bérminimumra való jogosultság
Kérdés: A Költségvetési Levelek 244. számában feltett 4485. számú kérdést kiegészítenénk azzal, hogy az önkormányzatunk olyan sportcsarnokot működtet, amelyben uszoda, tornaterem, szauna, konditerem és szolárium található. A szauna és a szolárium igénybevételéből származó bevétel vonatkozásában online pénztárgéppel teszünk eleget nyugtaadási kötelezettségünknek. A sportcsarnokban az önkormányzati tulajdonú kft. két munkavállalója takarítói munkakörben végez munkát, akik a takarítási feladatok ellátása mellett beszedik a bevételeket és kezelik a pénztárgépet. A két munkavállaló pénztárgépkezelői képesítéssel rendelkezik, azonban nem pénztáros, hanem takarítói munkakörben vannak alkalmazva, a pénzbevételek beszedése és a pénztárgép kezelése a napi munkaidőnek csak a töredékét teszi ki, és nincs érvényben pénztárgépkezelői vagy más képesítési követelményre vonatkozó munkáltatói rendelkezés. Ebben az esetben kötelezi-e valamilyen jogszabály a kft.-t mint munkáltatót a garantált bérminimum megfizetésére? Eljárhatunk-e úgy, hogy az önkormányzat nem a kft.-t, hanem a két munkavállalóját közvetlenül bízza meg a pénzbevételek beszedésével és a pénztárgép kezelésével?
2. cikk / 2 Költségvetési szervnél, önkormányzatnál és hivatalánál két munkavégzésre irányuló jogviszony egyidejű fennállásának feltételei
Kérdés: Önkormányzatunknál 1 fő szociális segítő munkakörben, 6 órás közalkalmazotti jogviszonyban, a szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat látja el. A szociális étkeztetést az önkormányzat nem költségvetési szerv útján, hanem önkormányzati feladatellátásban (szakfeladat) látja el. Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv, a konyha működtetése is az óvodai feladatellátásban történik. Az óvodai élelmezésvezető nyugdíjba vonulása miatt a szociális segítő munkakörben alkalmazott önkormányzati feladatellátásban szereplő szociális segítő látná el közalkalmazotti jogviszonyban az óvodai élelmezésvezetői feladatokat is. A munkáltatói jogokat a szociális segítő esetében a képviselő-testület, az élelmezésvezető esetében pedig az óvodavezető gyakorolja. A fenti esetben hogyan járhat el a jogszabályoknak megfelelően az önkormányzat? Hogyan lehet egy embernek két munkahelye? Ki lesz a munkáltató? A költségvetési létszámkeretben hol kell szerepeltetni, az önkormányzatnál, az intézménynél vagy mindkettőnél? A Kjt. mely végrehajtási rendeletei vonatkoznak rá? Probléma még az is, hogy az illető élelmezésvezetői végzettséggel nem rendelkezik.