Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

99 találat a megadott tárgyi adómentesség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Online számlaadat-szolgáltatás

Kérdés: Az alanyi adómentes és tárgyi adómentes tevékenységet végzőket hogyan érinti a számlaadat-szolgáltatás? Hogyan készüljünk fel a 2020. évközi és a 2020-tól hatályba lépő szabályokra?
Részlet a válaszból: […]kötelezettség, mert nem vonja le a számlák áfatartalmát.2020. július 1-jétől jelentősen bővül az adatszolgáltatási kötelezettség. Minden belföldi adóalany számára kiállított számlát be kell küldeni a NAV részére, tehát eltörlik a 100 ezer forint áfaértékhatárt. Az új rendelkezések szerint a kataadózók, az alanyi áfamentes és a tárgyi adómentes tevékenységet végzők, ha számlaadásra kötelezettek, kötelesek lesznek az adatszolgáltatás teljesítésére. A költségvetési szférában alkalmazott szoftverek többsége már fel van készülve erre a változásra. Már most is van lehetőség arra, hogy minden számlát beküldjenek a NAV-hoz, nem csak a 100 ezer Ft-os értékhatárt meghaladó áfatartalmúakat. De sok költségvetési intézmény alkalmaz még kézi számlázást, pl. múzeumok, könyvtárak, sportcentrumok, strandok. A kézi számlákat is fel kell tölteni az adatszolgáltató rendszerbe. Ennek a belső ügyviteli rendjét ki kell alakítani. A számlázóknak elő kell írni, hogy a kiállított számlákat haladéktalanul juttassák el ahhoz a személyhez, akinek jogosultsága van a számlák feltöltésére az online adatszolgáltató rendszerbe.A másik fontos feladat, hogy azoknak a partnereknek az adószámát (adószám első 8 számjegyét) is be kell kérni és rögzíteni kell az informatikai rendszerbe, akiknek eddig még nem kérték el az adószámát.2021. január 1-jétől tovább bővül az adatszolgáltatási kötelezettség, a magánszemélyek, a külföldi vállalkozások és egyéb szervezetek számára kiállított számlákat is be kell majd küldeni. Gyakorlatilag minden számla azonnal az adóhatósághoz kerül. Ez lesz az alapja a NAV által elkészítendő áfabevallás-tervezetnek.Az adatszolgáltatási kötelezettséget a NAV Online Számla felületén kell majd teljesíteni, ide kell majd rögzíteni a számlák adatait. Kézi számlatömbből vagy online összekötéssel nem rendelkező számlázóból történt számlázás esetén számlánként, manuálisan.Jelenleg az 500 000 Ft áthárított áfahatárt elérő vagy azt meghaladó számlákat a számla kiállítását követő napon, a 100 000 és 500 000 Ft közötti áfatartalmú számlákat 5 napon belül kell beküldeni.2020. július 1-jétől ez is változik. Az 500 000 Ft vagy annál nagyobb áfatartalmú számlákat a számla kiállítását követő napon, az ennél kisebb értékű számlákat 4 napon belül kell majd rögzíteni a rendszerben.Fontos változás, hogy a számlát a teljesítést követő legkésőbb 8 napon belül kell kiállítani. Ez a szabály is 2020. július 1-jétől lép életbe.Az új szabályok bevezetéséhez átmeneti rendelkezések[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5149

2. találat: Közüzemi szolgáltatás

Kérdés: Intézményünkben az időszakosan üresen álló épületeket bérbe adjuk. A bérleti díjat főszabályként adómentesen számlázzuk ki, és a hozzá tartozó közüzemi díjakat is. A fűtés- és melegvíz-szolgáltatást saját kazánnal állítjuk elő. A fűtés- és melegvíz-szolgáltatást, amely a bérleti díjhoz kapcsolódik, adómentesen kell-e számlázni?
Részlet a válaszból: […]vállalásának és megvalósulásának következményeként szokásosan előforduló szolgáltatások is. A fő- és melléktevékenység megítélésekor azok értéke is jelentős lehet. Az esetek többségében a melléktevékenység a főtevékenység értékéhez hasonlítva kisebb nagyságrendet képvisel, azonban ez a szempont sem tekinthető kizárólagosan irányadónak, csupán szokásosan előforduló jellemzőként. Az előzőekből is világosan látszik, az egyes ügyletek megítélésekor azt szükséges vizsgálni, hogy az adott eset összes körülményéből megállapíthatóan a felek akarata mely tevékenység elvégzésére irányult. A fentieket mérlegelve a közüzemi költségek továbbszámlázása és az épület fűtése, illetve meleg vízzel való ellátása a kérdésben leírtak alapján olyan szolgáltatásnak tekinthető, mely az ingatlan-bérbeadási tevékenység adóalapjának részét képezi. A szóban forgó valamennyi szolgáltatás esetében ez a megítélés teljes mértékben független attól, hogy a közüzemi költségek összegének meghatározása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2557

