Peren kívüli megegyezésben kikötött kártérítés adó- és járulékvonzata

Kérdés: Munkaügyi pert indított egy volt pedagógus, akit helyettesítés miatt határozott időre alkalmaztunk további jogviszonyban, a jogviszonya megszüntetésével kapcsolatban. A per kimenetele hosszúnak tűnt, ezért peren kívül megegyeztünk. Jogos volt-e? A megegyezés eredménye, a nem jövedelmet pótló átalánykár összegéből kell-e bármiféle (szja, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) közterhet levonni, vagy ez ténylegesen nem vagyoni kártérítésnek minősül? Tehát a kifizetés bruttó vagy nettó módon történhet?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetésnek tekinthető.Ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy a peren kívüli egyezségben kikötöttjárandóság tekintetében az adóhatóság a legritkább esetben ismeri el, hogy azjövedelmet nem pótló kártérítésnek vagy nem vagyoni kártérítésnek minősülne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.
Kapcsolódó címkék:  

Pedagógusszakirodalom-vásárlási hozzájárulás

Kérdés: Intézményünk a tantestület döntése alapján pedagógus-szakkönyv biztosítását a következőképpen oldotta meg: a pedagógus az intézmény nevére szóló számlát kért a könyvről, mely könyvet leltárba vette az intézmény könyvtára, majd a pedagógus használatába adta. A fentiek alapján a dolgozónak adó-, járulékfizetési, illetve -bevallási kötelezettsége nem keletkezik. Szeretnénk tudni, hogy helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...– legfeljebb a költségtérítés címén kapottbevétel mértékéig – a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismertköltség. Az adóhatóság állásfoglalása alapján a szakirodalom vásárlására adottösszeggel, mint nem önálló tevékenység bevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.
Kapcsolódó címke: