Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2003. június 3-án (12. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 308

[…] kell megállapítani úgy, hogy a munkavállaló tanulmányait folytatni tudja, vagyis az iskolai képzéseken részt tudjon venni. E munkaidő-kedvezmény alapján járó szabadidő azonban fizetés nélküli szabadidőt jelent. Ezen túlmenően a munkáltató vizsgánként, illetve vizsgatárgyanként – a vizsga napját is beszámítva – négy munkanap szabadidőt köteles kiadni. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérést kell tekinteni. A főiskola levelező tagozatának hallgatója részére a diplomamunka elkészítéséhez további 10 munkanap szabadidőt kell biztosítani. Ezt is fizetetlen szabadidő formájában köteles a munkáltató kiadni. Ezek alapján a kérdésben szereplő, oktatásban részt vevő közalkalmazottakat – ha nincs tanulmányi szerződés a munkáltató és a munkavállaló között – fizetett tanulmányi szabadság nem illeti meg, csupán fizetetlen szabadidő. A felsőfokú – nem főiskolai – levelező tagozatú képzés tekintetében meg kell vizsgálni, hogy ezen képzésforma iskolarendszerűnek minősül-e vagy sem. A 45/1997. Korm. rendelet meghatározza, hogy iskolarendszerű felsőfokú szakképzés csak az oktatási miniszter által az Oktatási Közlönyben történt közzététel után indítható. Amennyiben a kérdéses képzés megfelel a 45/1997. Korm. rendelet előírásainak, és iskolarendszerűnek minősül, akkor hasonló kedvezmények illetik meg a közalkalmazottat, mint a fent leírt két képzésformában való részvétel esetén. Ha ez a felsőfokú tanfolyam nem tekinthető iskolarendszerű képzésnek, akkor a közalkalmazottnak az Mt. alapján munkaidő-kedvezmény nem jár. Erre a közalkalmazottnak […]