Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2003. február 18-án (7. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 190

[…] hanem meghatározott időszakra állapítják meg (pl. bérbeadás, átalánydíjas szolgáltatás). Mind az a), mind a b) csoportba tartozó szolgáltatásoknál, értékesítéseknél a hivatkozott törvényhely szerint az adókötelezettség keletkezési időpontja a felek közötti elszámolási időszak utolsó napja, ami az a) pont szerinti szolgáltatásoknál, értékesítéseknél a szerződés szerint a felek közötti elszámolás napját jelenti, a b) pont szerinti szolgáltatásoknál azon időszak utolsó napját, amelyre vonatkozóan az ellenértéket rendszeresen ismétlődő jelleggel megállapították. Például ha a felek negyedévenként negyedévre vonatkozó elszámolásban (naptári negyedévre szóló bérleti díjban) egyeztek meg, akkor a teljesítési időpont az Áfa-tv. 16. §-ának (11) bekezdése szerint az adott negyedév utolsó napja lesz. Ezen szolgáltatások esetén az új teljesítési időpont függvényében előlegként kezelendőek a teljesítési időpont előtt fizetett összegek (pl. ha a felek a bérleti díjat időszakonként előre fizetik). Vagyis ha a negyedévre a bérleti díjat minden hónap 10-éig előre fizetik, 10-ei teljesítési időponttal kell kiállítani a teljes összegről – előlegként – a számlát helyettesítő okmányt, míg március 31-i teljesítési időponttal nulla adóalapot tartalmazó végszámlát. Ha a bérleti díjat utólag (például negyedévre) a következő hónap 10-éig kell fizetni, akkor a negyedév utolsó napja (a példa szerinti esetben március 31-i) teljesítési időponttal kell kiállítani a végszámlát, de ezt nem kell a tárgynegyedévi áfabevallásban szerepeltetni, hiszen az ellenérték befolyásáig (április 10-éig) halasztásra jogosult az adóalany. (A halasztás a teljesítési időponttól kezdődik.) Így a példa szerinti esetben csak a következő hónap áfaelszámolásában kell figyelembe venni a számlán szereplő tételt. Amikor a fizetés esedékes, utólagos fizetésről lévén szó, semmilyen áfa hatálya alá tartozó bizonylatot nem kell kiállítani, csak a halasztás lejárta szempontjából van jelentősége a fizetésnek. A rendelkezés zárófordulata, "de legkésőbb a teljesítésre kötelezett adóalany adómegállapítási időszakának utolsó napja" nem jelenti azt, hogy a felek közötti (pl. a hetes, havi, negyedéves stb.) elszámolási időszakot az Áfa-tv. rendelkezése "kettétörné", tehát például havi bevallót és naptári hónapon átnyúló elszámolási időszakot feltételezve egyrészt a hónap, mint az eladó adómegállapítási időszakának utolsó napján, illetve a másik adómegállapítási időszakra átnyúló elszámolási időszak utolsó napján is keletkezne adófizetési kötelezettség. Az adóelszámolási időszak utolsó napjáig teljesített értékesítésekről ilyen esetekben nem kell külön elszámolni, mivel a rendelkezés egyfajta biztosítékként csak akkor lép be, ha a felek az elszámolást elmulasztják. Ha például a havi bevalló átalánydíjas szolgáltató, és vevője a szerződésben rögzítettek ellenére február közepén nem számol el, az eladónak február utolsó napján keletkezik adófizetési kötelezettsége. Ez alapján a teljesítési időpont nem hozható előre a szolgáltatást nyújtó, egyébként havi, negyedéves bevalló adóalany adómegállapítási időszakának utolsó napjára (pl. január 31., február 28., március 31.), hiszen a rendelkezés csak teljesített […]