Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2004. június 8-án (29. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 740

[…] ahol és amikor a terméket vámjogilag szabad forgalomba helyezik. Ha például harmadik országból (Romániából) importálnak terméket, de azt továbbszállítják Ausztriába, és ezért kérik a belföldi vámhatóságtól, hogy külső közösségi árutovábbítási eljárás alá vonják, belföldön nem kell importáfát elszámolni, hanem majd Ausztriában. Az adótartalom abban az áfabevallásban tüntetendő fel, amelyikbe a szabad forgalomba bocsátásról szóló árunyilatkozat vámhatóság általi elfogadása esik. Az adó alapja a termék vámértéke, amelyet növelnek az első belföldi rendeltetési helyig felmerülő járulékos költségek (így különösen a biztosítási, közlekedési költségek). Amennyiben az importált termék a Közösség területén belül egy másik tagállam területén lévő másik rendeltetési helyre kerül, az ehhez kapcsolódó járulékos költségek is növelik az adó alapját, ha a rendelkezési hely ismert. Ha a vámáru szellemi termék, de adathordozón kerül be belföldre, a vagyoni jogért járó ellenérték is növeli az adó alapját, ha az a vámjogszabályok szerint nem része a vámértéknek. Amennyiben az importált terméket adóköteles tevékenységhez használja az adóalany, és az adólevonás egyéb feltételei fennállnak, úgy a termékimport után bevallott adó tényleges pénzügyi teljesítés hiányában is levonható, feltéve ha nem tárgyi mentes tevékenységhez használják, és ha nem intézményfinanszírozó támogatásból fedezik. Amennyiben részben tárgyi mentes tevékenységhez kapcsolódik, illetve ha adóköteles tevékenységhez kapcsolódik ugyan, de adóalapot nem képező támogatásból finanszírozzák, akkor a többi ilyen beszerzési áfával együtt az arányosításba bevonandó tétel. Az adólevonás feltétele, hogy az adóalany rendelkezzen a szabad forgalomba bocsátásról szóló határozattal, illetve olyan okirattal, bizonylattal, amely hitelt érdemlő módon tartalmazza az adó meghatározásához […]