3. találat: Földbérbeadás áfája

Kérdés: Önkormányzatunk 2007-ben bérleti szerződést kötött egy magánszeméllyel föld bérbeadása tárgyában. A szerződésben rögzítve van, hogy nem kell a magánszemélynek a bérleti díjat és áfáját megfizetni, mert cserébe a területet folyamatosan kaszálja és rendben tartja. Kell-e a bérleti díjról számlát kibocsátania az önkormányzatnak abban az esetben, ha a magánszemély nem tud adni egy ugyanilyen összegű számlát a terület karbantartásáról?
Részlet a válaszból: […]nem tartozik az előzőekben felsorolt szolgáltatások körébe, akkor az ingatlan-bérbeadási tevékenység az Áfa-tv. 2. számú melléklet 10. pontja alapján minősül főszabály szerint tárgyi adómentes szolgáltatásnak. Az Áfa-tv. 4/A. § (5) bekezdésében foglaltak szerint tehát ezen szolgáltatások nem számítanak bele az összeghatárba. Amennyiben pedig nincs más gazdasági tevékenysége, vagy van, de az nem haladja meg a 4 millió forintot, akkor a földterület bérbeadása az Áfa-tv. hatályán kívüli ügyletnek minősül, lévén hogy nem minősül adóalanynak az önkormányzat. Ez esetben az önkormányzatnak a szolgáltatásról az Áfa-tv.-ben meghatározott számlát, nyugtát nem kell készíteni, csupán a számviteli szabályoknak megfelelő bizonylatot köteles kiállítani. Amennyiben azonban a fentiekben összefoglaltak szerint adóalanynak minősül az önkormányzat, úgy a tevékenysége tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül, és az Áfa-tv. hatálya alá tartozik, jóllehet a jogszabály 43. § (3) bekezdésében foglaltak szerint számla, nyugta adására nem köteles, így ez esetben is eleget tehet számviteli bizonylattal a számlaadási kötelezettségének. Lényeges azonban, hogy a bizonylatban egyik esetben sem háríthat át adót a szolgáltatást igénybe vevőre, mivel az első esetben nem tartozik az áfa hatálya alá, a második esetben pedig tárgyi adómentesnek minősül a tevékenység. Abban az esetben azonban, ha a földterület bérbeadása az Áfa-tv. 2. számú melléklet 10. pontja alá tartozik és az önkormányzat adóalanynak minősül, akkor nyilatkozhat úgy, hogy az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget választ (ami már beszámít a 4 millió forintos összeghatárba). Ez esetben a szolgáltatásáról az általános szabályok szerint szükséges kiállítani az ügyletről bizonylatot, melyben köteles az áfát is áthárítani. A leírtak szerint az ügylet másik oldalán egy magánszemély áll, aki a bérlet ellenértékeként rendben tartja az ingatlant. A magánszemély esetében is felmerül az adóalanyiság, így ezt is vizsgálni szükséges. A magánszemély az általános forgalmi adó alanya akkor lesz, ha tevékenysége az Áfa-tv. 5. § (1) bekezdése értelmében gazdasági tevékenységnek minősül, azaz rendszeresen vagy üzletszerűen végzi. Amennyiben pedig nem minősül alanyi adómentesnek, köteles az általános szabályok szerint adót fizetni, és kiállítani az általa nyújtott szolgáltatásról az áfával terhelt bizonylatot. Adott esetben feltehetően ez a szolgáltatás megalapozza a magánszemély adóalanyiságát,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1918

