Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2003. május 13-án (11. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 301

[…] átalánydíjas szolgáltatás). Vigyázat! Amely szolgáltatások, értékesítések nem bírnak ilyen jellemzőkkel [nem tartoznak az Áfa-tv. 16. § (11) bekezdés hatálya alá], azoknál továbbra is az Áfa-tv. által kijelölt időpontban (például zárt végű lízingnél a birtokba adás napján), ha pedig ilyen speciális időpont nincs, akkor az Áfa-tv. 16. § (1)–(2) bekezdés szerinti polgári jogi teljesítési időpontban keletkezik az adókötelezettség. Egy egyszeri munkára irányuló vállalkozási szerződés például polgári jogilag akkor teljesített, ha a megrendelő átveszi a munkát (részmunkát), hiszen az Áfa-tv. 16. § (1)–(2) bekezdése szerint adózik. Ezért a felek ennél a szerződésnél hiába jelölnek meg egy fikciós, áfa szerinti teljesítési időpontot, annak az adókötelezettség szempontjából nincsen jelentősége. Az Áfa-tv. 16. § (11) bekezdése hatálya alá tartozó elszámolási időszakhoz kötött szolgáltatásoknál (például bérbeadás) az új szabályok szerint ki lehet jelölni a szerződésben egy Áfa-tv. szerinti teljesítési időpontot, így az áfafizetési és a számlázási kötelezettség is ekkor és nem az elszámolási időszak utolsó napján keletkezik. Ez nyilvánvalóan akkor célszerű, ha (például bérbeadás, előfizetéses étkeztetés, újság- és folyóirat-előfizetés) előre történik a fizetés, és a felek által kijelölt nap megegyezik a részkifizetés esedékességével. Ugyanis ezzel elkerülhető a dupla bizonylatolás, és a díjról csak egy darab bizonylatot kell kiállítani. Nézzünk egy példát! Ha a bérleti szerződés szerint minden negyedév első hónapjának 10-én esedékes előre a fizetés, akkor – ha a felek ezt a napot a szerződésben külön nevesítik – az Áfa-tv. 16. § (11) bekezdése szerinti (áfa szerinti) teljesítési időponttal kell számlázni, és a negyedév végén nem kell további bizonylatot kiállítani. (Az adókötelezettség, illetve másik oldalon a levonási jog is ekkor keletkezik.) Ha […]