Az arányosítás szabályai
Kérdés
Nem világos, hogyan kell az arányosítás szabályait alkalmazni, ha nemcsak tárgyi mentes és adóköteles, hanem ingyenes tevékenységet is végez egy költségvetési szerv (például: egyetem).
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2003. május 13-án (11. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 289
[…] arányosítandó tételek közé, azt az első esetben teljes egészében levonhatóként, a második esetben le nem vonhatóként kell kezelnie. Az arányosítás során a tárgyi mentes tevékenység bevételét és/vagy az arra jutó támogatást a nevezőben kell feltüntetni. E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy a tárgyi mentes tevékenységért nem fizetnek, hiszen az egyébként is adólevonásra nem jogosító tevékenységként csak a nevezőben szerepeltethető. Ha tehát vannak térítő (10) és nem térítő (5) hallgatók, és egy fő oktatási költsége 100 pénz, amiből az illető 30 pénzt térít – a különbözetet intézményfinanszírozásból fedezik -, akkor a nevezőben 15 x 100 pénz szerepeltetendő oktatási (tárgyi mentes) bevételként. Következő lépésként azt kell mérlegelnie, hogy az adóköteles tevékenység (kutatás, étkeztetés) minden igénybevevő felé ellenértékért értékesül-e, minden igénybevevő (jogszerző) térít-e. Ha értékesül, akkor az azért járó ellenértéket (ideértve az adóalapot képező támogatást) és az arra eső intézmény (működés)-finanszírozásként utalt támogatást adóköteles bevételként a számlálóban és a nevezőben is ugyanazon összegben figyelembe lehet venni. Nincs annak akadálya, hogy a működést finanszírozó támogatás az adóköteles tevékenységhez is kapcsolódjon, amennyiben a saját bevétel a költségeket nem fedezi. Ha például az értékesülő alkalmazott kutatás összes költségigénye 100 pénz, az ebből származó saját bevétel csak 60 pénz, akkor az általában az intézményt (működést) finanszírozó támogatásból erre a célra használt 40 pénz is figyelembe vehető a számlálóban. Amennyiben nem értékesül minden igénybevevő felé ellenértékért a szóban forgó egyébként adóköteles szolgáltatás (például nem minden étkező fizet vagy nem minden kutatási eredményt értékesítenek), úgy az ellenértékes részre jutó adó levonható, de a nem értékesülő szolgáltatásra jutó támogatás adólevonásra nem jogosító bevételként kizárólag a nevezőben szerepeltethető. Ha pl. az egyetem 15 étkezője közül csak 5 […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2003. május 13-án (11. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 289
[…] arányosítandó tételek közé, azt az első esetben teljes egészében levonhatóként, a második esetben le nem vonhatóként kell kezelnie. Az arányosítás során a tárgyi mentes tevékenység bevételét és/vagy az arra jutó támogatást a nevezőben kell feltüntetni. E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy a tárgyi mentes tevékenységért nem fizetnek, hiszen az egyébként is adólevonásra nem jogosító tevékenységként csak a nevezőben szerepeltethető. Ha tehát vannak térítő (10) és nem térítő (5) hallgatók, és egy fő oktatási költsége 100 pénz, amiből az illető 30 pénzt térít – a különbözetet intézményfinanszírozásból fedezik -, akkor a nevezőben 15 x 100 pénz szerepeltetendő oktatási (tárgyi mentes) bevételként. Következő lépésként azt kell mérlegelnie, hogy az adóköteles tevékenység (kutatás, étkeztetés) minden igénybevevő felé ellenértékért értékesül-e, minden igénybevevő (jogszerző) térít-e. Ha értékesül, akkor az azért járó ellenértéket (ideértve az adóalapot képező támogatást) és az arra eső intézmény (működés)-finanszírozásként utalt támogatást adóköteles bevételként a számlálóban és a nevezőben is ugyanazon összegben figyelembe lehet venni. Nincs annak akadálya, hogy a működést finanszírozó támogatás az adóköteles tevékenységhez is kapcsolódjon, amennyiben a saját bevétel a költségeket nem fedezi. Ha például az értékesülő alkalmazott kutatás összes költségigénye 100 pénz, az ebből származó saját bevétel csak 60 pénz, akkor az általában az intézményt (működést) finanszírozó támogatásból erre a célra használt 40 pénz is figyelembe vehető a számlálóban. Amennyiben nem értékesül minden igénybevevő felé ellenértékért a szóban forgó egyébként adóköteles szolgáltatás (például nem minden étkező fizet vagy nem minden kutatási eredményt értékesítenek), úgy az ellenértékes részre jutó adó levonható, de a nem értékesülő szolgáltatásra jutó támogatás adólevonásra nem jogosító bevételként kizárólag a nevezőben szerepeltethető. Ha pl. az egyetem 15 étkezője közül csak 5 […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