4. találat: Szociális ellátás áfája

Kérdés: Személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosító költségvetési intézmény vagyunk. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása érintette az intézményi térítési díjak megállapítását. A nappali ellátásban részesülők esetében már nem csak az fizet az ellátásért térítési díjat, aki az étkezést igénybe veszi, hanem az is, aki nem veszi azt igénybe. Ezt figyelembe véve két intézményi térítési díjat kell meghatározni. Egy alacsonyabbat a csak "tartózkodók" számára, és egy magasabbat a teljes ellátást igénybe vevők számára. Az önkormányzat helyi rendeletében ennek megfelelően szabályozta az intézményi térítési díjat. Helyesen alkalmazzuk-e az Áfa-tv. 30. § (1) bekezdésében hivatkozott 2. sz. melléklet szerinti adómentességet - mint szociális ellátás (SZJ 85.3) - a teljes ellátást igénybe vevők részére megállapított térítési díjnál is, csakúgy, mint a bentlakásos intézményi ellátás komplex gondozási díjánál? Korábban, amíg a nappali intézményben csak az étkezésért lehetett térítési díjat megállapítani, az étkezést áfaköteles szolgáltatásnak tekintettük.
Részlet a válaszból: […]ebbe a szolgáltatáscsoportba tartozó, de komplex, étkezést is tartalmazó nappali ellátásról van szó. Ez utóbbi esetben, amennyiben az étkeztetési szolgáltatás járulékosan kapcsolódik a nappali ellátást nyújtó intézmény szolgáltatásának teljesítéséhez, mivel az erre irányuló megállapodás szerint annak teljesítéséhez nélkülözhetetlen, helyes, ha ezt a komplex szolgáltatást az Áfa-tv. 30. § (1) bekezdésében hivatkozott 2. számú mellékletének 19. pontja alá tartozó tárgyi mentes szolgáltatásnak tekintik (a komplex bentlakásos intézményi ellátással analóg módon). Az Áfa-tv. előzőekben hivatkozott rendelkezései alapján az elsőként említett,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1843
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Lakóingatlan áfája

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt egy lakóingatlant, amelyet még nem lehet tudni, hogy milyen formában fog hasznosítani. Ha a lakóingatlant eladnánk vagy bérbe adnánk, a lakóingatlan utáni áfa levonásba helyezhető-e?
Részlet a válaszból: […]lakás céljára szolgáló helyiség értékesítése minden esetben áfaköteles, még akkor is, ha a lakóingatlannal egybe van építve. A nem lakás céljára szolgáló helyiség ugyanis nem tartozik bele az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdése 21. pontjába meghatározott lakóingatlan fogalmába. Lakóingatlan: a lakás céljára létesített, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület. Abban az esetben, ha az önkormányzat tárgyi adómentesen vásárolja a lakóingatlant, a beszerzés utáni áfát nem vonhatja le, mivel az eladó nem is számított fel áfát. Az Áfa-tv. 33. §-a (2) bekezdésének j) pontja szerint nem vonható le az előzetesen felszámított adó a 2. számú melléklet 2. pontja alapján tárgyi adómentesnek nem minősülő lakóingatlan beszerzése esetén, feltéve hogy a beszerzés nem továbbértékesítési céllal (vagy a lakóingatlan közvetítése céljával, de ez esetünkben nem áll fent) történik. Ha a vásárolt lakóingatlant az önkormányzat továbbértékesítés helyett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1778

6. találat: Ingatlanhasznosítás áfája

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk. Több ingatlant is értékesíteni szeretnénk. Az általános forgalmi adóról szóló törvény 2. számú melléklete szerint tárgyi adómentes a földterület (kivéve beépítésre szánt terület, építési telek), lakóingatlan értékesítése (lakóingatlannál kivéve az építés befejezését, valamint az építés befejezését követő első értékesítést). Mi minősül áfaszempontból lakóingatlannak, illetve földterületnek?
Részlet a válaszból: […]ingatlan lakóház vagy lakás megnevezéssel feltüntetésre váró, ha az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges használatbavételi engedéllyel rendelkezik a bejegyzést kérelmező. Objektív kritérium tehát ebben az esetben, hogy az adott ingatlan hogyan szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, illetve a bejegyzést kérelmező rendelkezik-e a használatbavételi engedéllyel. A tényleges használatot - áfa szempontjából - nem kell vizsgálni, az áfabeli megítélés a szakmai besoroláson, az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adaton, illetve a kiadott használatbavételi engedélyen alapszik. Az Áfa-tv. 2. számú mellékletének 1. pontja értelmében mentes az adó alól a földterület (ide nem értve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti beépítésre szánt területet, építési telket) értékesítése, bérbe- és haszonbérbe adása (SZJ 70.20.12.6, 70.20.12.7, 70.20.12.8). Tárgyi adómentesség alá tartozó szolgáltatásnyújtás az SZJ 70.20.12.6 besorolási szám alá tartozó mezőgazdasági ültetvény, az SZJ 70.20.12.7 besorolási szám alá tartozó erdő, halastó, az SZJ 70.20.12.8 besorolási szám alá tartozó egyéb földterület (ide nem értve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti beépítésre szánt területet, építési telket) bérbe- és haszonbérbe adása. Így tárgyi adómentességgel jár a művelésbe vont földterület (ültetvény, gyümölcsös, szőlő, szántó, kert, rét, legelő stb.) értékesítése, bérbe- és haszonbérbe adása művelési ágtól függetlenül, továbbá a művelésbe nem vont, parlagon lévő föld is. A tárgyi adómentesség kiterjed a beruházással telepített, fásított, erdősített, valamint beruházással nem érintett földre is. Hasonlóan tehát a lakóingatlan megítéléséhez, az áfa szempontjából földterület esetében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1777

