31 találat a megadott közvetített szolgáltatás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is. Az önkormányzat a fejlesztőcég felé közvetített szolgáltatásként számlázza tovább a tervezési feladatokat ugyanolyan áfamértékkel, ahogy a tervezőirodától kapta a számlát, vagyis 100 000 Ft + 27% áfát számláz a fejlesztőcég felé. Az önkormányzat a tervezőirodától kapott számla áfatartalmát
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]e) pontja szerint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe kötelezően szerepeltetendő a számlán. A számlának a tényleges igénybe vevő nevére kell szólni. Ez alól nincs mentesítő
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […](továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható".Az adólevonási jogra vonatkozó rendelkezéseket az Áfa-tv. 119-137. §-ai tartalmazzák, az adó visszaigénylésének feltételeit pedig a 186. § tárgyalja. A hivatkozott szabályok értelmében sem az adólevonási jog gyakorlásának, sem az adó visszaigénylésének nem feltétele, hogy a számlán bármilyen utalás szerepeljen a közvetített szolgáltatás tényére vonatkozóan. Az a körülmény, hogy az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja a közvetített szolgáltatás tényének feltüntetését írja elő (pontosabban azt, hogy a számlából a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható legyen), az Áfa-tv. szabályai (levonási jog, visszaigénylés) szempontjából nem bír jelentőséggel. Ezt erősíti meg az áthárított általános forgalmi adóra vonatkozó levonási jog érvényesítéséről és annak adóhatósági ellenőrzése során figyelembe vett szempontokról szóló 3012/2018. NAV útmutató 45. pontja is, amely kimondja, hogy "a számla azon adatainak hibái, hiányosságai, amelyek nem az Áfa-tv. által előírt kötelező adattartalom (169. §) körébe tartoznak, az adólevonási jogot nem érintik. Következésképpen, az adólevonási jog - feltéve, hogy e jog gyakorlásának az Áfa-tv. által előírt feltételei teljesülnek - más törvény által a számla (többlet)adattartalmára vonatkozóan előírt rendelkezések megsértése ellenére is gyakorolható".Mindezek alapján sem az adólevonási jog gyakorlásának, sem az előzetesen felszámított áfa visszaigénylésének nem akadálya, ha a kérdezett esetben a társaság[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályainak alkalmazásával vehető igénybe. A támogatást az energiaszolgáltató kapja. Intézményüknek az áramszolgáltató által számlázott tényleges árat kell a könyvekben bekerülési értékként könyvelni. Térítés nélkül, ingyenesen nyújtott szolgáltatásról nem beszélhetünk, mivel fizetnek az áramszolgáltatásért, csak kedvezményes árat.A kedvezményes, támogatott árat csak a végfelhasználó részére biztosítja a jogszabály. Mivel a kedvezményes áramdíj támogatást tartalmaz, és a támogatás továbbadása nem lehetséges, ezért egyetértünk azzal, hogy a kedvezménnyel[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]járulékos jellegűnek tekinthető-e, az adott ügylet összes körülményei alapján kell eldönteni. Az Európai Unió Bíróságának a közösségi szinten harmonizált áfa vonatkozásában kimunkált ítélkezési gyakorlata szerint "egyes esetekben több, alakilag különálló olyan szolgáltatást, amelyet külön-külön nyújtanak, és amelyek ennek megfelelően önmagukban adókötelesnek vagy adómentesnek minősülhetnek, egységet képező ügyletnek kell tekinteni abban az esetben, ha e szolgáltatások egymástól nem függetlenek. Egységet képező ügyletnek tekinthető különösen az, amikor az adóalany által teljesített két vagy több művelet, illetve cselekmény annyira szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy azok objektíve egyetlen osztatlan gazdasági ügyletet alkotnak, amelynek elemekre bontása erőltetett lenne. Ez az eset áll fenn akkor is, ha egy vagy több szolgáltatás egyetlen fő szolgáltatást alkot, és a további szolgáltatás vagy szolgáltatások egy vagy több, a fő szolgáltatás adójogi sorsát osztó járulékos szolgáltatást képeznek. Különösen valamely szolgáltatást akkor kell járulékosnak tekinteni a fő szolgáltatáshoz képest, ha az nem önálló célként jelenik meg az ügyfelek számára, hanem arra szolgál, hogy a szolgáltatásnyújtó fő szolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni (Field Fisher Waterhouse ítélet, C-392/11, EU:C:2012:597, 17. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat)." (A C-42/14. számú Wojskowa-ügyben hozott ítélet 31. pontja.)