518 talált cikk a tárgyi eszköz kifejezésre

Kérdés: A készlet- és a tárgyieszköz-beszerzési érték számításához és a számlák könyveléséhez szeretnénk állásfoglalást kérni, mivel az Szt. és az Áht. a bekerülési érték számításánál, illetve azok nyilvántartásánál véleményünk szerint nem fogalmaz teljesen következetesen. Az Áhsz. kormányrendelet a beruházásként elszámolt költségek körét az alábbiakban határozza meg: "A vásárolt, más által korábban már előállított termékek bekerülési értéke a piaci, forgalmi értéket leginkább tükröző nettó vételár, mivel az előállítás költségét (anyagok, munka stb. értéke) az előállító már elszámolta, a beszerzéshez kapcsolódó egyéb jogcímeken elszámolt kifizetések (szállítás, szerelés, biztosítás, hitelkamat, hatósági engedélyek stb.) pedig torzítanák ezt az értéket. Így a szállítási, kezelési stb. járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek, amennyiben azok nem részei a vételárnak. Ingatlanvásárlás esetén szintén elmondható, hogy a vételárként kifizetett összeget kell bekerülési értéknek tekinteni, a járulékos költségeket, díjakat nem lehet figyelembe venni."
Az Áhsz. 16. §-ának (7) bekezdése a vásárolt anyagok bekerülési értékére vonatkozóan az alábbiakat fogalmazza meg: "A vásárolt anyagok bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése, K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése és - a reprezentációs készletek, üzleti ajándékok beszerzésével kapcsolatosan - a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatokhoz, a vásárolt áruk bekerülési értéke a K313. Árubeszerzés rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár." Az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 7. pont: "vételár, eladási ár: a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír esetén ide nem értve az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot".
Az Szt. a bekerülési érték számításánál figyelembe vehető költségek körét az alábbiakban határozza meg: 62. § (2) bekezdés: Vásárolt készleteknél (anyag, áru) bekerülési érték a 47-50. § szerinti tételek vagy a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott bekerülési érték; saját termelésű készleteknél (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok) előállítási érték az 51. § szerinti közvetlen önköltség, vagy az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség. A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség lehet. A befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a készültségi fok alapján arányosítással is meghatározható.
Az Szt. 47. § (1) bekezdés: Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.
(2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi - az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően - az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó
c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj.
Az Szt. alapján a vásárolt anyagok tekintetében a közbeszerzés költségének a bekerülési ár részének kell lennie, azonban az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 7. pontja ezt már nem részletezi, illetve nem utal az Szt.-re sem. A fenti jogszabályi hivatkozások alapján szeretném az állásfoglalásukat kérni arra vonatkozóan, hogy a készlet- és tárgyieszköz-beszerzések esetén a számlán szereplő szállítási költség és közbeszerzési díj (KEF-es szerződések után a szállítónak fizetendő 1%) a beszerzési érték részének tekinthető-e? Ezen költségeket a beszerzési árra történő szétosztással a K311 - K312 - K64 rovatokon szükséges nyilvántartani a készlet/eszköz értékének megemelésével, vagy a K337 (szállítási díj) és K355 (közbeszerzési díj) rovatokon a beszerzési ártól elkülönítve?

Kérdés: Önkormányzatunk alanyi adómentes, a következők szerepelnek a törzsadatunkban:
- fő tevékenységünk: 8411 Általános közigazgatás
- Áfa-tv. 7. §-a szerint kizárólag közhatalmi tevékenységet folytatunk
- nettó finanszírozási körbe tartozó költségvetési szerv.
Eladásra kerül egy 8+1 fős kisbusz, amely 89 hónapja van a tulajdonunkban, a forgalmi engedély szerint a jármű kategóriája M1 kategória: Személyszállító gépkocsik, a gépjárművezető ülésén kívül legfeljebb nyolc ülőhellyel, önsúlya 1848 kg, össztömege 3020 kg. A kisbusz tanyagondnoki feladatok ellátását szolgálja, nem kapcsolódott a vásárlásához vagy a járművel végzett feladatokhoz egy alkalommal sem áfa-visszaigénylés. Tárgyi eszközként van nyilvántartva, akként szeretnénk értékesíteni, amely az Áfa-tv. 188. §-ának (3) bekezdése alapján nem számítandó bele az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba, viszont a 193. § (1) bekezdése alapján nem járhatunk el alanyi adómentes minőségben az eladáskor, tehát nettó ár + 27%-os áfával kell a vevőnek kiállítanunk a számlát, amely után áfabevallást kell készítenünk, és a tárgyhót követő hó 20-ig befizetnünk a keletkező áfát? A törzsadatunkban az áfával kapcsolatos információk közül változtat ezen paragrafusok érvényesítésében bármelyik, például esetünkben a 85-86. §-ok felsorolására?
Mi vonatkozik ránk a többi tárgyi eszközünk eladását illetően, ha például eladunk utánfutót, traktort, bútort vagy bármit?

Kérdés: Az önkormányzat időszakonként építési rekonstrukcióról szóló számlát kap a regionális víziközmű-szolgáltatótól. A számla és a hozzá tartozó bizonylatok a településen elvégzett ivóvíz--gerincvezeték és tolózár cseréjéről szólnak. Felújításként vagy karbantartásként szükséges szerepeltetni a könyvekben a cserét?

