2 cikk rendezése:
1. cikk / 2 Rezsiköltség továbbszámlázása
Kérdés: Intézetünkben működő és bérleti díjat fizető vállalkozó orvosok felé továbbszámlázzuk a közműdíjakat vetítési alap szerint, nem az általuk használt – ténylegesen – fogyasztott energia alapján. A Költségvetési Levelek 2023. szeptember 5-én megjelent számában, a 6097. kérdésre adott válasz alapján, miszerint "amennyiben nem a ténylegesen mért mennyiség alapján történik a továbbszámlázás, akkor az nem felel meg a változatlan formában való továbbhárításnak, így az közvetített szolgáltatásként nem számolható el". Ennek figyelembevételével azon összegeket, amelyekről vevői számlát készítünk, szállítói oldalról a K331. rovaton könyveljük el, esetleg ezt a rovatot bontsuk tovább, hogy ki tudjuk mutatni a továbbszámlázás tényét? Ingatlan-bérbeadás szempontjából áfamentesek vagyunk. Továbbszámlázáskor levonható-e az áfa, mivel vevői számlát állítunk ki a szolgáltatásról, ami bruttó módon kerül kiállításra (szállítói számla nettó értéke és az áfája)?
2. cikk / 2 Kiadványértékesítés postai szolgáltatással
Kérdés: Költségvetési intézményünk kiadványokat értékesít, amiket postán el is küld a megrendelőnek. A posta a számlát 27%-os áfával állítja ki. Mi a könyvet 5%-os áfával számlázzuk. Ilyen esetben mi a helyes számlázás a postaköltséggel kapcsolatban? Felveszi a tevékenység áfáját (ha a postaszámla nettójával számolok, akkor kevesebb lesz a bruttóm, vagy a postaszámla bruttójából számolom vissza a nettót, ami így több lesz, mint a postaszámlán), vagy 27%-os áfával kell kiszámlázni? Könyvelés szempontjából mi a helyes rovata a bevételi számlán szereplő postaköltségnek? B401, mint a kiadványértékesítésnek, vagy B403, közvetített szolgáltatás?