Álláspontunk szerint az úthasználati díj közvetítésével kapcsolatos szolgáltatás tekintetében elmondható, hogy az kiegészíti a fő tevékenység, azaz a flottakezelési szolgáltatás megvalósulását, továbbá az a feltétel is teljesül, hogy a közvetített szolgáltatás nem önálló célként jelenik meg a társaság ügyfelei számára, hanem arra szolgál, hogy a szolgáltatásnyújtó fő szolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni, valamint arra, hogy a társaság minél teljesebb körű szolgáltatást tudjon nyújtani az ügyfeleinek.Mindezek alapján egyetértünk véleményével, mely szerint az útdíjszolgáltatás megfelel a melléktevékenységre vonatkozó kritériumoknak, így járulékosan kapcsolódik a társaság által nyújtott fő szolgáltatáshoz, a flottakezelési szolgáltatáshoz, és a Héa-irányelv 78. cikkének b) pontja [az Áfa-tv. 70. § (1) bekezdésének b) pontja] alapján annak adóalapjába tartozik. Ebből következően az útdíjszolgáltatás osztja a fő szolgáltatás adójogi sorsát, és az útdíjszolgáltatás teljesítési helyét is a flottakezelési szolgáltatás teljesítési helye határozza meg.A Héa-irányelv 44. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy az adóalany - aki ilyen minőségében jár el - részére nyújtott szolgáltatás teljesítési helye az a hely, ahol a szolgáltatást igénybe vevő adóalany gazdasági tevékenységének székhelye, állandó telephelye, állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Tekintve, hogy a flottakezelési szolgáltatást a Héa-irányelv egyik speciális teljesítésihely-szabálya alá sem lehet besorolni, így arra az általános szabályt megfogalmazó 44. cikk (1) bekezdését alkalmazni kell. Ebből következően az útdíjszolgáltatás a komplex szolgáltatás részeként ott teljesül, ahol a szolgáltatást igénybe vevő adóalany gazdasági céllal letelepedett.Abban az esetben, ha a társaság magyar ügyfeleknek is nyújt flottakezelési szolgáltatást - melynek teljesítési helye a Héa-irányelv 44. cikke [valamint az Áfa-tv. ugyanezen szabályt megfogalmazó 37. § (1) bekezdése alapján] alapján Magyarországon van -, a társaságnak ez esetben sem keletkezik adókötelezettsége Magyarországon, tekintve, hogy a szolgáltatás igénybevétele után a magyar ügyfelek fogják az áfát megfizetni az Áfa-tv. 140. §-ának a) pontja alapján. Mindezek alapján a társaságnak Magyarországon nem kell adóalanyként bejelentkeznie.2. Az Áfa-tv. 247. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjai az alábbi rendelkezést tartalmazzák:"Abban a mértékben, amilyen mértékben a belföldön nem letelepedett adóalany által belföldön beszerzett, importált terméket és belföldön igénybe vett szolgáltatásta) a 121. §-ban felsorolt ügyletek érdekében használják, egyéb módon hasznosítják, illetőlegb) olyan ügyletek érdekében használják, egyéb módon hasznosítják, amelyek esetében a 139-141. §-ok szerint a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője az adófizetésre kötelezett,a belföldön nem letelepedett adóalany jogosult a termék beszerzését, importját és szolgáltatás igénybevételét terhelő előzetesen felszámított adó [120. § a), c) és d) pontjai] visszatéríttetésére. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése rögzíti, hogy az előzetesen felszámított adó levonására vonatkozó rendelkezések közül a 119., 124-128., 153/C. és 153/D. §-okat, valamint a 204. § (2) bekezdését az adó-visszatéríttetési jogra is megfelelően alkalmazni kell.Az Áfa-tv. 124. §-a (2) bekezdésének f) pontja kimondja, hogy a 120. és 121. §-októl függetlenül nem vonható le az úthasználati szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó. Az adólevonási jogot korlátozó ezen rendelkezés alól azonban[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerint a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek.A kérdés szerint a tankerületi központ a vagyonkezelő, és ezt a jogát bejegyezték a földhivatali nyilvántartásba. A kérdés szerint a tulajdonos és a vagyonkezelő közötti költségek megosztásáról van szó a kérdéses esetben, nem pedig bérleti jogviszonyról.A közvetített szolgáltatást főszabály szerint ugyanolyan adómértékkel kell számlázni, ahogy az eredeti szolgáltatást nyújtó számlázott, ez alól kivétel, ha a számlázó fél alanyi adómentes, mert az alanyi adómentes továbbszámlázás esetében sem számíthat fel áfát.Az átszámlázandó hulladékszállítás, őrzés-védelem, vagyonbiztosítás, tűzvédelem 27%-os adómértékkel áfás. A továbbszámlázásnál figyelembe kell venni, hogy az áramszámlán szereplő adókörön kívüli tételeket a továbbszámlázó nem befizetési kötelezettséggel, továbbutalási céllal vette át, mint az áramszolgáltató, ezért ezeket a tételeket is 27%-os áfával kell kiszámlázni. A távhődíjak számlázása vonatkozásában pedig[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Áfa-tv. 15. §-a szerint, ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is.Az Áfa-tv. szerinti közvetített szolgáltatás nem azonos az Szt. szerinti közvetített szolgáltatással; az Áfa-tv. 15. §-a tágabb körben alkalmazandó, mint a számviteli törvény közvetített szolgáltatás fogalma.Az Áfa-tv. 120. §-a alapján az adóalany a rá áthárított előzetesen felszámított áfát olyan mértékben jogosult levonásba helyezni, amilyen mértékben a beszerzés adóköteles bevételszerző tevékenysége érdekében merült fel. Ebből a szabályból következően a beszerzés áfája olyan arányban, amilyen arányban adókötelesen kiszámlázzák a szolgáltatást, levonásba helyezhető.A törvényi előírásból következően azt, hogy az Áfa-tv. alkalmazásában egy szolgáltatás kik között valósul meg, a szolgáltatásra vonatkozó szerződések/megállapodások alapján kell megítélni, és nem a szolgáltatás teljesítésének[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]K4213/3212. Általános forgalmi adó a pénzügyi számvitel szerintLevonható T3641 - K4213/321Le nem vonható T8434 - K4213/3213. A mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költség, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra a pénzügyi számvitel szerintT52 - K 442Az Áhsz. 25. §-a (3) bekezdésének előírása alapján a 912. Eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei között kell elszámolni az egységes rovatrend B401. Készletértékesítés ellenértéke, B402. Szolgáltatások ellenértéke, B403. Közvetített szolgáltatások ellenértéke és B405. Ellátási díjak rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket.A 912. számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímei, a számlákat érintő gazdasági események, azok más számlákkal való kapcsolata a következő:1. Anyag, áru, késztermék értékesítése esetén a számlázott eladási ár a költségvetési számvitel szerinta) Nettó értékT094012 - K0041b) Általános forgalmi adóT094062 - K00412. Számlázott eladási ár a pénzügyi számvitel szerinta) Nettó értékT3514 - K912b) Általános forgalmi adóT3514 - K36423. Szolgáltatásnyújtás esetén a számlázott eladási ár a költségvetési számvitel szerinta) Nettó értékT094022/ - K0041094032/094052b) Általános forgalmi adóT094062 - K00414. Számlázott eladási ár a pénzügyi számvitel szerinta) Nettó értékT3514 - K912b) Általános forgalmi adóT3514 - K36425. Konkrét számlához[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]összegének meghatározása elkülönített mérőóra segítségével vagy pedig vetítési alappal került meghatározásra.A bérbeadás során felmerült közüzemi szolgáltatások ugyanis nem önmagukban, önállóan minősülnek, hanem a bérbeadáshoz szorosan kapcsolódnak (a bérbeadás teljesítéséhez elengedhetetlenül szükségesek), hiszen amennyiben a bérlő nem veszi bérbe az ingatlant, rá áthárítható közüzemi költség föl sem merül, ezért a közüzemi költségek a bérbeadás adóalapjának részét képezik, és nem számlázhatók önálló szolgáltatásként (még akkor sem, ha a szolgáltatás mérése az adott bérleményben elkülönített mérőórával történik).Az internethasználat díja a közös költséggel azonos megítélés alá esik, mivel az ingatlan használata, bérbevétele nélkül az adott ingatlannal kapcsolatban áthárítható internethasználati díj sem merülne fel, azaz az internethasználat továbbszámlázása sem kezelhető önálló szolgáltatásként, ebből következően - az áfa tekintetében - a közüzemi költségekkel megegyezően osztja a főszolgáltatás, azaz a bérbeadás adójogi sorsát. Mindezek alapján az Áfa-tv. 3/A. számú mellékletének II. 3. pontja alá tartozó, kedvezményes, 18 százalékos adómértékkel adózó internet-hozzáférési szolgáltatás továbbszámlázása során az internethasználat díját nem lehet a kedvezményes 18 százalékos adómértékkel továbbszámlázni.Amennyiben önkormányzatuk az Áfa-tv. 88. §-a alapján adókötelezettséget választott a lakóingatlanok bérbeadására, a bérleti díjat a rezsiköltségekkel és az internethasználat díjával együtt 27 százalékos áfával kell a bérlőnek számlázniuk. Amennyiben nem választottak adókötelezettséget az ingatlan-bérbeadási tevékenységre, akkor az az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésnek l) pontja értelmében mentes az adó alól, s ebből következően a közüzemi költségek, valamint az internethasználat díja mint a bérbeadás adóalapjába tartozó tételek, nem viselnek áfa terhet.2. Abban az esetben, ha önkormányzatuk csak a rezsit számlázza tovább, az alábbiak szerint kell eljárni.Az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja határozza meg a bérbeadás, -vétel fogalmát. E rendelkezés szerint bérbeadás, bérbevétel alatt a bérleti szerződésen[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]által számlázott áfatartalmat levonásba helyezheti. Az áfatartalom azonban nem minden esetben egyezik meg a beérkező számlán szereplővel. Távhődíjat csak távhőszolgáltató számlázhat 5%-os áfamértékkel. Az egészségügyi szolgálat nem válik távhőszolgáltatóvá (nem tartozik a Tszt. hatálya alá) azáltal, hogy továbbszámlázza a háziorvosoknak a távhődíjat, ezért a távhődíjat 27%-os áfamértékkel kell számlázni. Az áramszámlában felszámított áfa hatályán kívüli tételeket (pl. szénipari szerkezet-átalakítási díj) az egészségügyi szolgálatnak 27%-os áfa mértékkel kell számlázni, tehát bele kell számítani az áramdíj áfa alapjába.Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja szerint "közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészében közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan[…] részlet vége a válaszból.