7. találat: Művelési ág alól kivett beépített terület

Kérdés: Önkormányzatunk 2006. december 1-jéig közhatalmi besorolású volt. 2006 májusában értékesítettünk egy ingatlant, melynek megnevezése "művelési ág alól kivett beépített terület", amelyen lakóingatlan áll. A lakóingatlant az állam (mint akkori tulajdonos) engedélyével építették. 1969-ben földhasználati jogot jegyeztek be rá a mostani vásárló javára - az 1965. évi árrész utáni ún. "C" akció keretében az ártéren lévő telep felszámolása keretében. 1992-ben átszállással lett önkormányzatunk tulajdona a terület, melyen már állt a lakóingatlan. A lakás tulajdonosa most megvásárolta a hozzá tartozó területet. A szerződésben részletfizetési kedvezményben állapodtak meg a felek a következőképpen. Az első vételárrészt követően a vevő 60 hónapon át, minden hó 15. napjáig 5000 Ft-ot fizet. Az eladó önkormányzatunk a vételár maradéktalan kiegyenlítéséig tulajdonjog-fenntartással él. A szerződés áfatartalomról nem tesz említést. 2006 decemberében önkormányzatunk egy másik ingatlan értékesítése kapcsán 4 000 000 Ft-ot meghaladó adóköteles bevételhez jutott. Ezért be kellett lépnie az áfakörbe. Kérdéseink a következők: - Jól értelmezzük-e hogy a lakóingatlanhoz tartozó ingatlan értékesítése tárgyi adómentes? - Első értékesítésnek számít-e a jelen ügylet? - A teljesítés napja a teljes kiegyenlítés, illetve a tulajdonjog-fenntartás dátuma-e (2011. 05. 15.)? - Csak addig kell-e számlát kiállítani a törlesztőrészletekről, amíg az önkormányzat áfaalany? - Tárgyi adómentes-e ez az értékesítés, vagy ha nem, hogyan kezelhető a szerződés?
Részlet a válaszból: […]értékesített egy "művelési ág alól kivett beépített területet", a területen álló lakóingatlan tulajdonosának. Ez az értékesítés nem tárgyi adómentes, ugyanis az Áfa-tv. 2. számú mellékletének 1. pontja szerint igaz, hogy tárgyi adómentes a földterület értékesítése, de kivétel az 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti beépítésre szánt terület, építési telek értékesítése. A kérdéses ingatlan is ebbe a körbe tartozik, ezért az ingatlan értékesítése adóköteles értékesítés. Ez esetben mindegy, hogy az értékesítés első vagy második értékesítésnek minősül, ennek akkor lenne jelentősége, ha az önkormányzat lakóingatlant értékesítene. De esetünkben a lakóingatlan és a föld tulajdonjoga különválik, ezért nem minősül lakóingatlannak az önkormányzat által értékesített ingatlan. Az ügylet az Áfa-tv. 6. § (2) bekezdés a) pontja alapján minősül termékértékesítésnek. Ezek szerint termékértékesítés a termék átadása olyan okirat alapján, amely a termék határozott időre szóló bérletéről vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő vagy a vevő a tulajdonjogot legkésőbb az utoljára esedékes bérleti díj vagy részlet kiegyenlítésével, illetve a szerződés lejártával megszerzi. A termékértékesítés teljesítésének időpontja a 16. § (5) bekezdés alapján az a nap, melytől kezdve a bérlő vagy a vevő tulajdonosként való rendelkezésre jogosultságot szerez, illetve - ha az korábban történik - a terméket birtokba veszi. Jelen esetben az ingatlan a vevő földhasználati joga alapján,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. július 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1756
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Evaalany ingatlan-bérbeadása

Kérdés: Önkormányzatunk egy, az ingatlan-nyilvántartásban nem lakásként bejegyzett ingatlant vett bérbe evaadóalanytól. Számlázhatja-e a bérbeadást az általános szabályok szerint 20 százalékos adókulccsal, vagy csak tárgyi adómentesen adhatja bérbe az ingatlant?
Részlet a válaszból: […]meg. A törvény 2. § (1) bekezdése értelmében az eva alanya tekintetében az Áfa-tv. rendelkezéseit kizárólag akkor kell alkalmazni, ha azt az Eva-tv. kifejezetten előírja. Az Eva-tv.-ben azonban nem található olyan rendelkezés, amely az eva alanya számára lehetőséget adna arra, hogy az ingatlan-bérbeadásra tárgyi adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adózást válassza. Ennek megfelelően a szóban forgó ingatlanok bérbeadása esetén az evaadóalany[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. július 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1737

9. találat: Ingatlan bérbeadása

Kérdés: Önkormányzatunk egy frissen létrehozott épületben több, lakásként szolgáló ingatlant közös gépkocsitárolóval (mélygarázs) bérel. A hatóság a végleges használatbavételi engedélyt már kiadta ezen ingatlanok tekintetében, de az ingatlan-nyilvántartásban lakásként még nem kerültek bejegyzésre, jóllehet a bejegyeztetésre irányuló hatósági eljárás már megkezdődött. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy vajon helyesen jár el a bérbeadó akkor, amikor tárgyi adómentesen számlázza részünkre az ingatlan és a hozzá tartozó gépkocsitároló bérbeadását?
Részlet a válaszból: […]esik. Figyelemmel kell lenni a gépkocsitároló bérletével kapcsolatosan az idézett meghatározás további részeire is, mely kiemeli a lakóingatlan fogalomköréből a garázst. Az adott esetben a gépkocsitároló bérbeadása nem tekinthető a lakóingatlanhoz kapcsolódó járulékos szolgáltatásnak, mivel a lakóingatlan rendeltetésszerű használatának nem feltétele egy gépkocsi fedett elhelyezésének biztosítása. Erre való tekintettel a garázs nem osztja a lakóingatlan sorsát az áfa megítélésében, hanem azt önállóan szükséges megítélni. A garázs bérbeadása az Áfa-tv. 30. § (1) bekezdése és a 2. számú melléklet 10. pontja alapján főszabály szerint tárgyi adómentesnek minősül. Az önkormányzatnak azonban lehetősége van arra, hogy a garázs bérbeadására az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 22. § (1) bekezdésének b) pontja szerint az adóköteles tevékenység megkezdésével egyidejěleg az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget válasszon. Amennyiben ezt elmulasztja, a főszabályra való tekintettel tárgyi adómentes szolgáltatásként köteles számlázni a szóban forgó ingatlan bérbeadását. A bérbeadás megkezdésének adóévében e döntésén már nem változtathat. Az önkormányzatnak azonban lehetősége van arra, hogy az áfastátusról tett nyilatkozatát legkésőbb a változást megelőző adóév utolsó napjáig megtegye. Az adott esetben tehát két ügylet valósult meg. Az egyik egy lakóingatlan bérbeadása, mely tárgyi adómentesnek minősül az Áfa-tv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. június 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1729
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Társasház közös használatban lévő helyiségének értékesítése

Kérdés: Társasház a közös használatában, közös tulajdonban lévő helyiséget értékesített egy külső vállalkozásnak. Kell-e a társasháznak áfát fizetnie?
Részlet a válaszból: […]gazdasági tevékenységet folytat. A gazdasági tevékenység fogalmát az Áfa-tv. 5. § (1) bekezdése határozza meg. Eszerint gazdasági tevékenységnek minősül a bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen folytatott tevékenység. Társasházak esetében ez tipikusan a közös pince, tároló, üzlethelyiség bérbeadása vagy reklámtábla elhelyezése az ingatlanon. Amennyiben a társasház gazdasági tevékenység folytatása miatt a 4. § (2) bekezdése értelmében adóalannyá vált, akkor a közös tulajdonban, közös használatban lévő helyiség értékesítése is az áfatörvény hatálya alá tartozó ügyletnek minősül. Amennyiben a társasház korábban nem volt adóalany, akkor a közös üzlethelyiség egyszeri értékesítése önmagában nem keletkeztet adóalanyiságot. Ez utóbbi esetben az értékesítés nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá. Amennyiben a fentiek alapján megállapítást nyer, hogy az ügylet az Áfa-tv. hatálya alá tartozik, feltéve, hogy a társasház az értékesítést nem alanyi adómentes adóalanyként végzi, akkor az értékesítés utáni adófizetési kötelezettség attól függ, hogy a közös használatban lévő ingatlan lakóingatlannak minősül-e. Az Áfa-tv. 2. számú melléklete szerint a lakóingatlan másodlagos értékesítése tárgyi adómentes. Az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 21. pontja értelmében lakóingatlannak minősül a lakás céljára létesített, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1670
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést