2 talált cikk a bérleti díj , költségvetés , arányosítás , ellenérték kifejezésre

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett gazdasági társaság a gazdasági tevékenységét négy üzletág keretében végzi. A négyből két üzletágban kizárólag adóköteles tevékenységet folytat, míg harmadik üzletága keretében mind adóköteles, mind pedig levonásra nem jogosító adómentes közvetítői tevékenységet is végez. A negyedik üzletág végzi az előzőekben említett három üzletág könyvelését és bérszámfejtését, azonban a társaság a harmadik és negyedik üzletágát összevontan kezeli áfaszempontból. A társaság számára a beszállítók a számlákat az első és második üzletághoz, továbbá a harmadik és negyedik üzletágat egy üzletágnak tekintve, külön-külön állítják ki (például az iroda bérleti díjának számlázása három elkülönült számlán történik az üzletágak által elfoglalt külön blokkok szerint). Vannak olyan általános költségekről szóló beszerzési számlák, amelyek számlázása nem különíthető el üzletáganként, így a társaság részére az egy összegben kerül kiszámlázásra. A társaság az első és második üzletág esetében tételesen elkülöníti az adott üzletághoz rendelten számlázott bejövő számláin felmerült áfát, és ezek kapcsán teljes mértékű adólevonást gyakorol. A társaságnak áfamentes tevékenységéhez tételesen hozzárendelhető, így a levonásból eleve kizárt beszerzése is van, amelyek tekintetében a társaság nem gyakorol áfalevonást (egy tételtípus kivételével ezen beszerzések áfamentes ügyletek). A társaság a harmadik üzletághoz kapcsolódó beszerzései-nél áfa kapcsán arányosítást alkalmaz. A társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszertana alapján kizárólag a harmadik üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységből származó bevételt vette figyelembe a levonási hányados számlálójának meghatározásakor, és a nevezőben is a harmadik üzletág adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységből származó bevételeit vette csak figyelembe. Vagyis a társaság egy üzletágra korlátozott, bevételalapú arányosítási módszert alkalmazott. A negyedik üzletág tevékenysége kapcsán felmerült költségek áfatartalma ez idáig a harmadik üzletág kapcsán számított levonási arány figyelembevételével került levonásra. A társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszerről más módszerre kíván áttérni lehetőség szerint visszamenőlegesen, az alábbiak szerint:
Levonásra jogosító és levonásra nem jogosító gazdasági tevékenység végzése esetén az Áfa-tv. 123. §-a értelmében, amennyiben lehetséges, elsősorban a tételes elkülönítés szabályai szerint kell elvégeznie az adózónak az előzetesen felszámított adó megosztását.
Az első és második üzletág kapcsán felmerült előzetesen felszámított áfa tételes elkülönítését a társaság nyilvántartásai lehetővé teszik, különös tekintettel az üzletágankénti szállítói beszámlázásra. Ezért ez az eljárás álláspontunk szerint megalapozott. A levonási hányados számításakor azonban az eddigiek során a társaság nem vette figyelembe az első és második üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységből származó bevételt, és a nevezőben sem a teljes bevételi összeget szerepeltette. Véleményünk szerint az Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdése értelmében a társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszerről áttérhet az Áfa-tv. 5. számú melléklet szerinti, általános arányosítási szabály (mint főszabály) alkalmazására, és ennek során az első és második üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységéből származó bevételét is figyelembe veheti (mind a számlálóban, mind a nevezőben) a harmadik és negyedik üzletágak előzetesen felszámított adójának arányos megosztásakor. Ezen módszer alapján a tételes elkülönítést követően fennmaradó beszerzési számlák kapcsán valamennyi üzletág adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétel összevonásra kerülne, és ez a bevételösszeg képezné a levonási hányados számlálóját. A levonási hányados nevezőjében pedig valamennyi üzletág összes nettó árbevétele szerepelne. Álláspontunk szerint ez a módszertan visszamenőleges hatállyal is gyakorolható. Az ismertetett arányosítási módszertant a jövőre nézve is alkalmazhatjuk?

Kérdés: A Költségvetési Levelekben már többféle megvilágításban olvastam az áfaarányosítás szabályairól. Sajnos számomra még mindig nem egyértelmű a támogatás figyelembevétele az arányosításnál. Önálló költségvetési intézményünk étkeztetést végez. 2005. évtől az önkormányzat megbontotta az intézményi finanszírozás előirányzatát: – étkezési támogatásra – céltól független támogatásra Szeretném megtudni, hogy ebben az esetben alkalmazhatom-e a 38. § (1) bekezdés b) pontja szerint az elkülönített tevékenységi arányosítást. Ezenkívül szeretném megtudni, hogy amennyiben az elkülönített tevékenységi arányosítást végeztem, akkor jól vezettem-e le az elkülönített arányosítást? Példa: Étkezési (adóköteles) bevétel:100 Ft Áfa:15 Ft Bérleti díjak (adómentes):20 Ft Adóköteles tevékenység havi finanszírozása (Étkezés) finanszírozása:400 Ft (csak előirányzatból pántlikás): Céltól független támogatás:400 Ft Étkezés (elkülöníthető) beszerzés áfája:60 Ft Arányosításban (nem elkülöníthető beszerzés) levonható áfa:40 Ft Elkülöníthető adóköteles bevétel (étkezés) = 100 Adóköteles bevétel+Adóköteles tevékenység havi finanszírozása 100 + 200 Étkezés elkülöníthető áfája: 60 Ft x 0,333 = 19 980 Ft Nem elkülöníthető beszerzés áfa-visszaigénylésének arányosítása: Adóköteles bevétel = 100 = 40 x 0,192 = 7680 Ft Adómentes bevétel+Adóköteles bevétel+Céltól független támogatás 20+100+400 A ténylegesen visszaigényelhető áfa összege: 19 980 + 7680 = 27 660 Ft Szeretném tudni, hogy jól számolom-e a visszaigényelhető általános forgalmi adót?