Kérdés: Víziközmű-szolgáltatóval megszűnt a vagyonkezelési szerződésünk. A könyveinkben nem így volt nyilvántartva, hanem a tárgyi eszközök között szerepelt. Ez a jogviszony 2022-ben bérleti üzemeltetési szerződéssé vált. Elkészítették az elszámolást, abban jelentős összegű "écs"-maradvány keletkezett. Ezt hogyan vegyük nyilvántartásba, illetve ha a szolgáltató számlát állított ki (pénzügyi teljesítést nem igénylőt), akkor azt hogyan könyveljük?

Kérdés: Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok bérbeadásánál eddig adókötelezettség volt, azonban 2023. január 1-jétől kijelentkeztünk alóla. Az új díjak megállapítása hogyan történik ilyen esetben, csak a szerződésben szereplő nettó összeg kerül kiszámlázásra mentesen, az lesz a bérleti díj? Illetve szerződésmódosítás szükséges-e, vagy elegendő egy értesítő kiküldése a bérlő részére?

Kérdés: 1. Önkormányzatunk ledes közvilágítási korszerűsítést végzett a község teljes területén. Miként szükséges a korszerűsítést könyveinkben szerepeltetni?
2. Abban az esetben, ha a régebbi korszerűtlen lámpatestek nem az önkormányzat tulajdonát képezték, de az új ledes lámpatestek már igen, akkor miként szükséges nyilvántartásba venni? Esetleg egyéb tárgyi eszköz beszerzéseként?

Kérdés: Önkormányzati alrendszerbe tartozó költségvetési szerv vagyunk. A fenntartó önkormányzat tulajdonában lévő épületben végezzük közérdekű tevékenységünket. Az épület nem szerepel a könyveinkben, azt sem üzemeltetésre, sem vagyonkezelésbe nem vettük át, és nem is béreljük az önkormányzatunktól. Az épületben végzünk felújítást, illetve beruházásokat. Tanácsukat szeretném kérni ezen gazdasági események kontírtételeihez. A 412-es főkönyvi számlával szemben nem vezethetem ki, mivel nem része az ingatlan a nemzeti vagyon induláskori értékének.

Kérdés: Intézetünk épülete nem szerepel a nyilvántartásunkban, sem üzemeltetésre, sem vagyonkezelésbe nem vettük át, a "karton" az önkormányzat/polgármesteri hivatal könyveiben lelhető fel. Az intézetünk épületét érintő beruházásokhoz/felújításokhoz kapcsolódó szállítói számlák a BLESZ nevére szólnak. A szállítói számlák kifizetése az önkormányzati finanszírozásból kerülnek kifizetésre (nem átvett pénzeszköz, nem pályázati pénzek). Az épületben olyan beruházást, amely állandó jelleggel beépítésre került, amely az épület lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el, ezeket a beruházásokat térítésmentes átadással vezettük ki a nyilvántartásunkból. A térítésmentes átadásról jegyzőkönyv készült, melynek mellékletét képezte a szállítói számla, és az ahhoz kapcsolódó alapbizonylatok is. A beruházás aktiválása az átvevő önkormányzatnál történt meg. Év végén a 412-8434-re könyveltük az átadott/folyamatban lévő beruházást a 495-ös főkönyvi számla közbeiktatásával. Az önkormányzat kérte, hogy ne térítés-mentesen adjuk át, hanem ún. vagyon-kezelésbe. Melyik a helyes átadási mód?

Kérdés: A kivitelező befejezte a beruházást, melyhez műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv, illetve teljesítésigazolás is készült (június 10-ei dátummal). A kivitelező részére a teljesítésigazolás abban az esetben volt kiállítható, ha a műszaki ellenőr erről írásban nyilatkozott (átvette a munkát, aláírásával igazolta ezt). Ez alapján a műszaki ellenőri feladatokhoz kapcsolódó számla dátuma meg kell, hogy egyezzen a beruházás aktiválásának az időpontjával, és a teljesítésigazolás időpontjával (június 10.), véleményünk szerint csak így aktiválható ez a költség, továbbá az ő teljesítésigazolása nélkül a vállalkozó nem állíthatta ki a végszámlát. A mérnök azonban június 20-ai teljesítési dátummal állította ki a számláját, mivel állítása szerint további dokumentációs kötelezettsége volt még a műszaki átadás-átvételt követően, így a mérnöki munkát csak június 20-án fejezte be. Az aktiválás érdekében - véleményünk szerint - szükséges volt a műszaki ellenőr számlájának javítása, azonban a műszaki ellenőr állásfoglalása szerint a kérésünk nem jogos. A fenti helyzethez hasonló esetekben hogy járunk el szabályosan a beruházáshoz kapcsolódóan befogadható számlák kezelését illetően?

Kérdés: Intézményünk szolgáltatását saját dolgozójának, illetve a dolgozók közvetlen hozzátartozójának a "piaci" árhoz képest 50%-os kedvezménnyel biztosítja. A számlakiállítási kötelezettség tény, de hogyan szükséges kiállítani a számlát, illetve ebben az esetben a teljes vagy az engedménnyel csökkentett összeg után kell áfát fizetni, továbbá felmerül-e esetlegesen szja-fizetési kötelezettsége az intézménynek?