Tárgyi eszközök bekerülési értéke

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv az alapfeladata ellátásához (gyermekétkeztetés) szerzett be új asztalokat és székeket. Az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök egyenkénti értéke nem éri el a 200 ezer forintot, a számla végösszege meghaladja az 1 millió forintot. A számlán külön feltüntetésre került a beszerzéshez kapcsolódó szállítási költség. A szállítási költség része-e a bekerülési értéknek? Ha igen, milyen szempont szerint kerüljön felosztásra az egyes eszközökre (sima darabszám alapján, vagy az eszközök egyedi értékét figyelembe vevő súlyozással)? Milyen típusú beruházások esetében kell az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerinti költségeket figyelembe venni a bekerülési érték részeként (pl. szállítási, rakodási stb. költségek)? Kérhetnénk erre konkrét példá(ka)t?
Részlet a válaszából: […] ...növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték. A vételárnak nem része a külön felszámított szállítási költség, így az nem része a vásárolt tárgyi eszköz bekerülési értékének.A kérdés alapján úgy gondoljuk, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Bekerülési érték meghatározása

Kérdés: Kis értékű egyéb gép vásárlásánál központi költségvetési szervünk élt azzal a lehetőséggel, hogy egy bizonyos összeg ráfizetésével a garanciális időtartam 5 évre nőtt. A számlán ez a tétel 5 éves védelem megnevezéssel szerepel. A számlán szereplő garanciáért fizetett díj, valamint a közbeszerzési díj része-e a bekerülési értéknek?
Részlet a válaszából: […] ...50. §-ának (3) bekezdése szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot.Központosított közbeszerzési eljárás keretében kötött szállítási szerződésnél a szerződéses ár tartalmazza a behozatallal, forgalomba hozatallal kapcsolatban felmerülő összes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.
Kapcsolódó címke: